Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-08 / 265. szám
BÉKÉS MEGYEI II HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 8., SZERDA Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Mai számunkból: Válasz a battonyai petícióra (3. oldal) Egyoldalú szerelem (3. oldal) Nyílt fórum (4. oldal) Szobordöntögetük (4. oldal) Gyalogtúra Budapesttől Párizsig- Erdélyért (5. oldal) A húsbolt hátsó ajtaja (5. oldal) Hét közben a Megyeri úton (8. oldal) Hét egyéni országgyűlési képviselője lesz megyénknek Nem tiszavirág-életű módszerek kellenek... Tapasztalatcsere Gyulán Egyeztetésre hívta tegnap délután a megyei tanács a megyénkben tevékenykedő pártok, politikai és érdekvédelmi szervezeteinek képviselőit. Ismeretes ugyanis, hogy a Parlament legutóbbi döntése értelmében a korábbi hat helyett hét egyéni országgyűlési választókörzetet kell kialakítani. Rendkívül sok döntési alternatíva után a megjelentek szavazattöbbséggel elfogadtak e§y olyan javaslatot, amely megpróbálja figyelembe venni a történelmi tradíciókat, a térségek lakóinak érdekeit. Különösen kiérződött a vita Üj erőgépeket még nem látni a dunakiliti tározótér csehszlovák oldalán, az átépítés nyomvonalát viszont már kitűzték a szomszédos országban — tudta meg Csorba Józseftől, az Északdunántúli Kövizig dunakiliti kirendeltségének helyettes vezetőjétől az MTI munkatársa. A magyar építők naponta járnak át a csehszlovák oldalra, Pozsonyig ugyanis ők készítették el a tározótér jobb oldali töltését. Az MTI azért érdeklődött a dunakiliti kirendeltségen a fejleményekről, mert Jozef Oblozinsky, a bős—nagymarosi beruházás csehszlovák vezetőhelyettesének a sajtóban is megjelent véleménye szerint amennyiben a magyar fél hivatalosan kezdeményezi az államközi szerződés módosítását, gvakorlaSarkad és vonzáskörzetének hovatartozását illetően. Végül is e településeket a gyulai választókörzethez csatolták. Néhány politikai szervezet hiányzott, mások különvéleményüket hangsúlyozták. E rendkívül kényes egyensúly megteremtése után a megyei tanács a javaslatot választójogi névjegyzékpontosítás és néhány apró függőben hagyott kérdés rendezése után, jóváhagyás végett felterjeszti a Minisztertanácshoz. A választókörzetek beosztását ábrázoló térképet lapunk későbbi számában közöljük. k. n. t. tilag azonnal megkezdik a Duna elterelésének munkáit. Az államközi szerződés módosítására vonatkozó jegyzéket — mint ismeretes — az elmúlt hét péntekén adták át Csehszlovákia budapesti nagykövetének. — A megszokottnál több gép még nincs ezen a területen — számolt be a tapasztaltakról Csorba József —, az általuk tervezett új töltésszakaszok nyomvonalát viszont már hetekkel ezelőtt kitűzték a csehszlovákok. Ehhez nyiladékokat vágtak az erdőben, leütötték a jelzőfákat. Az elterelés részletes tervét nem ismerjük — mondotta. Egy nem hivatalos dokumentációból arra következtetünk, hogy csehszlovák területen, körülbelül Dunacsun magasságában helyeznének el egy duzzasztót, úgynevezett bukóval. A Zsolnai-féle anyanyelvi tanítási kísérlet több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza, öt évvel ezelőtt, a Művelődési Minisztérium eredményessége folytán már választható tantervként ajánlotta, például az 1978-as uralkodó irányzat helyett. Az anyanyelvi program folytatásaként több éves kutatás után Zsolnai József megalkotta értékközvetítő és képességfejlesztő modelljét, s ezzel komplex rendszert hozott létre, amely ugyancsak alternatívaként áll az általános iskolai tantestületek rendelkezésére. A Zsolnaimódszer, vagy másképpen a törökbálinti iskola népszerűségére jellemző, hogy az anyanyelvet megyénk 28 általános iskolájában e szerint tanítják, s míg az értékközvetítő és képességfejlesztő modellt az ország ötvenöt alapfokú oktatási intézménye alkalmazza, Békés megyében csak egy tantestület vállalkozott szeptember 1- jétől bevezetésére — a gyulai 3. sz. iskola. Van hát mit tenni a minden tantárgyat, újfajta ismeretet is felölelő program megismertetésében. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet a gyulai iskolában nemrégiben megyénk iskolaigazgatóinak szervezett bemutató látogatást, tegnap pedig azoknak az oktatás- irányítással foglalkozó vezetőknek, szakembereknek, akiknek döntéseik meghozatala előtt segítségére lehet a gyakorlati, a mélyebb megismerés. Dr. Becsei József né, a pedagógiai intézet igazgatóhelyettese tartott a résztvevőknek elöljáróban érdekfeszítő összefoglalót. Elmondta, hogy az elmúlt tíz évben — joggal — marasztalta el a közvélemény az iskolát tehetetlenségéért. Az oktatás megreformálására számtalan új módszer született — köztük selejt is — és sok oktatási intézmény szinte divatból, logikátlanul alkalmazta ezeket. Igaz, rést ütöttek a régi rosszon, ám, mivel esetlegesek voltak, s a követők adott körülményeiket gyakorta nem .mérlegelték, igazi eredményeket nem mutathattak fel. Ma a pedagógiai módszerek sokfélesége, a társadalmi igény egyre- másra valóságos állásfoglalásra készteti az iskolákat; mindenképpen azt követni látszik célszerűbbnek, amely a képességek teljes körét fejleszti, az ismeretéket rendszerben nyújtja, humánus és magyar. A tantestület szakmai fel- készültsége, vállalkozó szelleme, elhatározása a legfontosabb, de önmagában kevés. A fenntartóknak biztosítani kell a változó oktatás feltételeit. Hogy milyen gyakorlati igények, követelmények merülhetnek fel például a Zsolnai-féle érték- megőrző és képességfejlesztő program. szerinti tanításnál, s hogyan is fèst e módszer a tantermekben, arról győződhettek meg a gyulai iskolában megyénk oktatásügyének irányítói. Sz. M. Elterelik a Dunát? „A vasút a gazdaság tökéletes barométere” Beteg szolgálja a beteget? — A fene, aki megeszi az egészet! — szuszog a két rakodó a hatalmas ládák súlya alatt, amint a teherautóról a vagonba cűgölik. — őszi szállítás van. De dolgozunk egész évben! Érti, uram? Egész évben! Mást sem csinálunk, csak rakodunk, a derekunk majd leszakad. Ezeket a vackokat — int fejével az embermagasságú ládákra, miközben nógatja társát: — Emeld már meg, mert így nem haladunk — majd ismét nekem mondja. — Telefonközpontokat rakunk /a BHG-ből, a Szovjetunióba megy. Az idén már annyit elszállítottunk ezekből a sz... ból, nemhogy folyót, de az óceánt is el lehetne velük rekeszteni — törlik meg gyöngyöző homlokukat, majd beülnek a teherautó fülkéjébe, s indulnak újabb rakományért. A békéscsabai vasúti teherpályaudvaron áruval ra- kottan, vagy üresen jönnek- mennek az autók, a daruk tonnás terheiktől szabadítják meg a vagonokat. Az ember azt hiheti: most az őszi szállítási csúcsban mozgalmasabb itt az élet. A vágányokon elárvult vagonok pihennek, sütkéreznek a nyarat idéző őszben. — Őszi szállítás? — kérdezi szinte önmagától Alföldi Károly, a békéscsabai vasútállomás főnöke, miközben szertartásosan pipájára gyújt. — Összetett munka, a korábbi évekhez képest a kampányjellege megszűnt — hallom, miközben méltóság- teljesen fújja a füstöt, szemmel láthatóan gondolatait fésüli. — A szállításban napjainkban már az egyenletesség tapasztalható. Augusztus derekán kicsit megélénkült a forgalmunk, de eddig különösebb erőkifejtést nem kívánt tőlünk — magyarázza, s elém teszi a napi jelentéseket. Ebből kiderül: a csabai vasútállomáson 1000—1200 vagon fordul meg, vagy halad át naponta, melyből kb. 7—800 darabot itt rendeznek vonattá. Augusztustól a mezőgazdasági termények — cukorrépa, gabona — fuvarozása jelenti a legnagyobb feladatot. Az állomáson járva feltűnik az idegennek: nincs nagy zsúfoltság. — Ennek kettős oka van — világosít fel az állomásfőnök. — Először is: az utóbbi hét-nyolc évben a város üzemeiben 22 iparvágány épült, így a vállalatok saját telkükön, kerítésen belül rakják meg vagy ürítik a vagonokat. Tavaly 120 millió forintos költséggel épült a kereskedelmi terminál, amely konténereket szolgál ki, bármely cégnek. Saját tehergépkocsi viheti az árut, vagy az üres konténert. — Így most már szolgáltatásunk komplex. Bár az idén jóval kevesebb a megrendelésünk és a továbbítandó áru — hallom, miközben ríjegtudom azt is, nem éppen rózsás a helyzet. Az utóbbi egy-két esztendőben a fuvarozási piacon változott a helyzet. Korábban a zári kocsik iránt volt óriási a kereslet, az idén » a nyitott, a külföldre menő vagonokból volt időnként hiány. A népgazdaság alapvető érdeke, hogy az exportot fokozza. A legjobb az lenne, ha a Magyarországon előállított termékeket a MÁV saját vasúti kócsijaival továbbítaná. Igen ám, de egyre kevesebb mind a zárt, mind a nyitott vagonokból a műszakilag kifogástalan, a nyugati vasútvonalakon is közlekedő kocsi. Vasutasberkekben az a hír járja, hogy januártól a nyugati országokba csak 100 kilométeres utazási sebességre alkalmas vagonok léphetnek be, ezzel szemben a magyar kocsipark jelentős része a 60 kilométeres tempónak sem felel meg. És lehetne a sort folytatni tovább, a mozdonyokkal, a pályák állapotával ... Finoman fogalmazva: legatyásodott a vasút, a pénztelenség miatt az európai középmezőnytől is elmaradt. S máris hallom a lemaradást bizonyító példák sorát. Ebből csak egy: Békéscsabán naponta nyolc pár nemzetközi expresszvonat jár keresztül. A közelmúlt tárgyalásain szóba került: ha a pályákat nem korszerűsítjük, elkerülnek bennünket ezek a vonatok, ugyanis hosszabb úton, kerülővel is gyorsabban célba érnek. A legnagyobb hazai vállalat, a mintegy 150 ezer dolgozót foglalkoztató magyar vasút gyógyítására, vagyis szinten tartására 42 milliárd forint kellene. Míg a húszas, harmincas években rangnak számított a vasútnál dolgozni, az akkori (Folytatás a 3. oldalon) A nagy októberi szocialista forradalom 72. évfordulójára emlékeztek tegnap délelőtt Békéscsabán. ; A Szabadság téri Lenin-szobornál az MSZP megyei és békéscsabai városi szervezete, illetve a megyei és városi tanács képviselői helyeztek el koszorúkat Fotó: Kovács Erzsébet Békéscsabai városrendezés Pénz nélkül csak álom Békéscsabának — mint megyeszékhelynek — még 1975-ben készült el az első, megalapozottnak hitt általános rendezési terve. Ez az ezredfordulóra egy százezres település képét rajzolta fel. Akkoriban szinte a fél város építési tilalom alá került, hiszen a tervezett lakótelepeknek, intézményeknek, ipari létesítményeknek területre lett volna szükségük. Az irreális terveket 1984-ben vizsgálták felül, amikor már egy valósabb képet festettek, 80 ezres népességgel. Ebből a tervből viszont hiányoztak a közlekedésre, közműhálózatra, környezetvédelemre vonatkozó elképzelések. Az idén aztán ismét napvilágot látott egy komplex városrendezési program, amit a városi tanács megbízásából, a Békés Megyei Tervező Vállalat készített. Kmetykó Jánossal, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjével az új programtervről beszélgettünk. — A rendezési tervek általában több évre tekintenek előre. A legújabb alapján milyennek képzelik Békéscsabát, mondjuk 15 év múlva? — Egy olyan kisvárosnak, ahol együtt él a régi és az új. Az utóbbi időben sok helyen lebontottak polgárházakat, felszedtek macskaköves utákat, fákat vágtak ki. A város hangulata más lett. Mi szeretnénk, ha legalább a történelmi városrész építészeti értékei — házak, homlokzatok, tornácok — megmaradnának, és a város szerkezete nem változna. Természetesen mindez nem egyenlő a modernizáció feladásával. — Régebben hallottunk már százezres, majd nyolcvanezres Békéscsabáról. Az új tervben milyen népességgel számolnak? — Becsléseink szerint 2000-ben 78 ezer körül lesz a megyeszékhely lakossága. A város rendezési tervében ennek megfelelően mellőztük új lakótelepek, iparterületek kialakítását. Ezek helyett inkább növelni szeretnénk a zöldterületeket. — Mindez azt jelenti, hogy csökkennek az építési tilalmak? — Míg 1984-ben mintegy 500 ingatlan állt építési tilalom alatt, most ezek száma nem haladja meg az ötvenet. Sajnos,, a régi tiltások miatt elhanyagolt, lerobbant állapotú házak rontják, főleg a belváros képét. Ahhoz, hogy a fejlesztéseket folytathassuk, a lakókat állami lakásokba kellene beköltöztetni. Ezek megépítésére viszont nincs pénz. Ha már az anyagiak is szóba kerülték, még any- nyit, hogy 1990-re például egyáltalán nem rendelkezünk fejlesztési pénzekkel. — A programtervet mindenesetre a hatóságokkal már egyeztették. A lakosság hogyan szerezhet tudomást a részletekről? — November 9-én, csütörtökön délután 4 órakor a békéscsabai városháza tanácstermében társadalmi vitát szervezünk, melyre meghívtuk a tanácstagokat, a társadalmi és politikai szervezetek, vállalatok képviselőit. Ezenkívül mindenkit várunk, akinek véleménye, javaslata van. Ny. L
