Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-23 / 278. szám
1989. november 23., csütörtök NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) gazdálkodással kapcsolatos javaslatot. Ezután határozathozatalra került sor. Horváth Lajos elmondotta, hogy a kormány tájékoztatót terjesztett elő hároméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem két ehhez az Országgyűléstől iránymutató, feladatmegjelölő határozatot. A vitában viszont a kormány számára hasznos észrevételek, ajánlások hangzottak el. Ezeket az Országgyűlés a kormány figyelmébe ajánlja. Ezek után kérdezte az elnök, elfogadja-e az Ország- gyűlés a gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót. A képviselők közül 119- en nemmel szavaztak, 94-en igennel, 104-en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapította: az Országgyűlés a kormány beterjesztett programját nem fogadta el. Ismét értelmezési vita Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kellene a Horváth Lajos által megfogalmazottakat. A Minisztertanács nem kíván állásfoglalást a Parlamenttől, a kormány egy tájékoztatót terjesztett be. A Parlament nem tett mást, meghallgatta ezt a tájékoztatót, a képviselők ezzel kapcsolatban kifejtették véleményüket. Ezután Horváth Lajos azt javasolta; egyszerűsítsék le a dolgot, és maradjanak abban: az Országgyűlés meghallgatta a kormány beterjesztett tájékoztatóját. Pro és kontra vélemények után a megismételt szavazás eredményeként a jelenlevő 301 képviselő közül 251-en elfogadták, hogy a kormány mostani előterjesztését csak első olvasatnak tekintik, s decemberben foglalnak állást a programokról. Politikai pikantéria vagy leszavazás? Kemenes Ernő a vitatható szavazási procedúra utáni szünetben az MTI munkatársának elmondta: szerinte az elnök helytelenül tette fel szavazásra a kérdést, amit a képviselők úgy értelmezhettek, mintha tartalmi jóváhagyásra volna szükség. Ezt azonban nem tehetik meg, hiszen világos, hogy a döntést a programról a második olvasásban kell meghozni. Erre a későbbiekben már az elnök is utalt. Valószínűleg az elnök sem volt teljesen tisztában azzal, kell-e egyáltalán szavazásra bocsátani a tájékoztatót — fejtette ki, hozzátéve: ily módon csak politikai pikantériából értelmezhető az első szavazási eredmény a kormány leszavazásának. A kormány szándéka a helyzetfeltárás, a kiútkeresés lehetséges módozatainak elemzése, és a képviselői gondolkodás egyfajta tesztelése volt az első olvasásos tájékoztatással — mutatott rá. A vitában egyébként láthatóvá vált, hogy a legérzékenyebb pontok az életszínvonal-alakulással függnek össze, így a lakáskoncepcióra vonatkozó különböző variánsok kapták a legtöbb bíráló megjegyzést. A második szavazás már korrekt volt. amikor is a képviselők erről döntöttek, hogy az elhangzott javaslatok figyelembevételével a kormány hozza ismét az Országgyűlés elé javaslatait — mondotta az OT elnöke. Békési László: Kétkarakterű a költségvetés A következő napirendi pontként Békési László pénzügyminiszter első olvasatban terjesztette a Tisztelt Ház elé a jövő évi költség- vetés irányelveit és legfontosabb előirányzatait. — Az előterjesztett költségvetési irányelvek két eltérő karakterű költségvetési koncepciót tartalmaznak — mondta. — Az egyik az 1989-es adószintek érintetlenül hagyása mellett 13 százalékos árindexre épít, a másik a vállalkozások és lakossági adók csökkentése mellett a fogyasztás terheinek mintegy 2 százalékos növelésével 15 százalékos fogyasztói árindexen alapul. Mindkét változat minimális követelménynek tekinti, hogy a költségvetés 15 milliárd forintnál nagyobb hiánnyal nem zárhat. Az első változat a stagnálás, a beletörődés a kevesebb feszültséggel, kényelmesebb kompromisszumokkal járó változat, a második alternatíva — amelyet a kormány ajánl — több feszültséggel jár, de magában foglalja a gazdasági átalakulás és differenciált növekedés esélyeit — mutatott rá. Mit is írnak? talmaznak. A legigazságosabb és leghatásosabb a kompenzációval egybekötött fokozatos kamat- és lakbéremelés, valamint az állami bérlakások tulajdonba adásának gyorsítása, az alacsony hatékonyságú és pazarló ingatlankezelő szervezet erőteljes leépítése és átalakítása. — Sokan bírálják azt a kormányzati pénzügyi magatartást. amely a költség- vetés hiányának csökkentését kiemelt feladatának tartja. Nincs igazuk. Ez a szándék nem egy öncélú, fiskális terror konkrét megjelenése, vagy a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek fixa ideája, hanem az ország, a gazdaság jól felfogott érdeke. Minden forint költségvetési hiány vagy a gazdaságból von el forrásokat, és ezzel csökkenti a gazdaság pénzforrásait, vagy külföldi adósságainkat néveli, vagy ha már egyik út sem járható, a fedezetlen költségvetési kiadások az inflációt gerjesztik. Ez a magyarázata annak, hogy a kormány a 15 milliárdos költségvetési deficitet túl nem léphető felső határnak tekinti' — hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Nyugdíj- és családipótlékemelés Béremelés az egészségügyben és a pedagógusoknál Békési László kifejtette: az egészségügyben, az oktatásban. a tudományos kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél a költségvetés teljes körű állami támogatással fedezi a minden eddiginél nagyobb mértékű, a költségvetési szerveknél dolgozó csaknem egymillió ember további bérlemaradását megakadályozó 16 százalékos mértékű béremelést. Ezenkívül állami támogatás fedezi az egészségügyben, az élelmiszer-, energia- és gyógyszerárak növekedését, az oktatásban az élelmiszeremelés kihatásait, valamint az egészségügyben és az oktatásban újabb, bérlemaradást csökkentő központi bérpolitikai intézkedéseket, így az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok jövő évi béremelése meghaladja a 25 százalékos mértéket. A többi költségvetési területen is végre kell hajtani a 16 százalékos béremelést, tehát az igazgatásban dolgozóknál éppúgy, mint a fegyveres testületeknél, vagy a kulti^rális intézményekben, ám ennek fedezetét saját erőforrásokból, megtakarításokból, létszámcsökkentéssel, illetve felesleges szervezetek, intézmények felszámolásával kell megteremteni. — A védelem és az igazgatás rendkívül szigorú feltételek között működhet 1990-ben — fejtette ki a miniszter a továbbiakban. — A védelmi kiadások a folyó évi erőteljes csökkentés után jövőre sem növekedhetnek, ami a hadseregben is végrehajtandó béremeléssel együtt több mint 20 százalékos reálérték-csökkentést jelent. Az átalakulóban levő, jelentősen csökkenő, de egyben korszerűsödő magyar hadsereg ennél nagyobb mértékű érvágást már nem tud elviselni. A belbiztonság, a rendőrség és az igazságszolgáltatás területén pedig elkerülhetetlen a költségvetés kiadásainak növelése. Tarthatatlan a lakáshelyzet — Az egész költségvetés legneuralgikusabb pontja a lakásfinanszírozás tervezett módosítása. A mai helyzet tovább már tarthatatlan, mindenki számára elfogadhatatlan. A fiatalok lakáshoz jutási esélye a jelenlegi rendszerben nem javítható. az állam képtelen tovább finanszírozni a napjainkra 91 milliárd forintra duzzadt lakáspiaci terheket. A jövő évi költségvetés e probléma legalább részbeni megoldása nélkül nem állítható össze. Két területen mindenképp változtatni kell. Az egyik a bérlakásfenntartás állami terheinek, a másik a kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítésének csökkentése. Elkerülhetetlen az is, hogy javítsuk a lakással nem rendelkező családok, mindenekelőtt a fiatalok helyzetét. Ezért a költségvetési irányelvek több változatot tarA következőkben a költségvetési koncepció legfontosabb kiadási tételeivel foglalkozott. A kormány támogatáscsökkentési programja 1990-re eredetileg mintegy 40 milliárd forintos támogatáscsökkentéssel számolt. A szakmai előkészítés 31,5 milliárd forintnyi támogatáscsökkentést tudott megalapozni, így az ez évi 190 milliárd körüli összes támogatás jövőre 158-159 milliárd forintra csökkenhet. A támogatások csökkentése másfél-két százalékkal növeli a fogyasztói árszínvonalat, a helyi közlekedésben, az energiahordozóknál, a viz- és csatornadíjaknál, valamint a lakbéreknél. — A szociálpolitika átjövő évi költségvetés egyik kiemelt területe — folytatta. — A koncepcióban tervezett 35 milliárd forintos szociális csomag az év közben többször is növelt 27 milliárd forintos idei kiadásokhoz képest mintegy 30 százalékos növekedést tartalmaz. Ez annyit jelent, hogy jövőre két részletben tervezett, havi 800 forintos nyugdíjemeléssel a nyugdíjak reálértékének megőrzése 5400 forintig biztosítható, az alatt növelhető. Havi 300 forintos gyermekenkénti családipót- lék-növelés garantálja a családi pótlék reálérték-megőrzését is, és sor kerülhet e nagyon fontos támogatási forma állampolgári jogon alapuló kibővítésére. Ezenkívül a legrosszabb helyzetben élő családok egyedi támogatására 4 milliárd forinttal többet fordíthatnak majd a helyi tanácsok, a lakosság életviszonyainak legjobb ismerői. Az egészségügyre tervezett 65 milliárd forint nemcsak a meglevő hálózat működtetésére nyújt fedezetet, hanem a fejlesztések üzemeltetésére, az egészségügy korszerűsítésére, rekonstrukciós programok megvalósítására is. A miniszter a továbbiakban szólt az egészségügy és a társadalombiztosítás köPár(t)beszédek zötti feladatmegosztás módosításáról is. Januártól a társadalombiztosítás átveszi az egészségügy finanszírozását, áprilistól a költségvetés a családi pótlék kifizetését. A javasolt megoldással a társadalombiztosítás tartalékai mintegy 4 milliárd forint többlettel tovább növelhetők, a költségvetés pedig képes átvenni az áprilisra törvénynyel, ' állampolgári jogúvá szélesíthető családi pótlék finanszírozását. Maróthyról beszél a szavazógép A Magyar Nemzet alaposan felkavarta a Maróthy László körüli hangulatot azzal, hogy közölte azok névsorát, akik a szavazás során nem fogadták el a miniszter lemondását. Szerkesztőségünk is elkérte az Ország- gyűlési Irodától a nyílt listás, egyidejű szavazás név szerinti eredményét. Ebből kitűnik, hogy a Maróthy lemondása ellen szavazott — az ismertebb személyek közül — Berecz János, dr. Czoma László, Duschek La- josné, dr. Fodor László (a Népszava főszerkesztője), Grósz Károly, Katona Imre, Kállai Ferenc, dr. Márton János (a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke), Szabó István (a TOT elnöke), dr. Tóth Károly (református püspök), dr. Trautmann Rezső és Viczián János baptista egyházelnök. Tartózkodott a szavazástól — az ismertebb képviselők közül — dr. Hütter Csaba, Jakab Róbertné, Márk György, Stadinger István és Straub, F. Brúnó. A Békés megyei képviselők közül nem' fogadta el a miniszter lemondását: Balogh László, dr. Eleki János, Magyar Pál, Németh Ferenc, Púja Frigyes, Szabó Miklós és Zahorecz József. Tartózkodott a szavazástól: Han- kó Mihály, Sebesi Lászlóné, Szarvas Andrásné és Vass Józsefné. Elfogadta a lemondást: Fekete János és dr. Iványi Lajos. Nem szavazott: Ancsin Károly és dr. Maróthy László. A szavazás végeredményét tovább elemezve igen fontos üzenetre bukkantunk. A bős—nagymarosi vízlépcső építésében leginkább érintett megyék képviselői közül igen kevesen fogadták el a miniszter lemondását. A 15 tagú Győr-Sopron megyei képviselőcsoportból mindössze ketten, a 10 tagú Komárom megyeiből pedig négyen. A többiek a lemondás ellen szavaztak, vagy tartózkodtak, Még elgondolkodtatóbb a kép, ha a Duna érintett szakasza mentén fekvő választókerületek képviselőinek szavazatait elemezzük. Eszerint a 15 Duna-menti választókerület képviselői közül mindössze négy fogadta el Maróthy László lemondását. * A történteket úgy is fel lehet fogni, hogy az ökológiai vészhelyzetben levő terület képviselőinek zöme csupa sztálinista, vagy érzelmileg labilis ember (mivelhogy meggyőzte őket a miniszter érzelmekben gazdag beszéde). Ám ifgy is lehet szemlélni a dolgokat, hogy a vízlépcső körül /még sincs minden rendben. Sőt, az is lehet, hogy sokaknak nem is Maróthyval van baja? Tessék! Lehet találgatni.
