Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-21 / 276. szám

10X9. november 21., kedd NÉPÚJSÁG Hz egészségügy gyógyszere a társadalombiztosítás? Államigazgatási szakemberképzés Békéscsabán „A biztosítottat védeni, a biztosított pénzén” A társadalombiztosítás re­formjáról hallunk már hosz- szú ideje, látható jeleit azon­ban még nem tapasztaljuk. A -beteg- és nyugdíjbiztosí­tásért a béréből sokat fizet az állampolgár, még többet a munkáltató. Nem véletle­nül teszik sokan szóvá, az egészségügy miért éppen olyan, amilyen, a nyugdijak — Az egészségügy társa­dalombiztosítási finanszíro­zásáról és a határozat élet­belépésének időpontjáról kell dönteni. A téma tovább nem halasztható, mert nem lesz idő a bevezetésre. Az em­bereknek tudniuk kell. mi­re számíthatnak, ez állam- polgári joguk. A Parlament 10X0. január 1-jei hatállyal kivonta a társadalombiztosí­tási alapot a kormány költ­ségvetéséből, de ez még nem volt generális változtatás. Ebben az évben a számok a társadalombiztosítást még nyereségesnek mutatják, de jövőre, s inkább a követke­ző évben bizonyos, hogy veszteséges lesz. Az előre­számításokhoz ez az év sze­rintem nem alkalmas. A kö­vetkező lépcsőfok a társada­lombiztosításban egy új tí­pusú önkormányzati rend­szer kialakítása lesz, úgy, hogy feladataink közé tar­tozik a nyugdíj-, a beteg- és a balesetbiztosítás. A többi szociális ügyre a pénzt az adóból az állami költségve­tésből kell biztosítani. Az egészség ü gy fi na nszí rozása, költségvetése átkerül, hoz­zánk. Mi megvásároljuk majd az egészségügyi szol­gáltatásokat. de az egészség­ügy egész rendszerét nem. A generális változtatást, a va­lódi reformot az új nyug­díj- és betegbiztosítási rend­szer. egy új egészségügyi és társadalombiztosítási tör­vény jelenti majd. Leghama­— Valójában két lerom­lott rendszer a társadalom- biztosítás és az egészségügy. Születhet-e jó és hogyan a kettő ,,összeboronálásából"? — A társadalombiztosítás ma Magyarországon három fontos alapelven nyugszik: kötelező, általános és egysé­ges. A kötelező és általános jelleget meg kell tartani, az egységes feltételek rendsze­rén érdemes vitatkozni. Az egészségügynek nem­csak a struktúrájával van baj. hanem azokkal a körül­ményekkel. melyek között a gyógyítás történik. Ez sem a betegnek, sem az orvosnak értéke pedig évről évre rom­lik. A várható reformról és el­képzelésekről beszélgettünk dr. Forgács Ádámmal, az Országos Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság főigazga­tó-helyettesével. Apropót ad ehhez, hogy az Országgyűlé­sen szerepelnek a társada­lombiztosítási kérdések is. rabb 1092-ben lehet erről szó, s működése a ’90-es évek közepétől képzelhető el. — Hová lesz a társadalom­biztosítás pénze? Az idén 26 milliárdos nyereségről hal­lottunk. ön mégis vesztesé­gekről beszél, hogy lehet ez? — A társadalombiztosítás mindig az éppen befolyó pénzekből fedezte a kiadá­sait. Ha több volt a bevétel, elvitte a költségvetés, ha ke­vesebb, mint a kiadásunk, akkor kiegészítette. Tehát a költségvetés készítőitől, irá­nyítóitól lehetnP esetleg megkérdezni, hol a pénz, ná­lunk nyoma sincs. Ugyanúgy állami bevételként szerepelt, mint az adó és sok más té­tel. A társadalombiztosítás elsősorban nem vállalkozás. Koncentrálja a szükséges forrásokat, hogy a társada­lom tagjait bizonyos kocká­zatoktól megvédje. A ma­gánbiztosítás lehet nyeresé­ges vállalkozás; Az idei nyereség nem iga­zán valós pénz. A felosz­tásról legnagyobbrészt a Par­lament döntött; 7 milliárdot például az újabban megsza­vazott szociális juttatásokra (családi pótlék, nyugdíjeme­lés. -kiegészítés) fordítot­tunk, 13 milliárdot lakásköt­vényekre. a többit részben egészségügyi programok tá­mogatására. műszervásárlá­sokra, a gyógyszeráremelések lakossági tehermentesítésére költöttük. nem jó. A társadalombizto­sítás az egészségügy vásár­lója lesz, a működtetés, a beruházás, a szakmai fel­ügyelet a helyi önkormány­zatok, tanácsok feladata. Al­kumechanizmus érvényesül majd többek között a beru­házásoknál, amelyeket egyez­tetnie kell a tanácsoknak a társadalombiztosítással. Csak akkor kapnak pénzt bizo­nyos fejlesztésekre, műsze­rekre, ha az megéri, ha jó a betegnek, jó a gyógyítás­nak. A feltételek megterem­tésére sok energiát kell for­dítani, 2000-ig többek között az informatikai rendszer ki­építésére, társadalombiztosí­tási szakember és egészség- ügyi menedzser képzésére. — Mit jelent az egészség- ügyi szolgáltatások megvá­sárlása, kialakítható valami­féle egységes rendszer az ilyen szolgáltatások mennyi­ségi és minőségi értékelésé­re? — Olyan szolgáltatás nincs, ami ingyenes, mindennek ára van. Legfeljebb az a kérdés, ki fizeti. Az egészségügy nem ingyenes most sem. A mai rendszerben éppen ak­kor fizet az állampolgár, amikor beteg, amikor segít­ségre szorul. Az új rendszer­ben akkor biztosítja magát, amikor egészséges. Az egészségügyi szolgáltatást — amikor valaki beteg — a társadalombiztosítás kell hogy fizesse a dolgozók ál­tal befizetett pénzből. Az állampolgár ne is érezze azt, hogy fizetnie kell. Az orvos kapja meg a tisztességes bé­rét, az értékén megvásárolt egészségügyi szolgáltatás nyomán. A normatíva életre keltésének éve; 1990. Objek­tív mérésre, minőségi mun­kára kell hogy ösztönözzön. A teljesítményfinanszíro­zási rendszer alkalmazása 1995 előtt szerintem illúzió. Egyik oka, éppen az intéz­— Elég gyakran idegesí­tették az embereket kósza hírek és félhivatalos infor­mációk a nyugdíjrendszer változásairól. Tudunk-e meg­nyugtatót mondani? — A mai formájában, a mai szabályok között hosz- szú távon nem tartható fenn ez a nyugdíjrendszer. Nyil­vánvaló, hogy bizonyos -kér­désekben nem tudunk tör­vényes garanciákat vállalni, gondoljunk a nyugdíjak re­álcsökkentésére. A nyugdíj­ra az emberek jó néhány éven át készülődnek, pszi- chikailag és úgy is, hogy fi­zetnek érte. Jogos tehát az igény, tudni akarják, mire számíthatnak. Nem lehet puccsszerű változtatásokat, naptári évhez kötött gyors reformokat végrehajtani. Előtte kell szólni róla, fel kell készíteni az embereket. Akad erre jó példa is: 1981- ben hozott határozatot a kormány arról, hogy a nyugdíjjogosultsághoz 20 év munkaviszony szükséges. Igen ám, de akkor még min­denkinek volt 10 éve a hatá­rozat életbe lépéséig, meg­szerezhette a szükséges időt. A változtatások fő gondja most is az átmenet, hogy a rendszerek működtetése -köz­ben fokozatosan kell az újat bevezetni. A mélyreható vál­toztatásokat jó néhány évre előre meg kell hirdet. Hi­szen másként készül fel egy 40 és másként egy 55 éves mények közötti óriási szín- vonalbeli, műszerezettségi különbség. Az egészségügy gyógyszere lehet a több pénz, de nemcsak az. Mindenkép­pen karcsúsítani kell az egészségügyi rendszert. Ész- szerűsítve, magasabb színvo­nalra emelve el tudja látni feladatát. — Mi lesz a hálapénzzel? Nem fordulhat elő, hogy fi­zet a társadalombiztosítás és fizet az állampolgár is? — A hálapénz érdekeltsé­gű orvos az új rendszernek nem“ lesz odaadó híve, hi­szen az egyik a kézzelfog­ható valóság, a másik csak ígéret... Fontos feltétel, hogy az értékén megvásárolt szolgáltatás nyomán az or­vos is megfelelő bért -kap­jon. Ha így van, hálapénzt nem fogadhat el, mert ha igen, annak komoly követ­kezményei lesznek. A tár­sadalombiztosítás nem első­sorban az egészségügyet akarja támogatni, hanem a biztosítottat védeni a bizto­sított pénzén. Egy érdekünk van, hogy a lehető legjobb egészségügyi ellátásban ré­szesüljön. Nemcsak papíron, hanem a valóságban. A megoldás hogyanja a szak­ma, az intézmény, az or­vos feladatoj. ember ezekre. A maihoz ké­pest egészen más nyugdíj­rendszer valamikor az ez­redforduló táján képzelhető el, addig az állampolgárok érdekeit, jogait nem sértő, fokozatos módosítások lép­hetnek életbe. — A társadalombiztosítás önkormányzat lesz. A poli­tika hogyan befolyásolja működését? — A különböző pártok élénken érdeklődnek a tár­sadalombiztosítás iránt, a rendszer működésébe bele­szólási jogot szeretnének kapni. Ez érthető, hiszen je­lentős anyagi bázisról van szó, amely befolyásolja a szociális biztonságot, remél­hetően a pénzpiacot, a vál­lalatok működését, a lakos­sági jövedelmek alakítását, netán átcsoportosítását. Az a célunk, hogy az önkormány­zatban ne a pártok kapja- na khelyet, -képviseletet, ha­nem üljenek ott a munkál­tatók és munkavállalók, a munkáltatók, s a biztosítot­tak. Ők döntsenek az ügyek­ről, hiszen az általunk befi­zetett pénzekről van szó. A leglényegesebb kérdé­sekről, az ellátásokról, mér­tékükről, a társadalombizto­sítás költségvetéséről a Par­lament határoz. Felesleges, hogy a társadalombiztosítás legyen a pártcsatározások színtere, az újonnan válasz­tott Parlamentben mindenki szóhoz jut. Bede Zsóka Hol a társadalombiztosítás pénze? Mindennek, az egészségügynek is ára van Nyugdíjrendszer — szociális biztonság II Tevan legújabb kiadványa Kovács Imre: A néma forradalom A botrányoktól tarkított és túltelített könyvpiacon most egy olyan mű jelent meg kritikai kiadásban, amely a maga korában kavart nagy port. Három patinás kiadó fo­gott össze, hogy a kom- mersszel elárasztott könyv­áradat közepette igazi érté­ket hozzon létre: az újra in­duló Cserépfalvi, a budapes­ti Gondolat és a békéscsa­bai Tevan. A néma forradalom alap­mű. A hazai társadalomrajz egyik klasszikus darabja. A népi mozgalom markáns alakjáról, a Nemzeti Pa­rasztpárt egykori főtitkárá- teltével a kiadó már a har­madik kiadást készítette elő, amikor az ügyészség a köny­vet lefoglalta, s szerzője el­len eljárást indított. A perben Kovács Imrét nemzetgyalázás és osztályel- lenesség címén három hóna­pi fogházra ítélték. Néhány nappal a pert követő parla­menti interpelláció után a Cserépfalvi Kiadó megjelen­tette a per és az interpellá­ció anyagát. A két kötetet most egyszerre veheti kézbe az olvasó. Erdész A dám alapos, szemléletes és izgalmas vá­logatást közöl a korabeli sajtóvisszhangból, valamint ról 1947-es emigrálása óta kevés, személyével kapcso­latos publikáció jelenhetett meg. A Márciusi Front vezér7 alakjának mozgósító erejű szociográfiája rendkívüli ha­tást váltott ki. Rövid idő el- elemző, autentikus utószóval zárja a műegyüttest. A címlapon szereplő drá­mai fotó és a piros-fehér- zöld felirat mértéktartóan fe­jezi ki a most induló Ma­gyarságismeret sorozat szel­lemiségét. Rizshéjból deviza Üzemi próbákon vizsgázik a karcagi rizshántolóban az a karbonizáló berendezés, amely a rizshéjból készít ér­tékes anyagot az acélipar számára. Munkába állítása egyben a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, valamint a Pryssok Co. KG. bécsi cég által létrehozott magyar— osztrák vegyes vállalat ter­melési tevékenységének a kezdetét jelenti. A Karbon­rizs néven bejegyzett kft. megalakítását a külföldi partner kezdeményezte, vál­lalva az újdonságnak szá­mító gyártási eljárás műsza­ki kivitelezését, valamint a késztermék értékesítését is. A megyei tanács és a tanítóképző főiskola együttműködése A helyi önkormányzatok teljes körű önállóságának, a demokratikus társadalmi berendezkedésnek egyik előfeltétele, hogy minél több szakképzett, széles körű tár­sadalmi ismeretekkel és szociális fogékonysággal rendelkező államigazgatási szakember kerüljön a tele­pülésekhez, elsősorban a szakemberekkel legkevésbé ellátott falvakba. A felsőoktatási intézmé­nyek jelenlegi rendszerében elsősorban az Államigazga­tási Főiskola feladata e cél­kitűzések szolgálata, mely a szakember-kibocsájtás korlátozott száma miatt tö­megigényeket kielégíteni nem tud. Az átmeneti idő­szak feszültségeinek feloldá­sára a Békés Megyei Ta­nács V. B. személyzeti és oktatási osztálya, a Békés­csabai Tanítóképző Főisko­lával együttműködve kezde­ményezte egy középszintű államigazgatási szaktanfo­lyam indítását. Fő célja a szükséges alapismeretek szükséges számítástechnikai alapképzése, a társadalom- ismereti. időszerű jogi-, köz- igazgatási kérdések, szerve­zési. vezetési ismeretek, emberi tényezők az állam- igazgatásban ismeretanya­gának feldolgozása. Fakulta­tív alapon sor kerül a tan­folyam keretében „Telepü­lésszociológia”, „szociálpoli­tika”, és „településpolitika” tanulmányainak oktatására is. A képzés tartama 1 év. A tanulmányok ideje alatt a hallgatók félévenkénti vizsgákon, illetve záróvizs­gán adnak számot elsajátí­tott ismereteikről. A képzés személyi és tár­gyi feltételeit a Békéscsa­bai Tanítóképző Főiskola biztosítja. Előadóként köz­reműködnek a megyei ta­nács, az MTA FöWrajztudo- mányi Kutatóintézet Alföldi Csoportjának képzett szak­emberei, a tanítóképző fő­iskola, a Budapesti Állam- igazgatási Főiskola, a JATE Állam- és Jogtudományi Kar tanárai. A helyi taná­csok anyagi és erkölcsi tá­mogatásával a tanfolyam november 17-én, 23 városi és községi államigazgatási dolgozóval kezdte meg mun­káját. A közeljövő továbbképzé­si programjában szerepel a helyi tanácsi tisztviselők és szakapparátus továbbképzé­se az önkormányzati, a vá­lasztójogi törvény, a tanácsi gazdálkodás jövőbeni fel­adatai, a tulajdonreform- és hatáskörök az államigazga­tásban témakörök feldolgo­zása. Cél, hogy a kor köve­telményeinek megfelelően az államigazgatásban növe­kedjen a szakszerűség. En­nek érdekében a megyei ta­nács továbbra is szoros kapcsolat kiépítésére törek­szik a megyében és közelé­ben működő felsőoktatási, illetve kutató intézetekkel. A Békéscsabai Tanítóképző Főiskola tárgyi és személyi feltételeinek igénybevételé­vel tervezi a tanácsi ap­parátus idegen nyelv — az angol mellett az itt élő nemzetiségiek nyelvének — oktatását is. Szabad iskolafenntartás — Szabad iskolaválasztás (Folytatás az 1. oldalról) — mind szakmailag, mind anyagilag — az alkotmány­nak és az új oktatási tör­vénynek megfelelő módon tudják az iskolát működtet­ni. Továbbá arra vonatkozó­an, hogy a tanulók minden­hol megkapják-e azt az alap­vetően szükséges általános és középiskolai tudás- és is­meretegyüttest, amely a magyar társadalom számára, az európai felzárkózáshoz nélkülözhetetlen. E készülő nemzeti tantervet minden iskola a maga egyéni színé-- nek megfelelően egészítheti ki, de — függetlenül attól, hogy az állami, magán- vagy egyházi iskola — figyelembe kell vennie. Ez lesz az, amit számon kell kérni az állami érettségin. Egy példával ér­zékeltetve: az a lényeg, hogy a diákot tanítsák meg arra, hogy mikor volt a Rákóczi-szabadságharc, de ennek eltérő szemléletű fel­dolgozásához egy katolikus vagy protestáns iskolának joga van. Mérni azt kell, hogy a vizsgázó tudja-e, hogy mikor volt az esemény, és hogy szemléletét, felfogá­sát logikusan alá tudja-e tá­masztani. A kialakítandó új típusú területi-szakmai felügyelet sem tantárgyi felügyelet lesz, hanem azt vizsgálja majd, hogy a különböző fenntartók által működtetett iskolákban a Parlament ál­tal elfogadott oktatási tör­vénynek megfelelően törté­nik-e az oktatás. Pályázati felhívás Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ, Orosháza, Táncsics u. 20., 1990. január 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időre BÉRLETI RENDSZERŰ ÜZEMELÉSRE AJÁNLJA: — 45. sz. vegyesbolt, Orosháza, Arany J. u. — 27. sz. presszó, III. o„ Orosháza, Szarvasi u. 46. SZERZŐDÉSES RENDSZERŰ ÜZEMELÉSRE AJÁNLJA: — Tüzép-telep, Gádoros, Marx u. kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységeit. A versenytárgyalásra 1989. december 21-én de. 9 órakor kerül sor az áfész-központ tanácskozótermében. A pályázatokat legkésőbb december 19-éig bezárólag lehet benyújtani a »szövetkezet üzemgazdasági * Osztályán. Tájékoztató adatokat és felvilágosítást december 4-étől az üzemgazdasági osztály ad.

Next

/
Thumbnails
Contents