Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
1989. november 21., kedd o Az olvasóköröktől a hangos újságig Miről ír a Könyvtári Jegyzések? — A felszabadulás előtt három olvasókör működött Köteg.vánban — írja Bacsa Jánosné, nyugalmazott könyvtárvezető összefoglaló munkájában, amely a Könyvtári Jegyzésekben, a Békés Megyei Könyvtár tájékoztatójában jelent meg a napokban. — A Népkörbe jártak a kubikosok, a szegényparasztok. Parasztháznál béreltek egy helyiséget, ahol minden vasárnap összejöttek. Járattak egy folyóiratot, amelynek a neve Szabad Szó volt. Mivel csak egy-egy példányt tudtak megvásárolni, valaki hangosan felolvasta az első betűtől az utolsóig. A faluban a Népkör mellett a Gazdakör és a Kisgazdakor volt az, ahol olvashattak, kölcsönözhettek a kötegvániak. A jobb mód meglátszott a könyvállományon, de az olvasási szokásokon is. A jelenlegi könyvtár épületét 1926 és ’28 között emelték kulturális célokkal, ám a könyvtár csak 1961-ben jutott falai között önálló helyiséghez. Hogyan alakult addig és a továbbiakban az olvasóköröktől örökölt állomány sorsa, az olvasás helyi ügye, arról tudósít Bacsa Jánosné, aki 1959 és 1985 között megalapozta és fejlesztette itt a könyvtárat. Érdemeit többek között 1981-ben Szabó Er- vin-emlékéremmel, a szakma legnagyobb kitüntetésével ismerték el. — Nyugdíjazásom után is mindenkor szívesen vállalok — ha kérnek — könyvtári tevékenységet, mert a munka számomra szakmai és A kiskoalíció nem a népet tartja alkalmatlannak arra, hogy köztársasági elnököt válasszon, hanem a szóba jöhető politikusokat tartja — saját esetleges jelöltjét is beleértve — alkalmatlannak arra, hogy a lakosság által közvetlenül megválasztott köztársasági elnökként működjenek, illetve a jelen helyzetet tartja alkalmatlannak arra, hogy az ország népszavazással válasszon köztársasági elnököt. Miért alkalmatlan a helyzet f Azért, mert egyelőre nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy az elnökválasztás szabad választás- legyen. Az elnökjelöltet állító MSZP vagy Hazafias Népfront, továbbra is hatalmas apparátussal, ingatlanokkal, telefonokkal, napi sajtóval rendelkezik, jórészt költségvetési támogatásból. A kormányt, a Parlamentet, a választási elnökséget, a rádiót, emberi, érzelmi feltöltődést jelent ma is — nyilatkozta Bacsa Jánosné a következő írásban, amelyet Nagy Jó- zsefné, a gyulai Mogyoróssy Könyvtár igazgatóhelyettese készített egy vele folytatott beszélgetés után. Vajon mit tartalmaz és mit nem a megyei könyvtár gondosan gyarapítóit helyismereti állománya, a Békési Gyűjtemény? Erről tájékoztat Varga Gáborné, az intézmény olvasószolgálati osztályvezetője. Az önálló kiadványok (mintegy 5 ezer kötet) szabadpolcon várják az olvasókat, míg a hírlapokat, az aprónyomtatványokat és a postai képes levelezőlap-gyűjteményt raktárban őrzik, s külön zárt szekrényekben a muzeális értékű kéziratokat, és mikrofilmeket. A nyilvántartások és másolások révén azonban ezek is hozzáférhetőek. Az írásból megtudjuk, a megyei könyvtár 1952-ben, elődei állományával együtt örökölte az alapul szolgáló gyűjteményt. A hiányzó fontos dokumentumokat visszamenőleg is igyekeznek pótolni, illetve az új kiadványok beszerzésével az együttest gyarapítani. Sajnos, „a közreadók nem mindig gondolnak arra, hogy a kiadvány a könyvtár gyűjteményében tölthetné be igazán szerepét, szolgálná a tájékozódást” — olvastuk. Mi is az a hangos újság? Egy újabb szolgáltatás Gyulán, a városi könyvtárban, ahol ezzel több mint egy éve állnak a csökkent látóké- pességűek rendelkezésére. A Lapról hangra tulajdonképpen folyóirat-tallózás, de televíziót még mindig az MQZP ellenőrzi. Az ő jelöltjeit naponta láthatjuk a tv-ben, az újságokban, míg a mai ellenzék szóba jöhető jelöltjei ismeretlenek. Érdemes lenne közvélemény-kutatást tartani az országban, hogy ki ismeri Rácz Sándort, Konrád Györgyöt vagy Für Lajost? Nagyon is tisztában volt ezzel az MSZMP, ezért is erőltette a háromoldalú tárgyalások során az előre hozott elnökválasztást. A tárgyalási küldöttség vezetője, Fejti György nyíltan megmondta: „ ... sziklaszilárdan fel kell sorakozni Pozsgay Imre mögött, mert személyében jó esélye van a pártnak arra, hogy jelöltje kulcs- fontosságú pozícióba kerüljön. Ez pedig kihatással lehet a képviselőválasztások eredményére is.”- (Magyar Nemzet, szeptember 27.) Nem mi mondjuk, ő mondta! Van ideiglenes köztársamagnószalagon. A kazetták tartalmáról — a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ bocsátja ki — a vakírás jelzései tájékoztatnak. A könyvtár igyekszik eljuttatni ezeket a csökkent látóképességűekhez, akár lejátszókészülékkel egyetemben is. A kölcsönzés díjtalan, amelyhez öt darab magnetofont ajánlott fel a HNF városi bizottsága. Hogy kik veszik igénybe a hangos újságot, arról számol be Havasi Istvánné igazgató. A battonyai „Népek Barátsága” Könyvtárban 1980 óta szerveznek foglalkozásokat nevelőotthonos csoportoknak. A cél: segíteni a gyerekeket készségeik fejlesztésében, látókörük növelésében filmvetítésekkel, vetélkedőkkel, a népi hagyományok felelevenítésével és különböző témájú beszélgetésekkel. Bárdos Mária, Cso- szor Agnes és Horváthné Brenucz Mária könyvtárosok úgy látják, van értelme annak, amit csinálnak, mert a gyerekeknek „barátjuk lesz a könyv”. Milyen továbbképzéseken, tapasztalatcseréken vettek részt megyénk könyvtárosai, kiket tüntettek ki, erről is olvashatunk a továbbiakban. E számban folytatódik a Library Journal cikkeinek ismertetése, végül az 1987- ben megjelent Békés megyei Kiadványok címleírásaival, a városi könyvtáraknak ajánlott legfontosabb tájékoztatási források felsorolásával zárul -a Könyvtári Jegyzések. Sz. M. sági .elnökünk: Szűrös Mátyás! Miért kellene őt most felcserélni másra? A parlamenti választások befejeződéséig nála kiválóbb — eddigi szereplése erre utal — elnökre nincs szükség. Ö bírja az ellenzék és az MSZP bizalmát is az átmeneti időkre. Miért kellene hát őt leváltani? A parlamenti választások után Magyarországnak szerintünk olyan elnökre van szüksége, akit a többség támogat, aki méltón képviselheti az országot, aki külföldi államférfiakat fogad, aki kitüntetéseket ad át stb. Milyen Parlamentre van szükség? Olyanra, mely képes az összetételénél fogva az ország lakosságát reprezentálni, amely a gazdasági életet rendbe tudja hozni a később megalkotandó törvényekkel, amely nem átgondolatlan hibás döntéseket hoz (lásd. Nagymaros) stb., stb. Tehát erős Parlament és gyenge köztársasági elnök. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha a népszavazáson 4 igennel válaszolunk. Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége Választási sarok A kiskoalíció közleménye Miért parlamenti választások legyenek előbb? Nyílt ievál Németh Miklós miniszterelnöknek Ha az utca sírni tudna Fotó: Kovács Erzsébet Utcaképtelenség Mankó vagy sétapálca a gyalogosutcának? Eddig eszembe se jutott Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján sétálgatva, hogy nem gyalogosutcán járok. Igaz, néha vad kerékpárosok hozták rám a szívbajt járgányaik „tesztelése” közben, .de ez a betegség a kirakatok árcéduláit nézegetve amúgy is sokszor környékezett. A sétálóutcába vetett hitem igazán akkor ingott meg, amikor a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium hivatalos lapját nézegettem. Ebben az állt, hogy a KÖHÉM, a Békés Megyei Tanács V. B. és a Békéscsabai Városi Tanács V. B. országos tervpályázatot hirdet a békéscsabai gyalogosutca kialakítására. Pályázat arra, ami van? Emlékeimben kutatva beugrott, hogy a sétálóutca körül már a megnyitáskor — 1984-ben — sem volt minden rendben. Talán csak nem ismételjük önmagunkat? —gondoltam —. miközben Kmetykó Jánoshoz, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjéhez, a tervpályázatokat bíráló bizottság egyik tagjához igyekeztem. Beszélgetésünk elején legfőbb aggályommal hozakodtam elő. — Miért kell 1989-ben pályázatot kiírni egy olyan gyalogosutcára, ami ívek ó'a (arról megoszlanak a vélemények, hogy jól vagy '•osz- szul) funkcionál? — 1984-ben, a gyatogosut- ca létrehozásakor, csak egy forgalomszabályozási terv készült, ami magyarul any- nyit jelent, hogy kitiltották innen a gépjárműveket. Az utca végleges kialakítását akkoriban több beépítetlen telek akadályozta, és pénz sem volt utcabútorokra. Időközben aztán felújították a Jókai Színházat, jövő év végéig elkészül a Fiume Szálló és új lakóházak épülnek a város szívében. így válhat ismét aktuálissá. magának az utcaképnek a végleges rendezése. A szükséges anyagiak előteremtésében segítséget várunk minden olyan intézménytől, amely ebben a körzetben található — OTP, Univerzái Áruház, butikok —, hiszen a tanácsnak a fejlesztésre a közeljövőben sem lesz elegendő pénze. — Ha már a pénznél tartunk, honnan van 700 ezer forint a pályaművek díjazására? — A pályázat lebonyolítása 900 ezer forintba kerül, ebből a minisztérium 250 ezer, a megyei tanács 250 ezer, a városi tanács pedig 300 ezer forintot vállalt magára. Ha egy vállalatnak adnánk bérmunkába a tervezést. az legalább másfél millió forintba kerülne. Az építészeket azonban a pénzen kívül szakmai ambíciók is ösztönzik. így több jó javaslatra számítunk. — Nem veszi el a jelentkezők kedvét, hogy a gondolkodásra, a felmerülő kétségek tisztázására alig hagytak időt? A tervekkel kapcsolatos kérdések beérkezési határideje ugyanis két nappal a minisztériumi értesítő megjelenése után lejárt. — A pályázatot még szeptember végén írtuk ki, és azt a Magyar Építőművész Szövetségnek a tagjai időben megkapták. Arról nem tehetünk, hogy a minisztérium lapjában ez késve jelent meg. V ukovich Miklós megyei főépítész szintén tagja a tervbíráló bizottságnak. Amikor megtudja, hogy sétálóutcaügyben keresem, le- hangoltan mondja: — Tudja, két éve költöztem Békéscsabára Budapestről, így kicsit kívülről is nézem a dolgokat. A megyeszékhely fáziskésésben van az ország legtöbb városához képest, elég említenem Kaposvárt. Kecskemétet. A forgalommentes övezet még nem egyenlő a eya- logosutcával. — Ügy tudom, éppen emiatt írták ki a pályázatot. Milyen konkrét javaslatokat várnak? — Terveket várunk utcabútorokra, világítótestekre, hulladékgyűjtőkre, teraszokra, és akkor még nem is szóltam a térburkolatról, az új épületekről. Nem 'megoldott az utcán a kerékpárosközlekedés sem, de erről a gyalogosok többet tudnának mesélni. Miután elbúcsúztam a főépítésztől, valahogy- egyből a sétálóutca felé vettem az irányt. A fejemben kavargóit pályázat, 900 ezer forint. utcabútorok. Lelki szemeimmel láttam a halmozódó terveket. Csak valahogy az a p<mz nem akart sehogy megjelenni, ami a szép álmokat valósággá változtatná. Ny. L. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Levél Szarvas Andrásnénak — Ellenzéki szövetséget követelnek — A környezet megóvásáért Tisztelt Miniszterelnök Űr! Alulírott Szokolay Zoltán magyar állampolgár, békéscsabai lakos — anélkül, hogy aláírásgyűjtést és népszavazást kezdeményeznék, tehát a magam nevében — kérem önt, javasolja a kormánynak és a Parlamentnek, hogy hozzon létre egy független bizottságot, amely megvizsgálja és a nyilvánosság elé tárja az 1989. november 26-i népszavazás költségeinek mértékét és eredetét. Talán nem én vagyok az egyetlen, aki tudni szeretné, pontosan mennyibe került és milyen költségvetési tételt terhelt az a 'népszavazás, amelyen háromnegyed részben már eldöntött kérdésekről kell a népnek nyilatkoznia. Kérem azt is, hogy vizsgálják ki és hozzák nyilvánosságra az SZDSZ és a hozzá társult pártok propagandaköltségeit. Kíváncsi vagyok, mennyibe került nekik a „négy igen” kampánya, a 150 ezer színes plakát, a 2 millió szórólap, a főmúsoridö- ben sugárzott sok-sok rádió- és tévéreklám? Vajon milyen bevételi forrásokat használtak fel ehhez? Tételesen milyen hazai és külföldi támogatást kaptak? A nyomdai- és reklámköltségeket tudják-e számokkal igazolni? Amikor elszámoltatjuk vagyonával az MSZ(M)P-t, érvényesíteni kell ugyanezt a kívánalmat más pártok, így az SZDSZ vonatkozásában is. Tegyék áttekinthetővé már idén a gazdálkodásukat, s akkor talán fény derül arra is, kiknek állt érdekében a népszavazás és a „négy igen”, kiknek áll érdekében, hogy az országgyűlési képviselők választása minél későbbre halasztódjék. Békéscsaba, 1989. november 20. Szokolay Zoltán, Békéscsaba, Lencsési út 75., III. em. 8. 5600 Tisztelt országgyűlési képviselőnő! Ismerve az ön eddigi képviselői tevékenységét. tudjuk, hogy ismeri a munkások. a gyárunkban dolgozók anyagi helyzetét, ami az infláció emelkedésével egyre jobban megközelíti a létminimumot. Dolgozóink. szakszervezeti tagságunk egyelőre a tiltakozásnak ezt a formáját választja, hogy Önt kérjük fel véleményünk nyilvánítására az Országgyűlés soron következő ülésszakán, amikor az adó 1990. évi módosításának tárgyalására kerül sor. Tiltakozunk az ellen, hogy a szakszervezeti tagdíj adómentességét meg akarják szüntetni, amit az alacsony keresetek újabb megsarcolásának minősítünk. Eleve irritáló, hogy adót fizetünk a nyugdíj járulék (10 °o) után. amit tűrhetetlen állapotnak ítélünk. A munkások még nem fenyegetőznek sztrájkkal az alacsony bérek miatt, de az életszínvonal ilyen mértékű csökkentése a jövőben bennünket is határozottabb fellépésre késztet. Kérésünk tolmácsolásában bízva, maradunk tisztelettel: az UNICON Ruházati Vállalat szakszervezeti tagsága nevében: Pribojszki Andrásné, vszb.-titkár * * * Megdöbbenéssel hallottuk a Magyar Demokrata Fórum november 14-i felhívását a népszavazás bojkottjára. Nem vitatjuk a jogi részleteket, de oem lehet semmibe venni több mint 200 ezer állampolgár aláírását. Ha egyszer kiírták a szavazást, le kell bonyolítani, méghozzá becsületesen. d<£nok- ratikusan. Éppen, amikor az ellenzék összefogására volna szükség, úgy látjuk, hogy ez a felhívás az ellenzék szétesésének kezdeti jele. Ez bennünk, bizakodó emberekben és a nép többségében kiábrándulást okoz. Követeljük az ellenzéki szövetséget! A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság békéscsabai csoportja Az egészséges emberi környezet megőrzéséért együttműködő szarvasi szervezetek — Szarvasi Környezetvédő Egyesület. HNF, MDF, MSZP, Mozgalom egy Globális Parlamentért, Szarvasi Baloldali Ifjúsági Szövetség —, a következő nyilatkozatot fogalmazták meg: „Az Alkotmányban az egészséges környezethez való jog kinyilvánítása mellett szükségesnek tartjuk a környezet megóvásáért viselt állami és állampolgári felelősség. kötelesség kinyilvánítását is.** Kérésünk, — amelyet eljuttattunk az igazságügyi miniszterhez is — támogatására szólítjuk fel mindazokat, akik fontosnak tartják az egészséges emberi környezet megteremtését és megóvását, akik ennek érdekében készek arra, hogy személyesen is cselekedjenek. Szarvas, 1989. november 17. Az aláíró szervezetek nevében: Holp József, az MGP elnöke
