Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
II HflZO MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 21., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Mai számunkból: Mankó vagy sétapálca a gyalogosutcának? (3. oldal) Az egészségügy gyógyszere a társadalombiztosítás? (4. oldal) Mélyponton a vasút (5. oidan Kozmetikai alapanyagok és takarmányok Battonyáról <5. ddaD Fórum Orosháza labdarúgásáról ». oidan Felügyelő bizottság a Magyar Televízió és a rádió élén Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács héttői, soron kívüli üléséről Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő az alábbi tájékoztatást adta: Németh Miklós beszámolt Helmut Kohllal, az NSZK szövetségi kancellárjával folytatott tárgyalásáról. A Minisztertanács tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a kialakuló demokratikus többpártrendszerbe való békés átmenetben a Magyar Televízió és a Magyar Rádió játszik, elhatározta e nemzeti intézmények vezetési szerkezetének megváltoztatását. Megszünteti a pártállami formából még megmaradt irányítási gyakorlatot. Ezt kívánták a politikai egyeztető tárgyalások résztvevői és ez következik a Magyar Köztársaság alkotmányából, valamint az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos törvényekből. Ennek megfelelően a kormány a televízió es a rádió felügyeletét a pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, a tudomány és a szellemi élet képviselőiből kinevezett felügyelő bizottságra bízza. A felügyelő bizottság feladata a két legfontosabb nemzeti tömegközlési eszköz munkájának általános felügyelete, szervezetük- mek a nemzeti közlési követelmények szerinti alakítása és az első számú vezető kinevezése. Fő cél: az állampolgárok hiteles, független tájékoztatása. A Minisztertanács elnöke a felügyelő bizottság munkájának összehangolására koordinátornak kinevezi Kőhalmi Ferencet. A felügyelő bizottság megbízatása az országgyűlési választások után létrehozandó kormány megalakulásáig tart. Ezzel a határozattal megszűnik az államminiszter sajtót és tájékoztatást felügyelő feladata. A Magyar Hírlap és a Magyar Távirati Iroda kormányzati felügyeletét a művelődési miniszter látja el. A Minisztertanács elfogadta a vezető állami tisztségviselők. valamint az országgyűlési képviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslatot. 1990. január 1-jétől a fizetéseket nem a Miniszter- tanács. hanem az Ország- gyűlés határozza meg, de az államfő, az Országgyűlés elnöke. a Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei mnukabérét továbbra is a miniszteri fizetés százalékában állapítják meg. A munkadíjak összegére évenként javaslatot tesznek az állami költségvetés előterjesztésekor. így az áll ami vezetői munkadíjak nyomon követhetik az árszínvonal változását, és az országgyűlési képviselők, valamint az Állami Számvevőszék pontos képet kap a fizetések alakulásáról. Az összeg megállapításánál egyébként figyelembe veszik, hogy a vezetők jutalomban nem részesíthetők. A törvényjavaslat tartalmazza az országgyűlési képviselők munkadíját is; ennek bevezetésére azonban csak az új Országgyűlés megválasztása után kerül sor. A kormány a törvény elfogadásáig rendeletben szabályozta az állami vezetők munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket. Üj jogi intézmény — a rendelkezési állomány — felállításáról döntöttek. Ide tartoznak a tisztségükből felmentett, de azzal egyidejűleg más munkakörbe nem kerülő áliam- vezetők. A jövőben az Elnöki Tanács, az Országgyűlés és a Minisztertanács elnökének nyugdíjmegállapítása nem tér el az általános szabályoktól. A nem állami vezetők tekintetében a rendelet kimondja: a párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek tisztségviselőinek javadalmazását kizárólag saját vezető testületeik határozzák meg. A kormány megtárgyalta az államháztartási törvény- javaslatot. a készülő új törvény szétválasztja az állami közhatalmi és köztulajdono- si funkciókat. A költségvetés tervezésében, végrehajtásának irányításában erősödik az Országgyűlés szerepe. Az Országgyűlés ellenőrzi az állami tulajdonnal történő gazdálkodást, dönt a kiemelkedő jelentőségű ■fejlesztésekről, meghatározza többek között a költségvetési intézmények kereteit. A kormány a törvényjavaslat benyújtása előtt még más álláspontokat és véleményeket is megvizsgál. A Minisztertanács elfogadta a közigazgatási bíráskodásról szóló előterjesztést és törvénytervezetet, javasolja, hogy a közigazgatási döntések törvényessége feletti ellenőrzés a bíróság feladata legyen. A közigazgatási bíráskodás megteremtéséhez három törvényt szükséges módosítani. Végül a kormány áttekintette az Országgyűlés novemberi ülésszakának témaköreit. Megvitatta a bizottsági üléseken elhangzott észrevételeket, indítványokat. (MTI) Szabad iskolafenntartás —szabad iskolaválasztás Glatz Ferenc nyilatkozata A jövőben szakítani kell az iskolafenntartás állami monopóliumával — hangzott el a napokban azokon az országgyűlési bizottsági üléseken, amelyeken az új oktatáspolitikai koncepció leglényegesebb elemeit vázolta Glatz Ferenc művelődési miniszter. Hogy ez mit jelent, s milyen változásokat hozhat a gyakorlatban: erről nyilatkozott a miniszter Tóv’i Piroskának, az MTI munKatársának. Glatz Ferenc elöljáróban leszögezte: a kormányzat célkitűzése továbbra is az, hogy az iskolai tanulás lehetőségét minden állampolgár számára biztosítsa. Az iskolafenntartói monopólium feladása az állam részéről azt jelenti, hogy mind magánszemély, mind társulati, illetve egyleti, mind egyházi intézmény alapíthat, illetve működtethet iskolát az állami iskolák mellett. Hogy egy adott település, község vagy város milyen típusú iskolában, milyen fenntartó révén oldja meg az ott élő gyermekek óvodai nevelését, iskolai oktatását, erről a helyi önkormányzat dönt a jövőben. A lényeg, hogy minden iskolafenntartó arányosan egyenlő mértékű támogatást kap: vagyis az állam nem az iskolatípusokat, hanem az ott tanulókat menedzseli majd. Ezért a kormányzat megállapít egy „fejkvótát”, amely minden magyar iskolába járó gyermeknek jár. Ennek összege a jelenlegi tervezetek szerint tanulónként és évente 3—13 éves korig négyezer, 14—18 éves korban 39 ezer forint körül mozog. Ezt a pénzt * létszámarányosan megkapja minden intézmény függetlenül attól, hogy magán-, egyleti, egyházi vagy állami iskoláról van-e szó. Mindazonáltal számolni kell bizonyos feszültségekkel és erős differenciákkal is, hiszen lesznek olyan települések, önkormányzatok, amelyek a helyi adóbevételekből ezekhez a normatívákhoz többet tudnak majd hozzátenni, többet képesek, illetve akarnak áldozni az oktatásra. Az állami iskolák esetében egyébként az iskola- fenntartó közösség jogait és érdekeit az iskolák irányában a megalakuló iskolaszékek képviselhetik majd. Ez, az adott település polgáraiból, illetve az iskola képviselőiből álló testület ellenőrizheti például, hogy az intézmények jól hasznosítják-e a rájuk szánt forintokat, a különböző iskolai beruházásokat. Ugyanakkor természetesen az államnak garanciákat kell kapni arra vonatkozóan, hogy a különböző fenntartású iskolákban a magyar állampolgárok az állam által előírt kötélező ismereteket megszerzik-e. Biztosítékot kell. tehát kapni arra, hogy a fenntartók (Folytatás a 4. oldalon) Ismét zsúfolt program előtt a Parlament Elzálogosítani a pártvagyont? Egymilliárd dollárt remél a Radius Sajátos javaslatot dolgozott ki a pártvagyon — beleértve a volt munkásőrség és a Demisz vagyona, vala-* mint a megüresedett szovjet laktanyaépületek — hasznosítására Molnár László, a Rádius Hungari- cus Részvénytársaság elnökigazgatója. A ma még holt tőkének számító vagyonra szerinte záloglevelet kellene kibocsátani, amire egy nyugati bankkonzorcium hajlandó lenne egymilliárd dollár hitelt nyújtani. Megjegyzi, hogy fél- milliárd dollárt már neki is felajánlottak. Az ily módon kapott hitelt fejlett technika behozatalára, a vidék infrastruktúrájának fejlesztésére, új munkahelyek létrehozására lehetne fordítani. A hozzáadott érték nyomán. a tekintélyes szombat- helyi vállalkozó szerint egy év alatt mintegy kétmilliárd dollárt érne az új vagyon, amire újabb záloglevelet kellene kibocsátani. 1995-ig. tehát a tervezett világkiállításig. a számítások szerint, halmozottan 33 milliárd dollárt lehetne ily- módon befektetni. Molnár László elgondolása valójában a múlt században hazánkban is elterjedt, azóta viszont feledésbe merült záloglevelet kívánja a leírt módon ismét bevezetni. és felújítani. A részletes gazdaságpolitikai fejtegetést a szerző eljuttatta a kormányfőhöz és a parlamenti képviselőkhöz. Ma kezdődik az Ország- gyűlés novemberi ülésszaka. A négynaposra tervezett ülésen meglehetősen sok törvényjavaslatról, kérdésről kell dönteniük a képviselőknek. A kormány elkészítette tájékoztatóját az 1990—1992. évi gazdaságpolitikai programjáról, valamint a .jövő évi költségvetés irányelveiről. E két tájékoztatót tárgyalják meg először a honatyák, majd — ha az itt felvetett alapvető kérdésekben sikerül megegyezniük — kerülhetnek napirendre az adótörvények: a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereségadóról, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatok. Valószínűleg élénk vita várható e témákban, hiszen a megelőző országgyűlési bizottsági vitákon -már ez volt tapasztalható. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság például azt javasolta, hogy a kormány vonja visz- sza az új adótörvény-javaslatokat. Tallóssy Frigyes (Budapest) képviselő szerint elegendő lenne, ha <t meglévő személyi jövedelemadótörvényben az adótáblázatokat kismértékben — az inflációnak megfelelően — korrigálnák. Több -képviselő úgy foglalt állást, hogy felesleges a kormánynak három évre programot és egy évre költségvetést készítenie, mikor — néhány hónap múlva — a választásod után megalakuló új kormány valószínűleg más programot fog kidolgozni. Ennek megfelelően olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a jelenlegi kormánynak csupán az átmeneti időszakra kellene programot, illetve munkatervet és ennek megfelelően költségvetést készítenie. A 'kormány .ezzel nem értett egyet, mivel az új vezetés gazdasági programja sem térhet el jelentős mértékben a most kidolgozottól. A gazdaság ugyanis meglehetősen sz.igorú és szűk kényszerpályán mozog. Éves költségvetés nélkül pedig felelőtlenség lenne „útjára engedni az országot". Egyébként is a magyar kormány igen fontos tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal. Ezek a megbeszélések nem lehetnek sikeresek, ha a kormány nem rendelkezik megfelelő gazdaságpolitikai programmal, és a nemzetközi pénzintézet által is elfogadhatónak tartott költségvetéssel. Ha pedig megszakadnának a tárgyalások az IMF-fel, ez kritikus helyzetet idézhetne elő, a külföldi hitelezők bizalma megrendülne. Mindezeken túl a kormány beterjeszti az illetékekről szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatát is'. Az alkotmány módosítása miatt több meglévő jogszabályt is meg kell változtatni. Ezek módosításáról szóló törvényjavaslatot is megtárgyalja a Parlament. Ugyancsak napirendre tűzik a Munka Törvénykönyve, a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatokat, és tájékoztatót hallgatnak meg az 1995-re tervezett Budapest—Bécs Világkiállítás helyzetéről. Meghívó a békéscsabai MDF-nek Az ellenzéki kerékasztalba tömörült békéscsabai pártok és szervezetek tegnap az esti órákban birtokukba vették a városi tanácstól ideiglenesen átengedett párthelyiségeiket. A József Attila utcai hétfői ülésről több párt képviselője hiányzott, pedig nem kevesebbről volt szó, mint a népszavazáson való egyeztetett álláspont kidolgozásáról. A jelenlévő Fidesz, Baj- csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Pofosz, valamint a Szabad Demokraták képviselői eldöntötték, hogy a vasárnapi népszavazáson egységesen a négy IGEN-t fogják támogatni. Miután a fenti szervezetek értesültek arról, hogy az MDF békéscsabai tagsága megosztott elnökségük bojkottfelhívásával kapcsolatban, az MDF jelenlevő tagjai útján felkérték a demokrata fórum városi szervezetét, hogy szerdán 18 órakor a József Attila utcai választási irodában egyeztessék álláspontjukat a békéscsabai EKA-val. — knt — Ma és holnap: II Metakémia őszi árutárgyalása Gyulán A háztartás-vegyipari cikkek gyártásával milyen feladatot vállal magára a Kö- rösladányi Metakémia Kisszövetkezet, és ahhoz, hogy termékei a fogyasztókhoz eljussanak, milyen segítséget kér a kereskedelemtől? Erről lesz szó ma, kedden és szerdán a szövetkezet őszi árutárgyalásán Gyulán, a Mezőgazdasági Szövetkezetek üdülőjében. Az idei évre vonatkozó tervek teljesítéséről és a jövőre várható kereskedelmi és fejlesztési elképzelésekről tájékoztatják a szövetkezet szakmai vezetői a résztvevőket. Többek között szólnak majd arról is, hogy az idén visszafogottságot tapasztaltak a piacon, amit leginkább a vásárlóerő csökkenésével, az importárú, valamint a hazai konkurencia növekedésével magyaráznak. Jövőre nagyobb fejlesztést nem terveznek, inkább az idén bevezetett termékek piaci értékesítésére fordítanak nagyobb gondot. A jelenlévők részletes tá- iékoztátót hallgatnak meg a Kereskedelmi Minisztérium vezetőitől a minisztérium árúforgalmi főcsoportjának szerepéről, a piaci folyamatok irányításában, valamint a vegyipar jelenlegi és jövőre várható helyzetéről. A jubileumi — immár 10. alkalommal megrendezett — árutárgyaláson az Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatok, a Skála, a Domus, és a Bútorker Vállalat szakemberei mellett részt vesznek a Kereskedelmi Minisztérium, az Országos Árhivatal, és a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet munkatársai is.- ml -
