Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

NÉPÚJSÁG 1989. november 18., szombat Tanácselnöki értekezlet Program a Duna-meder helyreállítására (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Molnár Margit a no­vember 26-ai népszavazás előkészületeiről szólt. Hang­súlyozta, hogy a népszava­zás a tanácsok számára nem politikai, hanem technikai kérdés. Mindenkinek érde­mes számításba vennie, hogy a pártoknak november 25-én 0 órától már nem szabad propagandát kifejteniük. A választás lebonyolításában közreműködők részére tiltott lesz a szavazásra biztatás, sőt a betegágyhoz is csak a betegsége miatt. szavazni nem tudó kifejezett kérésére vihetik el az urnát. A me­gye 1,3 millió forintot kap a szavasás költségeinek fe­dezésére. Dr. Molnár Mar­git tolmácsolta a jelenlevők­nek a Belügyminisztérium kérését: „viseljék el az új­ságírókat!”. több más feladat megoe- szélése után a tanácselnökök lehetőséget kaptak vélemé­nyük kifejtésére. Szilágyi Menyhért csorvási tanácsel­nök azt kifogásolta, hogy az új szabályozás megalkotása­kor ismét a helyi tanácsok feje fölött döntöttek. Álta­lános egyetértés fogadta Ko­máromi Gábor vésztői ta­nácselnöknek azt az indít­ványát, hogy az értekezlet fogalmazza meg felhívásban: nem értenek egyet a kor­mány vidéket sújtó intézke­déseivel. Dr. Takács Lőrinc, Gyula tanácselnöke énnek formai megoldásaként sajtó­felhívás. vagy nyílt levél közzétételére tett indítványt. Ügy vélte, hogy a megold­hatatlan feladatok a taná­csok szétzilálódását eredmé­nyezhetik. A tanácselnökök Murányi Miklós alternatív kérdésére közfelkiáltással szavazták meg a felhívás el­készítését, amelyet várha­tóan a hét elején nyilvános­ságra is hoznak. Kiss A. János Megkezdődött a nagyma­rosi Duna-meder helyreállí­tásának előkészítése. A szak­emberek felkészülnek a munkagödröt védő körtöltés bontásához, bár ez a munka csak a jövő év őszén kez­dődhet meg. A kis vízma­gasság legkorábban ugyanis akkor teszi lehetővé a mun­ka megkezdését. Az államközi szerződés esetleges módosításával kap­csolatos — a minisztériu­mokra és más főhatóságokra vonatkozó — feladattervet a napokban jóváhagyták, ami a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztériumot is érinti — tájékoztatta Zor- kóczy Zoltán, a beruházást irányító KVM-titkárság ve­zetője az MTI munkatársát. Elsőként a Dunakiliti tér­ség árvízvédelméről gondos­kodik a KVM, a tervek sze­rint a csehszlovák féllel kö­zösen. A feladategyeztetés­hez már elkészültek a ma­gyar tervek. Az OVIBER, mint a legfőbb beruházó, eközben megkezdi a nagy­marosi létesítményre kötött különböző szerződések eddi­gi teljesítésének vizsgálatát és felbontását. Ez vonatko­zik az osztrák és a magyar vállalatokra egyaránt. A munkákba eddig mintegy 20 osztrák, s több. mint 30 ma­gyar vállalat kapcsolódott be. A helyreállítási költsé­gek nagyságát, forrását is tisztázó előterjesztést decem­ber 10-ig készítik el, több más tárca bevonásával — mondotta. Vizsgálatra vér az is, hogy miként hasznosítha­tók a Nagymaros körzetében már elkészített épületek, igy a lakótelep, a munkásszálló. II demokratikus Európának meg kell védenie az erdélyi magyarságot Beszélgetés dr. Tabalydi Csabával A békéscsabai Erdélyi Kör csütörtökön vendégül látta dr. Tabalydi Csaba miniszterhelyettest, a kormány Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságának vezetőjét. A vendég megyénkbe érkezve Szarvason megnézte a szlo­vák iskolát, majd Gyulán a magyarországi román szö­vetségnél tájékozódott és meglátogatta a román tannyel­vű gimnáziumot. A délután folyamán Békéscsabán, a Kétegyházi úton nemrég megépült, erdélyi menekülte­ket befogadó állomás munkájával ismerkedett, végül este, a megyei TIT-ben találkozott az Erdélyi Kör tag­jaival. E rendezvény után a késő esti órákban kérdez­tem a miniszterhelyettest. I _______ï_______________________^_______ — Ismert, hogy önt bíz­ták meg a hazai nemzeti és etnikai kisebbség problémái­nak a kezelésével, de mivel határmegye vagyunk, most inkább az erdélyi menekült­kérdésről érdeklődöm. Mi várható a közeli. napokban? — Az idén körülbelül még négyezer áttelepülőre számí­tunk. Ebben sajnos, nincs benne a családegyesítéssel esetleg áttelepülők létszáma. Eddig 4500 családegyesítési kérelmet továbbítottunk a román hatóságoknak, de mind a mai napig egyetlen egy választ sem kaptunk. — Nemrég a menekülttá­bor vezetője lapunknak el­mondta, hogy a hozzájuk naponta érkező emberek töb.b mint 90 százaléka ro­mán anyanyelvű. Mi lesz ve­lük? — A napokban e kérdés­ről tárgyaltam Párizsban az Emberi Jogok Nemzetközi Ligájának elnökével. Jelez­tem neki, hogy a hozzánk érkező román anyanyelvű menekültek nem kívánnak Magyarországon letelepedni, hanem különböző tengeren­túli országokba szeretnének távozni. Köztudomású azon­ban, hogy, azok az országok nem fogadják őket. Magyar- ország viszont egyedül nem tud megküzdeni e problé­mával. Az elnök úr segít­séget ígért nekünk, de a probléma ezzel még koránt- sincs megoldva. Mi azonban továbbra is fogadjuk őket, hiszen aláírtuk a Genfi Me­nekültügyi Konvenciót. E szerint, akit hazájában ül­döznek, annak emberi köte­lességünk menedéket adni. — Nyilvánvaló, hogy a romániai politika változása nélkül folytatódni fog az át- település. Ceausescu kong­resszusra készül. Elképzel­hető, hogy valami „homok­szem” kerül a fogaskerekek közé? — Egy-egy elszigetelt fel­lépésre már voltak jelek, de ezek nem látszanak komoly politikai erőnek. Jóslásba, persze, nehéz lenne bocsát­koznom, mert rendkívül rárt a román társadalom. A meg­lepetést nem lehet kizárni, hiszen ki gondolta volna két héttel ezelőtt, hogy most bontani fogják a berlini fa­lat. — Mintha éleződne a szov­jet—román viszony a mol­dáviai román nemzeti ki­sebbség miatt. Várható-e va­lamilyen szovjet fellépés? — A jelenlegi szovjet ve­zetés egészen más, mint a korábbiak. Nem él a nyo­más gyakorlásának eszközé­vel. Románia esetében még olyan gesztusra sem kerül sor. mint az NDK-ban Gor­bacsov látogatásával. Külön gond, hogy a szomszédos or­szágban bármiféle potenciá­lis erő oly mértékig nacio­nalista, hogy magyar részről nem sok jóra számíthatunk. — Miben bízhatunk? — A magyar kormánynak, de még inkább a magyar társadalomnak minden le­hetséges eszközzel elő kell segítenie, hogy a megalázta­tások és a sokszor emberte­len körülmények ellenére ott maradjanak a romániai ma­gyarok, ahol őseik évszáza­dok óta élnek. A törődés, az odafigyelés sokféle formája lehetséges. A legfontosabb az, hogy ezek az emberek ne érezzék elhagyva magu­kat. Ugyanúgy nem, mint például Tőkés László, aki hihetetlen erővel szembe­száll az ottani embertelen elnyomógépezettel és kitart. Mi viszont minden ottani jogsértést nem hallgathatunk el. Sőt, fel kell használnunk minden nemzetközi kapcso­latunkat, hogy tiltakozzunk. Tiltakozzunk Nyugat-Euró- pában. az Európa Tanács­ban, az Európa Parlament­ben, az ENSZ-ben és a hel­sinki folyamatban résztvevő országoknál, hogy tudják meg miféle tobzódása van az emberi jogsértéseknek Ro­mániában. A demokratikus Európának meg kell védenie az erdélyi magyarságot. — Egyszer minden dikta­túrának vége van. Vége lesz ott is az „aranykornak”. És utána? — A romániai demokrácia kialakulása természetesen segíthet, bár ez valószínűleg nem most lesz. Ha kialakul, akkor a helyi önkormányza­tok, autonómiák (nem első­sorban területi autonómiák­ra gondolok) oldhatják meg az erdélyi magyarság létkér­dését. Ha ez megtörténik, a falvak, városok elöljárói — miután a helyi választópol­gároktól függnek — minden bizonnyal figyelemmel lesz­nek az adott nemzetiségi vi­szonyokra. Krausz N. Tamás Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások MSZMP-tájékoztató - Magyarázatkérés a munka eredményének elmaradásáért - Békési tiltakozás Az MSZMP helyi szerveze­teinek küldöttei aktivaülést tartottak Békéscsabán. Meg­alakították a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt újjászervezését elősegítő, megyei. ideiglenes ügyvezető testületét. Elhatáro­zásunkat elősegítette a megye városaiban és községeiben fo­lyó szerveződés. Igény van a jobb muraka' összhangjának segítésére. A kommunista fó­rum feladatának tartja a me­gye MSZMP-szervezeteimek gyorsított ütemű szerveződését. Az aktíva támogatja az MSZMP XIV. kingresszusának mielőbbi összehívását. Felfogásunk, és ebből adódó­an magatartásunk. marxista, kommunista, megújuló reform­párt vagyunk. Ezen az alapon dolgozunk és fejlesztjük kap­csolatainkat a megye munkás­ságával, a szövetkezeti paraszt­sággal. az értelmiséggel. » z al­kalmazottakkal. vállalkozókkal, mindazokkal, akik hajlandók velünk jönni a demokrácia, a szocialista megújulás útján. Továbbra is valljuk a szocia­listák. kommunistáik kialakult hagyományainkra épülő egysé­gét. Baráti együttműködésre törekszünk a Magyar Szocia­lista Párt szervezeteivel, a szak- szervezetekkel, hívjuk tagjaink sorába a fiatalokat, a nőket, a fegyveres szervek és testületek tagjait, a volt munkásőröket. A Békéscsabán megalakult Magyar Munkáspárt jó szolgá­latot tett a baloldal szervező­désére. A mai napon kinyilat­koztatták, hogy csatlakoznak az MSZMP-hez. Az elmúlt 44 év sikereit nem a hamis felfogás­sal terjesztett önfetjlődésnek, hanem a magyar nép, benne megyénk dolgozóinak, a szo­cialisták, kommunisták .ered­ményeinek tartjuk és azt vé­delmezzük. Célunk a demokratizmus ki­teljesedése. az ember szemé­lyes biztonságának, és szabad­ságának garantálása. minden ember tisztességes munkával, vállalkozással való javuló meg­élhetésének biztosítása. Kérjük az MSZMP tagjait. a párttal szimpatizáló embereket, hogy megyénkben e nemes feladatok megoldását segítsék elő. MSZMP Újjászervezését Elősegítő Békés Megyei Ideiglenes Ügyvezető Testület nevében Csatári Béla A mezőhegyes! emberek kö­rében felháborodást keltett, hogy az illetményföldön termelt hibridkukorica kifizethető ered­ménye rendkívül alacsony mér­tékű lett. Nem valószínűsíthető, hogy a korábbi évekhez viszo­nyítva a dolgozókat illető öea- szeg negyed-ötöd részére esett vissza csupán, az időjárási kö­rülmények alakulása miatt. A dolgozók értetlenül veszik ezt tudomásul, munkahelyeiken tiltakoznak, munkabeszüntetés­sel fenyegetőznek. Magyaráza­tot várnak a gazdasági veze­téstől, mert évről évre növek­vő illetményföld terület mellett egyre kevesebbet fizetnek ne­kik akkor, amikor az ország legjobb földjén gazdálkodnak, jól gépesített gazdaságban., ma­gasan képzett vezetés mellett. A vezetés érezve a kialakult feszültséget, az évi nyereség vagy netán költségek terhére növelte a kifizetésre kerülő ösz- szeget. Ez a dolgozók anyagi érdekeit közvetlenül, vagy köz­vetve sérti, minden erkölcsi alapot nélkülöz, mert a dolgo­zók elhallgattatásának célját szolgálja, niem a hibák okainak kendőzetlen feltárására és nyil­vánosságra hozatalára utal. A kombinát elbürokratizálódott szervezetében egyes fontos ága­zatok eredményessége nem be­folyásolja a vezetés jövedelmé­nek alakulását. így nem céljuk a hibák racionális vizsgálata, mert az önmaguk megszünteté­sét is jelentené, ezért a dolgo­zóknak sem tudnak okszerű magyarázatot adni. A dolgozók hangulatát tovább rontja, hogy a vezetés ilyen. gazdálkodás mellett is jelentős prémiumot vesz fel. Ne Mezőhegyes lakossága tartsa el a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinátot. - hanem a mezőhegyest' föld tartsa el dol­gozó parasztságát, mely most tanácstalan és magyarázatot vár munkája eredményének el­maradásáért. Az MDF mezőhegyes! szervezete nevében Remport Katalin * * * A Szabad Demokraták Szö­vetsége Békéscsabai Szerveze­tének a pénteki Népújságban megjelent közleménye alapján arra következtetünk, hogy ak­tivistáikhoz intézett felhívásuk — az MSZP plakátjainak lera- gasztásával kapcsolatban — csupán a békéscsabai SZDSZ- eselc körében talált megértés­re. Ugyanis Békésen, a. városi közösségi ház előtt álló. az MSZP tulajdonát képező tabló­ra ragasztották rá plakátjukat. Ez ellen tiltakozunk! Úgy tű­nik, hogy a szabad demokra­táik nemcsak a másképp gon­dolkodókat, nem tisztelik, ha­nem. a saját elvi nyilatkozatu­kat sem. MSZP Békés városi szervezete, Pataki István Kongresszust tart az MSZMP Az MSZMP XIV. kong­resszusát december 17-ére összehívják — adja tudtul az a felhívás, amelyet az MSZMP XIV. kongresszusát előkészítő bizottság nevében Grósz Károly írt alá. A do­kumentum — amelyet pén­teken juttattak el az MTI- hez — a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaihoz és ba­rátaihoz fordulva tudatja: .,A legfontosabb feladat a munkások, a parasztok, az értelmiségiek egységes marxista pártjának újjá­szervezése annak érdekében, hogy képesek legyünk meg­őrizni a négy évtized alatt áldozatos munkával elért vívmányokat, leküzdj ük a fojtogató válságot, és meg­találjuk a szocialista esz­mények kiteljesedéséhez ve­zető utakat.” A felhívás a továbbiakban rögzíti azt is: „A XIV. kongresszus azt a feladatot tűzi maga elé, hogy kidolgozza az MSZMP akcióprogramját a szüksé­ges reformokról, a demok­ratikus törvénykezésről, az égető gazdasági és szociális tennivalókról, a fizikai és szellemi dolgozók, a nyug­díjasok és fiatalok érdekei­nek politikai képviseletéről.” Dőli betűvel Ufó Hát megérkeztek! Itt vannak! Amint már várható volt, megjelentek! Hiszen ha leszállhattak Voronyezsben, mi­ért ne szállhatnának le Kecskeméten vagy Gyomaendrő- dön. Joguk van hozzá. A szovjet tájékoztatás hitelesítet­te létüket. Azt a létet,, amiről úgyis tudott mindenki. UFÓ-k ugyanis voltak, aimóta világ a világ. Csak ép­pen nem szánhattak errefelé. Ezért landoltak mindig nyugaton. Ott szabad volt nekik. Itt nem. Sőt, próbált volna valaki magyar UFÖ-król hírt adni. Kapott volna a fejére. Lám, mit változott a világ! Ma már akár me­sélni is lehet róluk. Bármelyikről. Mert hiszen többféle van. Van amelyi­ket láttak, van amelyiket csak látni véltek, aztán van amelyik leszállt, s van amelyik nem szállt le. De van olyan is, amelyikből kiszálltak, és van olyan is, amelyik­ből nem szálltak ki. (Mármint a három szemű, szkafan- deres, fehér fénycsóvás, zöld színű, vagy foszforeszkáló, I gyanús kinézetű, kis- és nagyfejű marslakók, E. T.-k és más effélék.) És végezetül vannak olyan repülő, földön­túli csészealjak, amelyek alacsonyan szállnak, s amikor leesnek, akkorát csattannak, mint a hírlapi kacsa. Be­azonosításuk rendkívül nehéz, mert akkora a hápogás körülöttük, hogy szinte elkábul tőlük az ember. De félre a tréfát, nem „az" UFÖ-ról akarok szólni, hanem magáról az UFÓ-jelenségről, aminek — hiszik, nem hiszik — évezredes múltja van. Az „első írásos emlék” éppúgy hitelesíti történetét, mint a magyar nyel­vét az Ó-magyar Mária siralom, vagy a Tihanyi apátság alapítólevele. Ez a bizonyos első írásos feljegyzés III. Thutmószisz, egyiptomi fáraó korából származik, az idő­számításunk előtti XV. századból: „Uralkodásának 22. esztendeje telének harmadik hó­napjában, pontosan 6 órakor tüzes abroncs ereszkedett le a Földre ... Iszonyatos bűz áradt belőle, ötméternyi széles és ugyanilyen hosszú volt. Semmilyen hangot nem hallatott... Néhány nap múlva az égen megjelent még néhány ilyen tüzes korong. A Napnál fényesebben ra­gyogtak. Amikor leszállt az éj, a tüzes korongok felemel­kedtek, és déli irányba elrepültek ...” Nem végleg! Hiszen azóta is itt röpködnek. Dänikentöl, a nagy képzelődőtői tudjuk, hogy leszállópályájuk volt Dél-Amerikában, hajósoktól, hogy bázisuk van a Ber- muda-háromszögben a tengerfenéken, űrhajósoktól, hogy meglesték őket a holdra szálláskor, s másoktól, hogy űrgarázsuk van a Mars bolygó rejtett üregeiben. Vannak tehát, léteznek. Igaz, csalafinta módon, hol egy narancssárga meteorológiai léggömbnek álcázzák magu­kat, hol egy gömbvillám formájában sompolyognak be hozzánk, de itt vannak. Példamutató titokzatossággal. Hiszen — csak III. Thutmószisz korától számítva is >— legalább három és fél évezrede élnek velünk együtt. S miközben ezalatt szerencsétlenségek sora érte az emberi­séget, repülőgép-, hajó-, vonat- és űrhajó-katasztrófák számolatlanul, hívatlan vendégeink közül eddig egyetlen­egy sem zuhant le, s egyetlenegy sem hagyta itt zöld kis utasát. A világ csodálatára vagy megnyugtatására. Pedig milyen jó is lett volna. Leülni vele egy nyári hajnalon a harmatos útszéli árokpartra, és egy jót szalonnázni. Előtte becsapni egy kupica pálinkát, hogy jobban oldód­jon a nyelv. Lássuk mit mondana magáról, hazájáról (arról a távoli bolygóról), mit a világról, s netán rólunk, magyarokról. Amikor a hét elején olvastam a híradást a kecskeméti és a a gyomaendrődi UFÖ-ról, elhatároztam, hogy — mint sokat utazó ember — beteszek kocsimba egy pa­rittyát (honvédségi géppisztolyom nem lévén), és egy moslékos lapátot. Zöld emberkék ellen a jelek szerint hatásos lehet bármelyik. (Meg kell azért vallanom, kissé elbizonytalanodtam, amikor a magyar UFÖ-k apropóján pesti barátom felhívott. Azt mondta, amikor meghallotta a voronyezsi leszállást, már biztos volt benne, hogy a Magyarországon landoló UFÓ-k egyike Békés megyét fogja választani. Mivelhogy nálunk — barátom így mond­ta:' „nálatok, ott Békésben” — minden megtörténhet.) Visszatérve a moslékos lapátra.és a parittyára: végül is letettem róluk. Ha UFÓ-val találkozók, igyekszem in­kább szóba állni velük. Eddig senkit sem bántottak. Mi­ért bántanának épp engem? Különben is, közelről nézve lehet, hogy kacsa formájúnk. Tőlük meg végképp nincs miért félni. Különösen, ha alacsonyan repülnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents