Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

1989. november 18., szombat NÉPÚJSÁG Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök november 17-én, a Parlamentben fogadta*és megbeszélést folytatott Roland Dumas államminiszterrel, a Francia Köztársaság külügymi­niszterével, az Európai Közösség Tanácsának soros elnökével és Jacques Delors-al, az Eu­rópai Közösség Bizottságának elnökével MTI Telefotó Magyar újságíró tiltakozása A csehszlovák napilapok több­sége, hat újság is beszámolt pénteken arról, hogy a Magyar Nemzet prágai tudósítója a csehszlovák kormányszóvivő sajtóértekezletén nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a rendőrség minden ok nélkül, a nyílt utcán bántalmazta. A tiltakozásról a legrészlete­sebben a csehszlovák szocia­lista párt lapja, a Svobodné Slovo írt, és hasonló tárgyila­gossággal tudósított az ügyről a pozsonyi Üj Szó. A Mladá Fronta című ifjúsági lap, a Csehszlovák Néppárt lapja, a Lidová Demorácie és a pozso­nyi Pravda a csehszlovák hír- szolgálati iroda jelentését vette át.* A Rudé Pravo is azt hang­súlyozta, hogy a jelenlévő újságírók és „számos nyugati tévétársaság operatőre előtt” hangzott el a nyilatkozat. A megjegyzés azért is figyelemre méltó, mert a sajtótájékoztatón a nyugati tévé-forgatócsoportok ugyanilyen érdeklődést tanúsí­tottak a csehszlovák vámügyi szervek képviselője és a kor­mány üléséről beszámoló Mi­roslav Pável kormányszóvivő iránt. Gorbacsov az egypártrendszer híve Meggyőződésem, hogy a marxista—leninista tanítá­son, a tudományos szocia­lizmuson alapuló kommu­nista eszme az az ideál, amelyet mi a legmagasabb értéknek tekintünk — je­lentette ki Mihail Gorba­csov. A szovjet vezető a moszkvai diákfórumon vá­laszolt egyetemisták kérdé­seire, amiről pénteken szá­molt be a szovjet sajtó. Kifejtette: a kommunista eszményhez a peresztrojkán, a szocializmus megújulásán lehet eljutni. Ennek irá­nyítására, szervezésére azonban jelenleg egyedül az SZKP képes — állapította meg Gorbacsov. Ugyanak­kor nem zárta ki annak le­hetőségét, hogy módosítják az alkotmánynak a párt ve­zető szerepére vonatkozó cikkelyét. Gorbacsov Nyikolaj Rizs- kov miniszterelnök társasá­gában számos bel- és kül­politikai, gazdasági kérdés­sel foglalkozott a találko­zón. amelynek egyik legfőbb jellemzője — a jobb- és baloldali szélsőségekkel szembeni — erős ideológiai töltöttség volt. A főtitkár-államfő egye­bek között értésre adta: Karabah problémáját a szovjet vezetés az örmény és azerbajdzsán fél bevo­násával kívánja megoldani, s közvetve bár, de elvetette azt a gondolatot, hogy Ka- rabah-hegyvidék maga döntsön hovatartozásáról. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban 60- millió ember él nemzeti, nemzetiségi szü­lőföldje határain túl, ezért igen körültekintő megol­dásra van szükség. Gorba­csov egyúttal állást foglalt a belső határok változatlan­sága mellett. A magántulajdonra vo­natkozó kérdésre válaszol­va Mihail Gorbacsov elöl­járóban leszögezte: kommu­nistaként közelíti meg ezt a kérdést. Utalt arra, hogy a tulajdontörvény kidolgozá­sakor egy szélesen értel­mezhető egyéni tulajdonfor­ma fogalmát határozták meg, amely „nagy lehetősé­geket nyit”. Hangoztatta ugyanakkor, hogy nem tart­ja helyénvalónak azt a vé­lekedést, amely szerint a tu­lajdontörvénynek a magán- tulajdonhoz vezető utat kel­lett volna kiköveznie. — Azt hiszem, a munkásosztály nem támogatja azokat, akik társadalmunk kapitalizálá- sának útjára hívnak — tet­te hozzá. Gorbacsov ismét védelmé­be vette az egypártrend- szert, mondván: vannak olyan országok, ahol több párt van, mégsincs demok­rácia. Ennek ellenére hoz­zátette, hogy végül is az életnek kell majd megmu­tatnia, szükség van-e a többpártrendszerre, vagy sem. Bunte írja Hihetetlen kaland az Alpokban Vannak még látnokok Vincent Klink 40 éves. foglalkozását tekintve sza­kács, és az egycsillagos Pos­tillion étterem tulajdonosa Gmündben. Szenvedélyesen szeret főzni, de időről időre kikapcsolódik, ilyenkor a he­gyeket járja. Legutóbb a Svájci Alpokba ment, ahol a 3200 méter magasságig hú­zódó Sciora-hegycsoport 3046 méteres Scioretta csúcsát szerette volna megmászni. Vasárnap délben az úton hagyta az autóját, és drót- kötélpályán 900 méter ma­gasságba felment a hegyi megállóhoz. Ott elbúcsúzott a turistáktól, akik a csodála­tos kilátásért keresték fel a hegyet. Három órán át má­szott felfelé a Sciora-hegy- ségben. Egy lapos szikla alatt, mely mint egy házte­tő nyúlt ki a hegyből, fel­ütötte kis zöld sátrát. Az éjszaka derült volt, Vincent Klink elégedetten aludt el. Majd másnap, aho­gyan felébresztette a felkelő nap, tovább folytatta útját. Ellenőrizte a kampókat, me­lyeket még régebbi hegymá­szók hagytak ott. Rendben találta őket. övét a combjai­ra és csípőjére erősítette, és elkezdett mászni a sziklafa­lon. amely legalább 50 fok­ban emelkedett. 150 méter­rel a csúcs alatt már nem voltak olyan jók a kampók. Klink fejében megfordult, hogy ez már túl veszélyes, mert egyedül van. A csúcs előtt nem bírta tovább, és úgy határozott, hogy kifúj­ja magát. Lenézett a völgy­be. Gyönyörű volt a kilátás. Az út fennmaradó részére készülődött, amikor ütést érzett a fején. Ugyanakkor már nem tartott semmit a kezében, és a mélybe zu­hant. Az a kiszögelés tört le a szikláról, ahová a kötelet erősítette. Három ujja a csu- szamlás közepette kijött a helyéből, és eltört a bal lá­ba. Mindezt mintegy ködön át érzékelte a férfi. Nem ér­zett fájdalmat, mert bizo­nyára sokkban volt. Azt sem tudja, mennyi ideig feküdt a földön. Amikor magához tért, nagy nehezen megra­gadta hátizsákját, kivette kis pisztolyát és pánikjában kilőtte mind a 12 fényraké­táját. Persze, nappali vilá­gosnál azt nem is vehették észre. Fél óráig még hiába várt válaszra, mindene ret­tenetesen fájt, de úgy ha­tározott, hogy visszatér sát­rához. A 400 méter távolsá­got hat óra alatt tette meg, csak a hátán tudott előre haladni, mivel a térdeit le­verte. Tíz méterre volt a sátrától, amikor esni kezdett az eső. Kimerültén ért be, és mély álomba zuhant. Röviddel éjfél után feléb­resztette a vihar, amely egé­szen reggelig tombolt. Na­gyon esett a hó. Annyira, hogy Künkre ráomlott a sá­tor. „Fekve maradtam, mivel kint túl hideg volt. Fájdal­mat éreztem, de megvoltam valahogy. Tudtam, hogy ha­marosan segítségemre érkez­nek. Aznap már otthon kel­lett volna lennem a tűzhely előtt.” Este a férfi helikop­ter zaját hallotta. „A túlol­dali hegységből láttam fel­bukkanni, a pilóta azonban nem látott engem.” Ezután már a második éjszaka kö­vetkezett. Szerdán felemel­kedett a sűrű köd. Künk is­mét helikopterzúgást hallott, de rájött, hogy rossz ho'yen keresik. Csütörtökön többé már nem hallott helikopter­zúgást. Felesége már kedden dél­után bejelentette férje eltű­nését, és este útnak indul­tak az első helikopterek. Szerdán is egész nap keres­ték Künket, de hiába. Csü­törtökön feladták. A felesé­ge nem hagyta annyiban, kétségbeesetten telefonált németországi barátainak. A barátok egyike ismert egy spanyol nőt is, aki Mühlheimben dolgozik. A nő felhívta Andalúziában élő testvérét. Helénát. Kö­zölte vele, hogy egy hegy­mászó eltűnt, Vincent Künk­nek hívják, a helikopter- pilóták nem tudják megta­lálni és feladták a keresést. Helena ugyanis olyan dol­gokat tud látni, amit mások nem. Ez a képessége már kisgyermek korában meg­nyilvánult. Megjósolta ap­juk halálát. Előbb szerez tu­domást barátnői terhességé­ről, mint azok maguk. Egy­szer azt jövendölte, hogy nővére felmondja a lakást. Amikor látomásai vannak, mondja Helena, akkor re­pülni kezd, valahogyan be­lül. A cél középpontjához közeledik. Amíg Németor­szággal beszélt, belső sze­mével sérült hegymászót lá­tott a svájci Alpokban : egy törött lábú. kerek arcú fér­fit. „Keressétek tovább”, mondta, „él... Ne adjátok fel.” További pontos felvi­lágosítást is adott: 1. Egy kiszögelés alatt, vagy egy bemélyedésben, fekszik. 2. Nincs sok hó. 3. Hallja a helikoptereket, őt azonban nem lehet látni. 4. Egyik lábát eltörte. 5. Megcsúszott és leesett. 6. Gyomorfájás kínozza. 7. Közelében egy arc van a hegyen. 8. Lát egy kunyhót. 9. Lát valami zöldet. Ke­ressetek valami zöldet. Amíg beszélt, lerajzolta a hegyet, és azt a helyet, ahol a szerencsétlenül járt hegymászó feküdt. Elisabeth, Künk felesége elmondta mindezt, a mentő­osztag vezetőjének, aki ar­ra a kérdésére, hogy hisz-e ilyesmiben, azt válaszolta, hogy korábban. 100 évvel ezelőtt, az öregasszonyok meg tudták mondani, hol Vannak az elveszett Vándo­rok, vagy az eltévedt ju­hok, de ilyen öregasszonyok már nincsenek többé. Min­denesetre elkérte Helena rajzát, amely telefaxon, Né­metországon keresztül meg is érkezett Svájcba. Amikor a mentő meglátták, rögtön látták, hogy ez a Sciora, ahol eddig még nem keres­ték Künket. Az arc is stim­melt: mivel a Sciorával szemben, az egyik sziklában mintegy arcot — szemeket, orrot és szájat — vájt a ter­mészet. Ügy is hívják, Al- bignak, azaz szellem. Útnak indultak tehát a mentők. A sűrű ködben csak 20-30 méterre láttak. Egy­mást is elveszítették szem elől. Egyikük kiáltozni kez­dett, mire egy gyönge se­gélykiáltást hallottak, így találtak rá Künkre. Rádión keresztül a gyalogos men­tők helikoptert hívtak, és a szakácsot kórházba szállítot­ták. Helena, a látnok, el­ment meglátogatni. „Egész másképpen képzeltem el magát, nem gondoltam, hogy ilyen csinos” — mondta Künk. — Én azonban tudtam, hogy ön hogy néz ki — mosolyodott el Helena. Ami az eset hitelességét illeti, parapszichológusok el­ismerik, hogy vannak úgy­nevezett hatodik érzékkel megáldott emberek, erről azonban nemigen tudnak közelebbit mondani. Í1EH3EI-K 1 Pfi ftv\ > T*** s? SKORPIÖMÉREG Kiubai szakemberek egy csoportja öt évig tartó ál­latkísérletek nyomán kije­lentette, hogy a skorpió mérge megakadályozza bi­zonyos rákos sejtek elbur­jánzását, sőt, gyógyítja is a beteg sejteket. A mikro­biológusokból, patológusok- ból és állatorvosokból álló csoport elmondotta, hogy nemsokára az emberek gyó­gyításában is hasznosítható lesz a skorpióméreg. 14 ku­tyán végzett kísérletük so­rán a beteg állatok életét egy évvel meghosszabbítot­ták, a patkányok esetében pedig a betegség bizonyos formáit leállították. Egy macskánál sikerült a me- tasztázist (áttételt) is „visz- szaszorítani”. KASSZAFÜRÓ Nyugodtan bekerülhetne a Guinness-féle Rekordok Könyvébe az a hetvenegy éves kasszafúró, akit har- minckettedszer (!) zártak börtönbe Svédországban. Az öregúr ráadásul nemcsak a mackóajtók, hanem a bör­tönkapuk nyitásának is mestere volt: afféle élő le­genda, akiről ódákat zenge­nek az alvilág heroldjai. A vén profi már szegre akasz­totta hegesztőpisztolyát és lángvágóját, amikor rádöb­bent, hogy a lakbérét sem tudja kifizetni, fgy aztán rábólintott egy ifjabb kol­légája ajánlatára, aki egy villát óhajtott felnyittatni vele. A művelet ezúttal sem volt gond, az egyik éber szomszéd azonban szólt a rendőrségnek, és az ajtók nagymestere kezén már ,a nyitott villaajtónál kattant a bilincs. Magas korára való tekintettel a rekorder ez­úttal csak tizenhat hónapot kapott. Lehet, mondta, hogy ezt letölti, mert már öreg a szökéshez. A svéd sajtó emlékezett arra, hogy eddig vagy hat börtönből szökött meg a koros kasszafúró, egyszer négy, egy másik al­kalommal hat méter magas falon át. EINSTEIN LEVELE Egy amerikai atomfizikus, aki néhány esztendőn ke­resztül Albert Einstein mel­lett dolgozott, 42 évig meg­őrizte a világhírű tudóstól kapott egyik levelét. Ebben Einstein egyszerűen boldog újesztendőt kívánt munka­társának. Az évek múltak, a fizikus felett elszállt az idő, jövedelme erősen megcsap­pant. Unokája, aki a kor­nak megfelelően gyakorlati gondolkodású, felvilágosí­totta azonban a nagyapát, hogy hajdani barátjának, Einsteinnek még magánle­velezése is pénzt ér. Az öregúr végre kötélnek állt, az 1947-ben keltezett Ein- stein-levelet egy belga mű­gyűjtőnek eladta. Az alig tízsoros levél 6 ezer dollá­rért, kelt el. ÉHEZŐ GYERMEKEK Évente csaknem 520 ezer gyermek éhezik Bolíviában — mondotta Mario Paz Za­mora bolíviai egészségügyi miniszter. Az Országos Élel­mezési Intézet adataira hi­vatkozva elmondotta, hogy ezeknek a gyermekeknek az 57 százaléka az Antiplano nevű vidéken — magas he­gyi plató — él. A gyermek- halandóság évi aránya a mi­niszter szerint: minden ezer újszülött közül 169 pusztul el, az 1-4 éves korosztály­ban pedig ez az arány 23 ezrelék. ELÉGETNI VAGY SEM? Tíz éve, hogy meghalt Vladimir Nabokov orosz származású amerikai író, ám örökösei még mindig té­továznak, hogy megjelentes­sék, vagy elégessék utolsó, befejezetlen regényét. Na­bokov ugyanis meghagyta Dimitrijnek, a fiának és Ve­rának, a feleségének, hogy utolsó, Original Laure című regényét, amelynek a há­romnegyed része készült el, halála után égessék el, mert véleménye szerint a befe­jezetlen kézirat nem kerül­het nyomdába. Dimitrij nemrégiben megjelentette apja levelezésének egy ré­szét, amelyből kiderül, hogy apja perfakcionita volt, és környezetétől is megkövetel­te, hogy a lehető legjobban dolgozzon. Dimitrij egyéb­ként úgy véli, hogy apjának utolsó műve rendkívül ér­tékes, és’ éppen emiatt nem szánta még rá magát, hogy elégesse. Viszont azt sem teheti meg, hogy a kéziratot nyomdába adja, mert ezzel nem teljesítené az író vég­akaratát. Vladimír Nabokov legismertebb regényét, a Lo- 1 itát már egyszer vászonra vitték, most azonban elké­szítik újabb változatát is. A Szovjetunióban a kiadók meg szeretnék jelentetni Nabokov műveit, többek kö­zött a-Lolitát is, ám még nem sikerült megegyezniük az örökösökkel. Nabokov ezt a regényt angol nyelven írta, de saját maga lefordí­totta oroszra. Hz HFP hírügynökség jelentette Zsivkov távozásának háttere „Todor Zsivkovot, az eddig első számú bolgár vezetőt a Politikai Bizottságon belüli ellenfelei buktatták meg, mégpedig Mihail Gorbacsov egyetértésével” — mondják hitelt érdemlő szófiai forrá­sok. E körökben emlékeztetnek arra, hogy a Politikai Bi­zottságon belül a nyár eleje óta napirenden voltak a vi­ták, nézeteltérések. Azt kö­vetően alakult ki ez a hely­zet, hogy a több mint 300 ezer bulgáriai török exodu­sának kérdésében megke­ményedett a vezetés irány­vonala a török kisebbséggel szemben. Az említett forrá­sok szerint Petar Mladenov október végén nyílt levelet intézett a BKP vezető szer­veihez, Zsivkovot téve fele­lőssé a török "kisebbséggel szemben folytatott politi­káért, amelj" — mint han­goztatta — a nemzeti ka­tasztrófa felé sodorja az or­szágot. November elején Mladenov — Pekingbe me­net — útba ejtette Moszkvát is. Ezt követően állítólag több telefonbeszélgetésre is sor került Gorbacsov és Zsivkov között, ám a szov­jet pártfőtitkár vélemény- nyilvánítása önmagában még kevésnek bizonyult. A Politikai Bizottság több tagja, köztük Dobri Dzsurov honvédelmi miniszter, Jor­don Jotov és — valószínű­leg — Georgi Atanaszov miniszterelnök november 8-án felkereste a „nemzet atyját”, hogy rábírják őt a visszavonulásra. Másnap a PB-ben, a néhány órával korábban még biztos támo­gatást élvező Zsivkovot a testület többsége akarattal lemondásra kényszerítette. Ezt követően már aligha­nem csak formális lehetett Mladenívv pártfőtitkárrá való megválasztása, amit az is bizonyítani látszik, hogy mindössze egy ellenszavazat volt. Azt a rendkívül meleg hangú táviratot, amelyet Gorbacsov küldött Mlade- novnak megválasztása al­kalmából, Szófiában úgy ér­tékelik, hogy a Kreml így adta tudtul: jóváhagyja Zsivkov leváltását.

Next

/
Thumbnails
Contents