Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-16 / 272. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Mai számunkból: Gyertyák az erdélyiekért (3. oldal) fl szegedi balett Békéscsabán (3. oldal) Nyílt fórum (4. oldal) Űrök bélyeg-e: „állami árvácska”? (5. oldal) Magánvélemény (5. oldal) Partizánból Szivárvány (6. oldal) II lakossággal fel kell ismertetni a gazdaság helyzetének drámaiságát Helyenként igen éles kritikával illették a Magyar Köztársaság jövő évi állami költségvetését az Ország- gyűlés szociális és egészségügyi, valamint építési és közlekedési bizottságának tagjai szerdai ülésükön. A legmarkánsabban kirajzolódó kifogás: a költségvetés elveit illetően a korábbiakhoz képest semmi eltérés nem érzékelhető, az előterjesztésben nyoma sincs a kibontakozás szellemének. Az egyik felszólaló szerint, ha a képviselők elfogadják az irányelveket, azzal az ország agoni- zálását hosszabbítanák meg. Többen megfogalmazták azt a véleményüket, hogy a lakossággal is fel kell ismertetni a gazdaság helyzetének drámaiságát. Mások azt kifogásolták, hogy a kormányzat „bátornak” minősíti magát, ugyanakkor nem vállalja a kellemetlen intézkedések sorozatát. Ez utóbbira reagálva az Országos Tervhivatal államtitkára, Surányi György, mintegy a kormány kemény kezű politikáját szemléltetve, szólt a jövő évre .tervezett népszerűtlen intézkedésekről. Egyebek között arról, hogy az élelmiszerárak 15— 18, a háztartásienergia-költ- ségek 25 százalékkal emelkednek. A víz- és csatornadíjak támogatását egyhar- rnadára kívánják csökkenteni. A lakbéremelésnek csupán a mértéke kérdéses. Amennyiben már január 1- jén 50 százalékkal emelkednének a lakbérek, úgy átlagosan 340 forinttal kellene többet fizetni. A június 1- jei 100-százalékos emelés lakásonként hatszázötven forintot jelentene. A néhány napja kiadott turista valutabeváltási szabályozás elengedhetetlen volt, mert a kettős valutarendszer veszélye fenyegetett. Egyetértett azonban azzal a képviselői felvetéssel, hogy a deviza- rendelkezés túlságosan későn jött. Surányi György a vámok felemelésében, illetve a 25 százalékos általános forgalmi adó kivetésében látta a kiutat. A jövő évi tervek között szólt arról, hogy a tőkés fizetési mérleghiányt 800 millió dollárra kellene leszorítani, s meg kell szüntetni a jelenlegi 1,3 milliárd rubeles szocialista külkereskedelmi többletet. Az államtitkár fontosnak tartotta a gyengén gazdálkodó vállalatok felszámolását, szükségesnek ítélte a tulajdonreform mihamarabbi bevezetését, a privatizáció gyorsítását. Surányi György nem rejtette véka alá, ho.gy ami hibát az elmúlt négy évtized alatt el lehetett követni, azt az ország megtette. Furcsának nevezte, hogy a gazdaság mély, súlyos válságáról beszél mindenki, a fogyasztás ugyanakkor mégis 4 százalékkal növekszik. Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár a kormán}' előtt álló lehetőségeket fejtegette. Szerinte a kormány akkor tisztességes, ha nem hagyja a következő kormányra a gondokat, s vállalja a mostani nehéz döntéseket. A vitában felszólaló képviselők többsége egyetértett abban, hogy a jelenlegi kormány semmivel sem hozott kevesebb rossz döntést, mint a korábbiak. A kormányzat hibájaként rótták fel, hogy a halaszthatatlan intézkedéseket akkor teszi meg, amikor már „ég a ház”. Mások azt kifogásolták, hogy a ma-/ gyár gazdaság megítéléséről, egymásnak ellentmondó hírek, elemzések látnak napvilágot, a lakosság nincs tisztában a valós helyzettel. Ezután a bizottságok tagjai meghallgatták Somogyi Lászlónak, a Budapest—Bécs Világkiállítás kormánybiztosának tájékoztatóját a világkiállítás előkészületeiről. A képviselők vita nélkül vették tudomásul a tájékoztatót, és ezzel az együttes •ülés befejeződött. A szociális és egészség- ügyi bizottság immár az építési bizottság tagjai nélkül ifolytatta ülését az adótörvények módosításáról. Szintén tegnap ülésezett a Parlament ipari bizottsága is. Történelmi lehetőség Volt egy korszak életünkben, amikor nem voltak hibák, sem tévedések. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Simának, reflektorfényesnek tűnt az út, melyen haladtunk. Nemzedékünk észrevétlenül belenőtt ebbe a hibamentes világba. Akik kételkedtek, azok is lassan belátták, jobban járnak, ha kételyeiket félreteszik. Ebben a csendes, közmegegyezéses, se hideg, se meleg légkörben abban a hitben ringattuk magunkat, hogy elkerüljük a veszélyes szakadékokat, a tragikus csapdákat. Sőt, mi több, kiiktattuk őket, hogy ilyenek nincsenek, nem is létezhetnek a mi világunkban. Közben gyarapodtunk. Ezt se felejtsük el! Ki így, ki úgy, de gyarapodott. Mi is, meg az egész ország. Kacsintottunk egyet keletire, egyet nyugatra, s jóízűen kanalaztuk a gulyás- kommunizmust, abban a tudatban, hogy az örökkön örökké tart, mintha sohase tanultunk volna dialektikát. Hát csoda, hogy megnőtt az önbizalmunk? Hogy büszke öntudattal tekintettünk a jövőbe?! Igen ám, de repedezni kezdett felettünk a mennyezet. Nem akartunk hinni a szemünknek, s csak halkan suttogtuk: hát igen, vannak hibák. De válság még nincs, mert a mennyezet még nem szakadt ránk. Pró és kontra vitatkoztunk. Mennyi érv, mennyi értekezlet, mennyi tanácskozás! A mennyezet mégis megrepedt. És ezen az egyre táguló repedésen keresztül már azt is lehetett látni, -ütői rogyadoznak a falak. Hogy hatal- í .as adósság nehezedik rájuk. Hiába készítettünk terveket, a költségvetés deficitje évről évre nőtt. Most már tudjuk, sem a bős—nagymarosi építkezés, sem az uránbánya nem hoz vigaszt. A nagyberuházások egyre több támogatást és pénzt visznek el. És közben zúdul ránk a törmelék: romlik az életszínvonal, emelkednek az árak, kopog az ajtón a munkanélküliség, az infláció és a szegénység. Nem véletlenül, nem a sors kiszámíthatatlan játéka folytán tört pozdorjává hitünk és önbizalmunk. S hovatovább kábán, ösz- szezavart gondolatokkal tekintünk a jövőbe, hogy mit hoz a holnap. De élhet-e egy nép, egy nemzet önbizalom nélkül? Honnan vegyük a hitet és a reményt? Mi adhatja vissza tartásunkat, milyen csoda, mit kell ahhoz tenni, hogy széthullt reményeink apró darabkáit egymáshoz illesszük? önbizalom nélkül a káosz forgószelének gyermekded játékszereivé válunk, mely akarat nélküli bábuként sodor magával. A hibák, a bűnök ismétlése a nemzet öntisztulása, ám ha mást nem hallunk, csak ezt, önkínzó letargiát, s mi több, gyűlölködő szembenállást, örökös vádaskodás régi magyar átkát zúdítja ránk. De hiszen van mire felnéznünk, van ami visszaadhatja hitünket. Már maga az a tény, hogy felemeltük a fejünket, hogy volt merszünk felismerni a hibákat, a botlásokat, a tévedéseket, akkor kell, hogy legyen erőnk, hitünk, önbizalmunk ahhoz is, hogy abba a kerékvágásba zökkenjünk, amely összeköt minket azzal az Európával, amely megvívta a maiga technikai és ipari forradalmát. A népek nagy versenyében, a lemaradásban van a veszély. Hogy nem tudunk fölzárkózni! A lehetőség viszont megvan rá. Kedvez a külpolitika is. A történelem ritka adománya, hogy rajtunk múlik, milyen lesz a jövőnk. Európai gondolkodással, egymás iránti tapintattal, jobbító szándékkal kell élnünk a demokratikus kibontakozás lehetőségével. Hitünk, reményünk, önbizalmunk kút- forrása ez a történelmi lehetőség. Politikában; okoskodásban, nagyotmondásban sikerült bizonyítani, hogy élni tudunk vele, sőt, olyan lépésekre is képesek vagyunk, amelyek valóban minden elismerést megérdemelnek. Ám ha gazdaságunkat nem sikerül a tespedtségből fölrázni, eddigi eredményeink, reményeinkkel egyetemben pozdorjává hullanak. Serédi János II sajtó a nemzet tulajdona A tömegtájékoztatás eszközei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működtek. Szerkezetük a centrális-bürokratikus pártállami irányítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba való békés átmenet haladéktalanul megköveteli a tömegkommunikációs intézmények struktúrájának. működési gyakorlatának gyökeres átalakítását — hangoztatja az MSZP Elnökségének állás- foglalása, amelyet a pártelnökség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában. A pártelnökség ülését követő, immár szokásossá vált sajtókonferencián Kása Ferenc elnökségi tag, Szandtner Iván, az MSZP választási irodájánák vezetője és Tóth András, az országos irodájának vezetője számolt be a tanácskozás eredményeiről. Kosa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvánosság kérdései immár második alkalommal kerülnek az elnökség elé. A múlt héten megkezdett vita eredményeként a pártelnökség most elvi ajánlásokat dolgozott ki a sajtódemokrácia érvényesítése érdekében. Ezek sorában az MSZP határozottan leszögezi azon véleményét, hogy a televízió, a rádió, illetve más fontos tömegkommunikációs intézmények nem valamely párt, hanem az egész társadalom, a nemzet tulajdonát képezik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb médiák szervezeti, működési rendjét, felügyeletének módját, műsorpolitikáját. A legfontosabb alapelvek közé tartozik az is, hogy garantálni kell a kommunikáció szabadságát, az eltérő eszmei-politikai áramlatok és vélemények szabad kifejtését. Az MSZP elnöksége úgy véli: mielőbb szükség lenne egy átfogó, telekommunikációs törvény kidolgozására. A pártelnökség azzal az ajánlással fordul a kormányhoz, hogy hozzon létre egy társadalmi bizottságot köztiszteletben álló személyiségekből, a jelentősebb pártok és szervezetek képviselőiből a telekommunikációs intézmények demokfatikus átalakításának és működésének felügyeletére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendkívül jelentős társadalmi funkciót ellátó tömegtájékoztatási intézmények számára biztosítani kell a megfelelő anyagi, technikai eszközöket és gondoskodni kell az ott dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Tóth András arról számolt be. hogy az elnökség ülésén terítékre kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel összefüggésben. A pártba belépett mintegy 40-50 ezer tag joggal elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulációkban vettek részt. Az elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását is, erről azonban bővebb tájékoztatást a sajtókonferencián nem tudtak adni. mivel nem zárult le a vita e kérdésben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolatban fejtette ki az MSZP álláspontját. Elmondta: nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népszavazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés törvényes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás bojkottjára. Tizenegyezer válaszlőhelyiségben várják az állampolgárokat Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal számításai szerint hazánk lakossága október 1-jén 10 millió 566 ezer 34 volt. Hétmillió 853 ezer 262 állampolgár rendelkezik választójoggal. A vá- • lasztásra jogosultak száma a népszavazás napjáig még csekély mértékben módosulhat, bírósági intézkedés, amnesztia, elhalálozás stb. következtében. A 2 millió 712 ezer 72 választójoggal nem / rendelkező személy közül 2 millió 606 ezer 678-an 18 éven aluliak. Nem magyar állampolgár 51 ezer 805 fő, illetve 53 ezer 582 embert a választójogi törvéhy alapján kizártak a választójog gyakorlásából — mondta Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője szerdán a Parlamentben azon a sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a november 26-i népszavazás előkészületeit. November 26-án, a népszavazás napján az országban 11 ezer 13 szavazóhelyiségben lehet leadni a szavazólapokat, reggel 6 órától este 18 óráig, illetve egyes helyeken ,20 óráig. A választási bizottságok nagy része már megalakult, s munkájukba bekapcsolódtak a népszavazás kiírását követelő pártok — SZDSZ, Fidesz, MSZDP — képviselői is. Csiba Tibor, a BM Választási Irodájának vezetője szólt arról, hogy körülbelül 60 ezer társadalmi aktivista segíti a választások lebonyolítását. Kiválasztásuk meglehetősen széles körben történt. A választások költséghatásairól elmondta: 200 millió forintot fordítanak a központi állami költségvetésből a választásra. Ez az összeg azonban nem tartalmazza az olyan jelentős helyi tételeket, mint a választás tanácsi kiadásai, a postaköltségek, a szállítási díjak vagy a terembérletek és a fűtési költségek. Barsi Tomaj, a BM szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani szavazás csak akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultaknak több mint a fele részt vesz a szavazáson. Az állampolgárok szuverén joga annak eldöntése, hogy szavaznak-e vagy sem, de a mai helyzetben fontos lenfie, ha minél többen élnének alkotmányos jogukkal. fl vállalati tanács döntött Nem kapott bizalmat a Mezőgép-igazgató A Béksécsabai Mezőgép Vállalatnál csaknem 4 évvel ezelőtt alakult meg a vállalati tanács, amelyet a közelmúltban újra választottak. Az álakuló ülést tegnap délelőtt tartották meg a vállalat székházában, megválasztva a tisztségviselőiket. A négy telephelyen 410 dolgozóval működő vállalat 17 tagú tanácsa elsőként meghallgatta az igazgató, Kovács György beszámolóját az elmúlt évek gazdálkodásáról. Az igazgató vázolta a következő évek vállalati stratégiáját is. A megváltozott külső és belső körülmények hatása miatt változtatni kell a korábbi években kialakított vállalati koncepción. Az eddigi nagyszériás mezőgépgyártásról át kell térni a közép-, illetve kisszériás termelésre. Ellentétben a régebbi elképzelésekkel, a jövőben főleg a nyugat-európai piacra kell még intenzívebben „betörni”, és a már ott megszerzett piaci pozíciót tovább erősíteni, a hasonló profilú nyugati vállalatokkal szélesebb kooperációt kialakítani. Annál is inkább, mért a vállalatnak jelenleg nincsenek gondjai, már ami a rendelésállományt illeti, hiszen az itt gyártott, főleg termékbetakarító adapterek jól vizsgáztak, a világ élvonalába tartoznak és hosszú évekre biztosnak tűnik helyzetük a piacon. Fontosnak ítélte meg Kovács György a munka minőségének fokozását, s vegyes vállalatok alakítását. A beszámolót követően megválasztották a vállalati tanács elnökének Hanczár Imrét, a békéscsabai törzsgyár gyártásfejlesztési főosztályvezetőjét, helyettesének Markos Sándort, a gyulai gyár csoportvezetőjét. Ezután az igazgató munkájának minősítése következett, amelyben csupa pozitív jellemzést kapott. Ekkor jött a meglepetés: az igazgató beosztásának megerősítésekor a titkos szavazáson a 4 igen mellett 13 nemet kapott! Így a munka- szerződés értelmében állását 1991. január 15-ig tölti be. Az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot írnak ki. B. O.
