Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

1989. november 16., csütörtök Hadgyakorlat­bejelentés Hazánk diplomáciai jegy­zékben értesítette az euró­pai biztonsági folyamatban részt vevő államokat, hogy a jövő évben tervezett egyetlen jelentősebb katonai tevékenységként 1990 szep­temberében Pajzs—90 elne­vezéssel közös magyar— szovjet—csehszlovák had­gyakorlatra kerül sor Ma­gyarországon, mintegy 8 ezer fő részvételével. * * * A hadgyakorlatok kölcsö­nös bejelentéséről és meg­figyeléséről szóló stockhol­mi megállapodás csak a 13 ezer fős létszámot elérő gya­korlatok esetében teszi kö­telezővé az előzetes bejelen­tést. A Pajzs-r90 gyakorlat bejelentése így olyan önként vállalt magyar lépés, amely a stockholmi megállapodás szellemében q katonai nyílt­ságot, s ezáltal az európai biztonsági folyamat államai közötti bizalmat kívánja erősíteni. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, november 14-én, megbeszélést foly­tatott a szovjet fővárosban tartózkodó Roland Dumas francia külügyminiszterrel. (MTI-telefotó) EGK-társegyezmény javaslata Magyarországnak Londonban élénk érdeklő­dést keltett Margaret Thatcher kormányfőnek az a sugalmazása, hogy az Eu­rópai Gazdasági Közösség­nek és az érdekelt kelet-eu­rópai „új demokráciáknak” meg kellene fontolniuk társ­egyezménye, mint amilyen dasági-kereskedelmi kap­csolataik magasabb szintre emelése céljából.- A minisz­terelnök kedden Magyaror­szágot említette példaként, mint amelynek már van ugyan kereskedelmi megál­lapodása az EGK-val. de még nincs olyan társulási egyezménye, mint amilyen például Törökországnak van. Douglas Hurd külügymi­niszter — a brit kormányfő alsóházi kijelentését meg­előzően — a BBC rádiónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a kelet-eu­rópai új demokráciák az Európai Szabad Kereskedel­mi övezet (EFTA) tagálla­maihoz hasonló módon lép­hetnének szorosabb kapcso­latra az Európai Gazdasági Közösséggel. Jelezte, hogy hamarosan új tárgyalásokat kezdenek az EFTA-orszá- gokkal az EGK-hoz fűződő kapcsolataikról. A külügy­miniszter azt a reményét fe­jezte ki, hogy a megbeszé­léseken „körvonalazódhat­nak azok a megfelelő kere­tek, amelyek között a kelet­európai új demokráciák is megtalálhatják helyüket”. Brit megfigyelők arra szá­mítanak, hogy a kormányfő a Közös Piac szombatra összehívott rendkívüli pári­zsi csúcsértekezletén is fel­veti a magasabb szintű kap­csolatok kialakítására alkal­mas társulási módozatokra vonatkozó elgondolását. B csehszlovák parlament napirendjén: Bős—'Nagymaros Csehszlovákia kész meg­állapodást kötni a bősi sza­kasz ökológiai és más jel­legű garanciarendszeréről, ha a bős—nagymarosi víz­lépcső bősi szakasza az eredeti terveknek megfele­lően épül fel — jelentette ki szerdán,- a csehszlovák szövetségi parlament prágai ülésén Jaromir Johanes külügyminiszter. Kormánya álláspontját megismételve közölte: ha a magyar fél Dunakilitinél nem tölti át a Duna medrét, Csehszlovákia .műszaki pótmegoldásként” a további károk elkerülése érdekében saját területén hajtja végre azt. A kül­ügyminiszter azt is hangsú­lyozta, hogy ha Magyaror­szág nem teljesíti szerződé­ses kötelezettségeit, Cseh­szlovákia mind a bősi, mind a nagymarosi szakasszal kapcsolatban kártérítést kö­vetel. Bohumil Urban első mi­niszterelnök-helyettes a par­lamenti ülésen azt mondta: ha Csehszlovákia és Ma­gyarország nem tud meg­egyezni a kártérítés ügyé­ben, bármelyik fél bíróság­hoz fordulhat, hogy jogait érvényesítse. A csehszlovák parlament abból az alkalomból foglal­kozott a vízlépcső ügyével, hogy a testület jóváhagyta a csehszlovák—magyar jog­segélyegyezményt, illetve a család-, polgári és büntető­jogi kapcsolatok kétoldalú jogi szabályozásának a mó­dosítását. Jaromir Johanes azt han­goztatta, hogy Bős—Nagy­maros ügyében Csehszlová­kia mindvégig nagy türel­met, a lehető ^legnagyobb igyekezetét és jóakaratot ta­núsított, hogy mindkét fél számára elfogadható meg­oldást találjanak. Az újvidéki MactmSiö -ban olvastuk : Hunnia, vigyázz! — figyelmeztetett legutóbbi számának egyikében buda­pesti tekintélyes hetilap, mert a négy évtizedig csak elméletileg megtűrt demok­rácia valós térhódítása ide­jén egy folyóirat kiadta Sza­bó Dezső először 1938-ban megjelent, írását. Az antiju- deizmus bírálatát, s a cikk­író szerint bűnös cselekedet terjeszteni olyan fércművet, amely elvezet a Duna-parti sortűzig. a lakásfosztogatá­sig, a csendőrök, a nyilasok garázdálkodásáig, banditiz- musig és kannibalizmusig. A hetilap szenvedélyes hangú, teljes oldalt betöltő írásának szerzője végezetül leszögezte, hogy „Magyaror­szág, vigyázz! Rossz útra té­vedhetsz. Az ordas indula­tok. a felkorbácsolt gyűlölet, a sötét sovinista, antiszemi­ta, antikommunista indula­tok sohasem szültek jó vért. És a tényleges számlát soha­sem a röpriatszerző. hanem mindig a nép fizeti.” Hunnia egén más jelek is vészt jeleznek: hamarosan az olvasó elé kerül Bárdos- sy László rosszemlékű mi­niszterelnöknek az utolsó szó jogán elhangzott védő­beszéde. Ez még nem is len­ne baj. A gyanakvást a bű­nös múlt, az ártatlanok éle­tét oly bőségesen tékozló időszak visszatérésétől való félelmet az táplálja, hogy a kiadó az országot esztelen háborúba sodró, háborús bűnösként kivégzett kor­mányfőt eleve ártatlannak nyilvánítja, s meggyilkolá­sát emlegeti. Az előbbieknél jóval na­gyobb izgalmat keltett az a hír, hogy megalakult a nyi­laskeresztes párt, s röpcé­dulái elárasztották Buda­pest utcáit. A nácik hűsé­ges szolgái vagy utódaik nem kevesebbet, mint azt követelik, hogy a tömeg­gyilkos. nemzetvesztő Szá- lasit, Endrét, Bakyt, Sztója- yt, Imrédvt rehabilitálják, továbbá követelik „a zsidók, cigányok és kommunisták azonnali deportálását, az elmúlt 40 év törvénysérté­seiért bűnöseinek szigorú megbüntetését, a főkolom­posok nyilvános felkoncolá- sát, a pártközpont és a me­gyei pártbizottságok vala­mennyi volt és mostani tisztségviselőinek nyilvános akasztását.” Néhány nappal később ki­derült — ismét budapesti lapokat idézve —, hogy a politikai pöcegödörből elkö­vetett provokáció a szélső­bal, a Kádár János Társa­ság egy vezető személyisé­gének műve, hogy annak a látszatát keltse, Magyaror­szágon színre léptek a tör­ténelemben leszerepelt sötét erők, veszélybe kerültek a tisztességes emberek, a ha­ladó szelleműek, azonnal erélyes beavatkozásra van szükség, üdvös lenne a kül­ső testvéri segítség is. Mielőtt még bizonyítást nyert volna, hogy az uszító röpirat (ahogy a budapesti újságok mondják: dögcédu­la) közönséges provokáció, nyilatkozatot fogadott el a legfelsőbb törvényhozás, az Országgyűlés: „Kijelentjük, az összes rendelkezésünkre álló eszközökkel készek va­gyunk fellépni minden ilyen és hasonló provokáció, vala­mint a fasiszta-nyilas ideo­lógia újraélesztésének pró­bálkozásai ellen. Meggyőző­désünk, hogy olyan gondo­latvilágnak, amely ember­társaink hitéleti, világnézeti vagy faji diszkriminációján alapul, nincs helye Ma­gyarországon. Az egész népet a pusztu­lás szélére taszító fasiszta ideológia soha többé nem nyerhet teret ebben a hazá­ban. A történelem nem is­mételheti meg önmagát!” Reális veszély-e vagy sem, hogy a tényleges demokrá­ciáért, a jog előtti egyenlő­ségért, a jogállamiságért, az emberarcú szocializmusért harcoló országban kiönt a politikai szennycsatorna? Mélységes meggyőződé­sünk, hogy nem. A történelemben egyetlen példa kivételével, soha de­mokratikus szabad választá­sokat még nem nyert meg szélsőséges csoportosulás, amelynek eszköze mindig is az erőszak volt. Ha a parla­ment ténylegesen élhet tör­vényalkotási és ellenőrzési megbízatásával, ha gyakor­lattá válik a munka nyilvá­nossága, akkor nem ismét­lődhetnek meg azok a je­lenségek, amelyek miatt ma Magyarországon mindent törölni kívánnak, aminek bolsevista jellege és színe­zete van. Árról sem feled­kezhetünk meg, hogy a két háború közötti, a keresztény kurzusnak nevezett időszak rendszere inlegitim volt, a fehérterror eszközével, a tiszti különítményekkel ka­parintotta meg a hatalmat, s bár nagy garral a nem­zet érdekeinek védelmét hirdette, szabad választáso­kon nem kérte ki vélemé­nyét. A fő veszély a zűrzavar eshetősége, amelyet kihasz­nálhatnak a szélsőségek. Er­re figyelmeztetett az egye­lőre legbefolyásosabb ellen­zéki csoportosulás, a Magyar Demokrata Fórum egyik ve­zető személyisége: „Ha a független magyar államiság nem párosul politikai stabi­litással. ha elharapódzik a szélsőségesség, az irrealitás mezejére téved az ország, akkor ennek történelmi fe­lelősségét is a demokratikus erőknek kell viselniük.” Mintha a kisemberek, az átlagpolgárok félelmét, ag­godalmát az okozná, lesz-e ideje megizmosodnia a még zsenge demokráciának, meg­szilárdítania törvényeit, s következetesen, vasszigorral alkalmaznia. Ha már annyit idéztünk a magyarországi lapokból, válaszként ide kí­vánkozik a napi 180 000 pél­dány felé haladó Magyar Nemzetben felvetett dilem­ma: „Valóban félő: szétmor­zsolódik a régi, mielőtt az új körvonalazódna. Mintha az öreg szállást lebontanák, amikor még sátraink sincse­nek, ahol meghúzódhat­nánk.” Fischer Jenő f1EH3EHCKAJ1 ^pJ]PABflA etesse J S^SiffurterÂlIgemt..^ MmarSió GYÓGYSZER A japán Nagoya városban tartott orvosi szimpóziumon bejelentették, hogy japán orvosoknak sikerült elkészí­teniük egy új AIDS-gyógv- szert. Olyan antitestet hasz­nálnak az orvossághoz, mely képes az AIDS-vírust elpusz­títani anélkül, hogy a fertő­zött sejt immundendszerét sértené. A kutatók szerint az * első laboratóriumi tesztek ígéretesek, a kereskedelmi forgalmazásig viszont várni kell, ugyanis bizonyos töké­letesítést kell végrehajtani az új gyógyszeren. EGY KIRÁLY IS LEHET FELTALÁLÓ Az amerikai szabadalmazási hivatal már elkészítette a szűk" séges okmányokat arról a kom- puterizált szerkezetről, mely ar­ra szolgál, hogy mérkőzés előtt elkészítse a sportolók szívmű­ködésének úgynevezett kimuta­tását. A találmányt a szakem­berek nagyra becsülik, s akár hiszik, akár nem, a találmány egy király, mégpedig II. Hasz- szán marokkói uralkodó nevé­hez fűződik. A király bosszús lett, amikor az amerikai la­pokban megjelent a hír a ta­lálmány elfogadásáról. zokon vette, amit az újságok írtak róla, vagyis, hogy „ő korunk­ban a koronás uralkodók kö­zött a legleleményesebb em­ber”. Kijelentette, hogy jobb­nak tartotta volna, ha csak egyszerűen feltalálónak titulál­ják. ELSZABADULT elefántok Az észak-indiai Bihar ál­lamban 24 elefánt ismeret­len okokból elhagyta élet­terét. Az utóbbi két hónap­ban 38 személy halálát okozták. rendkívül nagy pánikot keltettek a lakos­ság körében. Az indiai ha­tóságok kénytelenek voltak külön alakulatokat bevetni, hogy az állatokat visszate­reljék tartózkodási helyük­A DOHÁNYZÁS ÁRTALMAIRÓL A terhességük alatt, do­hányzó nők nagyobb mér­tékben ki vannak téve a magzat elvesztésének, vagy gyermekük elvesztésének a megszületést követő első tíz hétben, mint a nem dohány­zó nők — mutatott rá az uppsalai egyetem klinikájá­nak két orvosa a Läkartid- ningen folyóiratban közölt cikkben. 1983—1985-ben vég­zett felmérések alapján a két svéd orvos megállapítot­ta, hogy a csecsemőkori el­halálozás aránya 40 száza­lékkal magasabb a dohány­zó anyák gyermekei eseté­ben, mint a káros szenve­délytől mentes anyáknál. TŰZOLTÓ REPÜLŐGÉPEK A Szovjetunióban elké­szült a legnagyobb tűzoltó repülőgép. Az IL—76 modell alapján felépített gépet most tesztelik. Két, egyenként 13,5 méter hosszú tartályá­ban 32 tonna víz fér el. A tartályok 15 perc alatt tölt­hetők meg. A tűzoltó repü­lőgépet elsősorban a tűzese­tek lokalizálásánál fogják használni. ALULJÁRÓ — SZARVASOKNAK Alaszka állam amerikai ható­ságai föld alatti aluljárót épí­tettek Anchorage város közelé­ben, ahol forgalmas autópálya halad az erdő mellett. Az alul­járó különlegessége, hogy a já­vorszarvasok számára készült- Az utóbbi időben számtalanszor előfordult, hogy a nagy sebes­séggel haladó autók szarvas­csordákkal „találkoztak”, s az aluljáró elkészültéig évente át­lag 40 alkalommal gázolták el a szarvasokat. Nos, az állatok igencsak „hálásnak” mutatkoz­tak, ugyanis rendkívül rövid idő alatt szokták meg az új út­vonalat, s azóta a balesetek száma évi háromra csökkent. A békéscsabai sportcsarnok az 1989. november 25—26-ikí VETERAN motorok kiállítására kereisi a magyar motor­gyártás példányait a századelőtől a legutóbbi időkig. E mellett minden más kiállításképes veterán motort és korabeli dokumentumokat várunk. Címünk: városi sport­csarnok. 5600 Békéscsaba, Pf. 247. Tel.: 66/27-255 Kokainháború Míg az Egyesült Államok véleménye szerint kezdik megnyerni a kokainháborút, s pusztán kellő elszántság kérdése a végső siker, addig a dél-amerikai kokainter­melő országokban kétségbe vonják, hogy győzelmet ki­álthatnának. Azzal együtt sem, hogy csapásokat mértek a kokainkartellekrc, és megnehezítették életüket, mond­ják. Igaz, hogy a rendőri-katonai fellépés következtében bonyolultabbá vált a perui és a bolíviai kokalapu el­juttatása a kolumbiai finomítókba, onnan pedig a fel­vevőpiacokra, de ezzel a kérdés még nem oldódott meg. Annál kevésbé, minthogy a kábítószer-utánpótlás aka­dozása miatt felszökő árak további termelésre ösztönöz­nek, nem pedig a koka más haszonnövénnyel történő felváltására. A washingtoni Carnegie Alapítványban a kábítószer- kereskedelem elleni harcnak szentelt kolumbiai—ame­rikai konferencián Jimenez Durzan, Kolumbia képvi­seletében elmondta: hazája négy legnagyobb városában a lakosság 61,2 százaléka úgy véli, hogy a kokainháború nem nyerhető meg pusztán adminisztratív eszközökkel. A medellini narkokartellel szembeni hatékony fellépés feltételezi egy sor más probléma egyidejű nemzetközi orvoslását. Ezek között említette a kokainfogyasztás és a kokatermesztés visszafogását, a kokainfinomitáshoz szükséges vegyszerek forgalmazásának ellenőrzését, vé­gül a kábítószer-kereskedelemből származó dollármilli- árdok tisztára mosásának kérdését. Michael Skol amerikaközi ügyekkel megbízott ameri­kai külügyminiszter-helyettes ezzel szemben a kolum­biai hatóságok kitartásában, további erélyes fellépésé­ben jelölte meg a siker zálogát. Elutasította a kolum­biai képviselőház elnökének azt a javaslatát, hogy bo­csátkozzanak párbeszédbe a kokainkarteliekkel. Washington felfogása szerint a kábítószer-kereskede­lem elleni harcban élni kell a felelősök kiadatásával, s biztosítani kell, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fokozottabban bekapcsolódjék a termelő országok területén folytatott harcba. Az FBI számára Skol azért sürgetett nagyobb mozgásteret, hogy Dél-Amcrikában is üldözhesse azokat, akik ellen az Egyesült Államokban elfogatási parancsot adtak ki, a CIA számára pedig azért, hogy „államcsíny­kísérlet esetén beavatkozhasson”. Skol sprint ugyanis a narkókercskedelemmel foglalkozó bandák zűrzavaros, államcsíny végrehajtásához kedvező helyzetbe sodorhat­ják a latin-amerikai országokat.

Next

/
Thumbnails
Contents