Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
NÉPÚJSÁG 1989. november 14., kedd Halálos ítélet a magyar vadgazdálkodásra? A ki tudja hányadik vadászati törvénytervezet volt a napirenden, a megyei vadászszövetség tegnap délutáni kibővített intéző bizottsági ülésén. A Mezőgazdasági Minisztérium mostani javaslata — immáron hagyományosnak nevezhetően — ,;A” és „B” variációt tartalmaz. A vadgazdálkodásban, a vadászatban leginkább érdekeltek az „A” változat valamilyen módozatát tartották ezúttal is elfogadhatónak. Dr. Szenes István például így fogalmazott: A ,.B” változat meggyőződésem szerint a magyar vadgazdálkodás halálra ítélését jelentené. Nagy Sándor megyei főfelügyelő szerint az elmúlt hónapok vitája nem volt hiábavaló, hiszen a legfontosabb kérdésben a mező- gazdasági nagyüzemek és a vadásztársadalom lényegében közös nevezőre jutott. A vad állami tulajdon legyen. Majd így fogalmazott: — A vadászterületeket a vadak életszükségleteihez igazodva kell kialakítani, ezért a vadászati jog gyakorlásában a megfelelő kompromisszumok megkötése elengedhetetlen. A mezőgazdasági nagyüzemek vadgazdálkodásban való érdekeltségét is meg kel teremteni. Például a társaságok fizessenek reális bérleti díjat a földhasználóknak a jelenleg állami kasszába kerülő minimális területi bérletek helyett. A vitában többen aggodalmuknak adtak hangot. Félő, hogy a vadgazdálkodási törvény elfogadásakor nem a hozzáértés, hanem egyéb, politikai szempontok lesznek mérvadók. Csatári Béla, a Mavosz megyei elnöke ösz- szefoglalójában egyebek között ezt mondta: — A vadásztársaságok a jelenlegi bizonytalan helyzetben akkor cselekednek helyesen, ha kihasználják a jog adta lehetőségeket, és a mezőgazdasági nagyüzemekkel kölcsönös érdekeltségen alapuló szerződéseket kötnek. A megyei intézőbizottság több módosító javaslatot tett — az „A” változat támogatása mellett —, ezeket eljuttatják a törvény előkészítőinek. Például szükségesnek tartják a törvény bevezetőjében tisztázni, hogy milyen célt is akarunk elérni az új vadászati jogszabállyal? Tudniillik a magyar vadgazdálkodás jelenleg világviszonylatban is szinte egyedülálló, nem lehet más célunk, mint az eredmények megőrzése és javítása. A vad természeti kincsünk, ezért védelme öisztársadalmi érdek. Szóltak arról is, hogy a törvény szüntesse meg a jelenlegi privilégiumokat — ne kapjon vadászterületet sem a Honvédelmi Minisztérium, sem a természetvédelmi főhatóság, vagy az erdőgazdaságok stb. —, mert ezek megléte szinte garancia arra, hogy néhány év múlva újra hozzá lehet kezdeni egy újabb Bokor Imre-könyv- höz . . . Lovász Harmincéves a szakmunkásképzés az Uniconnál A döntő többségében nyugati exportra termelő Uni- con Ruházat! Vállalatnál 30 éves a szakmunkásképzés. Ebből az alkalomból összehívták a 10-től 130 éven át itt dolgozókat, akiket Balogh Mihályné megbízott igazgató meleg szeretettel és tisztelettel köszöntött. Megköszönte becsületes helytállásukat, hűségüket a vállalathoz. Hangsúlyozta: a vállalat pozícióját nagymértékben befolyásolja, hogy a munkások mikor, hogyan dolgoznak, ki mit tesz a vállalat asztalára. A vezetőség hisz abban és vallja, hogy van és lesz jövője termékeiknek. Ezután a törzsgárdatagok oklevelet és az eltöltött idő arányában (pénzjutalmat kaptak. Egy kis beszélgetésre ott maradtunk még néhányan. Az első „fecskék” — akik 30 évvel ezelőtt kezdték meg a tanulást és azóta itt dolgoznak — nosztalgiával, jó érzéssel beszélnek az indulásról és büszkén az elért eredményekről, melyeknek ők is részesei. — Engem a szüleim biztattak — magyarázza Szabó Pálné —, amikor a Ruhagyár meghirdette, hogy ipa* ri tanulókat keres, „menj, Ica és próbáld meg”. Nem bántam meg. Nehéz volt, mert csak a második évben volt saját tanműhelyünk, de az oktatókkal közösen megoldottuk a problémákat. Emlékszem, férfifehérnemü szabását, varrását tanultuk. Kétéves volt akkor a képzés. Az országos versenyen 3. helyezést értem el, így mindjárt felszabadultam. Szépen haladtam a munkával, de aztán szültem három fiút, akikkel hat évig odahaza maradtam. Mire visszamentem, más kelméből más anyagokat varrtak, menet közben termékváltás történt. — Megijedtem: most mi lesz? Hogyan tudom pótolni a szakmai lemaradást. Nagy Lajos igazgató azt mondta: a készáruraktárban is kell a munkáskéz. Azóta ott dolgozom. Mi, akik a végterméket csomagoljuk, mi látjuk legjobban, hogy mennyit fejlődött a gyár. Hetente új fazonokat csomagolunk, a legigényesebb nyugati vevő megrendelésére. Azelőtt 30- 50 kilós dobozokat cipeltünk, most válfás kamionok érkeznek, s a gyönyörű női ruhák, blúzok, kosztümök úgy sorakoznak, mint odahaza a ruhásszekrényben. — Szerkezetváltáskor meg kellett tanulnunk a női szabászatot is — mondja Jánosi Károlyné. — Sok jó új gépet kaptunk, ezeken öröm dolgozni. De a gondunk sem kevés. Mindig a legújabb divat szerint igényel a nyugatnémet cég. Most például szövetruhákat varrtunk, kockás anyagba csíkos idomokat kellett bevarrni úgy, hogy hajszálnyi eltérés ne legyen. A dupla díszítőgál- lér és a mandzsetta sem kis munka. Időrabló, nagy figyelmet igényel, emellett szigorúan meg kell tartanunk a határidőt. Ha kell, korábban bejövünk, később megyünk haza, de az még nem fordult elő, hogy a kamion ne induljon időben. Ezek a szép termékek bármely ruhaszalonban megállják a helyüket. Takács Mihályné laboráns arról szól, hogy a megrendelő képes egy fazonból négy nagyságrendben egy- egy darabot kérni. De az Unicon azt is teljesíti, bár önmagában ráfizetéses. De a vevőnek minden igényét igyekszenek kielégíteni, hogy ne menjen más gyárhoz. A vállalat becsületéről van szó. Bócz Lászióné és Bankó Jánosné meósök elmondják, hogy végül is náluk „szorul a hurok”, elkészülnek-e időre a minősítéssel. Szép is legyen, jó is legyen, mint a mesében. Berta Ferencné számlázó mindössze 10 éve dolgozik az Uniconnál, ő is vallja: rendkívül sokat fejlődött a gyár. ő és egy munkatársa számlázzák az export- és a hazai kiszállítást. A jelenlevők egyöntetű véleménye : az oktatóknak nagy a szerepük abban, hogy a szakmunkástanulók megszeressék a szakmát. Őket Blahut Jánosné és Pacsika József tanította szigorral és nagy hozzáértéssel, emberséggel. Senki nem gondolt még arra, hogy valaha női ruhát varrnak, mégis plusz munkával ebből is sok mindenre megtanították őket. Ebből az osztályból maradtak a legtöbben a gyárban. Az idősebbek munkafegyelemre nevelték a fiatalokat. Oláh Brigitta (nyugdíjas) például, ha a szalagon előtte dolgozó fiatal picikét lazított, bottal kopogtatta meg az asztalát, ami azt jelentette : „Gyerünk, gyerünk ...”. Ilyen volt a munkamorál a Ruhagyárban. Ary Róza Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Levél egy képviselőnek — MSZMP-szervezet Mezőkovácsházán Tisztelt Púja Frigye»! Furcsa dolog, hogy a kllátás- talanságból menekülő, önálló gondolattal, akarattal rendelkező, tenni vágyó embereket ön nyilvánosan le „zsíros kulákoz- za”. Ami számunkra még megdöbbentőbb, nyíltan fenyegetőzik. Ha nem vette volna észre, az államformánk köztársaság. Mi ezt a köztársaságot akarjuk élettel megtölteni, ön meg a szocializmus vívmányait védelmezi. Vajon melyik vívmányait? Hivatalos pártnyilatkozatok tucatjában hallgattuk, olvashattuk, hogy még alapozni sem kezdtünk. Vagy ön arról a szocializmusról beszél, amit egy szűkebb réteg épített magának a nép nélkül? Mi elhisszük, hogy ezek a vívmányok az ön számára nagyon fontosak. Jog mindenhez, felelősség nélkül! De nekünk, Békés megye „zsíros parasztjainak” elegünk van az Ilyenfajta vívmányok után kapkodókból, az ország kiskirályaiból, a dogmákat hirdetőkből. A zárszámadási vacsorákon nagyokat evő tudatlanokból. Ezért felszólítjuk önt. Mezőhegyes és Battonya MDF- és Fidesz-szervezetei után, hogy vonuljon vissza a politikai élettől. Mondjon le képviselői mandátumáról, mert a nemzet nagy baján ezzel tud segíteni, ha a nemzet egyáltalán érdekli önt. Mindazok, akik mesterségesen, önős érdekből gátolják ebben a romban heverő országban a kibontakozást, a kibontakozás felé tett lépéseket, a valóságos választások után már nem mondhatják, hogy kényszeritet- tek, vagy nem tudtam, mit csinálok. Élvezze tovább nem megérdemelt nyugdíját. Azért mondjuk, hogy nem megérdemelt, mert veszteséges vállalat nem szokott prémiumot fizetni. Az ország adósságállománya viszont híven mutatja az önök eddig végzett munkájának eredménytelenségét. A kisgazdapárt Békés megyei szervezete nevében Bakos István Békés megyei titkár Mezőkovácsházán a régi tagságát megtartani kívánó 27 MSZMP-tag háromtagú intéző- bizottságot választott és bízott meg a szervezéssel. Akívaháló- zatot alakítottak ki, akik továbbítják a felhívást, mely programjával csatlakozik az országos MSZMP-aktívaülés álláspontjához. A pártbizottság épületében biztosítottak számukra egy irodát, ahol rendszeresen ügyeletet tartanak. A mezőkovácsházi MSZMP-szervezet a következő felhívást tette közzé: „Értesítjük az MSZMP tagjait és a párton kívüli munkásokat, tsz-tagokat, értelmiségieket, fiatalokat, volt munkásőrőket, akik érzelmi, elvi kötődésük alapján a megújuló MSZMP tagjaként akarnak politikai tevékenységet folytatni, többpártrendszerű társadalmunkban, tagságunk megerősítése és felvételük céljából 1988. november 6-ától minden hétfőn és pénteken 14—17 óráig jelentkezhetnek az Árpád utcai pártszékház földszinti irodájában." Zengő Ferenc Rendkívüli tél nélkül meglennénk ■ ■ ■ Felkészültek az étüzemeltetők Bevetésre készen a hóekék A téli útüzemeltetés, a felkészülés feladatairól tartottak tegnap délután tanácskozást Békéscsabán, a Szolnoki Közúti Igazgatóság Békés Megyei Főmérnökségén. A hóértekezleten részt vettek a városi tanácsok, a közlekedési vállalatok, a posta és a rendőrség képviselői, meghívták a pártokat és az ifjúsági szervezeteket is, ám azok „egységesen” távolmaradtak. Először Sziklai Zoltán, a megyei tanács műszaki osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a jelenlevőket a tanácsi utak téli felkészítéséről. Megyénk 74 településén 2271 kilométer a belterületi utak hossza, melynek egyharmada kiépített, vagyis mintegy 3,5 millió négyzet- méter szilárd burkolatot jelent. Ezenkívül 3100 kilométer a járdák és 52 kilométer a kerékpárutak együttes hossza, valamint 33 közúti és 40 gyaloghíd, s 445 autóbuszmegálló tisztántartásáról kell gondoskodniuk a helyi tanácsoknak. A közlekedőknek közömbös az, hogy milyen úton — államin vagy tanácsin — haladnak, egy érdekli őket: az út legyen biztonságosan járható. Az elmúlt enyhe tél az utak téli üzemeltetésére a tanácsok pénztárcájából így is 5 millió forintot emésztett fel. Jelenleg — egy átlagos télre számítva — a tanácsok tárolóiban van 300 tonna só és 2600 tonna érdesítő anyag. Különös figyelmet fordítanak a tömegközlekedési járművek útvonalaira, a sűrűn beépített területeken a hó elszállítására. A só felhasználásáról elhangzott, hogy kellemetlen környezetvédelmi és egyéb hatásai miatt mértékletesen alkalmazzák. Máté András, a főmérnökség vezetője kiemelte; a közúti igazgatóság a szükséges intézkedéseket megtette, a gépek bevetésre készen állnak. Békés megye állami úthálózatának hossza 1410 kilométer. ebből 334 az őrjáratos, 847 a rajonos védekezési utak hossza, s ez évtől újdonságként ismerkedhetünk a „fehér utak” fogalmával. Ez utóbbi azt jelenti: ezeken az utakon — az alsóbbrendű utak egy része — a hóeltakarítás oly mértékű, hogy személygépkocsival járható legyen az útszakasz. A KIG a télre beszerzett 3000 tonna sót, 300 köbméter érdesítő anyagot és 50 tonna egyéb, kísérleti vegyi anyagot. Készenlétben van 22 szórógép, 18 egyszárnyú, 16 kétszárnyú hóeke, a hat gréder, hat Mercedes-típusú UNIMO alapgép felszereléseivel és egy hómaró. Ez utóbbit — hála a természetfelelősnek — az elmúlt négy évben istenigazából nem tudták kipróbálni. Egy rendkívüli tél esetén a közúti igazgatóságok együttműködés alapján gépek átcsoportosításával segítik egymást. A Békés megyei főmérnökségen a téli megyei ügyelet — ha az időjárás addig nem teszi sürgőssé — december 1-jén kezdődik. Az útrake- lőknek információval szolgálnak Békéscsabán, a Sal- lai utca 2. szám alatti ügyeletén, vagy a (66) 25-262-es telefonon és a 83-374-es telexen. — szekeres — Ot óra alatt gyalog kellett elhagynia Romániát Amíg a '80-as évek elején baráti beszélgetésekben arról esett szó, hogy mit mond a Szabad Európa, igencsak sutto- góra kellett venni .a hangunkat. Ez mára oly mértékben változott, hogy a Szabad Európa rádió magyarországi tudósítója előadásokat tarthat például a romániai erőszakszervezetekről. Ez történt nemrégiben Békéscsabán is az Erdélyi Kör szervezésében, ;a TIT megyei központjában. Az előadás után romániai tapasztalatairól kérdeztük Ara-Kovács Attilát. — Milyen élmények fűzik Romániához? — Harminc éven keresztül ott éltem. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy az ember átlássa a helyzetet. Ebbe a harminc évbe belefért a gyerekkori élmények mellett az is, hogy láthattam, miként degradálódott és került visz- szaszorításra az a kultúrvi- lág, amibe beleszülettem. A szemünk előtt mentek tönkre azok az értékek, amelyeket most klasszikus európai értékeknek nevezünk. — Merre élt? — Nagyváradon születtem és ott is laktam sokáig, majd Kolozsváron végeztem az egyetem filozófia szakán. Ezután bekapcsolódtam a kulturális és politikai ellenállás szervezésébe, és '81 végén létrehoztuk az első romániai illegális lapot, az Ellenpontokat. Kilenc számot élt meg. — Ez volt az oka a letartóztatásának, amiről az előadásában beszélt? — Kézenfekvő. 1982. november 7-én — jellemző dátum — letartóztattak. Hosz- szadalmas kihallgatás, vallatás következett, majd háziőrizetben tartottak. Az ügy nagy port kavart, és miután a nevünk ismertté vált a nemzetközi sajtóban, különösebb bajunk nem történt, csak annyi, hogy kiutasítottak az országból. Én öt órát kaptam arra, hogy gyalog- szerrel és — természetesen — minden útipoggyász nélkül elhagyjam Romániát. Szerencsére Nagyvárad közel van a határhoz. Azóta Magyarországon élek. Felelős szerkesztője vagyok az Európia Kiadó társadalomtudományi és filozófiai könyveinek. Azonkívül a Szabad Európát tudósítom, elsősorban emberi jogi és kisebbségi ügyekben. — Ezek szerint Romániában létezik földalatti ellenzék. Milyen erőt képviselnek? — Azt ki lehet jelenteni, hogy van ellenzék,' de ez elsősorban személyekből, nem közösségekből áll. összefo-. gott munkáról szó sem lehet. Ez nem azért van így, mert a titkosrendőrség (Se- curitate). elnyomná őket. Természetesen az elnyomás is iszonyú, de inkább egy olyan tradícióról van szó, hogy a felsőbbséggel szembeni ellenállás a román történelemben nem volt hagyomány. Ha valaki asztalra csap és ellentmond a rendszernek, azonnal egyedül marad. Nem egyszerűen rendőrségi ügy az ilyen, hanem tömegpszichológiai ügy is. De azért volt és van is magyar ellenállás. — Az utóbbi években a kinti magyarság egyetlen mentsvára az egyház és a vallás. Azonban ezt nagyon jól tudja a román politika, a Ceausescu-féle vezetés is. Most úgy tűnik, az egyházakat a presbitériumok szintjén akarják szétrobbantani. — Valóban megpróbálják kompromittálni az egyházakat, ami nagyon érdekesen alakul. A katolikus egyház hierarchiáját nem érintették, inkább egyénileg a papokat környékezték meg vagy kényszerítették együttműködésre. Ezzel ellentétben a református egyháznál inkább a hierarchia korrupt. A püspökök egy része a securitate besúgója. Az egyszerű papok rendkívüli ellenállást tanúsítanak. Jó példa erre Tőkés László, de sok hasonló ember van még. — A Szabad Európa Rádiónak milyen szerepe lehet a köztudottan dezinformációs román tömegkommunikáció mellett? — A román rezsim egy kommunikációs embargót léptetett életbe, aminek következtében az emberek fokozatosan elveszítik közösségi tudatukat, mert nincs közös információélményük. A Szabad Európa a híreket visszasugározva ezt próbálja valamilyen mértékben pótolni, de szerepe van ebben a magyar sajtónak is. Herpaí Attila Fotó: Boldog Gusztáv
