Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-14 / 270. szám
1989. november 14., kedd NÉPÚJSÁG Kell a honvédelmi nevelésit?) Mikor lesz Békésen városi tévé? Pusztai Adóm megyénk egyik „kitüntetett” lakosa. Nemrégiben kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát. Munkáját jutalmazták, amelyet a honvédelmi nevelés, a katonai pályára irányítás terén végzett diákjai körében az Orosházi 612-es Sz. Szakmunkásképző Intézetben. Már új „állomáshelyen” tartózkodik: 1989. augusztus 1-je óta a kardoskúti általános iskola igazgatója. Itt kerestük fel, és kértük: mutatkozzon be. — 1944-ben születtem, egy Orosháza környéki tanyában — mondja. — A városban jártam gimnáziumba, majd a JATE matematika—fizika szakán kaptam diplomát. Tanítottam Sarkadon az Ady Endre Gimnáziumban. 1973- ban kerültem a szakmunkásképzőbe. Ezután Kardos- kút következett. Honvédelmi felelős voltam, tartalékos tisztnek is kiképeztek. Meg kell mondanom, otthonról nem kaptam különösebb inspirációt ilyen dolgokhoz, igaz, hogy nem is ellenezték. — Hogyan végezte — végzi — azt a bizonyos katonai pályára irányítást? — A szakmunkásképzőben hagyománya van annak, hogy néhány végzett diák elmegy tiszthelyettesképzőbe. Először mindig hívtunk valakit a helyi műszaki alakulattól, aki a lehetőségekről tartott előadást, én pedig a hadsereg szükségességét, az érzelmi oldalt igyekeztem kihangsúlyozni. Nagyon jók az eredményeink: a jelentkezők 90 százaléka végez is. Itt az általános iskolában inkább az élményeinket meséljük el, az érzelmi oldalt emeljük ki. A mostani 16 nyolcadikosból kettő gondolkodik azon, hogy katonai kollégiumba megy. — Mit jelent pontosan a tantervben előírt honvédelmi, hazaszeretetre nevelés? — Ebben együttműködünk az MHSZ-szel, a polgári védelemmel, a szülőikkel, az osztályfőnökökkel. Főleg osztályfőnöki órán kerül elő, illetve a szaktárgyak megfelelő részén is ki lehet térni rá. Évente megrendezzük a honvédelmi napokat, amelyek általában ügyességi rajversenyek. — Mennyire hatékony ez? A megfelelő életkorban a megfelelő módon zajlik? — Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Tulajdonképpen maga az iskolarendszer is sok helyen reformra szorul. Biztos, hogy. ezt is lehetne jobban csinálni. Van olyan elképzelés is, hogy a gyerekek közelébe ne vigyünk tankokat, fegyvereket, mert az rossz hatással van rájuk. Szorítsuk vissza minél inkább a honvédelmi nevelést. Az én véleményem az, hogy ezek az illusztrációk nem károsabbak, mint a sok videofilm, amit látnak... , — Nem károsabbak, de miért szükségesek? Hogyan győzne meg erről egy másként gondolkodót? — Lehet, hogy nehezen tudnám meggyőzni. Szerintem a gyerekeket, az iskolát nem szabad elzárni a valóságtól, az élettől. Ez nagyon káros lenne. Fel kell készíteni őket, hogy felnőtt korukban ne álljanak értet; lenül bizonyos jelenségek előtt. — A honvédelmi ismeretekkel? — A második világháborút például nem lehet letagadni. Nekünk az a feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet a háború veszélyeire. Mindezt azért, hogy soha többé ne kerüljön rá sor. Ez a mi célunk a honvédelmi neveléssel. — Befejezhetjük úgy ezt a beszélgetést, hogy ön szerint honvédetmi nevelésre szükség van, bár ezt is lehet — és kell — hatékonyabban, jobban csinálni? — Igen, mindenképpen! K. K. Fotó: Gál Edit Hz egészségügy Körösújfaluban Körösújfalu 800 lakosa egészségügyi panaszával helyben kedden és pénteken délelőtt 10-től fél 1-ig fordulhat a körzeti orvoshoz, ám rendelési időn kívül, sürgős esetben Vésztőre kell utazni. A körzeti orvos mellett ápolónő, védőnő és orvosírnok gondoskodik heti két alkalommal a falu egészségügyi ellátásáról. Mint azt dr. Jaskó János körzeti orvostól megtudtuk, alkalmanként 35-40 beteg várakozik a rendelőben, így egy-egy panaszosra 4-5 perc jut. Ennyi idő kapcsolatteremtésre és alapos vizsgálatra nem elegendő. Az új gyógyszerrendelet és a társadalombiztosítási támogatás orvosra és asszisztensre egyaránt több adminisztráci-« ós munkát terhel. Körösújfaluban nagy számban fordulnak elő szív- és érrendszeri megbetegedések. Ennek okait az egészségtelen táplálkozással, a nehéz fizikai terheléssel, az elhízással, a dohányzással és a mértéktelen alkoholfogyasztással magyarázza a körzeti orvos. Gyakoriak még a reumatikus, ízületi panaszok, a különféle balesetek és a felsőlégúti megbetegedések is. Dr. Jaskó János úgy véli, hogy Körösújfalu egészség- ügyi ellátását javítaná a rendelési idő meghosszabbítása, ha a körzeti orvos heti két alkalommal nem délelőtt 10-től, hanem reggel 8-tól fogadhatná a betegeit. Továbbá a falunak szüksége lenne egy állandó munkahellyel és lakóhellyel bíró ápolónőre is, aki gondozhatná az otthon fekvő betegeRégóta vitatott és nagy port felkavart kérdés Békésen a városi tévécsatorna sorsa. Valamikor néhány fiatal népművelő és kamerához értő ember társadalmi munkában kezdte el a kábeltelevíziózást. A műholdas és városi adások (ez utóbbiak havonta egyszer) folyamatosan menteik, mígnem elérkezett június 16-a. Történt ugyanis, hogy ezen a napon megemlékezést tartottak a békésiek Nagy Imréről. Ezt a városi tévé is bemutatta volna június 19- én. Az adás azonban elmaradt. Az MDF politikai döntést feltételezett mögötte. Említették azt is, hogy a témát bogozgató. Dél-Kelet című újság augusztusi számát hiába keresték a békésiek. Időközben szerkesztőbizottságot jelöltek ki a tanácsiak maguk közül, de látván, hogy ez szakmai gyakorlatot feltételez, a bizottság megszűnt. Arról, hogy azóta nem működött a városi tévé, mindenki tud, viszont, hogy történt-e változás, arról annál kevesebben. Erről megkérdeztük Vámos Zoltánt, a Kábeltévé Kft. ügyvezetőjét, valamint Bényei Gábort, a kft. igazgatóját. —' Létrejött a kft? Hogyan és milyen megfontolásból? — Békés Város Tanácsa kétmillió forintot szánt a kft. megalakítására — kezdi Vámos Zoltán. — Ez az a pénz, amit a város a társadalmi munkájáért kapott a HNF Országos Tanácsától. A Körös—Berettyó Vízgazdálkodási Társulat, pedig egymillió forintot adott a kft.-- be. Ezzel a törzstőkével indultunk. — Ki milyen formában vitte be a tőkéjét? — A tanács a kétmillióból egymillió hétszázezer forintért egy fejállomást hozott, apportként, és a fennmaradó összeget törzsbetétként adta be. A vízgazdálko- dá i társulat 680 ezer törzsbetéttel, valamint 320 ezer apporttal társult be. A tanács azonban a fejállomás ÁFÁ-ját is be akarta hozni apportként, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé. Az ÁFÁ-t visszakérheti és akkor törzstőkeként behozhatja. Ha nem, akkor ennyivel kevesebb a részaránya. Sajnos, a fejállomásról kiderült, hogy nem használható, tehát sem pénzként, sem dologi hozzájárulásként nem tudjuk használni. Nem beszélve arról, hogy ezt a pénzt most visz- sza kell perelni a telekábel- től. Ezt a tanácsiak nem vállalják azzal, hogy „nyelje le a békát a kft.”. Szomorú, hogy ilyen a hozzáállás. — A kft. úgy-ahogy működik, a viták és a pereskedések tartanak, emellett azért építették a hálózatot? — A vízgazdálkodási társulat emberei továbbra is csinálják a szerződések alapján, de a rendelkezésre álló pénz kevésnek bizonyult a hálózat fejlesztésére — itt hiányzik a tanácsi tőke —, így a Körös—Berettyó kénytelen volt megemelni a törzstőkéjét egymilliószázezer forinttal, hogy fedezze a további munkákat. De ezenkívül más segítséget is ad a társulat, mert a legtöbb szerszámát, gépét ingyen használhatjuk. — Hány ház került bekötésre eddig? — Gyakorlatilag a város tömbházainak 80 százaléka. Mi annak idején ezer lakásra terveztünk, most jelenleg 500 körüli a bekötések száma. Ha elérjük az ezer bekötést, akkor önerőből fenn tudjuk tartani magunkat. Ugyanis eddig a lakosok nem annyit fizettek, ameny- nyibe valóban került volna nekik, mert hozzájárult a kft. is. — Jó ideje nem működnek csak a műholdadások. Ennek technikai okai is vannak? — Két okot említek — válaszol Bényei Gábor. Első: a finanszírozási problémák. Rá kellett jönnünk, hogyha a lakosság igénye szerint akarjuk a hálózatot fejleszteni, akkor újabb törzstőkével kellene beszállni a kft.-be mindkét félnek. Azonban ők ez elől elzárkóztak. A másik ok az, hogy a kft. nem kapott olyan helyiséget, ahol egy stúdiót tudott volna berendezni. Akárhányszor megállapodtunk a tanáccsal, az adott helyiség mindig másra kellett. — Ezen technikai feltételek mellett volt valami más oka is az adások beszüntetésének? — Amikor még működött városi csatorna — mondja Vámos Zoltán —, a felvételéket úgy készítettük, hogy a tanács vb-titkárának irodájában összejöttünk a titkárral, a művelődési központ vezetőjével és egy munkatárssal. Közösen kinéztük a városi tévére vonatkozó törvényeket. Azt is, hogy rendszertelen, szer- kesztetlen adásokhoz nem szükséges engedély. Megegyeztünk a próbaadásokban azért, hogy tapasztalatokat nyerhessünk. Ezeket az elképzeléseket egy tervezetben le is írtuk. Egy darabig szépen mentek a próbaadások, azután jöttek a támadások a tanács részéről, hogy sok az MDF-rendez- vény. Akkor határoztuk el, hogy amíg a feltételek mind politikailag, mind technikailag nem rendeződnek, addig nem csináljuk a városi adásokat. Közben jött június 16., a Nagy Imre-meg- emlékezés. Ezen a HNF helyi titkára és a református lelkész tartott egy-egy rövid beszédet, gyertyát gyújtottak az emberek és elénekelték a Himnuszt. Talán tizenöt perc lehetett az egész, és voltak 150-200-an. — Miért nem került adásba? — Következő nap telefonált a vb-titkár, kérve, hogy ne adjuk le. Mindezt megtehettük volna, de úgy gondoltam, ennek semmi értelme, mert akkor a jövő héten is ránktelefonálnak és így tovább. Ezt követően nem lett pénze a tanácsnak, és nem lett helyiségünk. Kiderült, hogy semmire nincs lehetőség. Így a kft. vezetősége megtárgyalta a körülményeket, és olyan határozatot hozott, hogy a kft. nem kívánja a városi tévé működtetését és megvalósítását, de lehetőséget biztosít az adások kábelhálózati továbbítására. Ez meg is történt. — Teljesen lemondtak róla? — Ezek után a város feladata, hogy létrehozzon egy olyan szervezetet, amely városi tévéként működik. Nekünk nincs anyagi feltételünk hozzá. A másik oldala a dolognak a hozzáállás, amely ezeket a tanácsi megnyilatkozásokat okozta. Teljesen azért mégsem mondtunk le, mert a Képújságot elvállaltuk, ami jelenleg is megy. Herpai Attila Első kézből Együtt az új négyesfogat? ; j ; Tegnap este Forró Tamás és Havas Henrik Első kézből című műsorában a Kossuth rádióban hangzott el Be- recz Jánossal, Grósz Károllyal, Púja Frigyessel, Ri- bánszky Róberttel beszélgetés, melyből részleteket közlünk. A teljes szöveg a szombaton megjelenő Első kézből című lapban lesz olvasható. Forró T.: — A bemutatkozás után, kérem, szíveskedjenek elmondani, hogy jelenleg ki, milyen helyzetben van? Grósz K.: — Nyugdíjasjelölt, tokintettel arra, hogy november 15-ig munkaviszonyban vagyok. Berecz J.: — Én pártalkalmazott vagyok, a felmondólevelet még nem kaptam meg. Ribánszky R.: — Nyugdíjas vagyok október 15-től. Púja F.: — Én is nyugdíjas vagyok. Havas H.: — Kezdhettük volna persze úgy is a beszélgetést, hogy itt ül a Magyar Szocialista Munkáspárt vezérkara. Ezzel pontosan fogalmaztunk volna? Ribánszky R.: — Elég nehéz egyértelmű választ adni, ugyanis a klasszikus értelemben vett vezérkar jelenleg nem létezik, viszont vannak olyan szerveződések, olyan alakulatok, testületek, amelyek vállalták és vállalják az MSZMP újraszerve*- zését és talpraállítását. Havas H.: — Egy kicsit meglepett, hogy itt, a rádióban — amikor megterveztük az önök meghívását — voltak olyan hangok, hogy esetleg a választásokra készülő pártok rossz néven veszik, amiért ekkora műsoridőt kap egy szintén versengő párt. Ebben már benne van az, hogy a közvélemény úgy könyveli el a Magyar Szocialista Munkáspártot, mint a többi pártot, holott státusza számomra bizonytalan. Berecz J.: — Jól teszi a közvélemény, ha úgy könyveli el, mert ha ez párt, mint párt, akkor egy a többi között és nincs különleges státusza. Grósz K.: — A párt regisztrálásának a folyamata elkezdődött, még hivatalos válasz nincs, de úgy tudom, a többi párt regisztrálása sem törtépt meg. Tehát tulajdonképpen egyforma státuszban vagyunk. Ez a párt szerveződik; alulról szerveződik, sok öntevékeny mozgalom, kampány bontakozik ki. Igaza van Ribánszky Ró- bertnek. mi nem a vezérkarát képezzük e pártnak, hanem tulajdonképpen olyan szervezői vagyunk, akik készülnek a párt XIV. kongresszusára. Ribánszky R.: — Én viszont úgy hiszem, indokolt a többi párt — úgymond — nyugtalansága, ugyanis ők tudják, hogy az MSZMP létezik. és azt is tudják, hogy a legnagyobb létszámú párt és az is lesz. Forró T.: — Önök négyen ugyanígy először a november 7-i MSZMP-ünnepségen ültek. Legalábbis ez kapott nyilvánosságot, így jelent meg egy fénykép másnap a Népszabadságban, olyan képaláírással, hogy együtt a négyes fogat. Ebben az a meglepd, hogy ha jól emlékszem, Ribánszky Róbert korábban Grósz Károlyt pucs- csistának nevezte. Grósz Károly Berecz Jánostól, mint KB-titkártói megvált. Berecz János elhatárolta magát Ribánszky Róberttól és platformjától. Berecz J.: — Megtettünk egy történelmi utat. Ebben a történelmi útban volt egy vízválasztó 1988-ban: az országos pártértekezlet. Én azt ma is vállalom, és úgy ítélem meg, hogy arra a pártértekezletre szükség volt. A legnagyobb probléma és baj ezután következett; mert nekünk koncepciónk, elképzelésünk a fordulat utáni helyzet véghez vitelére nem volt. Szembe kerültünk egymással, néha nem értettük meg egymást, néha ki is babráltunk egymással, ahelyett, hogy — ahogy ez kommunistától és reformkommunistától elvárható — tudatosan átgondolt reform alapján együttműködtünk volna, tudomásul véve, hogy ugyanakkor különbözők is va- gvunk. Tehát az elhatárolódás vagy a szembekerülés mindig konkrét volt, de nem stratégiailag, hanem mindig taktikailag, és ezt most utólag jelentős mértékben hibának értékelem. Havas H.: — Berecz János szóba hozta az 1988-as májusi pártértekezletet. Ezzel kapcsolatban még Grósz Károly legnagyobb politikai ellenfelei is elismerik, hogy ön történelmi tettet hajtott végre. Ezt a történelmi tettet viszont Ribánszky Róbert annak ideién puccsként értékelte. Nekem úgy tűnik, hogy ön most visszalén. Nem fél attól, hogy azt. amit íev emlegetnek, történelmi tettet hajtott végre, utólag lerombolja? Grósz K.: — Sokan voltunk, akik tudtuk, hogy a változás elkerülhetetlen. Elkerülhetetlen az egész szocialista világban és elkerülhetetlen Magyarországon is. Szocializmust ezen az úton és ezen a módon építeni tovább nem lehet, mert tartalékai kimerültek. Most, ami ma történik, az, hogy mi egyáltalán négyen egvütt vagyunk, akik korábban egymásra tettünk egy-egy olyan kijelentést, amit pillanatnyi hangulat, helyzet, egy-egy vita hozott felszínre. egyáltalán nem jelent visszalépést. Ha az 1989-es kongresszus nem úgy zajlik le, ahogy lezajlott — tehát, hogy néhány ember puccsot hajt végre egy párt vezetésének a megbuktatására —, akkor ezt az egész gondolatkört a párttagsággal együtt meg lehet vitatni, s akkor ránk most itt nem lenne szükség; a mozgalom megszervezte volna önmagát. De mikor a párt nevének, s ezáltal jellegének a megváltoztatása is napirendre került a kongresszuson, amiről előtte se a párttagság, se a KB, se az elnökség, sem pedig a főtitkár nem tudott, hogy mi folyik itt. Én akkor is azt mondtam, amit ma, hogy nem lehet kapkodva és rohanva össze-vissza rohangálni. átmenteni nemzetközi kon j u niktúrákat, i igényeket kihasználva megújítani a szocializmust, és főleg: azt nem újíthatja meg egy szűk vezetés. Ogv előbbre haladni, hogy saját párttagságunk nem képes követni, hogy a nép nem érti, mi történik, hogy a barátaink nem értik a világban, hogy egy olyan helyzet alakult ki, ami meglehetősen ritkán fordul elő a történelemben, hogy politikai ellenfeleink óvnak bennünket a kapkodástól és a rohanástól, akkor ez azt jelenti, hogy« nem visszalépésről van sz£l. hanem egyszerűen a korábbi koncepció hivvadit és következetes megvalósításáról. Forró T.: — Hadd vessek közbe egy kérdést. Ribánszki Róbert ’88. májusára azt mondta, hogy puccs volt. Ribánszky R.: — Személyi kérdésekről volit szó. Én airra mondtam a puccsot. Berecz J.: — Én két megjegyzést szeretnék tenni. Ha ’88 májusa nincs, ha nem mi kezdjük a falakat lebontani, akkor mások kezdik el. Ez az egyik. A másik, hogy említették az MSZMP vezérkarát. Ez ilyen vonatkozásban még nem vezérkar, de ha mi négyen november 7-én nem tudunk leülni egy ünnepségre együtt, akkor nyugodtan kiátkozhatja a mi mozgalmunk. Tehát van egy közös kiindulópont, ami eszmeiségben is és a szocializmushoz való hűségben is összeköt bennünket. Forró T.: — Nem a hatalomból történő kiszorulás veszélye, egyfajta kényszer hozta össze ezt a „négyesfogatot”? Púja F.: — Most olyan nagy veszély előtt áll az országunk, a pártunk, az egész rendszer, hogy ezeket a kis nézetbeli eltéréseket félre kell tenni, és az igazi veszély elleni harcra kell összpontosítani erőinket. Én azt hiszem, ez hozott bennünket össze, mert mindannyian féltjük Magyarországon a szocializmus ügyét, mindannyian látjuk, hogy akármit nézünk, akármelyik párt politikáját — beleértve az MSZP-t is, sajnos — ez katasztrófához vezet. Ezt meg keli akadályoznunk! Fölkeli ébresztenünk a pártot és a népet, és természetesen ilyenkor kicsinyes torzsalkodásoknak nincs helye. (Folytatjuk)
