Békés Megyei Népújság, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

Az első lengyel kommen­tárok óva intenek az elha­markodott következtetések­től mindazok nyomán, ami az elmúlt néhány nap alatt az NDK-ban, az NSZK— NDK-határokon, a Berlint elválasztó fal mentén tör­tént. A legóvatosabban a Try- buna Ludu munkatársa fo* galmazott, aki kételyeit fe­jezte ki az események to­vábbi menetét illetően, és azt hangsúlyozta, hogy a határok megnyitása messze nem jelenti a német újra­egyesítés megkezdődését. Feltette azt a kérdést is, va­jon milyen hatással lenne Lengyelország európai pozí­ciójára, biztonságára a 80 milliós egységes Németor­szág létrejötte, milyen új ga­ranciák jöhetnek létre az ed­digi biztonsági rendszer he­lyett. amelynek alapja a ket­téosztott Németország volt. A Szolidaritás vezető új­ságíróinak a Gazeta Wybor- czában és a Solidarnoáé-ban megjelent írásai szerint a német újraegyesítés folya­mata immár megkezdődött. Egyelőre csak azt nem lehet tudni, hogy e folyamat mi­lyen hosszú ideig tart majd. Ugyancsak felvetették Len­„Túljutottunk a tűréshatáron. Nincs már más mód a tiltako­zásra: ha nem is akarunk láza­dást, mégis fel kell lázadnunk” — jelentette ki Virgil Gheor- ghiu, a párizsi román görögke­leti szertartású egyház pátriár­kája. Az Antenne—-2 francia te­levíziós állomásnak adott nyi­latkozatában azt mondta, hogy ,,Észak-Koreán kívül sehol sincs olyan diktatúra”, mint Romá­niában. A pátriárka ugyan elis­merte, hogy egy ilyen akció le­hetősége kicsi, mert „börtönök belsejében ritkán lehet szabad­ságmozgalmat kezdeményezni”, de — hangsúlyozva, hogy egy­gyelország biztonsági érde­keinek kérdését, de úgy vé­lekedtek, hogy az eddigi, ideológiai alapokon nyugvó, a két német állam létezésére felépített biztonsági rendszer helyére rövid időn belül új biztonsági rendszer hozható létre, amely garantálni fogja az európai határok sérthe­tetlenségét. Ügy vélekedtek, hogy lengyelország példája kellett az NDK-beli esemé­nyekhez, annak bizonysága, hogy a rendszerváltozás egy országban nem jelenti auto­matikusan a katonai törrtb- höz tartozás megkérdőjele­zését. A két újságíró szerint a német újraegyesítés, ami el­kerülhetetlen, az új európai rend alapja lesz, és párhuza­mosan fog megvalósulni a két katonai tömb felszámo­lásával. Mindhárom újságíró egyetértett abban, hogy a jelenlegi helyzet, a határok megnyitása a két német ál­lam között ha meg is ren­gette, de nem zúzta össze az eddigi biztonsági rendszert Európában. A katonai töm­bök állnak, a külföldi had­seregek az NSZK-ban és az NDK-ban egyaránt a helyü­kön maradtak. házának nem szokása beavat­kozni a politikába — sürgette, hogy „Románia népe álljon ki a legkegyetlenebb diktatúra el­len”. A „Szabad Románok Világ- szövetsége” nevű szervezet egyébként november 15-ére, a brassói munkástüntetés évfor­dulójára tiltakozó tüntetést hi­vott össze Románia párizsi nagykövetsége elé. A szövetség (elhívásában egyebek között hangoztatja, hogy „elismeréssel adózik annak a küzdelemnek, amelyet ma Magyarország, Len­gyelország, az NDK és más or­szágok népei folytatnak a de­mokráciáért”. Nem kizárt, hogy a küszö­bön álló szovjet—amerikai csúcstalálkozón néhány fon­tos probléma megítélésében közeledni fognak az állás­pontok — vélekedett a TASZSZ szemleírójának hét­főn adott nyilatkozatában Alekszej Arbatov. A leszerelés és a nemzet­közi kapcsolatok kérdései­nek neves szovjet szakértője szerint az egyik ilyen kér­dés a stratégiai támadó fegy­verzetek minőségi korláto­zása lehet. Mint mondta, a stratégiai t.ámadó fegyverzet ötven százalékos csökkenté­sével foglalkozó szerződés­tervezetben az egyes fegy­verfajták esetében ez idáig csak mennyiségi „plafonok­ról” esett szó. Nem kevésbé fontos lenne azonban az, ha kölcsönös megegyezésre jutnának a „plafonok” minőségi jellem­zőiről is — szögezte le. Alekszej Arbatov óvott a sajtóban tapasztalható túl­zott várakozásoktól Mihail Gorbacsov és George Bush földközi-tengeri találkozójá­val kapcsolatban. Mint mondta, a lényeg az. hogy a két nagyhatalom vezetője nyílt és bizalmas eszmecse­rét fog folytatni. KÍNAI FOLKLÖRSZÓTAR A Kínai NK-ban nemrég népköltészeti és népművé­szeti szótár jelent meg, amely tíz fejezetre osztva 2750 címszót tartalmaz. A kínai folklórszótárban nép­meséket, mondákat, hagyo­mányos népi alkotásokat gyűjtöttek egybe, ugyanak­kor a népi muzsikával, tánc­cal, festészettel és faragás­sal kapcsolatos adatok, nép- művészeti kutatások ered­ményei találhatók. Feltünte­ti továbbá a kínai népi iro­dalom és művészet történe­tének főbb esefényeit. MIT KERES BILLY GRAHAM HOLLYVOODBAN? Az amerikai filmváros. Holly­wood e^yik nevezetességét je­lentik a hírességek szabadtéri ..dicsőségtáblái” a Hollywood sugárúton: a járdába süllyesz­tett csillag alakú bronztáblák őrzik a szórakoztató ipar való­di és vélt hírességeinek nevét az utókor, de legalábbis a tu­risták számára. Hollywood halhatatlanjainak járda-névso­rába a minap bekerült Billy Grahamnek. a világszerte is­mert prédikátornak a neve isf de a rendhagyó új emléktábla művészkörökben nagy vihart kavart. A tiltakozók elismerik a jeles igehirdető népszerűsé­gét, de úgy vélik: semmi köze Hollywoodhoz, még akkor sem, ha a rádióban és a tévében év­tizedek óta sikeresen szerepel. A prédikátor nem színész, így semmi keresnivalója az Oscar-, a Tony- és az Emmy-díjak ki­tüntetettjei között — panaszol­ják a művészek. A prédikátor egy tisztelője egyenesen felháborodott az öt­leten, igaz. azért, mert „mit keres a tiszteletes neve ugyan­azon a járdán, amelyen a kö­vetkező sarkon Gábor Zsazsa neve olvasható? . . .” A rejtély egyik titka már megoldódott. A Hollywood su­gárút halhatatlanjait ugyan bi­zottság választja ki, de a táb­lakészítés és -avatás költségeit az ünnepelt viseli. (Ma már ez a megtiszteltetés csaknem öt­ezer dollárba kerül.) így meg­esett már korábban is, hogy alig ismert művészek bronz­táblához jutottak, miközben például a Beatles vagy Paul Newman neve nem látható a hollywoodi járdán. Billy Grahamnek egyébként hírek szerint fogalma sem volt arról, hogy Gábor Zsazsával egy járdára kerül. Ha tudja, akkor talán meggondolja a „kétes dicsőséget” — vélik egyesek. 1989. november 14„ kedd II német újraegyesítés elkerülhetetlen Lengyel kommentárok az elmúlt napok eseményeiről Románia népe álljon ki a diktatúra ellen 1985 áprilisában készült felvétel a Spanyol Kommunista Párt elnökéről. A spanyol polgárháború idején „La Pasionaria” néven . világszerte ismertté vált Dolores Ibárruri asszonyról, aki november 12-én, egy hónappal 94. születésnapja előtt el­hunyt Szovjet—amerikai csúcs flrbatov óvott a túlzott várakozásoktól A PETŐFI NÉPE mai számából Ufó helyett... Lázban égett szombaton, s talán még ma is Kecske­mét ! az ufók miatt, s nem ok nélkül. A kecskeméti kato­nai reptér katonái — akikre hivatkozott a Magyar Rá­dió — nem tévedtek, mert /valóban látták november 2- án a déli órákban azt ia bizonyos narancssárga gömböt, ami Kecskemét felett lebegett, majd lassan leereszke­dett . .. Ezen a napon Miklós Jánosné, Kecskemét, ösvény u. 4. szám alatti lakos megdöbbenve tapasztalta, hogy há­zának kertjében egy narancssárga gömb terül szét, amelynek fehér zsinórjain egy négyszögletes fehér doboz csüng. A szokatlan jelenség észlelése után két nappal (?), november 4-én a szomszéd, Acs László tett bejelentést a rendőrségen. A rendőrök hétköznapi feladatnak fogták fel az egé­szet, nem gondoltak ;földöntúli szerkezetre, összecsoma­golták a narancssárga ejtőernyőt, a rajta függő meteoro­lógiai szondát, majd november 6-án átadták a Kecske­méti Agrometeorológiai Állomásnak. iEz a szonda ma is megtekinthető. Ufó — sajnálatunkra — nem iereszke­dett le Kecskeméten, de időjárási ,szonda igen. G. G. Az H3BECTHH Három betűvel kevesebb (részlet) Magyarország a köztársaság kikiáltása után A magyar forradalmak, nemzeti felszabadító küzdelmek történelmi zászlajai is ott lengenek a Kossuth téren, a Par­lament épületénél, hogy emeljék a Magyar Köztársaság ki­kiáltási ünnepségének rangját. Ügy tűnhetne, nem nagy a különbség; az Országgyűlés akaratából az állam hivatalos elnevezéséből egyetlen szó, a „nép” tűnt el. Mindössze há­rom betű, de a változás alapvető. A Parlament épülete fe­lett már kihúnyt a vörös csillag, melynek helyét ismét a díszes szélkakas foglalja majd el. Eltűnnek a népköztársa­ság más attribútumai is, például az „elvtárs” megszólítás. Szűrös Mátyás, ideiglenes államelnök, az Országgyűlés el­nöke a díszünnepségen elhangzott beszédében kiemelte: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocia­lizmus értékei egyenlő mértékben érvényesülnek." Ez a megfogalmazás teljesen megfelel az ország napokban módo­sított alkotmánya szellemének és betűjének, s nem nehéz megtalálni a Magyar Szocialista Párt (MSZP) dokumentu­maiban sem. Úgy tűnik azonban, ebben még az MSZP veze­tősége számára sincs teljes világosság; mindenesetre az MSZP elnöke, Nyers Rezső a napokban Szegeden mondott beszédében „úgynevezett polgári demokráciáról” beszélt. II Kádár-korszak sem szégyenfolt, sem üresjárat A magyar újságírók mostanában nyugati kollégáikkal ver­sengenek a harsány meghatározások kitalálásában: „o bolse- vizmus vége Magyarországon”, „a negyvenévi diktatúra vé­ge” stb. Bizonyos vagyok benne, hogy az országban sokan még csak nem is sejtették az utóbbi időben, amikor szaba­don utazgattak egész Európában (csak pénz legyen), és nyu­godtan olvasgatták a szamizdatot, hogy — mint most kide­rült — diktatúrában élnek. Ügy látszik, ilyen helyzetekben ritkán fordul elő, hogy az újságírók ne lépjék túl a mérté­ket. Lemondunk arról, hogy egy újságcikk keretében meg­próbáljunk kimerítő jellemzést adni a „Kádár-korszakról”, amely, bizonyos vagyok benne, minden ellentmondásossága ellenére nem volt sem „szégyenfolt”, sem pedig „üresjárat” a magyar történelemben. 1989 őszén az MSZMP vezetőségében a radikális reform erői kerekedtek felül, amelyek a „kerékasztalnál” olyan megegyezésre jutottak, amely biztosítani hivatott a békés átmenetet az „államszocializmusból” a „polgári demokráciá­ba és a demokratikus szocializmusba”. Az Országgyűlés tör­vényerőre emelte a megállapodásokat. Az MSZMP—MSZP kongresszusi többségének véleménye ellenére a Parlament, amelynek háromnegyede párttag, el­fogadta azt a törvényjavaslatot, amely előirányozza a párt kivonulását a munkahelyekről. Hiába próbált emlékeztetni Nyers Rezső, hogy a szociáldemokraták még a Horthy-kor- szak éveiben is működhettek a vállalatoknál. A formális lo­gika halad a maga útján, s az MSZP elveszti legfontosabb szervezeti előnyét a választási küzdelemben. Az MSZP elkezdte már választási kampányát. A párt első nagygyűlését teljesen új módon szervezték; vásár, olcsó zöldség- és gyümölcsárusítás, népi mulatságok, popmuzsika kísérete. „Nem akarunk többé az apák és a nagyapák párt­ja lenni” — jelentette ki Vastagh Pál, aki az új nemzedé­ket képviseli, s ezzel fájdalmas pontot érintett: igen kicsi az ifjúság képviselete. Az MSZP köztársaságielnök-jelöltje, Pozsgay Imre, a radikális reformerek vezére, a nagygyűlé­sen a nemzetet felhívta arra, tanúsítson józanságot és böl­csességet. A „neosztálinista modell” lerombolásáért vívott elkesere­dett küzdelem nem kevés jó pontot hozott Pozsgaynak, most azonban kénytelen visszafogni legradikálisabb híveit, akik készen állnak frontot nyitni a kommunisták ellen. Annak idején Pozsgay, a „Kádár-korszak” ismert politikusa, elővi­gyázatlanul kiadta beszédeinek gyűjteményét, most ezt a művet idézik elégedetten ellenfelei, rábizonyítván ezzel Pozsgayra az önkritikus szellem hiányát. Az elnökválasztáson elsősorban Für Lajos, az ismert ag­rártörténész, az MDF egyik alapítója lesz Pozsgay verseny­társa. Für Lajos egy „megyei forradalmi bizottság” titkára­ként vett részt az 1956-os eseményekben, rövid ideig inter- nálva volt, ami igencsak hozzájárult népszerűségéhez az ér­telmiség és az ifjúság körében. Nem kizárt, hogy az ellenzék fő erőinek sikerül leküzdeniük a nézeteltéréseket, és egye­düli jelöltjükként támogatniuk Für Lajost. Ebben az esetben nem könnyű harc áll Pozsgay előtt. Leegyszerűsítés lenne feltételezni, hogy az MDF-nek nin­csenek gondjai. Amikor részt vettem a szervezet egyik gyű­lésén, meggyőződtem róla, hogy a fórumban sincs elegen­dő ifjú erő, hogy a tagok csaknem fele nem fizet tagdí­jat stb. Nem eléggé kidolgozott a gazdasági program. Az MDF megpróbálja kitapogatni a „magyar harmadik utat” a szocializmus és a kapitalizmus között, s ugyanakkor fi­gyelmeztet a gazdaság ellenőrzés nélküli privatizálásának, s annak veszélyére, hogy a társadalom egyik pólusán kiala­kul az új nagypolgárság, a másikon pedig a nincstelenek milliós tömege. A Fórum jobboldali ellenfele, a Szabad De­mokraták Szövetsége az MDF-fel vitatkozva hirdeti a tha- tcherizmust, a nyílt visszatérést a kapitalizmushoz. A Sza­bad Demokraták Szövetsége országszerte aláírásgyűjtési kampányt folytatott népszavazást követelve, és ezzel igyek­szik eltolni az elnökválasztás megtartását, megerősíteni po­litikai hadállását. Szűrös Mátyás a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmá­ból mondott beszédében rámutatott: „A korábbihoz hason­lóan úgy tartjuk, hogy hazánk nemzeti érdeke a kiegyen­súlyozott, akadálytalan kapcsolatok fejlesztése nagy szom­szédunkkal, a Szovjetunióval”. Ugyancsak ezt mondják más különböző pártállású felelős politikusok is. Amikor távla­tilag célul tűzte ki az osztrák vagy a finn mintájú sem­legességet, nem kérdőjelezik meg Magyarország mai szövet­ségi kapcsolatait. A magyar tömegtájékoztatási eszközök lépten-nyomon hangsúlyozzák, hogy Magyarország, amelynek az utóbbi években sok milliós aktívuma keletkezett a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, nem képes maradéktalanul áru­ra váltani az általa megkeresett transzferábilis rubelt, sem pedig folytatni a tényleges hitelnyújtást a Szovjetuniónak. Ugyanakkor Budapesten elismerik, hogy az áttérés a transz­ferábilis rubelről a konvertibilis elszámolásra, amit sok köz­gazdász követel, az első évben 1-1,5 milliárd dolláros hiányt hozna Magyarországnak. Az ellenzék mostanában pontokat gyűjt követeléséhez, hogy minden szovjet csapatot vonjanak ki Magyarországról, bár ezek semmiképpen nem avatkoznak be a belügyikbe, talán csak a természeti csapások pillanatait kivéve, amikor segítségük igencsak jól jön. Az MDF aktivistái Debrecen­ben egyenesen megmondták nekünk, hogy a csapatok tel­jes kivonása nélkül nem lesz közöttünk igazán jó szomszé­di viszony. Raffay Ernő, az MDF képviselője azzal a javas­lattal debütált a Parlamentben (igaz, később visszavonta), hogy tiltsák meg idegen csapatok, s ezzel együtt politikai tanácsadók tartózkodását Magyarország területén. Itt a neuralgikus pont az 1956-os szovjet katonai beavat­kozás, amelyet ma nemcsak az ellenzék ítél el, hanem a Magyar Szocialista Párt is. Ahogy a napokban a párt egyik vezetője, Németh Miklós miniszterelnök kijelentette, a Szov­jetunió akjto'ri nagyhatalmi politikája nem tette lehetővé, hogy a Magyarországon kibontakozó folyamatok lehiggad­janak. Igaz, ezzel együtt elismerte azt a tényt is, hogy az országban polgárháború volt 1956-ban. Ügy gondoljuk, itt az ideje, hogy történészeink sokoldalú, tárgyilagos elem­zést adjanak a nemzetközi helyzetről, amelyben döntés szü­letett a csapatok bevetéséről. Végezetül térjünk vissza még egyszer a Kossuth térre, a Parlament épületéhez. A Magyar Köztársaság kikiáltását természetesen nem véletlenül tűzték k.i október 23-ára. az 1956-os események évfordulójára. Szűrös Mátyás, a fő szó­nok hosszabb és boldogabb életet kívánt a Magyar Köz­társaságnak, annál, mint amennyi elődeinek jutott osztály­részül 1849-ben 1918-ban és 1946-ban. Ehhez a kívánsághoz csak csatlakozni lehet. Váljék Magyarország minden vo­natkozásban független, demokratikus jogállammá, épüljön be szervesen a kilencvenes évek Európa-képébe, gyarapítsa nemzetközi tekintélyét gazdasági, .szociálpolitikai, tudomá­nyos, kulturális eredményekkel, és találja meg mindig a közös nyelvet szomszédaival! B. Rogyionov (Fard.: Gábor Tamás)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents