Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-13 / 243. szám
B HBZB MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTOBER 13., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Mi is történt az MSZP kongresszusán? Politikai nagygyűlés Békéscsabán az új pártról Politikai nagygyűlést, eszmecserét szervezett tegnap délutánra Békéscsabán az MSZP városi bizottsága, dr. Árpási Zoltán, Hideg András és dr. Simon Imre kongresszusi küldöttek részvételével. A megyei művelődési központ nagyterme csaknem teljesen megtelt az érdeklődőkkel. Tóth Károly, az MSZP városi bizottságának titkára a rendezvén}' létrejöttéről mondta: rendkívül fontos kongresszus után vagyunk, a tagság első kézből szeretne tájékozódni a Budapesten történtekről. Az MSZMP-tagok jelenleg azon gondolkoznak, hogy aláírásukkal megerősítsék-e tagságukat az MSZP-ben, vagy sem. Nagyon sokan azonban nem tudják, hogy mennyiben más az új szocialista párt, és milyen értékekei képvisel. A levezető elnök szerint a kongresszusi dokumentumok lényegében azt a várakozást tükrözik, amit a tagság az előző időszak vitáiban képviselt. Mert az MSZMP helyett egy demokratikus, nem az apparátus által vezényelt pártot akartak az emberek, amely valóban a tagság akarata szerint működik. Most a legfontosabb, hogy a taggyűléseken tisztázzák a fölmerülő kérdéseket és jó lenne november 1. és 10 között megalakítani az új alapszervezeteket, hogy december első napjaiban — ha ezt a békéscsabai MSZP-tagok jónak látják — a városi küldött- gyűlést össze lehessen hívni. A kongresszusi küldöttek a többnapos tanácskozás általuk legfontosabbnak tartott momentumairól mondták el véleményüket. Dr. Simon Imre a dokumentumok közül kiemelte a párt jellegével foglalkozót, illetve a szervezeti szabályzatot. Így fogalmazott: ez a párt kategorikusan nem az a párt. Sem jellege, sem szervezeti szabályzata nem hasonlítható össze az MSZMP-vel. Dr. Árpási Zoltán a kongresszus személyi döntéseinek hátterét ismertette a jelenlevőkkel, külön szólt a hétfőn 11 órától délután 5 óráig terjedő időszakról, amikor is elkészült az elnökség személyi' összetételére szóló javaslat. A kérdés az volt, hogy olyan elnökséget fogad-e el a kongresszus, amelyik megfelelő biztosítékot nyújthat a kormánynak a várható döntések végrehajtásához, vagy sem. Hideg András a párt jellegéről szóló állásfoglalást értelmezte. Reményei szerint az MSZP tömegpárt marad, mert társadalmi bázisa a bérből és fizetésből élők millióiból tevődik ösz- sze. Ha az MSZP politikai céljait látják az emberek, előbb-utóbb felismerik, hogy érdekeiket az MSZP révén érvényesíthetik leghatékonyabban. A pártból kire- keszteni senkit sem lehet, de azokra az emberekre nincs szüksége az MSZP-nelj, akik az országot a jelenlegi helyzetbe hozták, és a klasz- szikus kommunista elveket képviselik. Az MSZP nem tudja nyújtani az MSZMP kiváltságait, így értelmetlen a karrierizmusból való belépés. Majd így fogalmazott: a kongresszus csak akkor fejeződik be, ha már lebontottuk a pártállam struktúráját. Tucatnyian tettek föl nem egy esetben indulatoktól és érzelmektől fűtött kérdést. A Május 1. Tsz egyik párttagja szerint a kongresszus tovább fokozta a káoszt. Attól félnek az emberek, hogy újjáéled a régi párt, a régi vezetők újra hatalomra kerülnek. Jayaslat hangzott el arról, hogy minél több apparátuson kívüli, fiatal, valóban tettre kész embert vonjanak be az MSZP szervezésébe. Egy másik hozzászóló nehezményezte a munkás szó eltűnését, arftit kifejezetten sérelmesnek tartanak jó néhányan. Ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy nem az a lényeg, mi a párt neve, hanem az, hogy tevékenységével kinek az érdekeit képviseli. Mi lesz a 700 ezer párttagunkkal? — kérdezték. Többen is abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy az MSZP jelentéktelen párt marad, mert nem ' lesz olyan nagy tömegbázisa, mint az MSZMP-nek. A vitában azonban egyértelművé vált, hogy a papíron több százezres tagság valójában nem jelentett tényleges befolyást, hiszen például a demokrata fórum néhány ezernyi bejegyzett taggal sorra nyerte az időközi választásokat. A következő hozzászóló arról beszélt, hogy be kell fejezni a siránkozást, és hozzá kell kezdeni a valóban alulról építkezéshez, ennek lehetősége most megvan, az MSZP-ben a tényleges hatalom az alapszervezetek kezében lesz. L. S. Mai számunkból: Maróthy László Szeghalmon (3. oldal) Egy nagy ország súlyos gondjairól (4. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor (5 —6. oldal) Bundaper a megyében (8. oldal) Miről írunk szombaton? Hajrában a magánvállalkozó (7. oldal) fl kilencvenedik születésnap (8. oldal) Több évszázadon át Gyarmat (9. oldal) Milyen kongresszus volt? (11. oldal) Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélései Németh Miklós miniszter- elnök — szerdán Ladislav Adameccel, a csehszlovák kormányfővel folytatott megbeszélései után — tegnap a Sopron közelében levő Balf községben Franz Vranitzky osztrák kancellárral találkozott. A rövid, néhány órás munkatalálkozón — amely, délben kezdődött — a magyar és az osztrák kormányfő a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vitatta meg, de más kérdések is szóba kerültek. A tanácskozás napirendjén' szerepelt az 1995-re tervezett közös bécs—budapesti világkiállítás ügye, ezen kívül a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott a magyarországi reformfolyamat helyzetéről. A tárgyalások befejeztével Németh Miklós és Franz Vranitzky tájékoztatták az újságírókat a megbeszélésekről. Miniszterelnökünk elmondta, a magyar parlament október 31-én dönt arról, hogy megépüljön-e a nagymarosi erőmű. Ezután kezdődhetnek meg a tárgyalások a kártérítésről, illetve a kompenzálás módjáról az érintett magyar és osztrák vállalatok, pénzintézetek között. A két kormány továbbra is a májusban létrejött megállapodáshoz tartja magát: miszerint a már beépített berendezések, s az elvégzett munka költségeit a magyar fél készpénzben megtéríti. Mindez a szerződés szerinti áramszállításokat nem érinti. Németh Miklós elmondta azt is, hogy az erőműépítés (Folytatás a 2. oldalon) Szándéknyilatkozat az Alföldi Megyék Szövetségéről Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok közös platformja Hogyan alakul a munkásőrség jövője? A szálak 1976-ig vezetnek, amit többéves szövögetés után 1982-re sikerült megerősíteni, mára markáns keretbe foglalni, ám hogy szakító szilárdsága milyen lesz, az később derül ki. Mindez négy megye: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok együttműködésének vázlata, amely a tegnapi nappal új szakaszba lépett. Aláírták ugyanis azt a szándéknyilatkozatot, amelyben az alföldi megyék közös érdekérvényesítési, az ország társadalmi, gazdasági életében betöltött szerepének növelésére irányuló akaratot fogalmazták meg. Az aláírók száma Hajdú-Bihar csatlakozásával gyarapodott, s így Gaborják József, Bács-Kiskun Megye Tanácsának elnöke, Lehmann István, Csongrád Megye Tanácsának elnöke, Bé- nyei Béla, Hajdú-Bihar Megye Tanácsának általános elnökhelyettese, Mohácsi Ottó, Szolnok Megye Tanácsának elnöke és Murányi Miklós, Békés Megye Tanácsának elnöke látta el. kézjegyével az okmányt. Mielőtt a szándéknyilatkozatot részleteznénk, lássuk kicsit bővebben, mi is történt eddig. Az együttműködés legnagyobb elvi eredménye a megyei tanácselnökök 1988-ban Kecskeméten aláírt megállapodása, amely a környezet védelrpét szolgálva megteremtheti a négy megye különleges kezelést igénylő hulladékai biztonságos tárolásának lehetőségét, a Szolnok megyei Kétpó közelében. Azért csak lehetőségét, mert a manapság e témában elindult tiltakozási hullám ezt a tervezett létesítményt sem kímélte. Lelassult a tervezés, a beruházási program várhatóan ez év októberére készül el. A megvalósításhoz 60 százalékos központi támogatás is várható, ám a kivitelezés elkezdésének időpontja még bizonytalan. Ugyancsak a múlthoz tartozik a négy megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának közös fejlesztése, valamint a tervezés korszerűsítése, a számítás- technika alkalmazása. A mostani találkozó célja mindenekelőtt az volt, hogy egységessé és erőteljesebbé tegyék a négy-, illetve a Hajdú-Biharral ötre növekedett alföldi megyék együttműködését. A jelenlevők, mint a szándéknyilatkozat tartalmazza, leszögezték, hogy az Alföld történelmi, társadalmi és gazdasági helyzetét tekintve sajátos térsége hazánknak. Az itt élők érdekei is sajátosak, amelyek érvényesítésekor — nem elszakadva az ország más tájaitól, s nem szembenáüva az ott élők érdekeivel — a régiók értékeinek megfelelő helyet kérnek az ország társadalmi és gazdasági életében. Épp ezért elhatározták az Alföldi Megyék Szövetségének létrehozását. Elvi állásfoglalásuk abból indult ki, hogy olyan társadalmi és politikai reformokra van szükség, amelyek helyt adnak a vidiék szavának, építenek a helyi viszonyokban rejlő erőkre, fellendítik és gazdagítják a térség szellemi, tudományos, kulturális életét, és enyhítik a gazdasági, társadalmi, területi egyenlőtlenségeket. Olyan összefogásban és közös fellépésben gondolkodnak, amelyek az egyes megyék sajátosságainak tiszteletben tartása mellett biztosítják a közös érdekek érvényesítését. Ehhez kérik az érintett megyék lakosainak, a helyi tanácsoknak, az Országgyűlésnek, a Minisztertanácsnak, a pártoknak és egyesületeknek egyetértő támogatását. Kezdeményezik, hogy egy közösen elkészített — az együttműködés céljait, lehetőségeit és szervezeti kereteit megfogalmazó dokumentumot — a megyei tanácsok testületileg erősítsék meg. S. F. A kormány. — mint ismeretes —, még júniusban tárcaközi bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy készítsen javaslatot a munkásőrség jövőjéről. A Minisztertanács eredetileg decemberben tervezte megtárgyalni a testület jövőjét, de nemrég úgy döntött, hogy már októberben határozatot hoz a munkásőrségről. A kormány várhatóan jövő hétfőn tárgyalja meg a tanácsközi bizottság javaslatát. Ennek lényegéről Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter. a bizottság vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: az elgondolás szerint a reguláris erő kiegészülne eg.y önkéntes területvédelmi testülettel. Ez — a tervek szerint — békeidőben elemi csapások esetén vehető igénybe, s olyan kiképzést kap, mint a tartalékos katonák. Fegyverzetüket, felszerelésüket a hadsereg raktáraiban helyeznék el, s ezeket csak gyakorlatok esetén adnák ki. Arra a kérdésre, hogy az önkéntes testület tagozódása a hadsereg kötelékébe nem mond-e ellent a létszámcsökkentési folyamatnak, Kárpáti Ferenc hangsúlyozta, hogy erről nincs szó, sőt ez éppen a haderőcsökkentéssel van összefüggésben. A létszámcsökkentésen ugyanis mindenekelőtt .azokat a reguláris erőket értik, amelyeket a költségvetésnek kell fenntartania. Az önkéntes testület létrehozásával tovább csökkenhet a reguláris erő létszáma, s így a hadsereg költségvetése is kisebb lehet. Elmondta, hogy az új, önkéntes testület elnevezésére több javaslat is a kormány elé kerül. Ezek között szerepel: a nemzeti őrség, a nemzeti gárda, a népőrség és az önkéntes védelmi erő elnevezés is. A jó időt kihasználva vetik a búzát a Kardosi Egyetértés Tsz-ben. Naponta 60-70 hektárt vetnek be, így hamar végeznek a 760 hektár összterülettel Fotó: Fazekas Ferenc
