Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-09 / 239. szám

Új októberi forradalom A külföldi sajtó tárgyszerűen számol be az MSZP kongresszusáról 1989. október 9., hétfő___________________________________________________ PÁRIZS A francia tájékoztatás igen gyorsan adott hírt a Magyar Szocialista Párt megalaku­lásáról: a fontosabb rádió- állomások már szombaton a késő esti órákban rövid hírt esugároztak erről. Vasárnap reggel szinte minden na­gyobb rádióállomás hírösz- szefoglalója az erről szóló je­lentésekkel kezdődött. A France Info, az állami rádió kizárólag híreket sugározó adója történelmi és páratlan jelentőségű eseménynek ne­vezte azt, hogy egy hatal­mon levő kommunista párt ilyen módon szakítson múlt­jával és alakuljon át szo­cialista párttá. Az AFP hírügynökség ösz- szefoglalójában így ír: „A magyar komunista párt meg­halt, a szocialista párt meg­született Budapesten. Kelet- Európa történetében első íz­ben alakult át önkéntesen egy kommunista párt szocia­lista párttá. Az MSZMP kongresszusán résztvevő kül­döttek elsöprő többséggel határozták el szombaton, hogy szakítanak a múlttal, az 1990 tavaszára tervezett első szabad magyar válasz­tások előtt. LONDON „Űj októberi forradalom­nak” nevezte a BBC rádió va­sárnap reggeli híradásában az MSZMP rendkívüli kong­resszusának döntését, hogy hagyományos kommunista struktúráját feladva nyugati típusú új szocialista párttá alakítja át önmagát. A vasár­napi újságok közül a lapzár­takor érkezett budapesti hírt kettő emeli ki főcímben: „Magyarország véget vet 40 évi kommunizmusnak” (The Mail on Sunday), „Magyar- ország demokráciára szavaz” (The Sunday Times). „Hét évtizeddel azután, hogy Lenin megváltoztatta politikai arculatát, a kor­mányzó magyar kommunista párt úgy döntött, hogy tel­jesen felgöngyölíti a vasfüg­gönyt és új, nyugati típusú demokrácia mellett elköte­lezett pártot alakít” — kezdte hírei élére tett bu­dapesti jelentését a BBC rádió. A budapesti ,,új októbert” a BBC összevetette az NDK- ban zajló tömegmegmozdu­lásokkal. Megjegyezte, hogy Berlinből Moszkvába haza­térve „Gorbacsov bizonyára átgondolja azt a kontrasztot, ahogyan peresztrojkájára a kelet-európai tömbben, ne­vezetesen Magyarországon, illetve Kelet-Németország- ban reagál a kormánypárt”. A BBC hírmagyarázója sze­rint „a budapesti döntést ag­godalmasan fogják vizsgálni más kelet-európai kommu­nista pártokban, miután az egykori testvéri szövetséges magyar párt elvetette azt az ideológiát, amelyre kor­mányzáshoz való jogukat alapozzák”. TOKIO A kommunizmus történel­mének példa nélküli esemé­nye, hogy egy hatalmon le­vő párt küldöttei megsza­vazzák saját pártjuk felszá­molását, hogy az szocialista pártként újjászülethessen, közölte vasárnapi elemzése­ben a KYODO japán hír- ügynökség. A tokiói tévéné­zők pedig: láthatták a ma­gasba emelt narancssárga szavazócédulák erdejét a pártkongresszus üléséről ké­szült tudósításokban. Az NTV tévétársaság kommen­tárjában hangsúlyozta, hogy a parlamenti demokráciát és a többpártrendszert megcél­zó MSZMP létrehozása egész Kelet-Európa politikai hely­zetére jelentős kihatással lesz. Minden japán lap való­színűsíti, hogy Nyers Re­zsőt választják az új párt elnökévé. A nagy kérdés azonban az, hogy mi lesz az ortodox konzervatívokkal? Ha ők is belépnek az új pártba, akkor csak a bejá­rat átfestéséről van, szó — idézi a KYODO egyes bu­dapesti ellenzéki megfigye­lők véleményét. MOSZKVA A TASZSZ szovjet hírügy­nökség egy gépelt oldalnyi jelentésében beszámolt ar­ról, hogy az MSZMP re­formszövetsége és a népi de­mokratikus platform által beterjesztett határozatterve­zet elfogadásával befejező­dött az MSZMP mint ál­lampárt története, s olyan új párt alakult, amely el­határolja magát a múlt bű­neitől, hibás elképzeléseitől és módszereitől, szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokrati­kus centralizmus elvével, ugyanakkor szoros és szer­ves kapcsolatokat kíván ki­alakítani a reformokért küz­dő keleteurópai baloldali pártokkal. BERLIN A keletnémet ADN hír- ügynökség 15 soros hírben számolt be vasárnap az MSZP megalapításáról. A jelentés megállapítja, hogy az új párt létrehozására az MSZMP két platformja tett javaslatot. A jelentés azt idézi az MSZMP-ről szóló állásfoglalásból, hogy a párt a „saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, a magyar és más nemzetiségű honfitár­sak” szervezete. Az M3BECTtlflír|a A karilMenyeri válságról — nyíltan I. Az Izvesztyijában a karib-tengeri válságról megjelent írásokhoz ezúttal Andrej Gromiko csatlakozott, akinek cikkét olvasóink figyelmébe ajánljuk. Moszkvában nemrég kerekasztal-értekezletet szerveztek szovjet, amerikai és kubai részvéttellel a karib-tengeri vál­ságról. Erről a szovjet lapok, többek között az Izvesztyija is széleskörűen tájékoztatta az olvasókat. Azt hiszem, ne­kem is hozzá kell szólnom a kérdéshez, mert a válság idején a Szovjetunió külügyminisztere voltam. Magam is ott vol­tam a kerekasztal-értekezleten és többször is hozzászóltam a témához. A szovjet sajtóban egyesek részletesebben világították meg az Államokból érkezett vendégek véleményét és szinte elhallgatták a szovjet résztvevők hozzászólásait. A probléma középpontjában a következő kérdés állt; a Szovjetunió 1962-ben Kuba vezetőségének kérésére és a velük való megállapodás értelmében atomrakétákat helye­zett el az ország területén. Ezt akkor a Szabadság,-sziget vé­delmi képessége megszilárdítása érdekében tették. Az alábbiakban egy tényre szeretném felhívni a figyelmet, amely bizonyos mértékben segít megérteni a ’60-as évek elején kialakult helyzetet. Nyikita Hruscsov 1962. május 20-án a Bulgáriában tett baráti látogatása után hazafelé tartott Moszkvába. Én is elkísértem az útjára, ezért ugyanazon a repülőgépen tértem vissza. Jó ideje úton voltunk, Hruscsov egyszer csak felém fordult: — Szeretnék önnel négyszemközt beszélni egy fontos kér­désről. Mellettünk nem volt senki. Megértettem, hogy nagyon fontos dologról lesz szó. Hruscsov nem szerette a szűk körű politikai beszélgetéseket. Vajon miről fog most be­szélni velem? Arra gondoltam, hogy valami új ötlete van. amelyet szeretne megbeszélni egy olyan emberrel, aki hiva­tásánál fogva külügyekkel foglalkozik. Nem tévedtem. Hruscsov fontos bejelentést tett; — A Kuba körül kialakult helyzet veszélyes. Ahhoz, hogy mint független államot megmentsük, területén bizonyos mennyiségű atomrakétát kell elhelyezni. Csak ezzel lehet megmenteni az országot. Washington nem nyugszik bele a tavalyi kudarcba, abba, hogy nem sikerült a Playa Giron-i akció. Mi a véleménye erről? Választ várt. A kérdés váratlan és nehéz volt. Gondolko­dás után válaszoltam: — Az természetesen Kuba elleni agresszív lépés volt az Egyesült Államok részéről. Én ismerem a helyzetet az Egye­sült Államokban, ahol 8 évig dolgoztam. Többek között, mint ön is tudja, nagykövet voltam. Nyíltan ki kell jelen­tenem: ha Kubába bevisszük atomrakétáinkat, politikai rob­banást váltunk ki az Államokban. Ebben biztos vagyok és ezt feltétlen figyelembe kell venni. Nem mondom, hogy véleményem tetszett Hrusesovnak. Vártam, hogy e szavak után dühös lesz. De nem lett. Ugyan­akkor éreztem. ho<?v állásoontján nem óhajt - álfoztatni. Sokiág hallgattunk, majd megszólalt: — Nincs szükségünk atomháborúra, nem akarunk har­colni. Keményen mondta ki e szavakat, éreztem, hogy ezt és az előbbi kijelentéseit is jól megfontolta. Megkönnyebbültem. Ügy tűnt. Hruscsov hangja lágyabb lett. Hallgattam. Nem volt mit hozzátennem. Később Hruscsov így zárta le beszélgetésünket: — A szovjet rakéták kubai telepítésének kérdését a na­pokban felvetem az SZKP KB Elnökségének ülésén. S ezt meg is tette. Figyelemre méltó, hogy Hruscsov a velem való beszél­getés során, majd az elnökségi ülésen sem ingadozott gon­dolatai megfogalmazásakor. Ebből azt a következtetést von­tam le, hogy a kérdést már korábban egyeztette az ország katonai vezetésével. Abból, hogyan viselkedett az ülésen R. Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere, úgy éreztem, feltétlenül támogatja Hruscsov javaslatát. A szovjet rakéták kubai telepítéséről szóló kérdést meg­vitatta az SZKP KB Elnöksége és egyhangúlag jóváhagyta Hruscsov javaslatát. Végeredményben ki lehet jelenteni: 1. Hruscsov nem fogadta el a rakétatelepítés ellen felho­zott érveket és úgy vélte, ezt feltétlenül meg kell való­sítani. 2- Ügy vélte, hogy a Szovjetuniónak nem szabad megen­gedni, hogy az ügy nukleáris konfliktussá fajuljon. A második megállapítás nem hangzott el az ülésen. De az Elnökség egyes tagjaival erről beszéltek. Természetesen nem hárult el az atomháború kitörésének veszélye, mivel nem tudhattuk az amerikai fél szándékát. A rakétákat Kubába szállították. És ez politikai robba­nást váltott ki az Amerikai Egyesült Államokban. Az ezt követő események azt mutatták, hogy egyik fél sem próbált hallgatni felborzolt indulataira, mert érezte a saját népével, az egész világgal szembeni felelősségét és békésien rendezte a válságot. A kubai vezetők és személye­sen Fidel Castro e bonyolult és veszélyes időszakban rend­kívüli felelősségtudatról tett tanúbizonyságot. Intenzív és feszült munka folyt, hogy megtalálják a kö­zös álláspontokat és közelítsék a nézeteket. A legfőbb ka­pocs a Hruscsov és Kennedy közötti üzenetváltás volt. De más -csatornák is működésbe léptek. A szovjet vezetés megbízásából jómagam találkoztam Ken­nedy elnökkel. Erre a találkozóra 1962. október 18-án ke­rült sor. A találkozóra mindkét fél felkészült. Azt megelőzően már több alkalommal is találkoztam John Kennedyvel. Első ízben 1945-bein San Franciscóban az ENSZ megalakulásával kapcsolatos konferencián. Akkor interjút adtam Kennedynek, aki több amerikai újságnak dolgozott. Később. 1961 júniusában találkoztunk Becsben, ahol Hrus­csov találkozott az Egyesült Államok elnökével. Ez alka­lommal, miután eltávoztak a fotóriporterek, beültünk a Fe­hér Ház ovális termébe. A politikai kapcsolatokról folytatott beszélgetés nagyon feszült volt. Természetesen nem vertük ököllel az asztalt, korrekten viselkedtünk. Jelentős időt szenteltünk más fon­tos nemzetközi problémának is. A beszélgetés során én ve­tettem fel a kubai kérdést és kifejtettem a Szovjetunió ál­láspontját. Aláhúztam, hogy az amerikai fél Kuba-ellenes kampánya, s azon kísérletek, hogy akadályozza Kuba ke­reskedelmét más államokkal, a nyílt agresszióra való fel­hívások. súlyos következményekkel járhatnak az egész em­beriség szempontjából. Válaszul Kennedy kijelentette: — A jelenlegi kubai rezsim nem felel meg az Egyesült Államoknak és jó lenne, ha ott más kormányzat működne. Bejelentése éles volt. Felfigyeltem arra. hogy nem keres­te a kifejezéseket, amelyekkel tompíthatná szavainak élét. Majd megkérdeztem tőle: — Minek az alapján véli úgy az amerikai vezetés, hoev a kubaiaknak nem a saját, hanem Washington belátása sze­rint kell rendezni belső ügyeiket? Kuba a kubai népé és sem az Egyesült Államoknak, sem egyetlen más államnak sincs joga beavatkozni a belügveibe. Azok a kijelentések, amelyeket az elnöktől és más hivatalos személyektől hal­lunk arra vonatkozóan, hogy Kuba veszélyt jelent az Egye­sült Államok biztonságára, megalapozatlanok. Hasonlítsuk csak össze a két ország — a hatalmas és a kicsi — terü­leteit és tartalékaikat, s máris nyilvánvalóvá válik, hogy alaptalan minden Kubának címzett vádaskodás, (Folytatjuk) NÉPÚJSÁG Németh Miklós Prágába látogat A magyar és a csehszlovák kormányfők legutóbbi, Buda­pesten megtartott találkozóján született megállapodásnak megfelelően, október 11-én munkalátogatásra Prágába uta­zik Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. NSZK—NDK Együttműködés reformokért Volker Rühe, a CDU fő­titkára az uniópártok ne­vében pontosította azokat a feltételeket, amelyek telje­sítése esetén az NSZK kor­mánya kész lenne a gazda­sági együttműködés széles körű elmélyítésére, az NDK- val. Vasárnapi sajtónyilatko­zatában a fogyasztási cikke­ket előállító ipar fejleszté­séhez, továbbá a környe­zetvédelmi berendezések kö­zös kifejlesztéséhez és gyár­tásához nyújtandó nyugat­német segítséget attól tette függővé, hogy Berlin kezd­jen párbeszédet a máskánt gondolkodókkal, szavatolja az információs, a gyüleke­zési és az utazási szabadsá­got, és szüntesse meg a po­litikai büntetőjogot. Az „együttműködést reformo­kért” ajánlatot a közelmúlt­ban Kohl kancellár vetette fel először. A kelet-berlini övezetha­táron az NDK-határőrök egyelőre még vasárnap reg­gel is érvényben tartották az egynapos látogatásokra vonatkozó beutazási korlá­tozásokat, noha már véget értek az államalapítási ün­nepségek — jelentették a nyugatnémet rádiók. Csü­törtök óta összesen 1175 lá­togatót utasítottak vissza. A nyugat-berliniek számára a fenntartott Sonnenallee-i át­kelőhelyen azonban már le­hetővé vált a beutazás. Hontalanok tüntetése Washingtonban Negyedmillió otthontalan amerikai tüntetett szomba­ton a fővárosban a Reagan- és Bush-kormány költség- vetési politikája ellen. Becs­lések szerint legalább 3 millió embernek nincs ál­landó otthona az Egyesült Államokban : a „csőlakók” között távolról sem csak alkoholisták, kábítószerezők vannak, hanem sok tisztes­séges ember is, akik, mivel munkanélküliek, vagy csak alacsony keresettel rendel­keznek. nem tudják meg­fizetni a rohamosan növek­vő ingatlanárakat és lakbé­reket. A tüntetők között ott voltak a Demokrata Párt is­mert helyi politikusai, az AFL—CIO szakszervezeti szövetség vezetői és egyhá­zi képviselők. A szónokok arra emlékeztettek, hogy a konzervatívok az elmúlt 8 évben 24 milliárd dollárral csökkentették a lakásépítés támogatására szánt állami forrásokat. A republikánu­sok felelősségét növeli, hogy az éppen most folyó kong­resszusi vizsgálat szerint a reagani időszakban a lakás- építési minisztérium támo­gatási alapjaiból milliárdo- kat tékozoltak el, s nagy összegeket el is tulajdoní­tottak. A nagyrészt színes bőrű tüntetőkhöz beszélt Jesse Jackson, a neves fekete pol­gárjogi vezető, a Demokra­ta Párt egyik hangadója, Sugar Ray Leonard, az ökölvívó, Richard Celeste, Ohio állam kormányzója. Száznál több résztvevőt vett őrizetbe október 7-én este a rendőrség a Berlinben lezajlott, többezres demonstráció so­rán, amely méretét tekintve a legnagyobb szabású volt 1953 júniusa óta. A kép Berlin centrumában, az Alexanderplatzon készült & g Akció! Akció! Akció! qp qp qp qp qp qp qp qp qp Q? qp qp qp qp qp qp qp qp % Vadásztársaságok és vadászok figyelmébe! A VÍDIA 21. SZ. RAKTÁRÁRUHÁZÁBAN, BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út, 40 százalékos árengedménnyel! különböző „TASCO” cél- és kereső 'távcsövek kaphatók 198j). október 9-től, AMÍG A KÉSZLET TART. SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. vmmmmmmDmmvv0 % 8 $ Ô $ Ô $ $ $ $ $ Él Ô $

Next

/
Thumbnails
Contents