Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-08 / 238. szám

1989. október 8., vasárnap NÉPÚJSÁG Ilii, még ezt is mondták rólam? Németh Miklós beszéde A délelőtti vitában felszó­lalt Németh Miklós kor­mányfő. az MSZMP elnök­ségének tagja. Elöljáróban kiemelte: amit a párt álla­potáról, a társadalomban el­foglalt helyéről, eszmei, mo­rális és vezetési válságáról, s mindemiatt gyökeres meg­újításának szükségességéről, tehát egy új párt létrehozá­sának elementáris igényéről el lehet mondani, az e te­remben már mind elhang­zott. Mégpedig nem ugyan­azoktól az emberektől, akik hagyományosan meg szok­ták újítani a pártmozgalmat és minden megújulás élére álltak, hanem elsősorban azoktól, akik ebben az or­szágban oly sokáig a ..vidé­ki" jelzővel illetett engedel­mes követők vagy csendes útitársak szerepére voltak kárhoztatva. Mint mondta: reménnyel tölti el, hogy az új pártot a tagság és — meggyőződése — a társada­lom progresszív erői hívják életre, és nem a kamarilla- politika, vagy a sokak által máig is annyira kedvelt ösz- szeesküvő taktika játéksza­bályai szerint formálódik. — Végre nemcsak anól van szó, hogy miként kell kiegyezni a helyzettel, mi­ként lehet elkerülni a még rosszabbat. Végre arra lehet és kell gondolni, hogy a nép sorsáért nyitott szívvel, tiszta szándékokkal a lehelő legjobbat tegyük — hangoz­tatta. — Létrejött egy olyan pártprogram, amely a vita tapasztalatainak felhasználá­sával véglegesíthető és meg­hirdethető, s amely képes vonzani a magyar progresz- sziót. A miniszterelnök szükségesnek ítélte egy olyan demokratikus alapsza­bály létrehozását is, amely a tagság pártjává teszi a magyar szocialisták pártját. s nem engedi tovább ural­kodni a tekintélyelvűséget. Ehelyett a tudás és a tettek adják meg a párt tagjainak valódi rangját. Olyan alap­szabály kell tehát, amely a legdemokratikusabbá teszi a pártot az összes magyar párt között. — A hiteles párt mellett hiteles emberekre is szükség van — folytatta. — Akár­milyen névvel és program­mal indul is az új párt az ország felemelkedését célzó küzdelemben, nem lehet hi­teles, ha vezetésében vagy akár tagságában olyanok lesznek, akiknek kezéhez akár közvetetten is, de vér tapad, akik részt vettek em­berek megtörésében, meg- hurcolásában, vagy legalább­is asszisztáltak ehhez. A továbbiakban arról be­szélt: a kormány már most úgy végzi munkáját, hogy tudja, a közelgő választáso­kon eredményei szavazato­kat jelentenek a párt szá­mára, kudarcai pedig teher­tételek lesznek. Azokra a kijelentésekre emlékeztetve, miszerint a kormány eltávolodott párt­jától, kijelentette: ennek éppen az ellenkezője igaz. A kormány valóban elmoz­dult, de nem távolodott, ha­nem ahhoz a párthoz köze­ledett. ami most, ezen a kongresszuson formálódik. Tette ezt azért, mert ahhoz, amit a kormány a nemzet érdekében tesz és tenni akar. szüksége van egy ilyen új pártra. Egy ilyen új párt pedig a szó leg­jobb értelmében- kormány­párt, illetve kormányzópárt lesz. Ebben az esetben a kormány tagjai nem fogják kettős tehertételnek érezni a pártban és- a kormányban betöltött tisztüket. Ugyanis nem a párt delegálja őket a kormányba, hanem azért választja őket a párt saját vezetésébe, mert olyan kor­mánynak a tagjai, amelyet a pártjának támogatnia ele- a mi érdeke. A kormány tehát a párt, a nemzet ér­dekeit érvényesítette mun­kájában — mondta, majd köszönetét fejezte ki azért, hogy a Minisztertanács eb­ben élvezte a párttagok, a reformerők támogatását. Németh Miklós leszögez­te: a kormány a reformerők kormánya is, akikhez a kormány kifejezetten köze­ledett, sőt együttműködés és szövetség alakult ki kö­zöttük. Sajnos, a pártveze­tés csak késedelmesen al­kalmazkodott a változások­hoz, erről — szerinte — a pártvezetés és a kormány egyaránt tehet. Ezt követő­en Németh Miklós azokról a kormányzati kezdeménye­zésekről, intézkedésekről szólt, amelyek a politikai és jogi viszonyok gyökeres át­alakítását, az emberi jogok kiszélesítését, az ország gaz­dasági helyzetének javítá­sát. a külpolitikában pedig — konfliktusokat is vállal­va — a nemzet érdekeinek érvényre jutattását szolgál­ták. Ezek közül külön is kiemelte a gazdaság és a társadalom működőképes­ségének megőrzését, vala­mint azt, hogy hídfőálláso­kat építettek ki a békés át­menet dinamikájához. S nem utolsósorban: ez a kormány bizonyította, hogy más, mint az előző kormá­nyok. Most a pártnak is bi­zonyítania kell, hogy más lesz, mint eddig volt. Németh Miklós a kor­mány nevében is kérte, hogy a párt állampártból alakuljon át kormánypárt­tá. Vagyis: új párt kell új: programmal, új szervezet-. Elkapkodott bejelentés? Üj fejlemény a kongresszus menetében: a refomszö- vetség radikális szárnya látszólag átesett a ló túlsó ol­dalára. Követeléseik között megfogalmazták, hogy az új szocialista párt tagadja meg az MSZMP-t és tiszta lappal induljon, ne vállaljon sorsközösséget az MSZMP jelenlegi tagságával. ígéretük szerint, ha megkapják a párt teljes vagyonát, akkor azt visszaadják az állam­nak. Varga József gádorosi küldött úgy véli, hogy a re­formszövetségnek többet ártott a fenti bejelentés, mint amennyit használt. A küldöttek nagy százaléka feltéte­lezhetően kikéri magának a beskatulyázást, s nem tűri a politikai kényszert. — Többen akarják a reformot — folytatja a beszél­getést Szilágyi Menyhért Csorvás—Újkígyós küldötte —, de mindent megtagadni nem lehet. Vitányi Iván részé­ről taktikailag is hibás volt a pártvagyon idő előtti elosztása. Erre őt a kongresszus nem hatalmazta fel. Akik évtizedeken keresztül rendszeresen fizették a tag­díjat. azokat kisemmizni nem lehet. Én úgy látom: a népi demokratikus platform (amely szintén reformer) malmára hajtották a vizet a szélsősé­ges reformerek, azaz, a józanul gondolkodók a reform­szövetségből a népi demokratikus platformhoz fognak csatlakozni. Még nincs előrelépés Dr. Forrai József, a Békés megyei küldöttcsoport ve­zetője szerint a kongresszus a várakozásának megfele­lően folyik. Megvitatták a programtervezetet, s már lát­szanak az új párt körvonalai. Megyénk képviselőinek egy része valamilyen munka- csoport tagjaként dolgozik, a másik része a tanácskozás menetében igyekszik — a választóitól kapott útravaló szem előtt tartásával — tevékenyen részt venni. A kongresszus első napja után megállapítható, hogy élénk, politizáló a légkör. Valóban önszervező, senki és semmi által nem uralt. A küldöttek önként, szabadon támogathatnak vagy utasíthatnak el bármilyen platfor­mot, nézetet. Talán egyetlen negatívumot lehetne em­líteni: a tanácskozás eddig nem lépett túl az 1988-as pártértekezlet színvonalán. Még nincs előrelépés, a nagy kimondások idejét éljük. Egyelőre csak az tisztázódott, mit nem akarnak a küldöttek, és kiket nem akarnak a vezetésben látni. A jövő szempontjából viszont az a lényeg, hogy a párt ki tudjon lépni a nép közé, s ne a belső ügyeit tárgyalgassa. Ügy kell politizálni, ahogy a társadalmi igény megfogalmazódik. tel, új vezetőkkel és új név­vel. A kormányfő ezzel kap­csolatban kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új pártból akcióképes szövet­séget lehet és kell terem­Lelkiik rajta A rádióban hallottuk, hogy Grósz Károly meg­sértődött a személyét bí­ráló hozzászólások hal­latán. Valóban így van? — kérdeztük a főtitkárt. — Szó sincs róla, nem olyan alkat vagyok, aki könnyen megsértődik, kü­lönben is, a beszámoló kiegészítésekor én gya­koroltam a legnagyobb önkritikát. Magamra vállaltam a Központi Bizottság minden tettét, sőt, még arra is előre felkészültem, hogy né­hány ember csak azért jön ide, mert rajtam akarja köszörülni a nyel­vét. Lelkűk rajta ... terjesztett tervezetet a ma­ga részéről elvileg elfogad­ható kompromisszumnak te­kinti, amely alkalmas arra, hogy a párt újjászületését, egy új típusú új baloldali szocialista párt megalakulá­sát szolgálja. Alkalmas ar­ra, hogy ez a párt elhatá­rolja magát az elődpártjá­ban még meglévő sztálinista maradványoktól, a múlt bű­neitől, s egyúttal az MSZMP haladó reformtörekvéseinek az örököse legyen. A küldöttek nagy tapssal fogadták azt a kijelentését, hogy Magyarországon szocia­lista mozgalom, szocialista párt nélkül nem lehet meg­alapozott demokrácia. Véle­ménye szerint ez a tervezet egyértelmű választ ad arra, hogy megújuló párt vagy új típusú párt legyen, azzal, hogy új típusú új párt mel­lett tesz hitet. Ez azt is je­lenti, hogy következetesen és végérvényesen szakít a hagyománygyakorlás prole- tárdiktatórikus módjával és ideológiájával, azt jelenti, hogy a pártdemokráciát, a véleményszabadságot eme­lik párttörvénnyé, és szakí­tanak a demokratikus cent­Betegen A Forradalmi Munkás Pa­raszt Kormány egykori tag­ját, az Országgyűlés exel- nökét magányosan találom a délelőtti szünetben a bü­fé egyik asztalánál. Arra kérem, mondja el, mennyi­ben és miben különbözik ez a mostani kongresszus a korábbiaktól. — Nézze fiam — teszi vál­tamra a kezét Apró Antal —, én már nagyon beteg vagyok, az infúzió alól jöt­tem ki. Csak azért enged­tek ki a kórházból, hogy meghallgathassam a referá­tumot. Vajon mit érezhetett, mi­kor Grósz Károly, a Köz­ponti Bizottság írásbeli be­számolójához fűzött kiegé­szítésében így fogalmazott: „Ez a Központi Bizottság több új, korszakos jelentő­ségű változást kezdeménye­zett 16 hónap alatt, mint ami az elmúlt másfél évti­zedben történt’* (?) ralizmus eddig még meglé­vő maradványaival, abban a felfogásban, hogy a demok­rácia szabadság, és ennek a párton belül is így kell ér­vényesülnie. Javaslat új párt megalakítására teni, olyat, amely helytáll a versenyhelyzetben. Mint mondta, azokkal ért egyet, akik a kongresszuson kije­lentették: ennek a munká­nak a megkezdéséhez teljes mandátummal rendelkez­nek. Ez azonban csák a kezdet, ezután újjáépített tagság, szervezetek, új ap­parátus és új infrastruktúra kell. Ugyanakkor figyelmez­tetett: „a tagság nem birka­nyáj. nem követni akarja a főkolomposokat, hanem ak­tív cselekvési teret kér az önálló politizáláshoz”. Németh Miklós végezetül kiemelte: — Itt többségében a nemzetért dolgozó, a nem­zetet becsülettel szolgáló emberek gyűltek össze, vessük hát le végre magunk­ról a tőlünk idegen sztáli­nista szervezet burkát; nem illik ránk, nem illett akkor sem, amikor ránk erőltették, és még kevésbé illik ma vagy a jövőben. Olyan pár­tunk legyen, amelyben mi vagyunk otthon, amely iga­zán a miénk. Aki pedig nem érzi itt jól magát, az ala­kíthat más pártot. Szá­munkra nem a tagok száma, hanem a választási voksolt száma a fontos. Egv dolog fontos: új párt legyünk, be­felé működőképesen, kifelé pedig, a világnak, hitelké­pesen. Ügy végezzük dol­gunkat, hogy mi felemelked­ni, és a demokratikus sza­bad választásokon győzni akarunk. A párt jellegéről szóló ál­lásfoglalásról először Nyers Rezső mondta el vélemé­nyét. Hangsúlyozta: a be­Űj párt: a Magyar Szocia­lista Párt létrehozására tett javaslatot az MSZMP kong­resszusán részt vevő, s a Reformszövetséghez, illetve a népi demokratikus platform­hoz tartozó küldöttek cso­portja a tanácskozás plénu­mán. A szombaton este 6 órakor ismertetett állásfoglalás­tervezet szerint hazánk tör­ténelmében lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak, az MSZMP, mint állampárt története véget ért. A kongresszuson létre­jövő új párt elhatárolja ma­gát a bűnöktől, a téves esz­méktől és a hibás módsze­rektől, szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az új párt egyik örököse a magyar progresszió leg­jobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek. Szo­ros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő kelet-eu­rópai baloldali pártokkal, mind pedig a külföldi re­formkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártok­kal. A tervezet szerint az új reformpárt „a saját munká­juk alapján jövedelemből részesedők, a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársak pártja. Működé­sének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai tü­relem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége”. állásfoglalás Az elfogadott dokumen­tum „A kongresszus állás- foglalása a Magyar Szocia­lista Pártról” címet viseli. Az alábbiakban teljes szö­vegét ismertetjük: Hazánk történelmében le­zárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjel­zett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer fel­elte minden társadalmi, gaz­dasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP mint állampárt tör­ténete véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gaz­dasági és politikai megúju­láshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon. A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinte­séggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja ma­gát a bűnöktől, a tévesnek, Az elnökség már megvan, de hol a forgatókönyv? (Folytatás a 3. oldalon) Óra indul, a zsetonok fogynak — mérik a felszólalók ide­jét

Next

/
Thumbnails
Contents