Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

BÉKÉS MEGYEI D HIIZII MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTOBER 31., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Mai számunkból: Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások (4. oldal) Szakszervezettel vagy önállóan? <s. oidai> Versenyfutás egy ideális oktatási megoldásért (5. oman Búcsú a fegyverektől <6. 0idai> Nyáron mindenki búvár akart lenni <s. »ida» Állami Számvevőszék létrehozásáról és közkegyelemről döntött az Országgyűlés Megyei képviselők az Országgyűlésen Az ülésszak napirendje (Folytatás a 2. oldalon) Luthertől a mai megújulásig Október 31. a reformáció ünnepe. Táborszky László békéscsabai evangélikus esperest kértük arra, hogy szóljon Martin Luther fellépésének egyházi és kultúr­történeti jelentőségéről:, a wittenbergi vártemplom ka­pujára kifüggesztett tézisekről és arról, vajon milyen örökség a reformáció a mai ember számára. Ietve szeptemberi ülésszakon elhangzott interpellációk­nak, amelyekre adott vála­szokat az Országgyűlés nem fogadta el. Ezekkel jelenleg az illetékes országgyűlési bi’ zottságok foglalkoznak, s egy részük vizsgálatával már végeztek is. Ezután a képviselők meg­vitatták és elfogadták az ülésszak tárgysorozatát. 3. A földtörvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 4: A közkegyelem gyakor­lásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 5. A népszavazásról és a Korszerű baloldali párt az MSZP lehet Megyei helyzetkép a pártszervezésről Egy alakuló többpártrendszerű országban a politikai egyensúlyhoz feltétlenül szükséges egy korszerű baloldali párt léte. Programja, távlati tervei és jelenlegi vezetőinek személyes hitele alapján ez nálunk az MSZP lehet. Az át­igazolásokról, a tagszervezés állásáról az első határozat sze­rint október 31-ig kellett dönteni, de — mint tudjuk — ezt a határidőt december 31-ig meghosszabbította a pártelnök­ség. A párt működőképességéért, szervezeti felépítésének alakításáért mihamarabb jó lenne a belépni szándékozókat megerősíteni. A megyei helyzetképet próbáltuk felvázolni körinterjúink­kal, ez az állapot azonban napról napra változik. A kétel­kedőknek és meditálóknak át kellene érezniük, hogy ez a párt, megőrizve a baloldali értékeket ugyan, de teljesen új és más szervezet lesz, mint jogelődje. A választásokon csak úgy léphet eséllyel a politikai harcba, ha nemcsak okos és reális célkitűzései, alkalmas vezetői vannak, hanem mun­kára kész, meggyőződéses tagsággal is rendelkezik. A kulcs­kérdés nem a tagság létszáma, hanem cselekvőkészsége lesz. Hétfőn délelőtt megkezdő­dött az Országgyűlés októbe­ri — kétnaposra tervezett — ülésszaka. Fodor István, az Ország- gyűlés megbízott elnöke be­jelentette, hogy 16 képvise­lő nyújtott be interpellációt és hét képviselő intézett kérdést a kormány tagjai­hoz. Tájékoztatta a képvise­lőket arról is, hogy mi lett a sorsuk azoknak a júniusi, il­1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság fel­állítása. 2. Az Állami Számvevő- székről szóló törvényjavas­lat megtárgyalása. — 1517. október 31-én Luther Márton, az Ágoston- rendi szerzetes, egyetemi ta­nár Wittenbergben, Minden­szentek előestéjén kifüggesz­tette kilencvenöt tételét. Akkor még senki sem sej­tette, hogy ez a nap világ- történelmi dátummá lesz. Luther éberen figyelte az egyházi élet jelenségeit, és azt látta, hogy az egyház eléggé eltér alapvető külde­tésétől, a forrástól. Ügy gondolta, hogy bizonyos visszaéléseket meg kell szüntetni, ezért tételekben foglalta össze meggyőződé­sét. A kilencvenöt tétel lé­nyege, hogy az egyház — Jézus Krisztus követőinek közössége — Jézus szerint éljen. Egyik alapvető meg­állapítása, hogy amikor Jé­zus Krisztus megtérésre hív­ta az embereket, tulajdon­képpen azt akarta, hogy mindennapi életünk megté­rés, megújulás legyen. Fon­tosnak tartotta hangsúlyoz­ni, hogy az egyház kincse, Jézus Krisztus üdvösséges evangéliuma az Isten igéje maga. Nehezményezte azt az akkoriban kialakult gyakor­latot, miszerint az üdvösség elnyerése az emberi feltéte­lektől függ, nevezetesen a jó cselekedetektől, és elítél­te a búcsúcédulák árusítá­sát. — Luther nem akart az egyházban semmiféle szaka­dást, hanem reformációt, megújulást, megtisztulást akart. Felismerte az iskola, az oktatás szerepét. A re­formáció összeforrt iskolák alapításával. Nagy tette volt, hogy a nép kezébe adta a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat megtárgya­lása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdemé­nyezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésé­re a Magyar Köztársaság cí­meréről. 8. A köztársasági elnök vá­lasztásának kitűzése és a választási eljárás egyes kér­déseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozatter­vezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkála­tok felfüggesztése alatt vég­zett hazai és nemzetközi jo­gi, ökológiai, műszaki követ­, kezményeket feltáró vizsgá­latok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása. Bibliát, lefordította a Szent­írást, így vált a német nem­zeti irodalom egyik jeles képviselőjévé, ahogyan ná­lunk Kárali Gáspár. — A reformáció tanai Ma­gyarországra is eljutottak. — Egész Európában ha­mar elterjedt a reformáció. Az 1523-as Országgyűlés ha­zánkban már foglalkozott Luther tanaival. Nagyon ke­mény ítéletet hoztak, ki­mondták: „A lutheránusok mind égettessenek meg!” Való igaz, előfordult égetés, de ezt a törvényt mégsem tudták keresztülvinni, mert akkor már óriási hatása volt, és oly sok jeles szemé­lyiség csatlakozott a mozga­lomhoz, főnemesek is. A 16. század vége felé Magyaror­szág lakosainak túlnyomó többsége protestáns lett, nem csupán evangélikus, ha­nem később a helvét irány is erősen terjedt, éppen a tiszántúli területen. — Népünk történelmében sok mindent hozott a refor­máció. De mit jelent ma? — Nem egyszerűen em­lékünnep, hanem alkalom a 10. Személyi javaslatok. 11. Interpellációk, kérdé­sek. D javaslatot elvetették A tárgysorozat elfogadása után következett az Alkot­mánybíróság tagjainak meg­választását előkészítő jelölő- bizottság létrehozása. A parlament tényleges politikai megosztottságát figyelembe véve az elnök — a parla­menti képviselettel rendel­kező pártok javaslata alap­ján — tett ajánlatot a jelö­lőbizottság elnökére és tag­jaira. Benjámin Judit buda­pesti képviselő úgy ítélte meg, hogy több független képviselőre lenne szükség a bizottság munkájában, te­kintettel arra, hogy négy MSZP-tagot is beválasztot­tak. Ezt a javaslatot az Or­szággyűlés nagy többséggel elvetette. Végül az eredeti indítványt fogadták el a je­lölőbizottság elnökére és tag­jaira vonatkozó együttes szavazás során. Ezután az elnök felkérte a frissen megválasztott jelölő­bizottságot, hogy mihama­rabb tartsanak ülést, és te­gyenek javaslatot az Alkot­mánybíróság öt tagjának je­lölésére. Szükségszerű, halaszthatatlan Az elfogadott tárgysoro­zatnak megfelelően a képvi­selők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztő­je Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnö­ke volt. Az Állami Számve­vőszék létrehozását indokol­számvetésre. A reformáció alapvető tétele, hogy „Egye­dül kegyelemből, hit által, Krisztusért van az üdvös­ség, ami Isten kegyelmi ajándéka”. Alapelve volt, hogy mindenkinek az anya­nyelvén kell hirdetnie az Evangéliumot. Ez meghatá­rozó a mai napig itt, Békés­csabán is; kétszázhetven év múltán rendszeresen tar­tunk szlovák nyelven isten­tiszteletet. — Napjainkban sok szó esik a megújulásról a társa­dalmi életet tekintve. — örülünk annak' hogy népünk életében is megúju­lás van. Ez nagyon össze­cseng a reformáció szándé­kával. Szeretnénk, ha azok a javak, kincsek, erkölcsi és szellemi értékek; amelyek a reformáció lévén lettek nyil­vánvalóvá, beépülnének új­ra a társadalom életébe, szolgálatába. Nem szükséges elvonulni ebből a világból, ezt nem teheti mindenki. Az élet sűrűjében kell megél­nünk kereszténységünket, s a tisztességgel végzett szol­gálat, munka mások javára, bizonyos értelemben isten- tisztelet — a hétköznapok istentisztelete. N. K. BÉKÉSCSABA. Tóth Ká­roly, az MSZP városi bizott­ságának titkára kérdésünk­re elmondta : számszerű adatokkal csak október 31-e után tudnak szolgálni. (Ad­dig érkezik be ugyanis a kérdőívek egy része.) Annyit azonban elmondott, hogy a megyeszékhelyen személyes benyomásai alapján eddig több százan igazolhattak át az MSZP-be. Abból indult ki: ha a városban korábban közel 200 MSZMP-alapszer- vezet létezett, s azokból egyenként csak néhány fő igazol át, az máris több száz főnyi, tagságot jelent. Az MSZP békéscsabai bizottsá­ga november 6-ára az ifjú­sági házba összehívja a párt tagságát. A gazdasági-kulturális együttműködés lehetőségei­ről tárgyal Békés megye ta­nácsi vezetőivel az az olasz küldöttség, mely a napok­ban érkezik megyénkbe. A Bologna megyei delegáció egyik tagját, Nicola De Gi- rolamót, a bolognai Olasz— Magyar Kulturális Szövetség elnökhelyettesét — aki elő­készíti a tárgyalásokat — tegnap fogadta Békéscsabán a Garzon Szállóban dr. Be­csei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Elmondta, hogy már régóta létezik megyénkben olasz— magyar testvérvárosi kap­csolat, s nem egy megyei vállalat terméke kerül Itá­liába. Mindkét fél érdeke a kapcsolatok szélesítése, s a gazdasági mellett a kulturá­BATTONYA. Ügy tűnik, Battonyán a helyzet- válto­zatlan. Folyik az MSZMP szervezése, s bár az MSZP- taggyűiések lezajlottak, ok­tóber 30-ig mindössze né­gyen jelezték átigazolási szándékukat az új pártba. Ha figyelembe vesszük, hogy az MSZMP Battonyán eled­dig 400 aktív taggal számolt, akkor fogalmunk lehet az arányokról. Az információt Roczkó Milán, az MSZMP városi bizottságának volt titkára — jelenleg pártonkí- vüli — adta. MEZÖBERÉNY. Az alap­szervezetek kezében vannak az átjelentkezési lapok, ám a kongresszus előtt 570 fős (Folytatás a 4. oldalon) lis és turisztikai együttmű­ködés lehetőségeinek keresé­se is. Ma délután az olasz ven­dég Békéscsaba, Gyula és Békés tanácselnökeivel ta­lálkozik, majd kerekasztal- beszélgetésen vesz részt Bé­kés megyei vállalatvezetők­kel és kisvállalkozókkal. A bolognai delegáció töb­bi tagja az esti órákban ér­kezik megyeszékhelyünkre. Itt-tartózkodásuk ideje alatt meg kívánják kötni a két megye együttműködési szer­ződését, s megbeszélik en­nek részleteit. Mordano vá­ros küldöttei Mezőhegyesre látogatnak, ahol a testvér- városi kapcsolat felvételéről tárgyalnak. Az olaszországi vendégek csütörtökön utaz­nak el megvénkből. G. K. Nicola De Girolamót tegnap fogadta dr. Becsei József Fotó: Kovács Erzsébet Olasz vendégek megyénkben Együttműködési szerződés Bolognával

Next

/
Thumbnails
Contents