Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
1989. október 31., kedd Honnan vegyünk pénzt? (Folytatás az 1. oldalról.) va hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, áz Országgyűlés, egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű, s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény , is megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézmé- » nyével szemben. így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a számvevő- széket létrehozni addig, amíg nem alkotják meg az államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami Számvevő- szék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel. amely szakszerűen követni tudja a mindenkori költségvetési gazdálkodást. Puskás Sándor politikai szempontból is érthetetlennek nevezte a számvevő- szék létrehozásának elhalasztását. Utalt arra, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon a tárgyalófelek a békés átmenet alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a számvevőszék éppen egy ilyen garanciát jelentő intézmény lenne. Hová tettem? Le kell számolni a káros beidegződésekkel Südi Bertalan Bács-Kis- kun megyei képviselő, pártalkalmazott úgy ítélte meg: az Állami Számvevőszék újbóli felállítása a jogállam szervezeti rendjének kiépítésében, az állami bevételek és kiadások, valamint az állami vagyon hasznosításának számbavételében mérföldkő lehet. A képviselő a korábbi — jelentős anyagi és erkölcsi károkat egyaránt okozó — ellenőrzési gyakorlatot ostorozva hangsúlyozta: a leendő Állami Számvevőszéknek le keli számolnia a sok évtizedes káros beidegződésekkel. Pártoktól és egyéb érdekcsoportosulásoktól független, csakis a tényeket szem előtt tartó, következetes és a személyi konzekvenciák kilátásba helyezésétől sem ódzkodó ellenőrzést kell megvalósítania. Az új intézménynek fokozott figyelmet kell fordítania az államközi szerződéstervezetek előzetes vizsgálatára is — mondotta Südi Bertalan. Szeged legyen a központ Eke Károly Csongrád megyei képviselő, a Magyar Rádió főmunkatársa mindenekelőtt arról szólt: feltétlenül szükségesnek tartja az Állami Számvevőszék intézményének felállítását, hiszen ő azok közé a képviselők közé tartozik, akik sohasem szavazták meg a költségvetési előterjesztést és a zárszámadást. mivel soha nem volt meggyőződve azok hitelességéről. Bállá Évával egyetértésben kifejtette: végre fel keli tárni, mi történt azokkal a kölcsönökkel, hitelekkel, amelyeket az ország Határozathozatal Először a vitában elhangzott módosító indítványokról szavaztak. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság jelentésében foglaltakkal összhangban — elutasította Eke Károlvnak azt a javaslatát, hogy az Állami Számvevőszék székhelye Szeged város legyen. Ugyancsak elutasította az Ország- gyűlés Bállá Éva indítványait, nevezetesen azt, hogy az Állami Számvevőszék tisztségviselői ne lehessenek egyetlen párt tagjai sem, továbbá azzal sem értettek egyet a képviselők, hogy most a számvevőszéknek csak egyik elnökhelyettesét felvett, s amelyek terhe másod- és harmadíziglen fogja nyomasztani az ország népét. Az adósságteher bizonytalanná teszi az ország jövőjét, a családok sorsát. Éppen ezért — véleménye szerint — pártállástól függetlenül mindenkinek össze kell fognia, hogy egy családvédelmi alap jöjjön létre Magyarországon, amely biztosíthatná a családok jövőjét az adósságteher szorításában. Végül javasolta: az Állami Számvevőszék központja Szegeden lengyen. válasszák meg, az elnök és a másik elnökhelyettes személyéről pedig a következő Országgyűlés döntsön. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvény- javaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel — 289 igenlő, 6 elutasító és 18 tartózkodó szavazattal — elfogadta. Szavazás után, az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Ország- gyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök addig végzett munkájáért. Ml az Állami Számvevőszék feladata? Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerve. Ez a szervezet ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, felhasználásuk szükségességét, a költség- vetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. A szervezet feladatául kapta: ügyeljen arra, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépje túl, ne kerüljön sor átcsoportosításokra. A szervezet ellenőrzési tevékenysége kiterjed a Magyar Nemzeti Bank és az államháztartás hitelkapcsolataira, a bankjegy- és érmekibocsátásra, a Társadalombiztosítási Alap kezelésére és íelhasználásá- .ra, a pártok gazdálkodására, az állami költségvetésből gazdálkodó intézményekre, a költségvetési támogatások felhasználására, az állami tulajdonban lévő vállalatok vagyon-, értékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységére. Hová szól a jegyem? A föld nem lehet semmiféle spekuláció alapja Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be Vassné Nyéki Ilona, Pest megyei képviselő. A Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke ezzel a módosító javaslatával a földtulajdon védelmét, a földforgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta. Mint mondotta: a volt földtulajdonosoknak meg kell adni az anyagi és erkölcsi elégtétel lehetőségét. de a föld nem lehet semmiféle spekuláció alapja, rossz gazdasági struktúra átmentője. Hangsúlyozta, hogy a parasztság nem tudja elfogadni: a tőle négyzet- méterenként 20 fillérért megváltott földet 7-800 forintért árusítják ki; a megváltással pedig a tsz-ek 2080 forintért juthatnak termőföldhöz, holott az ingatlanforgalomban ugyanezt a földet akár 10 millió, forintért is el tudnák adni. A képviselőnő végezetül kijelentette: amennyiben a kormány 1990 januárjában beterjeszti az Országgyűlésnek a társadalmi közösségi földvagyon, az állami és szövetkezeti földvagyon védelmével kapcsolatos törvény- javaslatot, amely megnyugtatóan rendezi a problémákat, akkor visszavonja módosító indítványát. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a kormány neveben ígéretet tett arra, hogy az addig rendelkezésre álló információk alapján, de a képviselői módosító indítvány szellemének megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a Parlamentnek. Emellett tájékoztatta a képviselőket, egyebek között arról. hogy a legu'óbbi földtörvénymódosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze 3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként rendkívül eltérőek. Elnapolták a földtörvény módosítását Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke — kiegészítésként e kompromisszumos megoldáshoz — indítványozta, • hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a legközelebbi ülésszakon tegyen javaslatot földügyi bizottságok létrehozására valamennyi városban és községben. Ezek feladata — a képviselő véleménye szerint — az lenne, hogy a földtulajdon-változás és tulajdonrendezés folyamatát békés megoldásokkal segítsék. Solymosi József, Tolna megyei képviselő, a Bonyhádi Pannónia Mgtsz, elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalá- sok, amelyeken részt vehetne minden olyan társadalmi. politikai gazdasági szerKínoz a nátha Ezt se hallottam még!
