Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTOBER 30., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIY. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Mai számunkból: Párt alakul Békéscsabán (3. oldal) Hirosimából hozták el az örökmécses lángját (4. oldal) Amikor a panaszost az ajtóig kísérik (4. oldal) Start az éterben (5. oldal) Valóban a nép nevében? (5. oldal) Ma összeül a Parlament Hétfőn megkezdődik az Országgyűlés októberi, kétnaposra tervezett ülésszaka. A plénum — az október 20-án berekesz- tett ülésszakon hozott döntése alapján — megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, va­lamint a népszavazásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslato­kat, a köztársasági elnök-választ ás idő­pontjának kitűzéséről és a választási el­járás egyes kérdéseiről, valamint a nép­szavazás elrendeléséről szóló határozat­tervezetet. Megvitatja továbbá a nagy­marosi munkálatok felfüggesztése óta vég­zett hazai és nemzetközi — a jogi, a gaz­dasági, az ökológiai, a műszaki következ­ményeket feltáró — vizsgálatok eredmé­nyeiről szóló minisztertanácsi beszámolót. Mindezek mellett személyi kérdésekben dönt és interpellációkra, kérdésekre is sor kerül. Gádoros és Pusztaföldvár példája csak a kezdet Második világháborús emlékműveket avattak Emlékműveket avattak szombaton és vasárnap két békési nagyközségben: Gá­doroson és Pusztaföldváron- Zúgtak a harangok, ezrek és ezrek emlékeztek a II. világ­háború magyar hőseire és áldozataira, az elpusztult százezrekre, akikről haláluk­hoz méltóan most kezdünk megemlékezni. „Áldottak legyenek, akik áldoztak” Hitet, akaratot, anyagi ja­vakat azért, hogy Gádoroson szombat délelőtt 11 órakor felavathassák Borbás Tibor Munkácsy=díjas szobrászmű­vész megdöbbentő erejű al­kotását, a Katonát. A zász­laját földre hullajtó katona­roncs a vesztett háború ál­dozatainak, a frontra és a megsemmisítő táborokba hurcoltaknak, száznegyven- nyolc gádorosinak állít örök emléket. Miközben az em­lékmű talapzatán száznegy­vennyolc gyertya lángja lo­Száznegyvennyolc gádoros! veszett oda a háború poklában bogott, a szónokok a napról beszéltek, mely elérkezett, hogy az özvegyek, árvák, testvérek, rokonok, a köz­ség lakói 44 év után fejet hajthatnak a többségükben idegen földben porladók a,li­léké előtt, az őket testi va­lójukban is visszahozó Ka­tona bronzszobra előtt. A nap nagyszerűségéről beszélt Fábri István tanács­elnök, Kiss Sándor reformá­tus lelkész, Boldvai Antal római katolikus plébános és Schreiner Tamás evangéli­kus lelkész, majd a katona- társak nevében Czédula Im­(Folytatás a 3. oldalon) A muronyi temetőben „Várom, hogy egyszer szembejönnek, s tovább bal­lagnak majd velem, de köz­tünk, hallom, mély az árok: a végtelen!” — ezekkel a Juhász Gyula-verssorokkal kezdődött tegnap délelőtt a muronyi községi temetőben a halottak napi megemléke­zés. A Békési Társadalmi Ünnepségeket és Szertartá­sokat Szervező Iroda mun­katársai nem egy hozzátar­tozónak csaltak könnyet a szemébe, amikor szívhez szóló költeményekkel, gon­dolatokkal próbálták felidéz­ni az elhunytak emlékeit. „Létünk sorsa a halál — mondották. — Az út kinek hosszabb, kinek rövidebb, de egyformán a temetőkertbe visz ...” Aki erre a világra született, annak egyszer mennie kell, mert a lét és a halál olyan, mint a fény és az árnyék, mint a fa és a levél: egymáshoz tartozik. é / A közös» megemlékezést aztán felváltotta a családi, az egyéni. A sírok között ka­nyargó utak megteltek a muronyi hozzátartozókkal, a sírokat pedig elborították az ősz virágai... Fotó: Kovács Erzsébet Az SZDSZ nem vállal közös kormányzást az állampárt utódjával A Szabad Demokraták Szövetsége pártjelleggel mű­ködő, szociálliberális szer­vezet, s az elmúlt hónapok­ban az ország egyik legbe­folyásosabb politikai ténye­zőjévé vált — hangsúlyozta Mécs Imre ügyvivő, az SZDSZ közgyűlése szombati munkanapjának kezdetén Budapesten, a Gólyavárban. Az első közgyűlés óta el­telt mintegy hat hónapban jelentősen növekedett — 6000 fölé emelkedett — a Szabad Demokraták Szövet­ségének taglétszáma, ezért döntöttek úgy, hogy a mos­tani tanácskozás, a szervezet történetében először, kül­döttközgyűlés legyen. Tamás Gáspár Miklós be­vezető előadásában az SZDSZ szemszögéből össze­gezte a magyarországi poli­tikai helyzetet, s ezen belül vázolta a szövetség helyét, illetve a jövőbeni működé­sére vonatkozó elképzelése­ket. Napjaink közhangula­táról szólva úgy vélekedett: a nemzet jólétre, nyugalom­ra és tisztességes politikai viszonyokra vágyik, semmi­képpen sem akar felfordu­lást vagy zűrzavart. Hozzá­tette, hogy az SZDSZ éppen azért a rendszerváltás híve, mert a jövő stabilitását csak e rendszerváltás nyomán tartja megteremthetőnek. Ennek kapcsán elsőrendűen fontosnak ítélte a kilábalást a gazdasági válságból, s an­nak a véleményének adott hangot, miszerint: mélyre­ható, radikális reformok so­rával talpra állítható a ma­gyar gazdaság. A gazdasági megújulás zálogát egy sza- badversenyes, magántulaj­donon alapuló piacgazdaság­ban jelölte meg. Kőszeg Ferenc az SZDSZ valódi politikai sikerének könyvelte el a múlt hetek­ben lezajlott népszavazást kérő aláírásgyűjtési akciót. Ügy vélte, hogy az aláírás- gyűjtési kampány nyomán született parlamenti döntés a munkásőrség megszünteté­séről, valamint a pártok munkahelyi működésének megtiltásáról egyértelműen az SZDSZ győzelmét jelenti. Központi témája volt a vitának az az új politikai erőtér, amely az MSZMP át­alakulása és az ellenzéki pártok mind markánsabb szerveződése nyomán jött létre. A küldöttek körében egyöntetű véleményként fo­galmazódott meg: az MSZP ’létrejötte csupán taktikai fo­gás, nem más', mint a ko­rábbi párt átmentése úgy­mond „szalonképesebb” for­mában. Ezzel kapcsolatban több hozzászóló leszögezte, hogy az SZDSZ nem köthet szövetséget — akár egy eset­leges kormányzati koalíció formájában sem — a kom­munistákkal. Koalíciós part­nere lehet viszont a szövet­ségnek — miként erre Kon- rád György rámutatott — a Fidesz, az MSZDP és a Független Kisgazdapárt. A közgyűlés vasárnapi zá­rónapján a küldöttek elfo­gadták az SZDSZ új alap­szabályát. Ennek értelmében az SZDSZ független politi- . kai párt. A szabadság és a szolidaritás pártja, amely a magyar társadalom demok­rata meggyőződésű, a nem­zeti, a politikai és a szo­ciális elnyomás minden for­máját elutasító, tenni kész tagjait tömöríti. Az alapsza­bály egyebek közt kinyilvá­nítja, hogy az SZDSZ részt vesz az országgyűlési és helyhatósági választásokon, az országos és a helyi poli­tika alakításában. Az SZDSZ szervezetei területi alapon Vagy közös érdeklődés, il­letve együttes feladatválla­lás alapján szerveződhetnek. A Szabad Demokraták Szövetségének választási koncepcióját Tölgyessy Pé­ter ismertette. (Folytatás a 3. oldalon) Kilenc forduló után megtört a jég Békéscsabai Előre Spartacus—Videoton 1-0 (0—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Székesfehérvár, 4000 néző. V. : Kurmai (Huták. Kovács I. !L.). BÉKÉSCSABA: Gulyás — Szenti. Belvon, Ottlakán, Fabulya — Mracskó. Csató. Pásztor, (Major L., ,89. D-). Csanálosl, Takó — Zsinka. Edző: Vieh Tibor. VIDEOTON : Petry - Csonka. Takács. Németh. Horváth — Má­riást (Müller, 87. u.). Emmer, Petres — Jónás (Tintar, 59. p.), Csucsánszky. Szprecsak. Edző: Kaszás Gábor. Gólszerző: Belvon (57. p.). Sárea lan: Takács (14. p.), Takó (69. p.). Csonka (72. p.). Sziieletarány: S:5 (2:2). A 3. percben Gulyás rosz- szuli és röviden rúgta ki a labdát, CsucsánBzkyé tett, aki rögtön indította Máriá- sit, ám a fehérvári középpá­lyás a kapu mellé lőtt. A túloldalon Némethről vágó­dott az alapvonalon túlra Csainiálosi nagy lövése. A 14. percben Zsinkát alaposan helyben hagyta Takács, így az utóbbi korán kapott sár­ga lapot. A szabadrúgást Szenti lőtte a sorfalba. Az­tán ,a 18. percben Máriás! jó beadását Petres elügyetlen- kedte az ötösön állva. Alig 10 perccel később ismét Pet­res előtt adódott lehetőség, de Jónás beadását jócskán a kapu fölé küldte. A 35. perc­ben Csucsánszky jobb oldal­ról középre lőtt egy labdát, ismét Petres került helyzet­be,, de ezúttal a védőktől szorongatott helyzetben a kanu fölé fejelt. Az első fél­idő lefújása' előtt Csucsánsz- ky—Csonka kényszerítő után az utóbbi kitűnően ug­ratta ki Máriásiit, aki jól bújt ki a védők közül, ám 14 méterről a kapu mellé lőtt. A szünet után, a 49. perc­ben adódott az első igazi gólszerzési alkalom a Hazai­ak előtt, amikor Szprecsak 14 méterről célozta meg a kaput, a labda egy védőt érintve a felső kapufára pat­tant, majd onnan a mezőny­be. Az 57. percben megsze­rezték a vezetést a vendé­gek, amikor Fabulya a bal oldaliról ívelt középre, a labda átszállít vata mennyi hazai védő feje fölött, az egyedül álló Belvon elé pat­tant. aki a rátámadó Né- methet átjátszotta, majd 15 méterről védhetetlenül lőtt a kapu bal felső sarkába, 1—0. A- 69. nercben Takó sza­bálytalankodott Máriásával szemben a felezővonal tájé­kán, isimét villant a sárga kártya. Két perccel később Csonka ívelt be, ám Gulyás a helyén volt és kiöklözte a labdát, ezt követően pedig Máriás! lövését védte a vá­logatott kapuvédő. A 72. percben már harmadszor ke­rült elő a játékvezető zsebé­ből a sárga kártya, amikor Csonka szabálytalankodott Pásztorral szemben. A Videoton a tőle meg­szokott eliánnal, s a papír­formát igazolva, igencsak lendületes és veszélyes tá­madásokat szőtt az első já­tékrészben. Igaz, a békés­csabaiak megerősített közép­pályás soruk révén gyakran megállították a rohamokat, ha meg túljutott rajtuk a labda, akkor a védők jeles­kedtek. A hazaiak a jelen­tős mezőnyfölényt nem tud­ták gólra váltani, noha ígé­retes helyzeteket dolgoztak ki a fehérvári támadók, de Petres gyakran hibázott. A fordulás után is mezőnyfö- lényben játszottak a fehér­váriak, ám a Pásztor irá­nyításával mindinkább ma­gára találó békéscsabai csa­pat egy szép támadás végén meglepte Petryt, így az előny a vendégeknél volt. Az utolsó játékrészben is szeb­ben játszottak a békéscsa­(Folytatás a 8. oldalon) • Hatpontos vereség a mumus soproniaktól • Atlétikai híradó • Nem csak a 11-esen múlt a szarvasiak pontvesztése • NB III: 0 veretlen KTE otthonában nyert a Nagyszénás, biintetöpárbaj Miskén — mezőhegyes! bánattal (A hétvége sporteseményeiről a 7-8. oldalon számolunk be részletesen.)

Next

/
Thumbnails
Contents