Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-30 / 257. szám

1989. október 30., hétfő NÉPÚJSÁG „— Bennünket a Varsói Szerződés nem akadályoz abban, hogy saját utunkat járjuk” — jelentette ki Pozsgay Imre államminiszter londoni látogatása sonán az ITN kereskedelmi tv-hálózat 4. csatornájának adott nyi­latkozatában. A műsorvezető hangoztat­ta: A Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszte­rei tanácskozásukon végre tudomásul vették a Gorba- csov-korszak új realitásait. Nyilatkozatban deklarálták az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elvét, világo­san leszögezve mindegyik tagállam jogát arra, hogy maga döntsön saját politikai jövőjéről. Ennek kapcsán azt a kérdést'tették fel Lon­donban Pozsgay Imrének, vajon van-e jövője a Varsói Szerződésnek. — Magyarország — mon­dotta Pozsgay Imre — már jelenleg is szuverén módon cselekszik mind bel-, mind külpolitikai ügyekben. Ezt a szuverenitást bizonyítottuk azzal például, hogy az idén helyreállítottuk diplomáciai kapcsolatainkat Izraellel. Az idén történt meg, hogy az NDK-ból érkezett menekül­teket szabadon átbocsátottuk Ausztriába és az NSZK-ba. A műsorban ezután utal­tak a román vezetésnek ar­ra a korábbi sugalmazására, hogy katonai erővel akadá­lyozzák meg Lengyelország­ban egy nem kommunista kormány hatalomra kerülé­sét. Kiemelték, hogy Ceau- sesçu elnök politikája miatt rendkívül feszült a viszony Budapest és Bukarest között. — Kétségtelenül már régen nem volt példa a kelet-eu­rópai térségben ilyen rossz viszonyra, mint amilyen Ma­gyarország és Románia kö­zött van. Mégsiem hisszük, hogy bárki olyan őrült len­ne, hogy katonai eszközök­kel akarná megoldani ezt a problémát — mondotta er­ről Pozsgay Imre. Egységes piac, vámunió, szabadkereskedelmi öveze­tek — ezek a KGST-ben egyre gyakrabban megfogal­mazódó progresszív igények, amelyek egy valóban műkö­dő integrációs rendszer táv­latait rajzolják föl a tagor­szágok előtt. — Nemzeti piacok nélkül nem létezhet nemzetközi pi­ac. Előbb nemzeti keretek között kell kialakítani ava­lés értékviszonyokat, a reá­lis árakat. Csak ezek után alakulhatnak ki a reális vá­mok, s csak ezt követheti a vámkorlátokat lebontó vám­unió létrehozása — jelentet­te ki Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes. Ha­zánk állandó KGST-képvi- selője a szervezet vb-ülése alkalmából nyilatkozott az MTI moszkvai tudósítójá­nak. Magyarország fő törekvé­se a KGST-n belül — ösz- szegezte e téma kapcsán gondolatait Medgyessy Pé­ter — nem a meglévő integ­ráció erősítése, hiszen ez a piaci alapok nélkül nem mű­ködőképes. Célunk a valódi piacokra épülő integráció ki­építése. Mára világossá vált az egyes tagországok által járt utak különbözősége, mivel nincs a szervezetnek sem­milyen adminisztratív kény­szerítő ereje, s a demokra­tikusabb légkör láthatóvá teszi az egyéni utak keresé­sét. Törekvésünk az — mondta a magyar gazdaságpolitikus —, hogy kapcsolatainkat vi­lágpiaci alapokra helyezzük: lebontsuk a kontingensek rendszerét, kiépítsük a vál­lalatok közvetlen kapcsola­tait, kiiktassuk a tervegyez­tetés korábbi gyakorlatát, s áttérjünk a napi világpiaci árakon történő konvertibilis elszámolásra. Azokkal a partnerekkel, akikkel ezt rövid távon nem tudjuk megvalósítani, csak a mostani gyakorlat korrigálá­sára marad lehetőség. Ami a KGST apparátusá­nak működését illeti, vala­mivel áttekinthetőbbé vált, .de igazán még nem szaba­dult meg a nehézkességtől. Itt az a törekvés, hogy a gazdaságpolitikai egyeztetés­ben az ágazati szemlélet he­lyébe a funkcionális szem­pontok kerüljenek. A független Caehszlovákla meg­alakulásának 71. évfordulóján, október 28-án több mint tízezer ember tüntetett a prágai Ven­cel téren, szabadságot, nagyobb demokráciát és ÚJ kormányt kö­vetelve. A demonstrációt a ro­hamrendőrség erőszakot alkal­mazva oszlatta fel Telefotó * * * Három magyar állampolgárt Is őrizetbe vettek a csehszlovák hatóságok a szombati prágai Vencel téri tüntetésen. A prá­gai magyar nagykövetség vasár­nap virradóra az MTI tudósító­jával közölte, hogy a csehszlo­vák hatóságok tájékoztatása szerint egyiküket, dr. Varga Mi­hály hivatalosan akkreditált új­ságírót nem sokkal őrizetbe vé­tele után szabadon engedték, Budán Viktornak, a Fekete Do­boz elnevezésű ellenzéki video- folyóirat operatőrének huszon­négy órán belül, még vasárnap el kellett hagynia Csehszlovákiát. A harmadik magyar .állampol­gárt, Frick Lászlót a csehszlo­vák hatóságok továbbra Is őri­zetben tartják és hivatali sze­mély elleni, testi sértést okozó erőszakos cselekmény miatt büntetőeljárást Indítanak ellene. írta: A diplomáciai protokoll .......Tegnap a Kremlben díszebédet adtak. Képzelem, mi­ket szolgálhattak fel!" „... Az illető- egy terület élén állt. De nem mentek neki a dolgok. Erre kinevezték nagykövet­té." „ ... Megint feltartóztattak a Kijevi úton. Diplomaták kocsisorát kellett átengedni. Amerikában az elnök repülő­gépen utazik." M a egyre gyakrabban lehetünk fültanúi ilyen szavaknak. A világpolitika problémái immár nem csupán a hivatalos diplomaták monopóliumát jelentik. Ugyanakkor ezen a té­ren is sok még az úgynevezett fehér folt. A Pravda olvasóit is nem csupán külpolitikai lépéseink tartalma érdekli, hanem azok kivitelezése, pontosabban pro­tokolláris oldala is. Egyesek úgy gondolják, hogy túlzott pompával, pazarlóan szervezzük a diplomáciai látogatáso­kat. Mások viszont épp ellenkezőleg, amiatt aggódnak, va­jon nem tűntünk-e túl szerénynek a külföld számára. Elhatároztuk hát, hogy ezekkel a kérdésekkel Anatolij Borunkovhoz fordulunk. Borunkov a főiskolai tanulmányai befejezése után diplomáciai szolgálatot teljesített Kínában, majd Észak-Koreában. Hosszú évekig dolgozott a prótokoll- osztály munkatársaként, s ilyen minőségben járt több or­szágban, például az Egyesült Államokban, Kanadában és Irakban. A rangja: rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. Előadásokat tart a Diplomáciai Akadémián, s egy másik kollégájával közösen könyvet is írt a diplomáciai protokoll- ról. — Mi is tulajdonképpen a diplomáciai protokoll? — Általánosan elfogadott szabályok, normák és hagyomá­nyok összege az államközi kapcsolatokban. Az egyik állam­nak a másik állam iránti baráti érzései különböző formák­ban nyilvánulnak meg. Például a címer, a himnusz, a zászló tiszteletében. Ha a himnuszt a zenekar rosszul játssza el, az adott állam ezt úgy tekinti, hogy nemzeti méltóságában ko­molyan megsértették. A diplomáciai protokoll — a diplo­mácia érzékeny politikai eszköze. Nélküle egyetlen diplo­máciai lépés sem történik meg. És nagyon sok mindenre kell ügyelni, önök a sajtóban például azt írják: „Mobutu elnök”. De ha Kinshasában hivatalos dokumentumot kül­dünk az államfőnek,-okvetlenül a következőképpen kell cí­meznünk: „őfelségének, Mobutu Szesze Szeko Kuku Ngben- du Va Za Ban Ga marsallnak, a Zairéi Köztársaság elnöké­nek”. Vagy vegyük például azt az esetet, amikor nagyköve­tünk egy királynak adja át megbízólevelét. A királyi proto­koll szerint, amikor a nagykövet belép, meg kell hajolnia, majd a királyhoz lépnie, ismét meghajolnia és csak ezután adhatja át megbízólevelét... Azután hátrálva kell vissza­vonulnia. Egyik nagykövetünk egyszer táviratozott Moszk­vába, melyben érthetetlennek találta, hogy egy nagyhatalom képviselője bárki előtt hátráljon. Megkérdezte, mit tegyen. Visszaüzentünk: tegyen csak a protokoll szerint. — Emlékszünk arra, hogy nem is olyan rég egy-egy kül­földi államfő vagy más vezető látogatásakor az utcákat óriá­si transzparensek, portrék díszítették. Az emberek „önként, de muszájból” vonultak ki. — A túlzott protokolláris külsőségekről természetesen le kell mondani, de az egész protokollt elvetni nem lenne he­lyes. Ugyanakkor ma már sok mindent töröltünk a proto- kollból. Például nem fogadjuk díszsortűzzel az államfőket. Repülőgépeiket hazánk légterében nem kísérjük harci gé­pekkel, érkezésikor vagy búcsúzáskor nem vonul ki a re­pülőtérre az egész diplomáciai testület. Kijelölt emberek sem lengetnek ilyenkor transzparenseket. A repülőtéren csak annak az országnak a polgárai vannak jelen, ahonnan a magas rangú vendég érkezik. Például az adott ország nálunk tanuló diákjai vagy itt dolgozó szakemberei. Szovjet állam­polgárok sem vonulnak iki most már Ilyenkor a repülőtérre. Nem függesztjük ki a vendég és a vezetőink hatalmas port­réit. A megérkezéskor nyilatkozatdk sem hangzanak el. Nem szervezünk nagygyűléseket és gyűléseket, amelyeken a ven­dég és a vendéglátók felszólalnának. A vendég számára nem kötelező a színházlátogatás sem. Csak, ha ezt ő maga kíván­flPABAfl ja. Megszüntettük a vendég ajándékokkal való elhalmozá- sát is. Most már csSk igen szerény emléktárgyak jöhetnek szóba. — Es ez mit jelent? — Ilyen emléktárgy lehet egy váza, egy díszdoboz, de le­het egy festmény is. — Az olvasók kérdezik azt is, hogy a Legfelsőbb Tanács elnöke az utóbbi időben miért nem fogadja a vendég állam­főket közvetlenül a repülőtéren? — Ennek egyszerű oka van. Éspedig az időmegtakarítás. Ebben a tekintetben nem találtuk fel a spanyolviaszt, hi­szen több országban az államfő rezidenciájában vagy előtte fogadja a vendéget. így van ez például az Egyesült Álla­mokban. A repülőtéren a vendég így is megkapja a szoká­sos tiszteletet, azaz felsorakozik a díszőrség és elhangzanak a himnuszok. — Sokan azt képzelik, hogy a diplomaták élete felhőtlen, a fogadásokon pedig dőzsölnek mindenféle jóban ... — Egyesek valóban ilyennek képzelik a diplomaták életét. Hogy mindig kocsi várja őket a bejáratnál, s ebédre kaviárt és egyéb finomságokat fogyasztanak. Hadd mondjam el, hogy ez nem így van. Amikor Radzsiv Gandhi tiszteletére adtunk díszebédet, csupán zöldségfélékből készült ételeket, gyümölcslevest és gyümölcsöt szolgáltak fel. Semmi mást. — És szeszes italt? — Tömény italokat nem szokás. Bár a diplomáciai foga­dásokon van bor, de nagyon csekély mennyiségben. Hadd mondjam el egyébként, hogy valamennyi fogadás esetében nagyon bonyolult dolog a menüt összeállítani. Figyelembe kell venni a vendég ízlését, a nemzetközi konyha sajátossá­gait, a vallási étkezési tilalmakat stb., gyakoriak az olyan fogadások, amelyeken csak gyümölcslevest és ásványvizet szervírozunk. — És a biztonság? — Amikor a látogatást előkészítő csoport külföldre uta­zik, tagjai között mindig ott vannak a biztonsági szolgálat képviselői is. A biztonság kérdéseit mindig részletesen ki­dolgozzák. Néhány évvel ezelőtt például a szingapúri kor­mányfő látogatására készültünk. Valamennyi szervezési kér­dés megvitatása után, a szingapúri illetékesek váratlanul megkérdezték tőlünk, ki fogja őrizni az elnököt. Majd el­magyarázták, hogy a testőrnek olyan embernek kell lennie, aki jól tud futni. A szingapúri elnök ugyanis általában ko­cogással kezdi a munkanapját. Amikor Nagy-Britanniában járt, reggeli futására a testőrök is elkísérték, de nem tudtak vele lépést tartani. — Ki szervezi nálunk a különböző országok nagykövetei­nek jubileumi felszólalását a központi televízióban? — Ez a külügyminisztérium dolga. Ezt a gyakorlatot nem szüntethetjük meg, hiszen, ha megtörténne, akkor másnap egyetlen külföldi televízióban sem szólalhatnának fel nagy­követeink. Mi viszont'érdekeltek vagyunk abban, hogy nagyköveteink a fogadó országban bizonyos méretű munkát fejtsenek ki. Hiszen külföldön ma is sok mendemondát ter­jesztenek rólunk. — ön nem látja úgy, hogy országunkban valamelyest csökkent a szimbólumok, azaz a himnuszok és a lobogók iránti tisztelet? — Egyetértek önnel. Annak idején' amikor a himnusz újjászerkesztett szövegét fogadtuk el, ésszerűnek tűnt a maximális propagálásról hozott döntés. Gondolok itt az is­koláikban, más tanintézetekben való propagálásra. Az Egyesült Államokban és Kanadában saját magam láttam, hogy a tanulók szinte könnyes szemmel, kezüket a szívükre téve énekelték a himnuszt. Nálunk pedig néha arra sem fi­gyel senki, amikor felvonják a zászlót. Arra sincsenek nor­mák, hogyan viselkedjünk a zászló vonatkozásában. Ügy vélem, ez a diplomáciai tárca mulasztása is. — Befejezésül azt szeretném megkérdezni, hogy ön sze­rint a külföldiek hogyan értékelik diplomáciai protokollun- kat? — Amennyire sokéves tapasztalatom alapján meg tudom ítélni, kedvezően. A küldöttségek többsége elismerően szól a szovjet diplomáciai protokoll működéséről. E protokoll­nak jó hagyományai vannak, amelyeket tovább kell ápol­nunk. RIZS Indiában egy szupergyorsan termő rizst kísérleteztek ki. amelyet a vetéstől számított 60 nap után már le lehet aratni. Az eddigi rizsfajtá- kat 110-140 nap után lehet learatni. Az új rizsfajta egyesíti magában az összes rizsfajták jó tulajdonságait, kétszer nagyobb hozama van, évente kétszer lehet aratni. Már a jövő évtől kezdve nagy területeken fogják ter­meszteni. A rizs Indiában a lakosság fő tápláléka. Tavaly 56,43 millió tonna termett, s az a cél, hogy az idén ugyanolyan nagyságú terü­letről 68 millió tonnát aras­sanak le. A NYUGATNÉMET BURDA és az amerikai Hearst ma­gazin asztrológiai lap közös kiadását tervezi az Egyesült Államokban, Jupiter néven. A világűr titkai iránti foko­zott érdeklődésre alapozva, a Hearst félmillió példányt akar értékesíteni belőle, az újságárusokon keresztül. A csillagok állásával foglalko­zó magazin kezdetben ne­gyedévenként jelenne meg, majd pedig havi rendszeres­séggel. A Burda egyébként jelenleg havonta jelenteti meg az NSZK-ban saját Ju­piterét. Az amerikai Jupiter ára öt cent híján két dollár lesz. Gazdái elsősorban a karriert kedvelő hölgyekre számítanak olvasóként, a fel­mérések szerint ugyanis ők a legmohóbb horoszkópfalók. KELENDŐK AZ EURÓPAI DISNEYLAND RÉSZVÉNYEI Az amerikai üzletemberek elégedetten dörzsölhetik a kezüket, mert a Párizs kö­zelében épülő Disneyland részvényei igen kelendőek Európában. A legtöbb rész­vényt eddig a britek, a franciák, a belgák és a hol­landok vásárolták. Összesen egymilliárd dollár értékű részvényt bocsátottak áruba. Eleinte csak a Közös Piac államainak polgárai vásárol­hatnak részvényeket. SZOVJET HÁZASSÁGKÖZVETÍTÖ IRODA Moszkvában házasságköz­vetítő iroda nyílt, amely le­hetővé teszi, hogy szovjet és külföldi polgárok kom­puter segítségével házastár­sat keressenek maguknak. A komputerek össze vannak kötve több mint 100 másot- szággal. A házasságközvetítő szolgáltatásait 450 ezer szov­jet és külföldi polgár veszi igénybe. Egy szovjet nő pél­dául egy olasz férfival is­merkedett meg házasságkö­tés céljából. Az iroda szol­gáltatásait ezenkívül ameri­kaiak. britek, franciák és nyugatnémetek veszik igény­be. I $ S «1 Minden betételhelyező j nyer! ^ Aki október 31-ig ^ a Takarékszövetkezeti Banknál S (Békéscsaba, Szabadság tér 11—17.) helyez el betétet, nyit bankszámlát, előfizet új személygépkocsira vagy letéti jegyet vásárol, % a helyszínen értékes ajándéktárgyban részesül. Mindenki a saját maga által kihúzott nyeneménytárgyat kapja. 4 Hiiitelügyekben is rendelkezésre ál:l ! s S A TAKARÉKBANK. J A. Batigin, A. Ljutij A Varsói Szerződés nem akadályoz bennünket Szocialista integráció a KGST VB napirendién Tüntetés a prágai Vencel téren

Next

/
Thumbnails
Contents