Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

1989. október 26., csütörtök Pozsgay Imre Londonban S/erdán délben Londonba érkezett Pozsgay Imre állam­miniszter, hogy a „Magyarok: Nagy-Britannia tiszteleg Ma­gyarország előtt” címmel rendezett, egy hónapig tartó fesz­tivál magyar fővédnökeként részt vegyen a Barbican Köz­pontban este sorra kerülő ünnepélyes megnyitón. Az állam­minisztert Lord Rothermere, a magyar hetek brit szervező- bizottságának elnöke köszöntötte London heathrowi repülő­terén. • A dán külügyminiszter látogatása hazánkban Margaret Thatcher brit kormányfő tájékoztatást vár a magyar helyzetről Pozsgay Imre államminisztertől, akit pénteken fogad a Downing Street 10-ben — jelentette szerdán a konzervatív kor­mányhoz közelálló The Daily Telegraph. Pozsgay'Imre a „Magya­rok: Nagy-Britannia tiszte­leg Magyarország előtt" címmel rendezett egy hóna­pos kulturális fesztivál ma­gyar fővédnökeként érkezik szerdán délben Londonba. Az államminiszter délután látogatást tesz a londoni egyetemen. Este a magyar hetek brit fővédnöke, a ken- ti hercegi pár társaságában a Barbican központban részt vesz a fesztivál ünnepélyes megnyitásán: a képzőművé­szeti és a plakátkiállítás verniszázsán. majd a Bu­dapest fesztiválzenekar kon­certjén. A magyar politikus csü­törtökön Tom King védelmi Kétnapos magas szintű ta­nácskozást kezdett szerdán Párizsban a COCOM taná­csa. A 17 nyugati ország képviselőiből álló testület feladata, mint ismeretes, az, hogy ellenőrzést gyakoroljon a Szovjetunióba, Kínába, a kelet-európai országokba és miniszterrel és William Waldegrawe külügyi állam­miniszterrel folytat megbe­széléseket. Ezen a napon ta­lálkozik Neil Kinnockkal, az ellenzéki Munkáspárt vezé­rével is. Pénteken, John Ma­jor külügyminiszterrel ter­vezett eszmecseréjét meg­előzően fogadja őt Thatcher asszony a miniszterelnöki rezidencián. Amint a The Daily Telegraph írja, a brit korrfiányfő mindenekelőtt arról óhajt tájékoztatást kapni Pozsgay Imrétől, va­jon a hatalom milyen meg­osztására készülnek, ameny- nyiben, mint az várható, az új Magyar Szocialista Párt eiveszíti jelenlegi parlamen­ti többségét. A lap értesülé­se szerint Thatcher asszonyt az is érdekli, hogy mik Pozsgay Imrének és refor­mer elvbarátainak tervei ar­ra az esetre, ha az ellenzé­ki Magyar Demokrata Fó­rum jelöltjét választják meg köztársasági elnökké. az ázsiai szocialista orszá­gokba irányuló export felett, megakadályozza azt, hogy stratégiai jelentőségűnek minősített cikkek, katonai fontosságú áruk, legkorsze­rűbb technológiát képviselő eszközök jussanak el ezek­nek az országoknak piacára. Uffe Ellemann-Jensen, a Dán Királyság nem hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere magyarországi útjának ,má- sodik napján, szerdán dél­előtt vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel tárgyalt. A külügyminiszteri talál­kozón áttekintették a ma­gyar—dán kapcsolatok ala­kulását, s mindkét részről a kontaktusok további fejlesz­tését szorgalmazták. Uffe Ellemann-Jensen a kapcso­latépítés egy konkrét lépé­séről is tájékoztatta magyar kollégáját; elmmondta, hogy Dánia ipari beruházási ala­pot hoz létre a vegyes vál­lalatok dán- résztvevőinek ösztönzésére. Arról is tájé­koztatta Horn Gyulát: a kö­zeljövőben egy küldöttség látogat Magyarországra az­zal a céllal, hogy feltárja a beruházási lehetőségeket. Dánia azt szeretné, hogy a már működő hét vegyes vállalat mellé újabb közös vállalkozások zárkózzanak fel. Uffe Ellemann-Jensen bejelentette azt is, hogy Dá­nia elfogadja azt a magyar javaslatot, amely egyezmény megkötését szorgalmazza a diplomata és a szolgálati út­levelek vízumkényszerének eltörlésére. Az egyezmény megkötéséről hamarosan tár­gyalások kezdődnék. A dán külügyminisztert délelőtt Németh Miklós kor­mányfő a Parlamentben, majd délben Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a párt székházában fo­gadta. A dán külügyminiszter tájékoztatást kért vendéglá­tójától a párt strukturális átalakulásáról, a magyar belpolitikai életben elfoglalt helyéről. A pártelnök megítélése szerint Magyarországon jó irányú folyamatok bontakoz­nak ki, amihez a Nyugat je­lentős támogatást nyújthat. Magyar részről mindenek­előtt azt szeretnék, ha a nemzetközi pénzintézetek nagyobb megértéssel kezel­nék a magyar gazdaságot. Uffe Ellemann-Jensen két­napos, nem hivatalos ma­gyarországi látogatásának befejeztével szerda délután elutazott Magyarországról. COCOM-tanácskozás Párizsban A pozsonyi ÚJ SZÓ-ban olvastuk A fiú — apjáról Szergej Nyikityics Hruscsov a tudós, Hruscsovról, a politikusról — Evekkel ezelőtt az Egye­sült Államokban megjelen­tek Hruscsov emlékiratai. Autentikusok voltak ezek? S ha igen, mikor jelennek meg a Szovjetunióban? — Meggyőződésem, hogy megjelennek, de az anyag még nincs feldolgozva. Ed­dig néhány részlet jelent meg folyóiratokban. Még sok időre lesz szükség. Apám mindent magnószalagra mondott, száz meg száz órá­ról van szó. Most szerkesz­tem a lemásolt hangszala­gokat. Ez néhány ezer ol­dalnyi kézirat. Az emlékiratok két kötete évekkel ezelőtt valóban meg­jelent New Yorkban. Tény, hogy ami megjelent, telje­sen megfelel az igazságnak és a valóságnak, de ez egy nagyon rövidített változat, valójában csak szemelvé­nyekről van szó. Ráadásul íapám kezdetben mindent maga írt, még beszédeit is. Később magnóra diktált. A leírt szöveget nem ritkán há­romszor is átdolgozta. Sok anyag maradt, még olyan hangszalagok is, amelyeket még senki sem hallott. So­kan jelentkeznek : segítünk önnek a feldolgozásban, a ténybeli hibák kijavításá­ban. De én úgy vélem, egy átdolgozás után ezek már nem Nyikita Hruscsov visz- szaemlékezései lennének, hanem valamiféle módosító­kollektíváé. Ráadásul ezt a nem könnyű szerkesztői munkát személyes kötelessé­gemnek tartom, a fiú köte­lességének apjával szemben. — önt mély és forró kap­csolat kötötte apjához. Még­is úgy tűnik, nem könnyű egy nagy államférfi fiának lenni... — Igaza van. Ami pedig kapcsolatunkat illeti, úgy gondolom, valóban jók vol­tak. Apám érzékeny, jó em­ber volt, nagyon aktív, sok dolog iránt érdeklődött... — Az államférfi-apa tu­dott találni időt a gyerme­kei számára? —í Ügy gondolom, tudott időt találni arra, hogy rá­vezessen minket azokra a dolgokra, amelyeket fontos­nak tartott. Emlékszem, még gyerekek voltunk, amikor el­vitt minket a kolhozokba. Tudtuk, miért és hogyan ül­tetik a burgonyát. Máskor pedig egy építőipari üzembe vitt minket. Néha csak úgy sétáltunk, vagy csónakáz­tunk a Moszkva folyón. A kapcsolata velünk azonban mindig valami fontos körül forgott, mindig magyarázott valamit, mindig valamire ta­nított minket. „Különleges” helyzetemet inkább akkor kezdtem érez­ni, amikor munkába álltam. Nem könnyű dolog egy idő­ben állásban és a kormány­fő fiának lenni. Néha meg­kérdezik tőlem, nem lett-e nehezebb a helyzetem, ami­kor apám távozott tisztségé­iből. Azt válaszolom, bizo­nyos mértékben inkább könnyébb lett. Ha ugyanis valamiről elmondod a véle­ményed, s a többiek egyet­értenek veled, egy idő után azon kezdesz gondolkodni, miért ez az egyetértés. Va­lóban igazad van, vagy mint a miniszterelnök fiával nem akarnak ujjat húzni veled? — Tehát boldognak tartja a gyermekkorát? — Ez nem olyan egysze­rű. Ne felejtse el, hogy há­ború is volt. Súlyos beteg voltam, tuberkolózisom volt, s gyakorlatilag egy évet gipszágyban feküdtem, man­kóval jártam ... Már mond­tam, nem volt egyszerű, aka­rod vagy sem, a többiek úgy néznek rád, mint valami kü­lönleges jelenségre. — Ebből az okból nem tartottak öntől a tanítók az iskolában? — Úgy hiszem, nem. Jó és rossz jegyeket is adtak, ahogy megérdemeltem. S ha problémákat okoztam, ak­kor behívták az anyámat — ugyanúgy, mint a másokét. Ez bizonyára apám és anyám érdeme is, akik azt mond­ták: ne sértsék meg a fiun­kat a meg nem érdemelt jó jegyekkel. — Milyen volt a család­juk? — Népes volt. Volt egy idősebb bátyám, mint pilóta vesztette életét a háború­ban. Két nővérem és egy hú­gom van. Egy további nővé­rem csak nagyon rövid ideig élt, még huszonnyolcban meghalt. Azt gondolom, minden gond ellenére jól éltünk, összetartóan. Talán kicsit közelebb álltam apám­hoz, élete utolsó éveiben sok időt töltöttünk együtt. Ta­lán azért is, mert én való­sítottam meg ifjúkori ál­mát. Ugyanis valamikor mérnök akart lenni ... s én az lettem. — Mindezekben az össze­függésekben nyilván lénye­ges szerepet játszott az ön anyja is. — Vitathatatlanul. S — úgy vélem — nemcsak az államfő feleségének bizonyos felelősségéről van szó. Ha­nem ugyanígy az anya fele­lősségéről is ... A háború alatt, negyvenegytől negy­vennégyig apámat egyálta­lán nem láttam. Állandóan a fronton volt. Anyánk tu­dott szigorú lenni, nem tűr­te a rendetlenséget, néha va­lóban olyannak láttam őt, mint a család parancsnokát. Illendőségre, becsületes és jeles viselkedésre nevelt minket... Harmincnyolcig különböző politikai tisztsé­gekben is dolgozott. — Gyermekkorában volt valamilyen titkos vágya? Mi akart lenni — politikus, pi­lóta, költő? — Tengerész. Nem volt ez kisfiús álmodozás, komolyan és sokat sportoltam, készül­tem a belépésre a haditen­gerészeti műszaki iskolába. Azonban egészségi okokból nem vettek fel, betegsége­met már említettem ... Ér­dekelt a biológia is, valóban máig is lepkéket gyűjtök, már egész szép kis gyűjte­ményem van. De végül is mérnök lettem, az elektro­technika a szakom. — Hallottam, hogy űrku­tatással is foglalkozott. — Igen, egy ideig. Elekt­ronikai műszerekről és be­rendezésekről volt szó. De hatvannyolcban valakinek eszébe jutott, hogy Hruscsov valahogy nem illik erre a területre. Igazából nem is bánt a dolog. Munkám, úgy hiszem, nem kevésbé jelen­tős. A számítástechnika előtt változatlanul óriási jövő áll. — önnek három fia van. Gondolja, hogy ugyanúgy folytatják majd az ön mű­vét, mint ahogy ön gondol­kodik apja hagyatékáról? — Hiszem, hogy igen. A legidősebb harmincéves, gyermekpszichológiával fog­lalkozik. A másik kettő még tanul. Feleségem, Valentyi- na Nyikolajevna a tudomá­nyos akadémia egyik intéze­tében dolgozik. — Hogyan viszonyulnak fiai Nyikita Hruscsov sze­mélyéhez? — Tisztelettel. Segítenek nekem a munkámban. A kö­zelmúltban Hruscsov — az a tíz év címen kiállítás volt Moszkvában. A legidősebb fiam húgom fiaival együtt a szervezők közé tartozott. — Jut a csiládjuknak egy­általán ideje a pihenésre? — Néha erre is találunk időt. Van kertünk... Én ások, kapálok, a feleségem veteményez, palántáz ... — Kukoricát is ültetnek? — Természetesen kukori­cát is. Hát hogyne! Elmosolyodott, s búcsúzó­ul kezet szorított. Karai Krticka f1EH3EHCKASi £t jjM ^®[furler.All8emT& u ____r. M amíiú: HORDOZHATÓ EKG A Sharp japán cég az osa- kai egyetem orvostudományi tanszékének közreműködésé­vel elkészítette az első hor­dozható elektrokardiográfot. A 230 gramm súlyú, 12,5 centiméter hosszú, 7 centi" méter széles és 2,7 centimé­ter magas készülék nyomta­tott áramkörös memóriaegy­sége rögzíti a beteg pulzus­számát. Négy elektródával és folyékony kristályos képer­nyővel rendelkezik, ez utób­bin a beteg követheti szív­verését. A-VITAMIN Sokat vitatták, haszno- sak-e a retinoidok (az A-vi- tamin szintetikus változatai) a rák megelőzésében és ke­zelésében. Hosszan tartó vizsgálatok, elemzések, ku­tatások nyomán bebizonyo­sodott, hogy az említett anyaggal végzett helyi ke­zelés nyomán javulás vált­ható ki a méhrák kezdeti fázisában, bizonyos esetek­ben a rákos agydaganatot, a tüdő- és torokrákot is sikere­sen leállították. A legna­gyobb hátránya a retinoi- doknak, hogy nagy adagok­ban rendkívül mérgezőek. Most próbálkoznak olyan anyagok szintetizálásával, melyek kevésbé ártalmasak a szervezetre. CUKORKÁRA, CSOKOLÁDÉRA és más nyalánkságra Nagy- Britanniában évente 3,2 mil­liárd font sterlinget költe­nek. Legfrissebb statisztikai adatok szerint az édes szájú brit polgárok ily módon annyit költenek édességre, ami az élelmiszer-vásárlá­saikra költött összeg tíz szá­zalékának felel meg. A szi­getországban jobbára honi édességeket hoznak forga­lomba, ezek ára bizony nem olcsó: egy kisebb csokoládé 50 pennybe is kerülhet. Egy­idejűleg társadalmi szerve­zetek amellett kardoskod­nak, hogy a termelők csök­kentsék az élelmiszerek cu­kortartalmát, mert az ártal­mas az egészségre. SZÁMÍTÓGÉP IRÁNYÍTJA ezentúl Kolbitz 150 ezer ház­tartásának vízellátását az NDK-ban. Speciális elektro­nikus műszerek figyelik a városi vízvezeték-hálózat üzemeltetésének valamennyi fontos adatát. A számítógé­pes irányítás bevezetésével évente 500 ezer kilowattóra villanyáramot takarítanak meg SOKBA KERÜL A LENGYELEKNEK az „ő Rákosijuk" nyomainak eltüntetése. Lublinban 10 millió zloty kellene ahhoz, hogy lebontsák a szobrát Bo- leslaw Bicrutnak, aki 1956- ig állt az ország élén, és aki­nek a vezetése alatt hajtot­ták végre Lengyelország sztalinizálását. A Gazeta Bankowa című hetilap java­solja, hogy azok fizessék meg a szobor eltávolísását, akik annak idején felállít­tatták. Az újság azt is ajánlja, hogy a költségek csökkentése végett az ilyen szobrokat próbálják meg át­alakítani más emlékművek­ké. KERÉKPÁRMENTES UTCÁK PERINGBEN? Közlekedési szakemberek bejelentése szerint kísérlet­képpen ki fogják tiltani a kerékpárokat a kínai fővá­ros egyes utcáiról. A ren­delkezéstől a kínai metro­polis növekvő forgalmi gondjainak enyhülését vár­ják. A 12 milliós Pekingben jelenleg 7,6 millió kétkere­kűt — családonként átlag­ban kettőt — tartanak szá­mon. A kelet-ázsiai ország büszkélkedhet a világon a legtöbb kerékpárral, kb. 300 millióval. A pumpa azonban — az Új Kína hírügynökség jelentése sezrint — nem csu­pán a korlátozások miatt mehet fel a derék kínai bi­ciklitulajdonosokban. Né­hány éven belül ugyanis a pekingiek 2 jüan (0,55 dol­lár) adót lesznek kénytele­nek fizetni minden egyes kerékpár után, amitől a te­kintélyes bicikliállomány csökkenését remélik a kínai fővárosban. RÉGÉSZEK AZ IDŐ SZORÍTÁSÁBAN A La Manche-csatorna alá tervezett francia—angol alagúthoz végzett aknamélyí­tések során egész sor érde­kes régészeti leletet találtak. A francia oldalon felfedez­tek egy nekropoliszt a késő bronzkorból meg egy gall- római település maradvá­nyait. Ezt az illetékes ókor- kutatási hivatal „fontos in­formációk lelőhelyének’’ mi­nősítette. Ám a régészek örömét beárnyékolja az idő szorítása. Az Eurotunnel magánkonzorcium könyörte­lenül hajtja az ásási munká­kat. Minden lelőhelyen vég­zendő munkák idejéről ke­mény tárgyalások folynak. Francia űrrepülőgép-rendszer tervezete: fantáziakép a Star-H vízszintes helyzetből felszálló, kétlépcsős űrrepülő- gép-rendszerrpl, amelyet 1989. október 20-án hozott nyil­vánosságra a Dassault francia repülőgépgyártó vállalat. A hőlégsugaras meghajtású első fokozat 40 kilométeres ma­gasságba képes felemelkedni, maximum hatszoros hang- sebességgel. Innen a második, kriogénikus fokozat emel­kedik tovább, hogy mintegy 20 tonna súlyú terhet, pl. a képen látható Hermes űrrepülőgépet állítsa alacsony Föld­körüli pályára. A Star—H-program illeszkedik az egyéb európai' (HÓTÓL), amerikai (NASP) és japán (JASP) űr­programokhoz. (Telefotő)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents