Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-26 / 254. szám
1989. október 26., csütörtök o MDF-kezdeményezés Hz ivóvíz arzénmentesítése A Dél-Alföldön több településen helyi akciókat kezdeményezett a Magyar Demokrata Fórum, hogy a lakosság mielőbb arzénmentes, egészséghez ivóvízhez jusson. Az ivóvíz minőségét javító program szerint 1995- re oldják meg e térség valamennyi településén az arzénmentesítést. Csaknem egy évtizede, nemzetközi felméréshez kapcsolódva végeztek ezen a területen vizsgálatokat, ami- koris kiderült, hogy az egészségileg megengedettet meghaladó mennyiségű arzént tartalmaz nem egy városban, településen az ivóvíz — tájékoztatta a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban Horváth Vera. a vízkészlet gazdálkodási osztály helyettes vezetője az MTI-t. A részletes vizsgálat során 68 településen minősítették a vizet magas arzéntartalmúnak. Az 1984-ben megkezdett program eredményeként 1988. végére 1,3 milliárd forint felhasználásával — kútfúrásokkal, vízberendezések felszerelésével műépítésekkel, tisztítóberendezések felszerelésével — sikerült elérni, hogy 49-re csökkent a magas arzéntartalmú vizet használó települések száma. Ezen belül 20 településen rendkívül rossz a helyzet; ez mintegy százezer lakost érint. A tervek szerint 1990. végére a leginkább veszélyeztetett *elepülések számát 11-re csökkentik; e települések lakóinak száma mintegy 63 ezer. A munka második ütemében, 1988. és 1995. között várhatóan 2,9 milliárd forint használható fel, erről hamarosan dönt a Miniszter- tanács. Több körzetben eddig még csak azt sikerült elérni, hogy az arzéntaralmú és a tiszta víz keverésével legalább az egészségügyi határérték kétszeresére csökkentsék az arzéntartalmat. Teljes körű megoldást az ütemezés szerint csak 1995-re hoz a program, amennyiben a költségvetés rendelkezésére bocsátja a tervezett, s feltétlenül szükséges összegeket. Engesztelő Engesztelő A hét elejéii vetítést tartottak Békéscsabán, a Phaedra mozi kamaratermében, a nagyteremben és a Terv moziban is. Mindhárom előadás bevételét a Kontur Moziüzemeltető és Kulturális Vállalat felajánlotta a majdan Békéscsabán elkészülő második világháborús emlékmű alapítványára. A kamaratermi Engesztelő című dokumentumfilm része volt az október 23-ai ’56-os megemlékezéseknek. A film az ’56-os salgótarjáni események két áldozatának halálát, illetve annak körülményeit kutatja, a családtagok keserű küzdelmét a férj és az apa ' felkutatására. Az igazságot keresi az asszony a férjéről, a lányok az apjukról. Megszólalnak a korabeli szemtanúk és lassan- lassan sejilieni látszik az igazság. A vetítést követő beszélgetésben a megbocsátás fontosságáról szóltak a legtöbben. Maga Geskó Sándor szociológus, a film egyik alkotója is úgy vélekedett, hogy az ötvenes évek pu- fajkásainak, azoknak, akiknek kezéhez vér tapad, a- bűnbocsánat pillanatait kell megadnunk. A vetítés és beszélgetés után megkérdeztem egy, az akkori időket meg nem élt fiatal lányt, Gulyás Szabó Andreát. Meghatódva, kora ellenére érzelmektől nem mentesen mondta el, milyen hatást gyakoroltak rá a látott képek. — Nagyon nehéz erről objektív véleményt mondani — kezdte —, mert mélyen megrázó volt a film. Rám, akinek ’56-tal semmilyen közvetlen kapcsolatom nem volt, alapbenyomást tett arról, hogyan mondtam véleményt azokról az időkről a film előtt, és hogyan utána. Meg kell mondanom, változtak az érzelmeim, a tényismeretem és a gondolataim is. A vetítés apropója azonban nemcsak az ’56-os for- radalöm volt, hanem a második világháborús, Don-ka- nyarban elesettekre való emlékezés. Egy békéscsabai emlékmű. Amikor erről kérdeztem néhány személyt, elmondták, nem tudtak arról, hogy a bevételt egy ilyen emlékműre ajánlották fel, csak a helyszínen kapott emlékkártyáról értesültek róla. Vánsza Pál azonban hozzátette néhány gondolatát az emlékműről. — Csodálatosnak tartom, hogy vannak olyanok, akiknek eszébe jutottak a második világháborúban, elesettek. Gondolom, hogy a vár- ros majd összefog annak megvalósításáért, mert ez legalább olyan fontos a történelmünkben, mint ’56. Hogy hol lesz, az még a jövő kérdése, de mindenképpen' jó lenne, ha a lakosság közvetlenül elmondhatná javaslatait, elképzeléseit. H. A. Pénteken hitelesítik az aláírásokat Az eddigiek szerint minden bizonnyal meglesz az a 100 ezer, népszavazást kezdeményező érvényes aláírás, amelyet a Szabad Demokraták Szövetsége gyűjtött ósz- sze. Ezt Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője közölte az MTI munkatársánáak kérdésére. Hozzátette: a múlt hét közepén átvett 137 ezer aláírás ellenőrzését már lényegében befejezték. Ezt a műveletet a személyi számok alapján számítógépes módszerrel végezték; ellenőrizték az aláíró személy választójogosultságát, illetve lakhelyének hitelességét. Azt is közölte, hogy az Országgyűlés illetékesei — noha erre nyolc nap állt rendelkezésükre — egy órán belül továbbították az ellenőrzést végző hivatalnak az SZDSZ képviselőitől kedden átvett, újabb 66 ezer aláírást. Kéry András elmondta. hogy csütörtök éjjelig befejezik munkájukat, mert az Országos Választási Elnökség pénteken ül ösz- sze. E testület feladata lesz az aláírások hitelesítése. A népszavazásról szóló törvény értelmében, ha megvan a 100 ezer hitelesített -aláírás, akkor a népszavazást ki kell írni. Ismeretes, hogy az SZDSZ egyebek közt arra a kérdésre szeretne választ kapni a népszavazáson, hogy sor kerüljön-e a köztársasági elnök megválasztására az új parlament felállása előtt. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Újkígyósiak felhívása — 1 Munkásőrség vagyonának hasznosítása — MUOSZ-vélemény A Magyar Demokrata Fórum újkígyós! szervezete az alábbi állásfoglalást hozza nyilvánosságra. A Magyar Szocialista Párt helyi szervezetének létrehozására 1989. október 20-án, Újkígyóson összehívott gyűlésen olyan kijelentések Is elhangzottak, amelyek nem szolgálják a nemzet, a falu érdekét, sem a diktatúrából a demokráciába vezető békés átmenet Agyét. A gyűlésen az egyik felszólaló megkérdőjelezte a szegedi Időközi választások tisztaságát, rágalmazta a megválasztott képviselőt, akinek — bár a magánéletéről „pontos” információkkal szolgált —, a nevét Hátfalról Sarkadira változtatta. Egy másik felszólaló azzal ijesztgette a megjelenteket, hogy az „ellenzék falhoz akarja állítani a kommunistákat”. Az MDF jelenlévő képviselője, miután üdvözölte a szervezet (az MSZP) megalakulását, visz- szautasította a vádakat és rágalmakat (a gyűlés szervezői helyett). Felszólalásából azonban az MSZP-tagok egy része utólag hiányolta az együttműködési szándék kinyilvánítását. Az átalakulás kényes időszakában milyen együttműködés alakulhat ki, ha egy — magát az állampárt jog szerinti örökösének valló — politikai szervezet eszköztárában már megalakulásának pillanatában jelen van a vádaskodás, rágalmazás, és a félelemkeltés? Felhívunk minden felelősen gondolkodó állampolgárt és politikai szervezetet, hogy a közelgő választási küzdelmekben mindannyian kerüljük ezen eszközök használatát, mivel ezek a személyiség jogait, az emberek erkölcsi érzékét sértik! Újkígyós, 1989. október 24. A Magyar Demokrata Fórum újkígyós! szervezete nevében Dócs Zoltán, Bábáné Holtai Gabriella * * * A Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről hozott országgyűlési döntés nyomán a Pénzügyminisztérium zárolta a Munkásőrség vagyonát. A könyvelési adatok szerint több, mint 11 milliárd forintot érő Ingatlan és ingó vagyontárgyak — forgalmi értékük nem azonos a könyvelésivel i— hasznosítására a pénzügyminiszter Gruber Nándor PM-föosztályvezetöt nevezte ki miniszteri biztosnak. Gruber Nándor az MTI munkatársának kérdésére elmondta: társadalmi és államigazgatási szervek bevonásával bizottság alakult a felszámolási teendők végrehajtására. A bizottság a zárolt vagyon hasznosítására pályázati felhívást ír ki. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a felszámolási eljárás során elsődlegesnek tekintik, hogy a lehető legmagasabb árbevétellel értékesítsék a vagyontárgyakat. Térítés nélküli átadásra csak rendkívül indokolt esetben, más hasznosítási mód hiányában lesz lehetőség. Az eljárás során figyelembe kívánják venni, hogy a helyi önkormányzatok milyen elképzeléseket alakítottak ki a területükön lévő épületek, székházak üdülők, stb. sorsáról. * * * A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége és Etikai Bizottsága állást foglalt az utóbbi Időben elszaporodó, kri- tikátlan, felelőtlen, sok esetben minden alapot nélkülöző, kifejezetten rágalmazó, a személyiségi jogokat durván sértő — az újságíró társadalom tekintélyét is romboló — publikációk és szerkesztési gyakorlat ellen. Elfogadhatatlan ugyanakkor a jogsérelmet elszenvedettek részéről bármilyen önbíráskodás, mert a bíróságok feladata, hogy jogsérelem esetén megfelelő elégtételt adjanak, ehhez azonban szükséges lenne, hogy törvényi eszközökkel, következetesen szorítsák vissza a személyhez fűződő jogsértéseket. A MUOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága ezért felkéri a jogélet Illetékeseit, szüntessenek meg minden olyan jogi akadályt, amely jelenleg esetleg megnehezíti, hogy a polgári perekben anyagi jellegű kár hiányában erkölcsi kártérítést állapíthassanak meg. Jelentős összegű erkölcsi kártérítés megítélése ugyanis kellő visszatartó erőnek bizonyulhat a személyhez fűződő jogsértések elszaporodása ellen. Budapest, 1989. október 25. A MUOSZ Elnöksége és Etikai Bizottsága Alinak a darvak... (Folytatás az 1. oldalról) lyen szörnyen nézett ki, és előtte is csupa gaz, rendetlenség! Én is jöttem segíteni, letakaritani. Nem kis feladattal kellett tehát megbirkózniuk a tervezőknek, mestereknek, de az eredmény elismerésre méltó. Az 1800-as évek végén emelt épület felújítása, eredeti állapotba való visz- szaállítása Barna György tervező, Németh Béla asztalos és Mátrai Mihály kőműves munkáját dicséri, a kiállítóterem pedig Réthy Zsigmondot, a Munkácsy Múzeum természettudományi osztályvezetőjét, ugyanis az ő előzetes tanulmánya alapján valósult meg a múzeum, melynek belső kialakításából is oroszlánrészt vállalt. S hogy az elképzelésből egyáltalán terv és valóság lehetett, az Kardoskút Község Tanácsának köszönhető, hiszen ők kezdettől szorgalmazták, szervezték a munkát, a megyei tanács, a helyi Rákóczi Téesz és a Kőolaj Vállalat helyi üzemének anyagi segítségével, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának támogatásával. — A megnyitó után, ha rá tetszenek érni, megmutatnám odakint a tájat, meg a tavat is — súgta még oda kis kalauzunk az elcsendesedő kiállítóteremben, ahol Ramasz Imre, Kardoskút tanácselnöke mondott köszöntőt, majd dr. Csizmazia György főiskolai docens megnyitó beszéde következett. Tisztelettel emlékezett meg Sterbetz István ornitológusról, Kardoskút tudományos értékeinek felfedezőjéről, aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni ezen a szép ünnepen. Beszélt a helyhez fűződő személyes élményeiről, azután a természetvédelem érzelmi motivációiról, „már Szent Ágoston jelezte, hogy egy szubjektív élményre alapozott tapasztalat az, ami áz emberekben létrehozza azt a meghatározást, amit úgy nevezünk, hogy természetkultúrával rendelkező ember, aki természetvédő, természetszerető egyén. S ez ma hiányzik hazánkban” — mondta. Az avatóbeszéd után Kardoskút tanácselnöke adta át a kiállítótermet a nagyközönségnek. Bízunk benne, falai között érdeklődők ezrei, tízezrei fordulnak majd meg. S talán nem lehetetlen, hogy a látogatókat egyszer majd — immár Verők Sándorként — a mi tegnapi kis kalauzunk vezeti körbe a teremben, és a természetvédelmi területen. Tóth Ibolya Vagyonvédelmi alapítvány megyénkben Reszkess, rabló, jön a ... A bűnügyi helyzet folyamatosan romlik megyénkben. Az elmúlt évben csaknem 5 és fél ezer bűncselekmény történt, közel 14 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Az idén — sajnos — ismét emelkedik a bűnözés görbéje. A bűnesetek mintegy 60 százaléka vagyon ellen irányuló cselekmény. Nem csak a társadalmi tulajdon, de a magántulajdon is veszélyben van, hisz a tavaly okozott 43 millió forintos kár csaknem fele a magánszemélyek javait érintette. Emelkedik a betöréses lopások száma, melyek során gyakran nagy értékű műszaki cikkeket visznek el. A bűnözők hétvégi házakat, garázsokat, butikokat^ törnek fel, sőt az utóbbi időben lakótelepi lakásokat is. Egyre több az egész országban tevékenykedő, utazó bűnöző. Ezek a kedvezőtlen jelenségek késztették arra a megyében működő bűnmegelőzési társadalmi tanácsok képviselőit, hogy az országban elsőként — vagyonvédelmi alapítványt létesítsenek. Céljuk az, hogy emeljék Békésben a vagyonvédelmi tevékenység színvonalát, elősegítsék a megelőzést. Keresik ennek érdekében a megfelelő módszereket, s terveik között szerepel a meglévő technikai eszközök folyamatos korszerűsítése és pótlása. Tegnap első ízben gyűlt össze Békéscsabán, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának székházában az alapítvány kuratóriuma. Taggjai már előzőleg aláírták az alapító okiratot, s ezúttal megválasztották Dénesi Miklóst elnöknek, Péli Istvánt pedig titkárnak. A kuratórium elnöke elmondta, hogy a társadalmi tulajdon mellett a magánszemélyek vagyonát is védeni kívánják. Az alapítvány számlájára eddig 16 cég — a megyében működő biztosítótársaságok, takarékszövetkezetek, áfészék, téeszek, egyéb gazdálkodó szervezetek és intézmények — fizetett be 50 és 300 ezer forint közötti összeget. Az így összegyűlt 1 millió 300 ezer forintból több korszerű technikai színvonalú, mobil biztonságtechnikai berendezést. szeretnének vásárolni, melyeket már megrendelitek a békéscsabai Infratechnikai Kisszövetkezetnél. Szeretnék a bűnmegelőzést társadalmi alapokra helyezni, s össze kívánják fogni mindazokat az erőket, melyek tenni akarnak megyénk közbiztonságáért. Ezért az alapítvány nyílt, ahhoz bárki — magánszemély is — csatlakozhat, s befizetheti az e célra szánt összeget az OTP Békés Megyei Igazgatóságán, a Vagyonvédelmi Alapítvány 619-4970-es csekkszámlaszámán. G. K. Üj termék a berettyóújfalui műanyag-feldolgozó üzemből. A TSZKER berettyóújfalui műanyag-feldolgozó üzemében 800 000 dolláros költséggel olyan új gépsort vásároltak, amely lehetővé teszi 80, 160 és 300 milliméter átmérőjű dréncsövek gyártását. A 300 milliméter átmérőjű dréncső mezőgazdasági meliorációs gyűjtőcsőként és kommunális szennyvízcsatornacsőként egyaránt felhasználható. Az új berendezésen a csövekből — mérettől függően — óránként 80 és 600 méter között tudnak gyártani. Szállításra készitik elő a 300 milliméter átmérőjű dréncsöveket Fotó: Oláh Tibor „A tőkésréce” — aki mutatja, Verők Sanyi Fotó: Kovác9 Erzsébet
