Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-26 / 254. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Mai számunkból: Engesztelő Engesztelő (3. oldal) Nyílt fórum (4. oldal) Hz MDF második országos gyűlése után (5. oldal) Mikor lesz több palackos gáz? (6. oldal) fl tragikus ötvennegyedik (8. oldal) Október 27-től őszi szövetkezeti könyvhetek A szövetkezeti könyvterjesztés ünnepi eseményét, az őszi megyei könyvheteket október 27-től immár 29. alkalommal rendezik meg — jelentették be a szervezőbizottság képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon a Téka Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat székházában. Az idei szövetkezeti könyvhétre 17 kiadó 44 könyvet jelentetett meg. A mezőgazdasági témájú szakkiadványok mellett számos szépirodalpii, gyermek- és ifjúsági könyv, tudományos és ismeretterjesztő kiadvány is napvilágot látott. Az országos megnyitót október 27-én 15 órakor tartják Mezőtúron, a művelődési központban, neves író vendégek közreműködésével. A rendezvénynek idén először nem lesz kijelölt zárónapja, ameddig érdeklődés mutatkozik, addig árusítanak. Drucker Tibor, a Téka igazgatója szólt arról, hogy a nemrég még 6000 körüli személyt foglalkoztató bizományos hálózatuk a számukra kedvezőtlen adózási feltételek miatt erősen szűkült. Elmondta: az ország többet veszít azzal, hogy a könyvek nem jutnak el olvasóikhoz, mint amit a terjesztők megadóztatása által pénzben nyer. Hem számíthatunk a tavalyinál kedvezőbb eredményekre A Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdasági folyamatok ez évi várható alakulásáról még nem állnak ugyan rendelkezésre adatok, annyi azonban már látható,' hogy 1989-ben sem számíthatunk a tavalyinál kedvezőbb eredményekre — vélik a KSH illetékesei. A népgazdaságban érvényesülő negatív tendenciák ösz- szességében valószínűleg nem változnak, mindössze egyetlen biztató reménysugár, hogy a tőkés áruforgalom egyenlege tovább javul. A KSH-ban még csak most készült el az 1988-as év gazdasági-társadalmi fejlődését bemutató összesítés. Az elemzés felöleli a megelőző három év értékelését is. Az adatok szerint a múlt évben sem kezdődött meg az a fordulat, amely a válságos helyzetből való' kiláboláshoz szükséges ; többnyire folytatódtak a korábbi évek tendenciái, esetenként fel is erősödtek azok. Az ország a fejlett, illetve az újonnan iparosodó országok mezőnyétől egyre jobban lemarad. Bár a világpiac dinamikus bővülése hazánknak is a korábbiaknál jobb értékesítési lehetőségeket biztosított a nemzetközi árucserében, fejlődésünk üteme nem tette lehetővé ezek kihasználását. Gazdasági fejlettségünk színvonalát a nyugat-európai országok korábban is messze meghaladták. A ’80- as évtized konjunktúráját kihasználva azonban az elmúlt években a dél-európ>ai és jórészt a délkelet-ázsiai országok is elhúztak mellettünk. Ennek egyik fő oka, hogy infrastruktúránk állapota, amelyet a termelés fejlesztése érdekében évtizedeken át háttérbe szorítottunk, több területen már szinte katasztrofális: az utolsók közé tartozunk a telefonellátásban, az oktatásban, a lakáshoz jutási lehetőségekben, a közműellátásban — állapítja meg a Statisztikai Hivatal jelentése. A statisztikai összeállítás néhány kedvező jelenségről is beszámol; így például arról, hogy a múlt évben 12 százalékot ért el a konvertibilis elszámolású export- növekedés az egy évvel korábbihoz képest, mégpedig az import mennyiségének csökkentése, valamint a cserearány-javulás mellett. A növekvő adósságállomány kamatterhei az áruforgalom szaldójának javítását igényelték volna, de mivel ez nem következett be, a külkereskedelmi mérleg az elmúlt évben is passzívummal zárult. A statisztikai összesítés a továbbiakban megállapítja: az új jövedelemelosztási arányok vesztese az elmúlt évben egyértelműen a lakosság volt. munkából származó jövedelmük reálértéke 7 százalékkal csökkent. A minden eddigit felülmúló, 15,7 százalékos infláció részleges kompenzálására a lakosság társadalmi bevételei növekedtek, de összességében az egy főre jutó reál- jövedelem így is 1 százalékkal mérséklődött. Mindezt súlyosbítja, hogy a csökkenés közel évtizedes stagnálás után következett be, s így tavaly több társadalmi réteg életszínvonala nagymértékben visszaesett. Míg a korábbi években a tendencia a nivellálódás, kiegyenlítődés felé mutatott, az utóbbi évben a differenciálódás vált jellemzővé, a középrétegekből egyre több család sodródik lefelé, a jövedelmi skála tetején pedig egy igen szűk réteg helyezkedik csak el. A lakosságnak az a rétege, amely a társadalmi minimum alatt él. immár a népesség egyötödét teszi ki — állapítja meg a KSH felmérése. Szarvason megalakult az MSZP első alapszervezete A Szarvasi Dózsa Termelőszövetkezet pártalapszerve. zete a héten a tsz klubházában tartotta meg a kongresszust követően első ösz- szejövetelét. Frankó János, az alapszervezet titkára bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy az MSZP megalakulásával kapcsolatban vannak kételyek, s a téeszen belül is tapasztalható, hogy sokan még zavarban vannak —ennek ellenére a korábbi MSZMP-tagok csaknem teljes létszámban megjelentek a taggyűlésen. Stafira Sándor, a szövetkezet közgazdasági elnökhelyettese tartott tájékoztatót a kongresszusról: — A felelősség súlya alatt magamnak is feltettem a kérdést, hogy volt-e jogom mint küldöttnek az MSZMP % megszűnéséről és a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról döntenem? De tiszta lelki ismerettel mondhatom, hogy igen, volt. Demokratikus módon, közvetlen pártszavazással a városi párttagok döntő része választott meg küldöttnek, azok után, hogy választói gyűléseken nyíltan és határozottan kifejtettem, hogy a teljes pártmegújulás a radikális reformok képviselője leszek. A párttagság sem számomra, sem a többi küldött számára nem fogalmazott meg tiltást arra, hogy miben dönthetünk. A tájékoztatót követő vitában igazolódtak a titkár szavai, mert többen valóban kétségeiknek adtak hangot. Kovács Péter, a szövetkezet elnöke szenvedélyes hozzászólásban elemezte a tsz elmúlt 20 esztendejét, s azt, hogyan befolyásolta életüket a politika alakulása. Beszélt a keserűségekről, a pártfe- gyelimiiik sorozatáról, de a megszállott munkával elért sikerekről is. Az érzelmek és az értelem ellentmondásai között vívódva mégis azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy feltétlen szüksége van at országnak egy erős, baloldali; ref orms* ellem ű pártra, s ez ma csak az MSZP lehet. A hozzászólások után a jelenlevők nagy többsége úgy döntött, hogy megerősíti tagságát az MSZP-ben, s a klubház nyújtotta lehetőségeket kihasználva megalakították — Szarvason elsőként — az MSZP Petőfi utcai alapszervezetét. K. M. I „Ajánljuk fel a megyét Kohl kancellárnak...” Hogyan tovább, megyei könnyűipar? Sorra követik egymást a gazdaság különböző ágazatainak térségi egyeztető tárgyalásai. S hogy a reformok küszöbén álló magyar gazdaság vállalati vezetésének erre meglehetősen nagy igénye van, arra bizonyíték a tegnap délelőtt Pósteleken megrendezett találkozó is, ahol dr. Cseh József ipari miniszterhelyettes és munkatársai, valamint a megye nagyobb üzemeinek igazgatói és a megyei tanács vezetői, többek között Pataki István vb-titkár voltak jelen. Mi lesz a könnyűipar sorsa? Van-e elegendő anyagi tartalék az üzemekben ahhoz, hogy az oly kívánatos szerkezetváltás megvalósuljon? összeroppanás nélkül képes-e az évtizedek óta szocialista exportorientált vállalati szféra lemondani a keleti export egy részéről, s persze mindenekelőtt a támogatás guruló magyar forintjairól? S vajon dollárelszámolás esetén nem kerül-e hátrányosabb helyzetbe a termelő a jelenlegi rubelelszámolás és a költségvetési támogatás nyújtotta jövedelempozícióval szemben? Ilyen és még ehhez hasonló kérdés merült fel tegnap délelőtt a megyei könnyűipari vállalati vezetők részéről. — Negyvenéves szocialista exportorientált vállalati szerkezetből, ha úgy tetszik „kényszerszörnyetegből” világszínvonalú kapacitásokat nem lehet kiépíteni. Főleg akkor nem, ha az adóprés teljesen kiszipolyozza a vállalatok anyagi erejét — vetette fel dr. Sümeghy Csaba, a Békés Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke. Dr. Szuchy László, a Béköt igazgatója pedig fel- híyta a tárca figyelmét arna a jelenségre, miszerint tőkés magánkereskedők a felvásárolt magyar könnyűipari termékeket szovjet piacon értékesítik. S ha számukra érdemes ezzel foglalkozni, akkor vajon a magyar népgazdaságnak miért nem érdemes? Bár dr. Cseh József miniszterhelyettes és munkatársai utaltak arra, hogy a magyar gazdaság adósság- válsága, s forráshiánya kényszerpályát diktál, s ennek követése csak úgy lehetséges, ha a vállalatok költségvetési támogatása csökken. Mindenesetre úgy tűnik, a fehér asztalnál tárgyaló felek két malomban őrölnek. Hiszen a gazdálkodók gondolkodását továbbra is a teljesítmény nélküli hagyományos forráséhség motiválja, vagyis, az állami támogatásért folyó küzdelem, míg a kormány határozott szándéka, leválasztani a termelést a magyar költségvetés emlőiről. Abban viszont a felek egyetértettek, hogy a valóban kilátástalannak tűnő helyzetben mindenekelőtt pénzre van szükség, s ha ebből szerény kis hazánkban nincs elegendő, akkor külföldi injekciót célszerű adagolni. Pataki István vb-titkár pedig igencsak különös javaslatot vetett fel ezzel kapcsolatban. — Kohl nyugatnémet kancellár közelgő magyarországi látogatásakor ajánljuk fel a megyét számára. Legyen Békés a kelet- és nyugat-európai kapcsolatok mintamegyéje — hangsúlyozta. Bár, vélhetően Kohl kancellár pénztárcája sem határtalan, nem beszélve arról, hogy egy magángazdaságra épülő ország esetében nem a kiválasztott vezetők jóindulatától függ a tőkeforrás, hanem mindenekelőtt a tulajdonosoktól, ök pedig általában csak akkor látnak garanciát egy-egy vállalkozásban, ha tulajdonostársukkal köthetnek üzletet, s nem egy személytelen hatalom- mal. — rákóczi — állnak a darvak... Kiállítóterem nyílt a pusztán Néhány öreg ház, nagy telekkel, veteményessel, kö- vesút, egy bolt, a hajdani iskolaépület, no, és most már egy múzeum. — Nagyjából ennyi Pusztaközpont, ez a Kardoskút községhez tartozó „külterületi lakott hely” Orosházától délre, a vásárhelyi pusztán. Kevesen ismerik ezt a vidéket, még kevesebben járnak erre, s többnyire csak természettudósok. Pedig e tanyaközponttól kőhajításnyira kezdődik a kardoskúti természetvédelmi terület, benne a 98 hektáros Fehér-tó, sajátos madárvilágával. E 488 hektáros rezervátum kincsei láthatók a Pusztaközpontban tegnap avatott kiállítóteremben, ahol az ünnepség előtt kérésünkre egy idevalósi kisfiú, a hatodikos Verák Sanyi kalauzolt végig bennünket. — Melyiket kedveled leginkább? — faggattam, mire az egyik dioráma elé tülekedtünk a tömegben. -— A tőkésrécét! Az a hím. Ugye szép!? — mutatta az üvegen át. — Sűrűn kijárok a tóhoz, nézelődni, mindig érdékes. Ott áll a daru, az ott fönn, a héja, a foglyot és a barázdabillegetőt meg biztosan tetszik ismerni. A tablókat is sorra vettük, a művészi színvonalú fotókban gyönyörködtünk. S a nagy póling, meg a pajzsos cankók mögött kis kalauzunk még Farkas Pista bácsi tanyáját is „bemutatta”. — No és ez a múzeumépület mi volt régen? — Ügy tudom, valamikor iskola, előtte meg csendőrlaktanya, de ha tetszett volna látni úgy egy éve, mi(Folytatás a 3. oldalon)
