Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

1989. október 21., szombat

TALLÓZÓ

■VCÖRÖSTÁJ

MSZ...?

Egypártból egy párt — vagy mennyi?

... De hát tényleg: az új párt megalakulásának bejelentését követően felcsendült Himnusz kesergése-bi- zakodása talán meghallgatásra talál ezúttal égen és földön azoknál, akiknek tenniük kell a nemzet jókedvéért, bőségálmának legalább ébren tartásáért, majdani vígabb esztendőkért. Mert annyi bűnhődést, amennyit szenvedett, nem érdemel, soha nem is érdemelt ez a nép; s ezért nem érdemelhet mást. csak gyalázatot az, akinek ma tenni adatott, de cselekedeteiben a maga személyes javát helyezi a nemzet érdekei elé.

Feljegyeztem még egy, több részletben elhangzott mondókát is, a szakadékról és a hegyről szólót. Az első fejezet — a tanulsága biztosan igaz —, hogy egy szakadékot vagy egyetlen ugrással lehet átugrani, vagy sehogy. De lehet második megközelítés is: akik a hágókon keresztül, szakadékokat megkerülve remélnek átjutni a hegyeken, azok is lehetnek igaz emberek, s őket nem sorompókkal és vámokkal akadályozni, hanem útjelzőkkel segíteni kell. Tessék választani.

Abban azért hiszek: az

útjelzők ma világosabbak és egyértelműbbek, mint 10 nappal ezelőtt voltak. De az már nagy kérdőjel, hogy elég világosak és elég egyértelműek-e azok számára is, akiknek feladatuk az út járhatóvá tétele, hát még azoknak, akiknek végig kell menniök rajta.

S ez különösképpen igaz akkor, ha nemcsak általában a többpártrendszer útvesztői miatt kíván végre mindenki közérthető, kiszámítható, hihető és követhető célokat, politikát (a jelzők a kongresszuson elhangzott felszólalásokból valók), hanem most már azért is, mert az eddigi egypárt, az állampárt sem egyszerűen új egy párt. Az MSZP megalapítását követően szinte órákon belül világossá vált, hogy még a küldöttek egy- részének értelmezése szerint is van már ugyan MSZP, de arról október végéig a párttagság dönt majd, kik, hányán nem tekintik megszűntnek az MSZMP-t.. .

Kocsis Tamás, Képes 7)

Akkor lesz-e Magyarországon személyautó-gyártás ?

... — Palmer úr, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete azt mondta nemrég, hogy a Rába-gyár az Opel céggel tárgyal.

— Neki joga van hozzá, hogy ezt mondja ... Én nem is kívánom Palmer urat cáfolni . . . Tárgyalunk. (Aki válaszol: Horváth Ede, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója — a szerk.) Jövő héten is mennek kollégák a nyugati autógyárhoz. A munkákat fel ■kell gyorsítani, úgy, hogy 1992-ben legalább 200 ezer motor elkészüljön. A jövő héten kapják meg a Rába kijelölt munkatársai a megbízólevelet. Ök lesznek a partnerei a nyugati autógyárnak pénzügyileg, műszakilag, jogilag, kereskedelmileg. Fel fog állni egy új részleg, ami ezt a személykocsiprogramot készíti elő. A nyugati cég fő tulajdonosa Detroitban ragaszkodik ahhoz, hogy ahol ő gyárat létesít, a kormány garanciáját is kéri. Külön-külön beszélve az állami vezetőkkel, én azt tapasztalom, hogy ők ezeket a törekvéseket támogatják.

— A pénzügyi kormányzat is? Mert hiszen, újfent az augusztusi interjúra hivatkozom, amikor azt mondta, hogy dollár lenne, de nincs mellette forintfedezet.

— Igen, bár a pénzügyi kormányzat szigorúbb, mint akármelyik másik tárcának a vezetése, de ezeket a törekvéseket (elsősorban én a személykocsiról beszélek és a most megkötött, nagyon komoly amerikai futóműüzletről) támogatja.

— Tehát akkor lesz Magyarországon személyautógyártás?

— Optimista vagyok, lesz. Nem mondanám azt, hogy személyautó-, hanem azt mondanám, hogy személyko- csimotor-gyártás. Azt javasoltam többször az európai elnöknek: egy, az ausztriai aspernihez hasonló konstrukcióban kezdjük el a motorgyártást. Nagy örömünkre szolgált, hogy legutoljára, mikor itt volt a beruházási alelnök, kimondottan ezzel értettek egyet. Az első időben bizonyos főegységeket összeszerelve a Rába állít elő. Egy komoly szerelvényt, a hengerfejet pedig az aspemi gyár készíti, utána a motort ott „felöltöztetik”, és továbbadják a világhálózatukba. Később már folyamatosan teljesen kész motor fogja elhagyni a Rá- ba-gyárat. A második lépcső lenne az — de ez még távol van —, hogy ebből kialakulhat később az autó-összeszerelés is. De ez már a következő évek programja lenne. (Kisalföld)

Soros — sorok

„Módosítani kívánom az alapítvány működését"

... Az alapítvány legfontosabb célja az volt, hogy megtörje a dogma egyeduralmát. (Soros György írja, abból az alkalomból, hogy öt évvel ezelőtt indította útjára magyar alapítványát — a szerk.) Ez megtörtént. Mindig tudtam, hogy a dogma szétesik, ha alternatívákkal szembesül, mégis meglepődtem, amikor ezt saját szememmel láttam. Még egy feladat vár ránk a jelen körülmények között: indulótőkét kívánunk biztosítani az újonnan alapított társadalmi szervezeteknek. Ezt a feladatot a következő egy-két évben kell elvégeznünk. Mi lesz az alapítvány szerepe a továbbiakban? Ezt kell eldöntenünk.

A dogma uralma megtört, de a kritikus gondolkodás túlsúlya még korántsem biztosított. Magyarország megtette az első lépéseket, hegy nyitott társadalommá váljék, de még hosszú út áll előtte. Számottevő az a veszély, hogy a kommunizmusnak nevezett zárt rendszert nem egy nyílt rendszer, hanem több, a nacionalizmus eszméjén alapuló zárt rendszer váltja fel. Ez nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem az egész térségre. A nacionalista érzület fontos szerepet játszhat egy nyitott társadalomban, de ha ez uralkodó erővé, sovinizmussá válik, a társadalmat nem lehet nyitottnak nevezni.

Számomra nem kétséges, hogy a két irány — a nyitott társadalom vagy a zárt, soviniszta társadalom — közül melyik a kívánatos. Ennek megfelelően módosítani kívánom az alapítvány működését. A továbbiakban nem szükséges pusztán azért költenünk a pénzt, hogy előmozdítsuk különböző alternatívák létrejöttét. Célirányosabbá kell válnunk. Ebben az összefüggésben három átfogó célt tűztem ki: az első a meglévő kulturális és oktatási intézmények reformja. A második az erőteljesebb, intellektuális kontaktus a szomszédos kultúrákkal és az etnocentrikus gondolkodás ellensúlyozása, a harmadik pedig a gazdasági reform erőteljesebb támogatása . . . (Soros György; Magyar Nemzet)

A miniszterelnök-feleség

... Néhány vidéki programon azonban házastársával együtt jelenik meg a magyar miniszterelnök. Né- methné Szilágyi Erzsébettel Győrött találkoztam. Amíg férje Horváth Edével, a Rába-gyár vezérigazgatójával gazdasági -kérdésekről tárgyalt, addig én a miniszter- elnök feleségével beszélgettem.

— A miniszterelnök beszéde idején ön a tömegben vegyül el. Hogyan viseli a nyílt szócsatákat, bekiabálásokat?

— A véleménynyilvánítást én természetesnek tartom. Sértő, szélsőséges megjegyezéseket szerencsére még nem hallottam. Persze van, ami nem esik jól. Ilyenkor sem szólok vissza, de a személyes indulatok, a felszínes ítéletek kicsit elkeserítenek. Az is bánt, ha otthon névtelen telefonokat, leveleket kapunk. Bízom benne, hogy a politikai kultúra fejlődésével mérséklődik a személyeskedő hang.

— Ebben az indulatos közéletben, az éleződő politikai harcban nem félti a férjét a fenyegetésektől?

— Én ezzel soha nem foglalkoztam, de nem maga az első ember, aki ezt a kérdést felteszi nekem. Nézze, félelemmel nem lehet élni. Nem engedhetem el úgy a férjemet reggelente, hogy jaj istenem, mi történik vele napközben ... (Hajba Ferenc; Népszabadság)

Ima Gorbacsovért

Georg Eder salzburgi érsek a szeptember 24-iki prédikációjában imára szólította híveit Gorbacsov elnökért. Az egyházmegye két védőszentjének ünnepén emlékeztetett arra, hogy Szent ,Rupert és Virgil mindig „keletre tekintett”, és ez ma időszerűbb, mint valaha, mert „Keleten olyan dolgok történnek, amelyekről pár évvel ezelőtt senki sem álmodhatott”. A Gorbacsovért való imádság azért fontos — mondotta —, mert az ő személyes tulajdonságai testesítik meg a „liberalizálást Oroszországban”. (Űj Ember)

Létformánk lett a támadás, a gyűlölet, a sértegetés

...Iszonyat. Legszívesebben eltakart arccal futnék valami rejtelmes vadonba, mert bizonyos, hogy szelídebbek a kígyók, tigrisek, farkasok és leopárdok, mint az émber. Di- dergek a földön, embertársaim, mert az örökös fenyegetettségemben nem látszanak a remény szivárványának fénytörései. Soha nem sejthetem, ki mikor döf le szemből, hátulról, oldalról, csak azért, mert csíkos nyakkendőm van, vagy mert 43-as cipőt hordok. Létformánk lett a támadás, a gyűlölet, a sértegetés. S ki gyűlöl legjobban? Tacitus írja: „Az ember természetében rejlik, hogy gyűlöli azt, akit megsértettünk.”

S mert sértettünk sokat, fakad ebből a gyűlölködés, abból a fenyegetés, ebből megint a félelem. És bezárattunk ebbe a körbe, mint őskeresztyén az oroszlán ketrecében. Nincs kiút, mert a félelem kényszere szorítja torkunk, szívünk, mert jönnek a habzó és dühödt gyűlölethullámok, hozzák a nyílt és rejtett emberi hadüzeneteket.

Emberek volnánk pedig. Egymáshoz kötődő, egymásért felelősséget érző emberek. Lehet, hogy most fizetünk azért, mert kifosztottuk az isten égi birodalmát, szétvertük a családokat, az önzetlen emberi közösségeket? Az idő és a tér fenyegetését még elviselném.

De az ember tőrt hord ruhája alá rejtve.

(Bényei József; Hajdú-Bihari Napló)

Honnan hová ?

Fidesz-fejezetek

... Kik ők, mármint a „fi- deszesek” valójában? Bázisukat az a jogász-, s amit magukról is hangsúlyozni szoktak: értelmiségi csoport adja, amely neveltetését és önképzését a Bibó István Szakkollégiumnak köszönheti. Az eredetileg nonkomfor- mista egyetemisták körében a népi kollégium jellegű önképzés, a szakkollégiumi rendszerben a szakértelem, a szakmai érdeklődés dominált, amely persze nem nélkülözte a politikai megközelítést és a kritikai élt sem. A kollégisták „tiltott gyümölcsként” falták a politikai irodalmat, a szamizdatokat, hallgatták a politikumot sem nélkülöző előadásokat, amelyeket egyre inkább a demokratikus ellenzék kiemelkedő személyiségei tartottak. A jogászok, a szakkollégisták és a szigorúan szakmai alapon álló közgázos Rajk László szakkollégium tagjai közül sokan rossz szemmel nézték, hogy a politika egyre inkább áthatotta a szakmai diszciplínákat. A külföldi kapcsolatok, s a mind bővebben csordogáló, majd folyamatosan érkező Soros-támogatások egyesek szemében végleg megkérdőjelezték a tanulás-képzés szakmai irányát ...

... Noha elfordultak a szakkollégiumtól, jó fél éven át azért használták annak felszereléseit. (Érdekes módon, azóta az intézmény külföldi alapítványi támogatása nagyságrendileg csökkent. Ezzel szemben a Sorosalapítvány nem pusztán öt Fidesz-aktivista „függetlení- tését” vállalja, hanem eddig mintegy 11 millió forint értékben támogatta a szervezetet, amely önálló tétellé vált az elosztáskor. Talán ez is oka annak, hogy a Fidesz

egy ideje nem sürgeti már a korábban monopolhelyzetet élvező KISZ-es támogatás és vagyon felosztását.)...

... ez a kis csoport gyakran felbosszantja barátait, ellenfeleit egyaránt. A gazdaságpolitikáról nincs, legalábbis eddig nem volt különösebb mondandójuk. A Fidesz ráadásul feloszlatta a közgázon működő csoportját, talán megelégedve azzal, hogy a nagy szakértelemmel rendelkező ellenzékiek vagy az SZDSZ-ben, vagy szociáldemokrata színekben kamatoztatják tudásukat. A körükben fellelhető alig egy tucat munkásfiatal pedig kivált csoportjukból, elhatárolódott tőlük, és Munkásszolidaritás néven új mozgalmat indított.

A környezetvédelemmel foglalkozó csoport is megszűnt létezni, mert Langmár Ferenc, a volt Duna-mozga- lom felkészült szakembere elhagyta a szervezetet.

A gimnazista csoportok ráadásul eltünedezőben vannak. s a kerületenként szerveződő Fidesz befolyása lényegében csak az egyetemek környékén számottevő. A szervezet konstruktivitását a MISZOT-ban való részvétele jellemzi leginkább. Hosszas belső vívódás után beléptek a keretszervezetbe, hiszen ott részben sajtónyilvánossághoz jutottak (kezdetben legalábbis még szükségük volt ilyen lehetőségre, részben pedig befolyásolhatták más szervezetek javaslatait, akcióit). Majd miután a „nagyok” keretszervezete, a kerekasztal is létrejött, a Fidesz felállt a fiatalok asztalától és átült a „felnőttekéhez”. Ahol persze helyet kapott a Demisz is ... (Merényi Miklós; Magyarország)

(A Pont című hetilap karikatúrája)

Ki - KI

... Az egykori KISZ vezetői közül talán sokan ki se szálltak a régi vonatból, csak fülkét cseréltek? Néhány — kiragadott — példával erre kerestük a választ. Tudjuk, a lista esetleges és távolról sem teljes. Mégis úgy véljük, hogy töredékesen is következtetéseket enged a menetrendre.

Ki hol dolgozik hát azok közül, akik még nem is oly rég a KISZ KB apparátusának vezetői, munkatársai voltak? (Az írás az MSZP megalakulása előtt született — a szerk.)

Baranyó Csaba (a KB szabadidő és sportosztályának volt munkatársa), Magyar Úttörők Országos Szövetsége;

Ernőd Péter (a KB volt titkára), Külügyminisztérium;

Gönci János (a KB volt titkára), az MSZMP egyik kerületi első titkára Budapesten ;

Gyurcsány Ferenc (a KB

volt titkára), kisszövetkezeti alkalmazott;

Hámori Csaba (a KB volt első titkára), az MSZMP Pest megyei első titkára;

Jendrolovics Pál (a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának volt vezetője), Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, elnökhelyettes ;

Kajos László (a KB középiskolai, szakmunkástanulói tanácsa titkárságának

volt vezetője), ügyvezető elnök egy kft.-ben;

Kertai László (a KB gazdasági osztályának volt vezető munkatársa), kisszövetkezeti elnök;

Králikné Cser Erzsébet (a

KB volt titkára), a Minisztertanács ifjúságpolitikai kormánybiztosa;

Nagy Imre (a KB volt első titkára), Demisz-elnök;

Szandlner Iván (a KB volt titkára), az MSZMP egyik kerületi első titkára

Budapesten;

Szilvásy György (a KB

egyetemi és főiskolai tanácsa titkárságának volt vezetője), főosztályvezető, Pozs- gay Imre államminiszter titkársága;

Szórádi Sándor (a KB volt titkára), főcsoportfőnök, Kereskedelmi Minisztérium.

(D. L.; „Mégis” című

új, független ifjúsági lap)