Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

1989. október 21., szombat Mit tartalmaz a választójogi törvény? A társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza olyan poli­tikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a szemé­lyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve az országgyű­lési képviselők választásáról szóló törvény vegyes vá­lasztási rendszert tartalmaz. Ebben 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, további 152 képviselői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezenkívül 58 képviselői mandátum sorsa — az aránytalanságokat kiegyenlítő — országos listákon dől el. A törvény szerint egy jelölt csak egy listán indulhat. Az elfogadott jogszabály az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek, a választást le­bonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási szervek szá­mára elsősorban kötelezettségeket ír elő. Rendelkezik a választójogról — amely általános és egyenlő, a szava­zás pedig közvetlen és titkos —, a választópolgárokról, a jelölés szabályairól, a választás eredményének meg­állapításáról, a választási eljárásról és annak nyilvá­nosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szer­vekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. Az egyéni választókerületekben a válasz­tópolgárok és a pártok állíthatnak jelölteket. Két vagy több párt közösen is jelölhet. A területi választókerü­letben — területi listán — a pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi egyéni vá­lasztókerületeinek egynegyedében, de legalább két egyé­ni választókerületben állított jelöltet. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választóke­rületben állított listát. Az egyéni választókerületekben, a területi választókerületben és az országos listán man­dátumot nyert képviselő jogai és kötelezettségei azo­nosak. A törvényt számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek kialakításának el­veiről, a választási szervek, munkacsoportok tagjainak feladatairól. Vita közben Vita a köztársasági elnök választásáról Ezt már a következő ülésszakon tárgyaljuk — Ezt követően megkez­dődött a köztársasági elnök választásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Horváth István belügymi­niszter az előterjesztéshez kapcsolódó expozéját niég csütörtökön megtartotta. Így a most kezdődő vita előtt nem kívánt szólni. A módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság mérlegelte, majd dr. Horváth István belügyminiszter — Roszik Gábor javaslatával szemben — fenntartotta azt az elő­terjesztésben is megfogal­mazott indítványt, hogy a köztársasági elnök szemé­lyéről most népszavazás döntsön. Király Zoltán kér­désére pedig azt felelte, hogy a köztársasági elnöki intéz­mény létrehozása, az állam­fő mostani megválasztása és a népszavazás-kezdeménye­zés közötti ellentmondásra az Országgyűlés október 30­A kormány módosította a Munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben vissza­vonta a honvédelmi törvény ai ülésén tér vissza a kor­mány. Ez után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság je­lentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Az egyik szerint köztársasági elnököt a vá­lasztópolgárok és olyan tár­sadalmi szervezetek jelölhet­nek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gaz­dálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második vá­lasztási fordulóban — me­lyet akkor kell megtartani, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét — az a jelölt indul­hat, akire az első forduló­ban a választók legalább 15 százaléka szavazott. Közü­lük az lesz a köztársasági el­nök, aki a legtöbb szavaza­tot kapja; feltéve, hogy a választók legalább fele sza­vaz. módosítására vonatkozó ja­vaslatát — jelentette be ez­után Borics Gyula igazság­ügyi minisztériumi államtit­kár, aki a kormány nevé­ben terjesztette elő e tör­vényjavaslatot. Utalva a Munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai válto­zásokra, leszögezte: a Mun­kásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a kor­mány nevében javasolja a testület megszűnésének ki­mondását. Ez — figyelembe véve a már elfogadott mó­dosított alkotmányt — azt jelenti, hogy Magyarorszá­gon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegy­veres testület nem működ­het, így a Munkásőrség he­lyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető po­litikai célokra. Azaz: a Mun­kásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az ezzel kap­csolatos feladatok kidolgozá­sára és végrehajtására a Minisztertanács kormánybiz­tost jelölt ki, a pénzügymi­niszter pedig zárolja a tes­tület vagyonát. flz egyeduralmat gyakorid párt önkénye Ezután egy újabb napi­rendi pont, az 1956-os nép­felkeléssel összefüggő elíté­lések orvoslásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására került sor. Horváth Lajos indítványozta,-hogy ezzel — mivel tartalmilag összefügg­nek — együttesen vitassa meg az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság által benyújtott — a rendőrhatósági őrizetben fog" va tartott (internált), vala­mint a kitelepített szemé­lyek sérelmének orvoslásá­ról szóló — országgyűlési határozattervezetet. Az Or­szággyűlés egyetértett az in­dítvánnyal. Borics Gyula, igazságügyi minisztériumi államtitkár előterjesztésében utalt arra; az utóbbi évtizedek politikai gyakorlata, az állampolgári jogok semmibe vétele tragi­kus eredményekkel járt, az « egyeduralmat gyakorló párt önkénye százezreket- hurcolt meg, s fosztott meg szabad­ságuktól, egzisztenciájuktól. Itt az ideje, sőt sok eset­ben már el is késtünk vele — hívta fel a figyelmet —, hogy az ország és a nemzet előtt visszakapják becsüle­tüket az igazságtalanul meg­hurcoltak, hogy a kormány — bár vétlen ezekben az ügyekben — elődei helyett is kijelentse; ezek az embe­rek méltatlan és bűnös po­litika áldozataivá váltak. Elemi kötelességünk — mu­tatott rá —, hogy a vétlen áldozatokról megemlékez­zünk, jóvátételt nyújtsunk nekik, enélkül nem képzel­hető el a teljes nemzeti köz- megegyezés és megbékélés. A kormány ezért kiemelt je­lentőségű kérdésként kezeli a törvénysértések áldozatainak rehabilitálását. Az általános vitában első­ként Zsidei lstvánné Heves megyei képviselő, a Mátra- vidéki Fémművek diszpécse­re indítványozta: országgyű­lési határozattal kell igazsá­got szolgáltatni az elmúlt negyven évben igazságtala­nul elítélteknek. Rehabili­tálni kell mindazokat, aki­ket 1945-től politikai okok­ból, vagy politikai indíté­kokból kreált gazdasági bűncselekményekért ítéltek el. Arra kérte az igazság­ügyminisztert, hogy ennek megoldására még ebben az évben terjesszen elő hatá­rozattervezetet, javasolta, hogy a sztálinizmus magyar áldozatainak emlékére a recski tábor helyén létesít­senek emlékhelyet. Dr. Solymosi József Tolna megyei képviselő, a Bony­hádi Pannon Termelőszövet­kezet elnöke kiemelte: az ország azon részében él, ahol az említett események talán a legszervezettebben és a legnagyobb számban fordultak elő: a Völgység­ben és a Bonyhád környéki német ajkú lakosság köré­ben. A képviselő kérte: e sokrétű problémát nagy kö­rültekintéssel, a Magyaror­szági Németek Szövetségé­nek segítségével oldják meg. Nép és nemzet parlamentje Mielőtt rátértek a követ­kező napirendi pont meg­tárgyalására, az elnöklő Szűrös Mátyás üdvözölte a Magyar Demokrata Fórum küldöttségét, amely a szer­vezet második országos gyű­léséről érkezett, hogy részt vegyen az ülésen. Az MDF nevében Deb- reezni József (Bács-Kiskun- megyei képviselő), gimná­ziumi tanár szólalt fel. — Örömmel és megnyugvás­sal töltötte el a Magyar De­mokrata Fórum országos gyűlését az a tény — mon­dotta —, hogy a parlament elfogadta a sarkalatos tör­vényeket. Ezzel lehetővé tet­te, hogy a demokratikus át­menet megvalósuljon ha- zánkbán, kinyíltak a kapuk Európa felé. Üdvözlendő, hogy a képviselők ^zokról az alternatívákról is kedvezően döntöttek, amelyek a Mun­kásőrségre, illetve a munka­helyeken való pártszervező­désre vonatkoztak. Németh Miklós: oktéber 23-a kitörölhetetlen dátum Október 23-a megünnep­léséről Németh Miklós mi­niszterelnök terjesztette elő a kormány javaslatait. Elöljáróban kifejtette: ok­tóber 23-a máris kitörölhe­tetlen dátumként van jelen. Az országgyűlés most arról határoz — mondotta —, hogy ez a nap államilag is Az ülésszak negyedik munkanapjának estéjén, 7 óra előtt, néhány perccel, az Országgyűlés befejezte mun­káját. Szűrös Mátyás beje­lentette. hogy október 30-án, hétfőn kezdődik a követke­elismert ünnep legyen. Nép­szavazás dönt viszont majd arról — a kormány javasla­ta szerint —, hogy egyúttal nemzeti ünnep lesz-e. Sajátos körülményként ér­tékelte, hogy éppen október 23-a előtt néhány nappal fo­gadta el a parlament a Ma­gyar Köztársaság Alkot­mánytörvényét, amely ki­hirdetése napján lép hatály­ba. Bejelentette: a kormány kész megteremteni a felté­teleket ahhoz, hogy a tör­vény kihirdetésének és az­zal hatályba lépésének nap­ja október 23-a legyen. A javaslatok sorát azzal zárta: október 23-án, a Par­lament erkélyéről vagy fő­lépcsőjéről az országgyűlés elnöke, aki attól a naptól kezdve a Magyar Köztársa­ság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, meg­felelő külsőségek között ki­áltsa ki a Magyar Köztársa­ságot. Szűrös Mátyás, a kormány elnökének hozzászólását kö­vetően — megköszönve Né­meth Miklós szavait —, ki­jelentette: a tapsból úgy ítéli meg, hogy az Ország­gyűlés egyöntetűen támogat­ja a javaslatot. Ezután Szűrös Mátyás, be­jelentette, hogy az 1956. ok­tóber 23-áról szóló nyilatko­zat-tervezetet a képviselők­nek kiosztották. ző ülésszak. Kérte a képvi­selőket, akinek ideje enge­di, vegyen részt október 23- án, a déli harangszó ide­jén, a köztársaság kikiáltá­sának ceremóniáján. Békés megyeiek N munkásőrség fenntartása már nem indokolt Közfelkiáltással fogadták el a nyilatkozatot A Ház elnökének kérésére Bánffy György (Budapest, budapesti képviselő) felolvasta az Országgyűlés nyilat­kozattervezetét október 23-ról. „Az Országgyűlés átérezve felelősségét és részvétele fontosságát a nemzeti megbékélés előmozdításában, 1956. október 23-a közelgő évfordulóján kötelességének érzi, hogy felhívással! forduljon honfitársaihoz. A nemzet akaratát tükröző politikai egyeztető tárgya­lások megállapodásai alapján a magyar Országgyűlés kimondta: hazánk köztársaság, alkotmányban rögzítette a többpártrendszert, megteremtette a szabad és demok­ratikus választások kereteit, megnyitotta az utat a par­lamenti demokrácia gyakorlása előtt. Az Országgyűlés teljesítette hivatását, hozzájárult a békés átmenet ga­ranciáinak megteremtéséhez. Az alkotmányos garanci­ák megteremtése késztető erő lehet a jelenlegi válság leküzdésére, és esélyt ad arra, hogy éljünk lehetősége­inkkel. Céljainkat azonban csak nyugodt, békés körül­mények között valósíthatjuk meg. A politikai viták, a politikai küzdelmek az újonnan kialakított alkotmá­nyos keretek között folyhatnak majd ezután. A magyar nép egyetért a demokratikus Magyarország megteremtésében — 1956 megítélésében azonban a nem­zet ma még nem egységes. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy október 23-áról miként emlékezik. De a megemlékezés legyen olyan, amely a megbékélés út­ját járja, nem tépi föl a sebeket. Fogadjuk megértéssel egymás eltérő véleményét, azokat a megnyilvánuláso­kat, amelyek nem sértik a törvényes rendet. E gondolatok jegyében hív fel az Országgyűlés min­den magyar állampolgárt, hogy az 1956. október 23-ára emlékezés napja ne az országot megosztó, hanem a nem­zeti megbékélést előmozdító nap legyen.” A nyilatkozatot a képviselők közfelkiáltással elfo­gadták.

Next

/
Thumbnails
Contents