Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-21 / 250. szám
1989. október 21., szombat Mit tartalmaz a választójogi törvény? A társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a személyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Ebben 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, további 152 képviselői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezenkívül 58 képviselői mandátum sorsa — az aránytalanságokat kiegyenlítő — országos listákon dől el. A törvény szerint egy jelölt csak egy listán indulhat. Az elfogadott jogszabály az állampolgárok számára jogokat garantál, míg az állami szervek, a választást lebonyolító szervezetek, a tömegtájékoztatási szervek számára elsősorban kötelezettségeket ír elő. Rendelkezik a választójogról — amely általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos —, a választópolgárokról, a jelölés szabályairól, a választás eredményének megállapításáról, a választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. Az egyéni választókerületekben a választópolgárok és a pártok állíthatnak jelölteket. Két vagy több párt közösen is jelölhet. A területi választókerületben — területi listán — a pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben állított jelöltet. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Az egyéni választókerületekben, a területi választókerületben és az országos listán mandátumot nyert képviselő jogai és kötelezettségei azonosak. A törvényt számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek kialakításának elveiről, a választási szervek, munkacsoportok tagjainak feladatairól. Vita közben Vita a köztársasági elnök választásáról Ezt már a következő ülésszakon tárgyaljuk — Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök választásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Horváth István belügyminiszter az előterjesztéshez kapcsolódó expozéját niég csütörtökön megtartotta. Így a most kezdődő vita előtt nem kívánt szólni. A módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mérlegelte, majd dr. Horváth István belügyminiszter — Roszik Gábor javaslatával szemben — fenntartotta azt az előterjesztésben is megfogalmazott indítványt, hogy a köztársasági elnök személyéről most népszavazás döntsön. Király Zoltán kérdésére pedig azt felelte, hogy a köztársasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mostani megválasztása és a népszavazás-kezdeményezés közötti ellentmondásra az Országgyűlés október 30A kormány módosította a Munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi törvény ai ülésén tér vissza a kormány. Ez után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Az egyik szerint köztársasági elnököt a választópolgárok és olyan társadalmi szervezetek jelölhetnek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második választási fordulóban — melyet akkor kell megtartani, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét — az a jelölt indulhat, akire az első fordulóban a választók legalább 15 százaléka szavazott. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja; feltéve, hogy a választók legalább fele szavaz. módosítására vonatkozó javaslatát — jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő e törvényjavaslatot. Utalva a Munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a Munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a kormány nevében javasolja a testület megszűnésének kimondását. Ez — figyelembe véve a már elfogadott módosított alkotmányt — azt jelenti, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a Munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács kormánybiztost jelölt ki, a pénzügyminiszter pedig zárolja a testület vagyonát. flz egyeduralmat gyakorid párt önkénye Ezután egy újabb napirendi pont, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor. Horváth Lajos indítványozta,-hogy ezzel — mivel tartalmilag összefüggnek — együttesen vitassa meg az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által benyújtott — a rendőrhatósági őrizetben fog" va tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmének orvoslásáról szóló — országgyűlési határozattervezetet. Az Országgyűlés egyetértett az indítvánnyal. Borics Gyula, igazságügyi minisztériumi államtitkár előterjesztésében utalt arra; az utóbbi évtizedek politikai gyakorlata, az állampolgári jogok semmibe vétele tragikus eredményekkel járt, az « egyeduralmat gyakorló párt önkénye százezreket- hurcolt meg, s fosztott meg szabadságuktól, egzisztenciájuktól. Itt az ideje, sőt sok esetben már el is késtünk vele — hívta fel a figyelmet —, hogy az ország és a nemzet előtt visszakapják becsületüket az igazságtalanul meghurcoltak, hogy a kormány — bár vétlen ezekben az ügyekben — elődei helyett is kijelentse; ezek az emberek méltatlan és bűnös politika áldozataivá váltak. Elemi kötelességünk — mutatott rá —, hogy a vétlen áldozatokról megemlékezzünk, jóvátételt nyújtsunk nekik, enélkül nem képzelhető el a teljes nemzeti köz- megegyezés és megbékélés. A kormány ezért kiemelt jelentőségű kérdésként kezeli a törvénysértések áldozatainak rehabilitálását. Az általános vitában elsőként Zsidei lstvánné Heves megyei képviselő, a Mátra- vidéki Fémművek diszpécsere indítványozta: országgyűlési határozattal kell igazságot szolgáltatni az elmúlt negyven évben igazságtalanul elítélteknek. Rehabilitálni kell mindazokat, akiket 1945-től politikai okokból, vagy politikai indítékokból kreált gazdasági bűncselekményekért ítéltek el. Arra kérte az igazságügyminisztert, hogy ennek megoldására még ebben az évben terjesszen elő határozattervezetet, javasolta, hogy a sztálinizmus magyar áldozatainak emlékére a recski tábor helyén létesítsenek emlékhelyet. Dr. Solymosi József Tolna megyei képviselő, a Bonyhádi Pannon Termelőszövetkezet elnöke kiemelte: az ország azon részében él, ahol az említett események talán a legszervezettebben és a legnagyobb számban fordultak elő: a Völgységben és a Bonyhád környéki német ajkú lakosság körében. A képviselő kérte: e sokrétű problémát nagy körültekintéssel, a Magyarországi Németek Szövetségének segítségével oldják meg. Nép és nemzet parlamentje Mielőtt rátértek a következő napirendi pont megtárgyalására, az elnöklő Szűrös Mátyás üdvözölte a Magyar Demokrata Fórum küldöttségét, amely a szervezet második országos gyűléséről érkezett, hogy részt vegyen az ülésen. Az MDF nevében Deb- reezni József (Bács-Kiskun- megyei képviselő), gimnáziumi tanár szólalt fel. — Örömmel és megnyugvással töltötte el a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlését az a tény — mondotta —, hogy a parlament elfogadta a sarkalatos törvényeket. Ezzel lehetővé tette, hogy a demokratikus átmenet megvalósuljon ha- zánkbán, kinyíltak a kapuk Európa felé. Üdvözlendő, hogy a képviselők ^zokról az alternatívákról is kedvezően döntöttek, amelyek a Munkásőrségre, illetve a munkahelyeken való pártszerveződésre vonatkoztak. Németh Miklós: oktéber 23-a kitörölhetetlen dátum Október 23-a megünnepléséről Németh Miklós miniszterelnök terjesztette elő a kormány javaslatait. Elöljáróban kifejtette: október 23-a máris kitörölhetetlen dátumként van jelen. Az országgyűlés most arról határoz — mondotta —, hogy ez a nap államilag is Az ülésszak negyedik munkanapjának estéjén, 7 óra előtt, néhány perccel, az Országgyűlés befejezte munkáját. Szűrös Mátyás bejelentette. hogy október 30-án, hétfőn kezdődik a követkeelismert ünnep legyen. Népszavazás dönt viszont majd arról — a kormány javaslata szerint —, hogy egyúttal nemzeti ünnep lesz-e. Sajátos körülményként értékelte, hogy éppen október 23-a előtt néhány nappal fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság Alkotmánytörvényét, amely kihirdetése napján lép hatályba. Bejelentette: a kormány kész megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a törvény kihirdetésének és azzal hatályba lépésének napja október 23-a legyen. A javaslatok sorát azzal zárta: október 23-án, a Parlament erkélyéről vagy főlépcsőjéről az országgyűlés elnöke, aki attól a naptól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyás, a kormány elnökének hozzászólását követően — megköszönve Németh Miklós szavait —, kijelentette: a tapsból úgy ítéli meg, hogy az Országgyűlés egyöntetűen támogatja a javaslatot. Ezután Szűrös Mátyás, bejelentette, hogy az 1956. október 23-áról szóló nyilatkozat-tervezetet a képviselőknek kiosztották. ző ülésszak. Kérte a képviselőket, akinek ideje engedi, vegyen részt október 23- án, a déli harangszó idején, a köztársaság kikiáltásának ceremóniáján. Békés megyeiek N munkásőrség fenntartása már nem indokolt Közfelkiáltással fogadták el a nyilatkozatot A Ház elnökének kérésére Bánffy György (Budapest, budapesti képviselő) felolvasta az Országgyűlés nyilatkozattervezetét október 23-ról. „Az Országgyűlés átérezve felelősségét és részvétele fontosságát a nemzeti megbékélés előmozdításában, 1956. október 23-a közelgő évfordulóján kötelességének érzi, hogy felhívással! forduljon honfitársaihoz. A nemzet akaratát tükröző politikai egyeztető tárgyalások megállapodásai alapján a magyar Országgyűlés kimondta: hazánk köztársaság, alkotmányban rögzítette a többpártrendszert, megteremtette a szabad és demokratikus választások kereteit, megnyitotta az utat a parlamenti demokrácia gyakorlása előtt. Az Országgyűlés teljesítette hivatását, hozzájárult a békés átmenet garanciáinak megteremtéséhez. Az alkotmányos garanciák megteremtése késztető erő lehet a jelenlegi válság leküzdésére, és esélyt ad arra, hogy éljünk lehetőségeinkkel. Céljainkat azonban csak nyugodt, békés körülmények között valósíthatjuk meg. A politikai viták, a politikai küzdelmek az újonnan kialakított alkotmányos keretek között folyhatnak majd ezután. A magyar nép egyetért a demokratikus Magyarország megteremtésében — 1956 megítélésében azonban a nemzet ma még nem egységes. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy október 23-áról miként emlékezik. De a megemlékezés legyen olyan, amely a megbékélés útját járja, nem tépi föl a sebeket. Fogadjuk megértéssel egymás eltérő véleményét, azokat a megnyilvánulásokat, amelyek nem sértik a törvényes rendet. E gondolatok jegyében hív fel az Országgyűlés minden magyar állampolgárt, hogy az 1956. október 23-ára emlékezés napja ne az országot megosztó, hanem a nemzeti megbékélést előmozdító nap legyen.” A nyilatkozatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták.
