Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

NÉPÚJSÁG

1989. október 20., péntek

o

11 Magyar Szocialista Párt alapszabálya

(Rövidítve)

I. H párt célja, jellege és működésének alapelvei

A párt neve: Magyar Szocialista Párt.

A párt az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát maradéktalanul vállaló marxista szellemű politikai szervezet. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritást és a társadalmi igazságosság elvét, az értékteremtő munka tiszteletét.

Épít a .magyarság történelmi hagyományaira és értékeire, egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza>és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége* gondolatának. Tevékenységével a nemzet egészét kívánja szolgálni.

A párt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a .kisvállalkozók, a magyar és más nemzetiségű honfitársaink pártja. Támaszkodik a különböző nemzedékek tagjaira, egyaránt számít a nőkre és a férfiakra.

A párt célja a demokratikus szocialista társadalom.

Arra törekszik, hogy az emberek létbiztonságban éljenek, szabadon gyakorolják emberi és állampolgári jogaikat, kifejleszthessék képességeiket, és ezekre támaszkodva biztosíthassák a társadalom mindenkori fejlettsége fokán elérhető legemberibb létfeltételeket, jólétet. Azért tevékenykedik, hogy a független és demokratikus Magyarország kiegyensúlyozottan fejlődő, a világgazdaság lehetőségeit előnyösen kiaknázó országgá váljék. Síkraszáll a nemzetek egyenjogú együttműködéséért, szolidáris mindazokkal, akik a világban szabadságukért, jogaikért, a haladásért küzdenek.

A párt az alkotmány keretei között, a törvényeket tiszteletben tartva, tagságának akaratát érvényesítve működik, nem törekszik kizárólagos hatalomra. Együttműködést és szövetséget ajánl minden olyan politikai erőnek, amely kész összefogni a nemzet felemelkedéséért. Nyitottan fogad minden eszmét és kezdeményezést, amely a haladást szolgálja és előmozdítja a békét az emberek között, a harmóniát, az ember és a természet között. Az MSZP a nemzetközi munkásmozgalom, az európai baloldal szerves részének tekinti magát. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista, szocialista és s zoc iáid em okra ta pá r t jai val.

0 párt működésének alapelvei

1. Az önkéntesség, amely magában foglalja a belépés, a kilépés és a közösségben végzett politikai tevékenység szabad elhatározását.

2. A párttagok lelkiismereti, véleménynyilvánítási, cselekvési szabadsága, amely kiterjed a szabad szerveződésre, közösségalkotásra, az együttes politikai fellépés szabadságára.

3. A demokrácia, azaz a pártban minden döntés és cselekvés forrása a tagság akarata.

4. Együttes cselekvés a szolidaritás, a közös elvek és politikai célok jegyében.

5. Tolerancia a párton belüli és a társadalomban megnyilvánuló különböző nézetek, vélemények, áramlatok iránt.

G. A párt tevékenységének nyilvánossága a politikai kérdésekben az egész társadalom, a párt belső ügyeit illetően tagjai előtt.

7. A tagság akaratát kifejező működési rend: az alapszervezetekben tömörült párttagok — közös akaratuk érvényesítésére — választott testületeket hozhatnak lére, meghatározva és tiszteletben tartva döntési jogaikat.

II. II pár! tagjai

X. A párt tagja lehet minden olyan 17.'életévét betöltött magyar és nem magyar állampolgár, aki elfogadja a párt programját és alapszabályát, akinek ezen jogát törvény nem‘korlátozza és akit valamelyik alapszervezet soraiba fogad.

2. A párt tagja nem lehet egyidejűleg más pártnak is tagja.

3. A pártba jelentkezők bármely alapszervezethez benyújthatnak belépési nyilatkozatot. Ha a belépni szándékozóval szemben a tagság nem emel kifogást, a tagsági viszony létrejön.

4. A tagsági viszony szüneteltethető, illetve felfüggeszthető.

5. A párttagság megszűnik kilépés, kizárás vagy a tagdíj- fizetés több mint három hónapos elmulasztása következtében. (Ez utóbbi szabály az újjászerveződés idejére — a tagsági viszony megerősítésétől számított 3-6 hónapra — felfüggesztve.) A párttagot kizárni csak fegyelmi eljárás alapján lehet.

6. A pártból kilépett vagy kizárt személy csak egy év elteltével .lehet ismét a párt tagja.

7. Pártoló tag lehet, aki ezt közLi valamely alapszervezettel, és az azt elfogadja, továbbá más magyar pártnak nem tagja.

8. A tagsági viszonnyal összefüggő eljárásokat külön szabályzatban kell részletezni.

III. II döntéshozatal elvei

1. A párttagok közösségei ,— az alapszervezetek, helyi párt- szervezetek stb. — a tagság akaratát közvetlenül (taggyűlésen, összevont taggyűlésen, pártszavazással) vagy az általuk létrehozott választott testületek útján fejezik ki és érvényesítik. A döntést a megjelent jogosultak egyszerű szavazattöbbséggel hozzák, amennyiben a jogosultak kellő időben értesültek a döntéshozatal időpontjáról, helyéről, tárgyáról.

2. A döntésekben részt vevők legalább 10 százalékának támogatását élvező kisebbségi véleményt a döntéssel együtt kell! a párton belül közzétenni.

R politikai kezdeményezés

1. A párttagok és közösségeik joga, hogy politikai kezdeményezéssel forduljanak a párt tagjaihoz, közösségeihez és választott testületéihez. Joguk van álláspontjukat megismertetni és egyeztetni. Közös álláspont kialakulása esetén annak elfogadásáért együttesen léphetnek fel. A kezdeményezés joga kiterjed bármely kérdésre, így a személyi kérdésekre is.

2. Ha a kezdeményezést az adott közösségben, területen nyilvántartott párttagok legalább 10 százaléka, vagy az ott működő testületek legalább 25 százaléka támogatja, azt az illetékes testületnek napirendre kell tűznie, és az ügyben a kezdeményezők bevonásával állást kell foglalnia.

A párton belüli választás és visszahívás alapelve

*A jelölés, a választás és választhatóság jogát csak a törvény, illetve az alapszabályban rögzített összeférhetetlenségek korlátozzák.

1. Minden párttag bármely párttisztségre megválasztható. Egyes tisztségek összeférhetetlenségéről a törvény, illetve az alapszabály külön rendelkezik.

2. Minden párttag joga, hogy — közvetlenül vagy küldötteid útján — részt vegyen saját közössége vezetőinek, a választott testületek tagjainak és tisztségviselőinek jelölésében és megválasztásában.

3. A párttag joga', hogy a jelöltek nézeteinek ismeretében szavazhasson. A jelölteknek nézeteik kifejtéséhez azonos feltételeket kell biztosítani. A jelöltnek, illetve az őt jelölő közösségnek joga, hogy támogatókat nyerjen meg.

4. A párton belül nyilvánosan működő áramlatok a küldöttek és a képviseleti testületek .választása során támogatottságuk arányában jogosultak képviseletre.

5. A választott testületi tagság és valamennyi tisztség érvényességi idejét a választó pártfórum határozza meg. A megbízatás ezen az időszakon belül is megszűnhet új választás kiírásával, lemondással, visszahívással vagy felmentéssel.

6. A választottak választóik által hívhatók vissza.

7. A jelölés folyamata a választásra jogosult párttagok számára nyilvános. A jelölés során nyílt szavazást, a választásnál titkos szavazást kell alkalmazni.

8. A választások tisztaságának ellenőrzése a párttagság joga. A választásokkal kapcsolatos panaszokat az érintettektől független bizottság vizsgálja ki.

9. Egyetlen testület sem egészítheti ki önmagát kooptálás útján.

10. A választások során alkalmazható eljárásokat a párt választási szabályzata tartalmazza.

11. A párt tagjai egy időben legfeljebb két párttisztséget tölthetnek be, amelyek nem lehetnek különböző szintű, azonos funkciók.

A pártszavazás

1. A pártszavazás a párttagság közvetlen akaratnyilvánításának formája. Pártszavazás tartható minden olyan kérdésben, amelyben lehetséges az egyértelmű elfogadás vagy elutasítás.

2. Az illetékes választott testület a kezdeményezést követő 30 napon belül köteles elrendelni a pártszavazást, ha a kezdeményezést az érintett területen nyilvántartott párttagok legalább 10 százaléka, illetve az ott működő testületek legalább 25 százaléka támogatja.

3. A pártszavazást úgy kell kiírni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szavazásra bocsátott kérdés mérlegeléséhez. A kezdeményezőknek, illetve bármely párttagnak vagy közösségnek a pártszavazásra bocsátott kérdésben joga van álláspontja mellett a pártnyilvánosság igénybe vételével érvelni.

4. A pártszavazás elrendelésének és lebonyolításának módját külön szabályzat tartalmazza'.

IV. H párt felépítése

Az alapszervezetek

1. A párttagok elsődleges közössége az alapszervezet, legkisebb .létszáma 3 fő. Megalakulását az illetékes területi testületeknek be kell jelenteni.

2. Alapszervezet létrehozását a párttagok és a választott testületek, a törvényi korlátok között, tetszőleges rendező elv szerint kezdeményezhetik. Ajánlott a mindenkori országgyűlési képviselői, illetve tanácstagi körzeteket követő lakóhelyi szerveződés.

3. Az alapszervezet titkárt, pénztárost*és szükség szerint vezetőséget választ, akiket tevékenységükről a tagság rendszeresen beszámoltat.

4. Az alapszervezetekben pártcsoportok működhetnek, amelyek bizalmit választanak.

5. Az alapszervezet teljes jogú fóruma a taggyűlés. Csak ez hozhat határozatot, és dönthet, illetve foglalhat állást személyi kérdésekben. Kizárólagos joga az állásfoglalás az új tagokkal kapcsolatos vitákban. Dönt fegyelmi vétség megállapításáról, és ennek nyomán pártbüntetés kiszabásáról.

6. Több alapszervezet — erőfeszítései egyesítésére, tevékenysége összehangolására, álláspontja képviseletére — közös pártszerveket, választott testületeket hozhat létre. Ennek feladatáról, hatásköréről, jogokkal való felruházásáról, tisztségviselőiről és működési feltételeiről a társult alapszervezetek összevont taggyűlésen vagy megbízottjaik útján, küldöttgyűlésen döntenek. ,

7. Ha az alapszervezet tevékenységével megsérti az alapszabály előírásait, akkor működését az Országos Egyeztető Bizottság felfüggesztheti vagy megszüntetheti. Az alapszervezet megszüntetését tagjai is kezdeményezhe- ik, illetve elhatározhatják.

A helyi pártszervezetek

1. Az alapszervezetek működési területük szerint (községi, városi, kerületi, választókörzeti stb.) helyi pártszervezetekben egyesülhetnek. A helyi pártszervezet állhat egyetlen alapszervezetből is.

2. Ha a helyi pártszervezetek önkéntes alapon egyesülnek, helyi pártszervezetnek az egyesült szervezet tekintendő.

3. A helyi pártszervezetek önállóak.

a) Politikai cselekvésükre vonatkozóan bármilyen döntést hozhatnak, amely nem ellentétes a párt programjával és alapszabályával, valamint a létrehozó szervezetek által meghatározott hatáskörrel.

b) Saját hatáskörükben dönthetnek a helyi népképviseleti testületekbe javasolt jelöltek állításáról. Azokban a — 2. pontban említett — helyi pártszervezetekben, amelyek több települést fognak át, ezt a jogot az egyes tanácsok választásában közvetlenül érintett alapszervezetek gyakorolják.

c) Javaslatot tehetnek működési területük országgyűlési képviselőjelöltjére.

4. A több alapszervezetből álló helyi pártszervezet legfelsőbb fóruma az összevont taggyűlés vagy küldöttgyűlés; ez dönt a helyi pártszervezet vezető szervének felépítéséről, költségvetéséről és a választottak alkalmazásáról, valamint szakapparátus működtetéséről.

A helyi .küldöttgyűléseket szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni.

5. A helyi pártszervezet vezető szervének feladata a helyi pártszervezetbe tömörült alapszervezetek tevékenységének összehangolása, a közös politikai akciók szervezése, a párttagság egészét érintő kérdésekben közös álláspont kialakítása.

A vezető szerv a következő változatok egyike lehet:

a) Végrehajtó szerv nélküli pártbizottság. Elnökét, tisztségviselőit összevont taggyűlés vagy küldöttgyűlés választja. További tagjait az összevont taggyűlés vagy — a küldöttgyűlés által meghatározott arányban — az alapszervezetek, a küldöttgyűlés küldöttcsoportjai, illetve a küldöttgyűlés választja.

b) Választmány és elnökség.

A választmány tagjait az alapszervezetek, a párt ta- nácstagcsoportja(i), valamint a párt tagozataiban működő párttagcsoportok delegálják.

A helyi pártszervezet elnökét, tisztségviselőit és az elnökség további tagjait a küldöttgyűlés választja. A helyi pártszervezet elnöke tölti be a választmány elnöki tisztét is. Az elnökség többi tagja nem lehet egyidejűleg a választmánynak is tagja.

c) Szövetségi jelleggel működő párttestület (titkárok tanácsa vagy koordinációs tanács).

A helyi pártszervezetet alkotó alapszervezetek titkáraiból, illetve képviselőiből szövetségi jelleggel működő helyi párttestület alakul. Elnökét és tisztségviselőit maga választja meg. ;

6. Az összevont taggyűlés, illetve a küldöttgyűlés a párttagok jogainak védelmére, vitás ügyek és panaszok, valamint fellebbezések elbírálására egyeztetőbizottságot hozhat létre. Az egyeztetőbizottság elnökét és tagjait az összevont taggyűlés vagy a küldöttgyűlés választja. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthetnek be más választott párttisztséget és nem lehetnek a párt alkalmazottai. Az egyeztetőbizottságok feladat- és hatáskörét külön szabályozásban kell rögzíteni.

7. Az összevont taggyűlés, illetve a küldöttgyűlés a gazdálkodás ellenőrzésére pénzügyi ellenőrző bizottságot választhat. A pénzügyi ellenőrző bizottságok feladat- és hatáskörét külön szabályozásban kell rögzíteni.

A területi — a megyei, budapesti, illetve más — pártszervek (a továbbiakban: területi pártszervek)

1. A helyi pártszervezetek küldötteiből területi pártértekezlet hívható össze.

2. A helyi pártszervezetek a pártértekezleten területi pártszerveket hozhatnak létre. Ezek feladata, hogy összehangolják a területükön működő helyi pártszervezetek tevékenységét, szervezzék közös akcióikat, foglaljanak állást a terület egészét érintő politikai kérdésekben, közvetítsenek a párt országos és helyi szervei között.

3. A területi vezető testületek felépítéséről és tisztségviselőik alkalmazásáról, valamint szakapparátus működtetéséről a pártértekezlet dönt.

A vezető testületek lehetnek:

a) Végrehajtó szerv nélküli pártbizottság.

Elnökét és tisztségviselőit a pártértekezlet választja meg, további tagjait — a pártértekezlet által meghatározott arányban — a helyi pártszervezetek delegálják, illetve a pártértekezlet küldöttcsoportjai, vagy a pártértekezlet választja.

b) Területi választmány és elnökség.

A választmány tagjait a helyi pártszervezetek, a párt területi tanácstagcsoportja, valamint a párt tagozatai delegálják. A párt területi elnökét, az elnökség tisztségviselőit és az elnökség többi tagját a pártértekezlet választja. A párt területi elnöke egyben a választmány elnöke is. Az elnökség többi tagja nem lehet egyidejűleg a választmány tagja is.

c) Szövetségi jelleggel működő területi párttestület.

A helyi pártszervezetek képviselőiből szövetségi jelleggel működő területi párttestület (koordinációs tanács) alakítható. Elnökét és tisztségviselőit maga választja.

4. A területi pártértekezlet területi egyeztetőbizottságot hozhat létre. Tagjai nem tölthetnek be más párttisztséget, és nem lehetnek a párt alkalmazottai. Az egyeztetőbizottság vezetőjét a pártértekezlet választja, tagjait a helyi pártszervezetek delegálják.

5. A területi pártértekezlet a gazdálkodás ellenőrzésére _. pénzügyi ellenőrző bizottságot választhat.

(Folytatás a 10. oldalon)