Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

1989. október 20. péntek

NÉPÚJSÁG

(Folytatás a 9. oldalról)

Az alapszervezetek, illetve a helyi pártszervezetek és területi pártszervek a közigazgatási határokhoz nem igazodó területi szövetségeket is létrehozhatnak közös érdekeik képviseletére, tevékenységük összehangolására. Az ezek működéséhez szükséges anyagi eszközökről a létrehozó pártszervezetek gondoskodnak.

V. A pár! országos szervei

A kongresszus

A kongresszus a párt legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve.

A kongresszus szükség szerint, de legalább évente ülésezik. összehívásáról az Országos Elnökség gondoskodik. Az Országos Elnökség köteles a kongresszust összehívni, ha a párttagság több mint 10%-a, illetve az Országos Választmány kezdeményezi.

A kongresszusi küldöttek választásának szabályozása a kongresszus hatáskörébe tartozik, azt az alapszabály mellékleteként a választási szabályzat tartalmazza. Ugyancsak a kongresszus határozza meg — és az alapszabály mellékletében rögzíti — a kongresszus összehívásának és előkészítésének állandó ügyrendjét (a küldöttek számának, a küldöttcsoportok és munkabizottságok megalakulásának és működésének szabályozását). E kérdéskörben — a párt működőképességének fenntartása érdekében — ideiglenes jelleggel az Országos Választmány határoz.

A kongresszus előkészítésének módját az Országos Elnökség határozza meg.

Az Országos Választmány

Két kongresszus között a párttagság képviseleti és ellenőrző szerve az Országos Választmány.

Az Országos Választmány feladat- és hatásköre:

1. Meghatározza a kongresszus határozatainak megvalósítására szolgáló alapvető politikai feladatokat.

2. Ellenőrzi az Országos Elnökség tevékenységét.

3. Állást foglal az Országos Elnökség által előterjesztett kérdésekben.

4. Országos pártszavazásról dönthet.

5. Kongresszus összehívásáról dönthet.

6. Állást foglal a párt szövetségi politikájáról.

7. Jóváhagyja a párt támogatásával indítandó országgyűlési képviselőjelöltek listáját.

8. Határoz saját ügyrendjéről.

9. Megállapítja a párt éves költségvetését.

10. Felügyeli a párt egészét szolgáló országos tudományos, oktatási és tájékoztatási célú intézményeket.

Az Országos Választmány tagjai:

1. a párt elnöke, aki egyben az Országos Választmány elnöke is;

2. a területi egységekben a párttaglétszámmal arányosan választott küldöttek (100—120 fő);

3. a párt országgyűlési képviselőcsoportjából delegáltak (legfeljebb 15 fő);

4. a párt tagozataiból delegáltak (legfeljebb 20 fő).

Ha az Országos Választmány valamely tagját más országos párttestület tagjává választják, választmányi megbízatása megszűnik, és választói mással töltik be a helyét.

Az Országos Választmány szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az üléseket a párt elnöke hívja össze. Az elnök tartós akadályoztatása esetén az Országos Választmány saját tagjaiból ideiglenes elnököt bíz meg. Tanácskozását össze kell hívni, ha azt az Országos Választmány tagjainak legalább 20 százaléka vagy az Országos Elnökség kezdeményezi.

Az Országos Elnökség

Az Országos Elnökség két kongresszus között a párt országos vezető szerve, létszáma 25 fő.

Az Országos Elnökségnek tagja tisztségénél fogva:

1. a párt elnöke, aki vezeti a testület üléseit és képviseli s pártot hazai és nemzetközi kapcsolataiban;

2. a párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője;

3. a párt alelnökei, akik — az Országos Választmány elnöki tisztségét kivéve — helyettesítik a párt elnökét; és akik egyike felelős a párt belső életének szervezéséért, az országos és a helyi pártszervek közötti kapcsolatokért.

4. A párt vidéki titkárságának vezetője.

Az Országos Elnökség feladat- és hatásköre:

1. Javaslatot tesz az Országos Választmánynak a kongresz- szus határozataiból adódó fő politikai feladatokra, és szervezi azok végrehajtását.

2. Kialakítja a pártnak az országgyűlési és kormányzati munka fő irányaira vonatkozó politikáját, összehangolja a párt országgyűlési és kormányzati képviselőinek tevékenységét.

3. Képviseli a pártot nemzetközi és hazai politikai kapcsolataiban; a párt nemzetközi és szövetségi politikája alapján kapcsolatot tart, együttműködik más pártokkal, szer* vezetékkel.

4. összehívhatja és előkészíti a párt kongresszusait.

5. Elrendeli az országos pártszavazásokat.

6. Szervezi a párt belső életét.

7. Kezeli a párt vagyonát, költségvetés szerint gazdálkodik és ezekről beszámol az Országos Választmánynak és a kongresszusnak.

8. Határoz saját ügyrendjéről.

9. Kinevezi az Országos Iroda vezetőjét.

Az Országos Elnökség nem a kollektív vezetés elvei szerint végzi a munkáját, hanem a személyiség szabad kifejtésén és nyilvánosságon alapuló felelősséggel.

1. Az Országos Elnökség tagjainak megválasztási módja: a párt elnökéről,

a kongresszus személyre szólóan, többségi szavazással dönt. Ha az elnök tisztségének ellátására bármely okból képtelen, pártszavazással időközi választást kell tartani. A párttagság legalább 10 százalékának kezdeményezésére az elnök megbízatásáról bizalmi pártszavazást kell elrendelni.

2. Az Országos Elnökség tisztségviselőit és további tagjait — a párt országgyűlési képviselőcsoportjának választott vezetője kivételével — a kongresszus zárt listák alapján választja. Listát a küldöttek, a jelölőbizottság, valamint a párt megválasztott elnöke állíthat.

A küldöttek, illetve a jelölőbizottság által állított listáknak el kell érniük a 25%-os támogatottságot. A párt elnöke által állított listához előzetes támogatás nem szükséges. Megválasztottnak a leadott érvényes szavazatok több mint felét elnyert lista tekintendő.

3. Ha az Országos Elnökség létszáma az eredetinek felére csökken, kongresszust kell összehívni új elnökség választására.

VI. A párt országgyűlési, illetve tanácsi csoportjai

1. A párt országgyűlési képviselőinek, tanácstagnak megválasztott tagjaiból országgyűlési, tanácsi csoportokat kell alakítani. Az országgyűlési, tanácsi csoport a törvényben előírt szabályok szerint működik.

2. A csoport saját tagjaiból elnököt és vezetőséget választ.

3. Az országgyűlési, tanácsi csoportok tagja

— a választók érdekeit figyelembe véve részt vesz a párt vezető testületéi állásfoglalásainak kimunkálásában;

— közvetíti, képviseli a párt politikáját, kezdeményezéseit a törvényhozásban, tanácsokban.

Az országgyűlési, tanácsi csoport tagjainak joga, hogy —• minden kérdésben tájékoztatást kérjenek és kapjanak a párt bármely szervétől, testületétől, tisztségviselőjétől;

— véleményt alkossanak, állást foglaljanak, kezdeményezzék a képviselő-, illetve tanácstagcsoport állásfoglalását minden olyan kérdésben, amely országgyűlési, tanácsi szavazások útján dől el.

VII. A Magyar Szocialista Párt tagozatai

1. A tagozatok a párttagok önkéntes alapon szerveződő közösségei. A pártszervezetekben a tagság egyes csoportjainak sajátos érdekei alapján alakíthatók meg (munkás, szövetkezeti, agrár, kisvállalkozó, nemzetiségi stb.). A 30 év alatti párttagok ifjúsági tagozatokba szerveződhetnek.

2. A tagozatok állást foglalhatnak a pártszervezetek, testületek előtt szereplő kérdésekben, véleményt nyilváníthatnak a párt politikájáról, illetve önálló javaslatokkal élhetnek. Döntési jogokat saját belső ügyeik alakításában gyakorolhatnak.

3. A tagozatok vezetőt (vezetőséget) választhatnak. A különböző pártszervezetekben működő, azonos jellegű tagozatok együttműködhetnek. Tevékenységük összehangolására helyi, területi és országos szinten koordinációs tanácsot (bizottságot) hozhatnak létre.

4. A különböző szinten működő küldöttértekezleteken, képviseleti, illetve vezető testületekben biztosítani kell a tagozatok, koordinációs tanácsok méltányos képviseletét. A kongresszuson és az Országos Pártválasztmányban a tagozatokat képviselet illeti meg.

5. A tagozatok, illetve koordinációs tanácsaik működésének anyagi feltételeiről az adott szinten elfogadott költségvetés keretében kell gondoskodni.

Vili. A párt központi sajtója

1. A párt országos napilapja a Népszabadság.

2. A párt elméleti folyóirata a Társadalmi Szemle.

3. A párt hetilapja az Új Fórum.

4. Főszerkesztőiket az Országos Választmány nevezi ki.

IX. A párt gazdálkodása

A párt tagdíjakból, pártoló tagok önkéntes anyagi támogatásából, a törvények által lehetővé tett saját bevételeiből és állami hozzájárulásból, valamint adományokból fedezi működésének költségeit. Bevételeinek növelése és vagyonának gyarapítása érdekében — törvényes keretek között — vállalatokat alapít és gazdasági vállalkozásokban vesz részt.

Az alapszervezet jogi személy, amely a működésével kapcsolatos kiadásokat részben a tagdíjaknak az alapszervezetnél maradó hányada — amelyről a helyi pártszervezetben társult alapszervezetek szabadon állapodnak meg —, részben egyéb (rendezvényekből, közhasznú munkából, támogatásból stb. származó) bevételek fedezik. A bevételek felhasználásáról a taggyűlés donit.

A helyi pártszervezetek jogi személyek. Kiadásaikat a tagdíjak és a költségvetési támogatás meghatározott hányadából, egyéb bevételeikből és támogatásokból fedezik, önálló vagyongazdálkodást folytatnak.

A párt területi szervei jogi személyek. Tevékenységük pénzügyi fedezetét a területükön működő helyi pártszervezetek hozzájárulásai, .támogatások és egyéb bevételeik biztosítják. önálló vagyongazdálkodást folytatnak.

Az Országos Elnökség jogi személy, a párt gazdálkodásáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országos Választmánynak és a kongresszusnak, tájékoztatási kötelezettséggel a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak.

A párt országos szervei, intézményei pártmozgalmat szolgáló működésének költségeit a pánt áltat alapított, az Országos Elnökség felügyeletével működő gazdálkodó szervezetek adózott nyereségéből, egyéb bevételekből, adományokból, alapítványokból és közérdekű kötelezettségvállalásokból, az állami támogatás meghatározott hányadából kell fedezni. Indokolt esetben a pártszervezetek és a pártszervek egyetértésével, meghatározott célra (pl. kongresszus) a tagdíj egy része is felhasználható.

A jogi személyként működő alapszervezetek, pártszervezetek, pár.tszervek és intézmények törvényben meghatározott rend szerint kötelesek gazdálkodni, önállóan szerezhetnek jogokat, és kötelezettségeket vállalhatnak költségvetésük terhére. Költségvetésüket az országosan érvényes irányelveket figyelembe véve maguk állapítják meg. Költségvetésükről, gazdálkodásukról az illetékes pártfórumnak és a párttagságnak-évente számot adnak.

A tagdíjfizetés rendjét a kongresszus szabályozza.

X. A párt alkalmazottai

1. A választott testületek munkáját politikai szakapparátusok — országos, illetve területi irodák, vagy titkárságok — segíthetik. Az iroda, titkárság létrehozásáról a testületet választó pártfórum dönt. Az iroda, titkárság vezetőjét a testület nevezi ki. Az alkalmazottak megbízásáról, foglalkoztatásáról az iroda, titkárság vezetője határoz.

2. A különböző testületek irodái, titkárságai egymástól függetlenek, irányításuk kizárólag az őket létrehozó választott testületek joga.

3. A párt alkalmazottainak munkavállalói jogállását külön szabályzatban kell rögzíteni.

XI. Álmeneti

és záré rendelkezések

A párt Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulásával fenntartja jogi személyiségének folytonosságát.

1. Az MSZP megalakítása érinti az MSZMP-ben létesített tagsági viszonyt. Ezért 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és ezt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak.

2. Az MSZP tagjai 1989. november 10-ig szabad választásuk alapján, szükség szerint hozzák létre alapszervezeteiket, kezdjenek hozzá a tagtoborzáshoz, a párt szervezéséhez. A taggyűlésen készítsenek tagnyilvántartást, adják ki az új tagkönyveket, válasszák meg vezetőiket és küldötteiket, és vitassák meg a választásokra való felkészülés teendőit.

3. Az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül.

4. Az MSZMP iratait a levéltári törvény rendelkezéseivel összhangban archiválni kell.

5. Az Országos Választmány megalakulásáig az Országos Elnökség ideiglenes hatállyal gyakorolja annak feladat- és hatáskörét.

6. A pár szimbólumait a kongresszus hagyja jóvá. Most ideiglenesen az Országos Választmány döntsön.

Az alapszabály és a hozzá kapcsolódó szabályozások minden párttagra, pártközösségre és választott testületre kötelező érvényűek, egyúttal keretjellegűek: a benne foglalt elvek és szabályok alapján a döntési jogú pártfórumok — sajátosságaiknak megfelelően — dönthetnek, illetve további szabályozást alkalmazhatnak.

Az alapszabályhoz kapcsolódó, benne szereplő szabályozásokat a kongresszus hagyja jóvá. Most ideiglenesen az Országos Választmány fogadja el.

Az alapszabályt csak kongresszus vagy országos pártszavazás módosíthatja, az alapszabállyal ütköző döntések érvénytelenek.

Az alapszabály rendelkezéseit az egyesülési jogról szóló törvény és a párttörvény alapján kell értelmezni és alkalmazni.

* * *

A párt alapszabályához kapcsolódó szabályozások:

— Tagsági viszonnyal összefüggő eljárásokat rögzítő szabályzat.

— Fegyelmi-etikai szabályzat.

— Választási szabályzat.

— A pártszavazás rendjét rögzítő szabályzat.

— Gazdálkodási szabályzat.

— A párt alkalmazottainak munkavállalói jogállását rögzítő szabályzat.

— A párt tagdíjfizetési szabályzata.

A párt tagdíjfizetési szabályzata

(az alapszabály függeléke)

A párttagdíj fizetése a párttagsággal együtt járó, önként vállalt kötelezettség, közvetlen hozzájárulás a mozgalom költségeinek fedezéséhez.

1. A tagdíjfizetés módja

a) A párttagsági díjat havonta abban a pártalapszerve- zetben kell fizetni, ahova a párttag szervezetileg tartozik.

b) Az új párttagok tagdíjfizetési kötelezettsége a belépés időpontjától kezdődik.

c) A pártalapszervezet a befizetett tagdíj egészével maga rendelkezik, a tagdíjbevételeknek a munkakiadásokra fel nem használt, részét az alapszervezetek a pártmoz- galom közös kiadásaira havonta befizetik. A társult alapszervezetek közösen határozzák meg ennek arányát.

2. A tagdíjfizetés mértéke

a) A párttagdíj havi összege a párttag és alapszervezete megállapodása szerint 50—150 forint. A párttag ennél nagyobb összegű tagdíjfizetést vállalhat.

b) A keresettel nem rendelkezők és mindazok, akiknek az alapnyugdíja, vagy az egyhavi bruttó keresete nem éri el az 5000 forintot, jogfenntartó tagdíjat fizetnek. Ennek összegében a párttag és a pártszervezet vezetősége állapodjon meg.

A tartósan külföldön lévő párttagok állapodjanak meg alapszervezetükkel a tagdíj összegében és a fizetés módjában.

Az érvényes jogszabályok betartásával — pénzbefizetéssel vagy más módon — bárki támogathatja a pártot.

A pártoló tagság önként vállalt anyagi támogatásban is kifejezésre juthat.