Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-04 / 234. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N E P ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. OKTOBER 4., SZERDA Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Mai számunkból: A tortán 101 gyertya égett (3. oldal) Mindenki elutasította őket (4. oldal) Beszélgetés Szabó Miklóssal (5. oldal) A Dunabank Rt. megyénkben (5. oldal) „Az érdektelenség bábjai vagyunk” (8. oldal) MSZMP-hírek Négy megye képviselői tanácskoztak Békéscsabán Történelmi jelentőségű törvényjavaslatok a parlament előtt Kilényi Géza: „Mihamarabb legitim köztársasági elnököt kell választani ...” Fotó : Kovács Erzsébet Megyénk a harmadik A cél: zenekultúránk felemelése Kétségtelenül korszakalkotó, sőt történelmi lépés előtt áll a parlament. Hiszen az októberi ülésszakon öt olyan sarkalatos törvénytervezetet szentesítenek, amely 40 év óta először született egy részbeni társadalmi konszenzus jegyében. Am a végső felelősség mégiscsak a jelenleg törvényes parlament vállán nyugszik. Ezért sem mindegy, hogy a tervezetek esetleges részmódosítása miként történik. Még akkor sem, ha a nemzeti kerekasztal-meg- egyezés alapelveit a parlament mindenképpen tiszteletben tartja. A szokásostól eltérően az ülésszak előtti vitára tegnap Békéscsabára, a Garzon Szállóba négy megye képviselői jöttek el. Bár érdekes módon Csongrád megyéből Pár nappal a nagy horderejű tanácskozás előtt mi is lehetett volna más — természetesen a közelgő párt- kongresszus volt a központi téma az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának tegnapi soros ülésén, amelyet Nosza József, a városi bizottság elnöke vezetett. A napirendek előtt a pártelnök néhány mondatban megemlékezett 1849. és 1944. október 6-áról. Ezután megállapította, hogy a hatvantagú testületből 28-an vannak jelen, tehát az ülés nem határozatképes — ám a napirenden tájékoztatók szerepelnek, így döntéshozatalra nem csupán egyetlen honatya utazott Békéscsabára, az ülésen részt vevő dr. Kilényi Géza igazságügyminiszterhelyettes vitaindító előadásában utalt arra, hogy a kerékasztal-tárgyalások lassú előmenetele miatt a külföld részéről már-már megrendülni látszik a bizalom a magyar kormány, egyáltalán az ország iránt. Ezért, ha most sokak számára ez önkényes lépésnek tűnhet, mégis a kormány és a Miniszter- tanács úgy döntött, megsürgeti a tárgyalásokat, ha úgy tetszik, kikényszeríti a konszenzust. A nyers, jogilag kevésbé cizellált tervezetet a konszenzus után egy nap alatt fogadta el a Miniszter- tanács úgy, hogy még tárcaközi egyeztető tárgyalásokra sem kerülhetett sor. A miiévén szükség, a városi párt- bizottság ülését a gyér megjelenés ellenére javasolja megtartani. E javaslatot a jelenlévők elfogadták. Az ülésen elsőként dr. Forrai József, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára beszélt a pártkongresszus előkészületeiről, ösz- szehívásának körülményeiről, majd a társadalmi igények és a kongresszus funkciója között feszülő ellentmondásokról, a tanácskozás várható kimeneteléről, az úgynevezett „szakítópróba”- kérdésekről. A következő előadó a napirendnek megfelelően Tóth niszterhelyettes azt is leszögezte, hogy a kormány tulajdonképpen . nem azért ágál, mert az ellenzék az MSZMP-vel ült le tárgyalni, hanem azért, mert az asztal résztvevői időbeni korlátokról nem döntöttek. Az elhúzódó tárgyalássorozat pedig mindenképpen ennek következménye, s az is, hogy lassan ebbe a szituációba a kormány, egyáltalán az egész nemzet belebukhat. — Egyre több jel mutatott arra, hogy az indulatok elszabadultak. Balról és jobbról egyaránt szélsőséges nyilatkozatok, olykor-olykor fenyegetőzések hangzottak el. Békés átmenetre pedig csak akkor van esélyünk, ha a politikai kultúrát nélkülöző társadalom indulatait biztos mederbe tereljük — mondta a miniszterhelyettes. — Az utóbbi időben azonban sok tekintetben megkérdőjeleződött az ország nemzetközi szavahihetősége is. Hiszen felelős kormánypolitikusaink ez év elején még úgy nyilatkoztak, hogy félév végére megtörténik az alkotmánymódosítás. A hitelfolyósító nemzetközi pénzintézetek is bizonytalanok a kormány iránt, hiszen nem kétséges, hogy napjai megszámláltak — sorakoztatta fel meggyőző érveit dr. Kilényi Géza arra vonatkozóan, hogy a lehető leggyorsabban törvényes, legitim köztársasági elnökre van szüksége az országnak. Bár megjegyezte, hogy a legitimizáció kérdése és vitája sehová nem vezet, célszerű lenne mielőbb abbahagyni. Mert ilyen értelemben ma egyetlen szervezet, egyetlen politikus, de semmi sem legitim. A megbeszélésen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal küldötteként Blaskó István és az MSZMP KB osztály- vezetője, dr. Bundzsáklia Mátyás. A két tárgyaló fél hozzászólásából kitűnt, hogy csupán az alapkérdésekben van közöttük egyetértés. Blaskó István egyébként a tárgyalások elhúzódásával kapcsolatban úgy vélte, a külföldi kormányok kívánalma elsősorban az, hogy mi(Folytatás a 3. oldalon) Károly, a városi pártbizottság titkára volt, aki város- politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Közelebbről három javaslattervvel foglalkozott, amelyeket a következő ülésen vitat majd meg a testület. E tervezetek tartalmazzák a kongresszustól a városi pártértekezletig terjedő időszak tervezett feladatait; a választások megtartására vonatkozó elkép; zeléseket, valamint a párt helyi (városi) szervezetének felépítésére vonatkozó javaslatokat. Mindezekről a következő, október 11-i, kibővített pártbizottsági ülésen tárgyal és dönt a testület Kedden ülést tartott a Magyar Szpcialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az e héten kezdődő pártkongresszus előkészületeiről. * * * Az idén mintegy 78 ezerrel csökkent az MSZMP taglétszáma, miközben csak 2600-an léptek be a szervezetbe — közölték az MTI munkatársának érdeklődésére az MSZMP KB pártpolitikai osztályán. Elmondták, hogy az idén január 1-jén 800 ezer tagja volt az MSZMP-nek, október 1-jén pedig mintegy 725 ezer. A taglétszám-csökkenés az egész országban nagyjából egyenletes, nincsenek kirívó területi egyenlőtlenségek, csak tizedszázalékos eltérések. Eszerint az iparosodott megyékben, amelyekben mostanában nagyobb a feszültség — így például Borsodban, Komáromban és Baranyában — valamivel nagyobb a pártból kikerülők száma, mint a keleti megyékben. A budapesti taglétszám-változás az országos átlagnak felel meg. A gazdálkodási osztálynak arról nincs pontos adata, hogy hányán tartják vissza tagdíjukat. Becslések szerint mintegy 8-10 ezren nem fizetnek tagdíjat, ők valószínűleg várakozási álláspontra helyezkednek a kongresszusig. ■ A címbeli kérdésre válaszolva: egyértelmű a nem! Tegnap Gyulán a megyei bíróságon a harmadrendű vádlott kihallgatásával folytatódott a békéscsabai bundaper tárgyalása. Dr. Gally Mihályt három szerepkörében is faggatta dr. Garami Emil tanácsa; mint a megyeszékhelyi tanács volt végrehajtó bizottsági titkárát, majd tanácselnökét, illetve az Előre Spartacus Sportclub társadalmi elnökhelyettesét. Így nem csoda, hogy az egész napos tárgyalás során többször is feltette a kérdést a bíró és a vád képviselője, dr. Horváth Mihály főügyész: „Mondja, kérem, ezt az aláírást melyik tisztségében tette meg?” A vádlott erre többször' is úgy válaszolt, hogy mint a sportegyesületet hivatalból támogató bázisszerv képviselője szignált, bár korábban — néhány évvel ezelőtt — nyilvánvaló lélektani ráhatásként érezte, amikor szólt a telefon, vagy éppen hivatali feljebbvalóinak szobájában azt kapta feladatul: „Ezt meg kell oldani”. Hozzátette azt is, hogy manapság már minden bizonnyal más lenne a helyzet azonos szituációban ... A többé-kevésbé ismert jogtalan kifizetésekre azonMegyénk zenekultúrájának felemelése érdekében néhány zenetanár elhatározta, hogy megalakítja a Magyar Kodály Társaság Békés megyei tagcsoportját. Ennyit tudtunk meg az október 3-ra szóló meghívóból, s azt, hogy az alakuló ülést a zenei világnap alkalmából rendezik meg kedden este Békéscsabán a zeneművészeti szakközépiskolában. Nos, az eseményre mi is elmentünk... Hogy a hivatalos megalakulás elmaradt, nem az igen kisszámú jelenlévőkön múlt, hanem azon, hogy a hivatalos beiktatáshoz az országos társaság képviselője is szükségeltetett volna... Mindenesetre.a megyei elnök személyére született javaslat, így a (nem hivatalos, de mégis alakuló) ülés után őt — Rázga Józsefet — kérdeztük, mi lesz a megyei tagcsoport feladata? — Néhányan tagok vagyunk a Magyar Kodály Társaságban, s láthattuk, ott elsősorban országos ügyekkel foglalkoznak. Pedig mint az iménti ülés hozzászólásaiból is láthatta, van tennivalónk itt a megyében is ... Szeretnénk, ha e helyi tagcsoport összefogná az ban nem mostanában került sor, így a cselekmény eleve másképpen minősül. Dr. Gally Mihályt elsősorban azzal vádolják, hogy jogtalan lakástámogatásokhoz nyújtott segítséget, valamint engedélyezett olyan, tulajdonképpen fiktív jutalomkifizetéseket, amelyeket társadalmi aktivisták elismerése címén fizettek ki, ám valójában ezek az összegek már eleve a labdarúgó-szakosztály fekete kasszáját gyarapították, vagy éppen „töltötték fel”. A „nehezebb tételt” a laFotó: Kovács Erzsébet itt élő ének-zene pedagógusokat, s mindazokat, akik a maguk területén az ügy mellé állnak. — Kikre gondol? — Képzőművészekre, a bábművészre, aki Kodály- feldolgozásokat készít. És sorolhatnám tovább. — Konkrét elképzeléseik? — Nem szeretnénk az amúgy is elszaporodott „gittegyletek” számát továbbnövelni. Csak akkor jövünk össze, ha mondandónk van egymás számára, s inkább (Folytatás a 3. oldalon) káshoz juttatás tárgyköre jelenti. A megyei tanácstól a városi tanácshoz több alkalommal érkezett olyan levél — vagy szóbeli tájékoztatás —, hogy érkezik 200 (vagy éppen 320) ezer forint, amelyet tovább kell úgymond pörgetni az OTP Békés Megyei Igazgatóságához, mert azok labdarúgók lakástámogatását szolgálják. Ilyen módon kapott segítséget Varga János, Szabó II. László, Kerepeczki György, Szekeres József, Gulyás István, Csank János és Lebo(Folytatás a 8. oldalon) Visszaadták a 60 ezret „Lapjuk 1989. szeptember 29-i számának 8. oldalán a „Folytatódott a bundaper tárgyalása Gyulán*» című cikkükben egyesületünket érintő közlés szerepelt. A közlés természetesen tényszerű, azonban egyetlen — megítélésünk szerint fontos — mondat maradt ki. Nevezetesen az, hogy az egyesület a kapott 60 ezer forint pénztámogatást 1989. július 27-én visz- szautalta a városi tanács költségvetési számlájára. Ez a tény, értesülésem szerint, a bíróságon Is elhangzott és jegyzőkönyvbe került. Terjedelmi okokból nyilván nem. kerülhet minden fontos, vagy annak vélt közlés a cikkekbe. Ez esetben kérem, hogy egyesületünk szempontjából nagyon fontos kiigazításnak helyt adni szíveskedjenek. (1985. évben a pénzügyi támogatás odaítélésekor még sem tagja, sem elnöke nem voltam az egyesületnek.)** Pető László elnök (El)határozatképtelen ülés Dr. Gally Mihály kihallgatása a bundaperben Csak „postás” volt-e a városi tanács?
