Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-03 / 233. szám

A Minőségi Cipőipari Vállalat az elmúlt években fizetéskép­telenné vált. Az Interbank, a Tannimpex és a Pécsi Bőr­gyár — MINŐ Kft. névvel — új gyárat alapított Budapes­ten. Az átalakítás, úgy tűnik, jól sikerült, mivel az év első felét mintegy 12 millió forintos nyereséggel zárta. Az ez év­re tervezett 650 ezer pár cipőből — olasz tervezők közremű­ködésével — eljut az igényes NSZK-, francia és osztrák pi­acra is Fotó: Balaton József állítsák meg a földeladásokat! — Szolgáltassunk igazsá­got parasztságunknak, feled­tetve a kárára elkövetett bűnöket, de a hazai élelmi­szer-ellátás még átmenetileg se kerüljön veszélybe — kezdte mondanivalóját Kis Gy. Csaba, a Magyar De­mokrata Fórum (MDF) or­szágos választmányának a tagja azon a budapesti saj­tótájékoztatón, ahol szerve­zete meghirdette mezőgazda- sági programtervezetét. A mezőgazdaságban kiala­kult válságos helyzetet ele­mezve elmondta, hogy az MDF szerint ennek oka a valóságos tulajdon hiányá­ból fakadó érdektelenség. Ezért mezőgazdaságunk jö­vőjét egyfelől családi mun­kán alapuló magángazdasá­gokban, másfelől a valóban szövetkezeti elvek szerint működő üzemekben látják, ahol az állami gazdaságok­nak is szerepük van. A jö­vőben e különböző tulajdo­nú és típusú gazdaságok minősítésében csak a gazda­sági teljesítmény a mérvadó, a legteljesebb politikai és gazdasági egyenjogúság mel­lett. Ezért új gazdaságpo­litikába ágyazott új agrár- politikára van szükség. A program figyelembe ve­szi a realitásokat — mond­ta —, így a jelenlegi álla­potokat veszi alapul, nem a ’47-es, illetve az ’59-es vi­szonyokat. Mivel az elmúlt négy évtized során kiesett a mezőgazdasági művelésből egy átlagos megyényi ter­melőterület, lényeges válto­zások következtek be a mű­velési ágakban, és a földek minőségében, falvaink né­pességének jelentős része ki­cserélődött, ezért most az új tulajdonviszonyok alapja a föld értéke lehet. A program hangsúlyozza, hogy nem kívánja a mező- gazdaságot visszataszítani a korábbi „nadrágszíjparcel- lás” állapotba. Az agrár- program nemcsak az eléren­dő célt, hanem az átmenet mikéntjét is megfogalmazta. Ennek értelmében a békés és a termelés folyamatossá­gát nem veszélyeztető tuláj- donváltást két lépcsőben képzelik el. Első lépcsőben a szövetke­zeteket és állami gazdaságo­kat vagyonközösségekké kell szervezni, melynek során a tsz-ek teljes, az állami gaz­daságok vagyonának egy ré­szét a tagok, illetve az al­kalmazottak tulajdonába kell adni. A földet és az egyéb vagyont külön-külön érté­kelnék fel a tervek szerint. Ezen értékmegállapítás alap­ja pedig a bevitelkori arany­korona-érték. Azok tehát, akiknek nevükön van a föld, az aranykorona-érték tény­leges tulajdonosai lesznek. A fennmaradó földek további részét — erősítve a helyi ön- kormányzat tulajdonát — vissza kell adni a települé­sek közösségeinek, így pél­dául magának a település­nek, illetve az egyházközös­ségeknek, legeltetési társu­lásoknak, stb. Végül az ezen felül maradt aranykorona­értéket, illetve egyéb va­gyont a tagi (vagy alkalma­zotti) viszonyban eltöltött évek arányában kívánják felosztani. A gazdaság vagyonának ilyen módon való átalakítá­sa — szól a program — ön­magában nem jelenti azok tényleges feldarabolását, fel­osztását, hiszen ez csak a tu­lajdonra, nem annak haszno­sítására vonatkozik. Ahhoz viszont, hogy kialakuljon a földpiac és a föld belátható időn belül oda kerüljön, ahol több hasznot hoz, szük­séges, hogy a földnek tu­lajdonosa és értéke legyen. A tulajdon és az értékviszo­nyok „rendezése” után a szövetkezet, illetve állami gazdaság a piaci viszonyok alapján meghatározott bér­leti díjat fizetne a tulajdo­nosoknak. Az így kialakí­tott „vagyonközösségek” ügyintézését a nagyüzemek­től független bankokra kí­vánják bízni. A második lépcsőben azok a tulajdonosok, akik földet kívánnak kiszakítani a „nagyüzemekből”, A csak a bankok által meghirdetett nyilvános árverésen tehet­nék meg. Az árverésen részt vevők a tulajdonukban lévő aranykorona-érték mértéké­ig pénz nélkül vehetnének ki területet, kifizetni csak az azon felüli aranykorona-ér­téket kell. A fenti kétlépcsős átme­net biztosítja a zökkenő- mentes tulajdonváltást, ugyanakkor a második lép­csőben kialakítandó techni­kák lehetőséget adnak a me­zőgazdaságnak, hogy szerve­sen beépüljön a Magyaror­szágon kialakítandó piacgaz­daságba. Kis Gy. Csaba vé­gezetül elmondta, hogy az MDF szerint meg kell állí­tani a most folyó földeladá­sokat. Parlamenti képvise­lők segítségével tiltakozni is kívánnak, hiszen az eladá­sokból befolyó „nyereség” csak a vezetők prémium­alapját növeli, mindenféle termelési háttér nélkül. Az MJDF továbbá szükségesnek látja, hogy mielőtt a tsz-ek felélnék az ilyen „bevételei­ket”, ezen összegeket a tu­lajdonviszonyok végleges rendezéséig fagyasszák be. (Krausz) K Fidesz ars poeticája Aki meneszteni akarja a kommunistákat Beszélgetés Orbán Viktorral Azt hiszem, kevesen gon- i dolták volna annak idején, í hogy napjainkban egy poli- : tikai rendezvényen valaki a ! polgári demokrácia eszme- S körét nyíltan hirdetheti. Dr. I Orbán Viktor, a Fiatal De- í mokraták Szövetsége (Fi- ; desz) országos választmá- ; nyának tagja — az ellenzék egyik lemarkánsabb képvi­selője — erről beszélt a kö- ; zelmúltban Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban. E rendezvény utáni beszélge­tésünkből megismerhető gon­dolkodásmódja és az is, hogy szervezete képviselői miért nem írták alá szeptember 18-án a kerékasztal-tárgya­lások dokumentumait. Miért neveznek engem fasisztának? — Önről és szerveze­téről rendkívül ellent­mondó vélemények ala­kultak ki. Egyesek sze­rint a jövő politikusai, mások szerint antikom- munisták, „faltörő ko­sok”, sőt legutóbb Önről mint „Orbán Ui”-ról is „megemlékeztek”. Kik hát valójában? — Az utóbbinál kezdeném. Arturo Ui Bertold Brecht drámájában ugye fasiszta volt? Amikor tehát rólam azt mondják, hogy „Állítsák meg Orbán Ui-t!”, akkor egyszersmind azt is mond­ják. hogy állítsátok meg ezt a fasisztát. Nos, miért ne­veznek engem fasisztának? Azért, mert én azt mondom, hogy a kommunistáknak menni kell. Szerintem ugyanis ez a párt- és kor­mányforma az ország számá­ra nem jelent megoldást. He­lyette egy új. ellenzéki kor­mányra van szükség. Én ezt állítom. Ez az az ok, amiért engem Berecz Jánosék lefa- sisztáztak. Ilyen alapon egyébként nap mint nap lefasisztázhat- nák mondjuk a nyugatnémet szoedemeket is, akik azt mondják a keresztényde­mokratákról, hogy nem je­lentenek megoldást az or­szág problémáira — men­niük kell. Vagyis ne a ke­reszténydemokratákat, ha­nem a szociáldemokratákat válasszák a polgárok. Még­sem mondja az NSZK-ban senki — még a keresztény­demokraták sem —, hogy a szoedemek fasiszták. Szerin­tem a történelem bebizonyí­totta. hogy a kommunista párt — úgy látszik mind a mai napig — előszeretettel érez lelki kényszert, hogy mindenkit, aki tőle jobbra áll. lefasisztázzon. — Mit válaszol azok­nak, akik azt mondják, hogy szervezete, gondo­latrendszere antikommu- nista? . — Én a magam részéről egy európai polgári demok­rácia értékeit állítom. Tehát nem antikommunistának mondom magam, hanem pol­gári demokratának, és azt mondom, hogy ez a kommu­nizmussal nem fér össze. Egy országban vagy az egyik, vagy a másik működik. Azt szeretném, hogy Magyaror­szágon szűnjön meg a kom­munizmus, de nem azt, hogy a kommunisták szűnjenek meg. Szerintem antikommu- nistát nálunk azokra lehet — esetleg kell — mondani, akiknek feltett szándéka, hogy akár fegyveres erőszak­kal is, kiszorítsák őket a po­litikai életből. Én nem ezt akarom. Csupán azt mon­dom. hogy szabad választá­sokon meg kell találniuk — és a magyar nemzet szerin­tem meg fogja nekik adni — az őket megillető politi­kai helyet. Ha ez a társada­lom 80 százaléka rájuk sza­vaz, elfogadom — bár sze­retném, ha nem így történ­ne. Viszont, ha két polgár szavaz rájuk, azt is elfoga­dom —, de ezt fogadják el a kommunisták is. Pozsgay nem azonos Ribánszkyval — Az MSZMP kong­resszusra készül. Rendkí­vül sokszínű nézetek vannak most jelen a pártban, a régi bolsevik tipusu elképzelésektől egészen a szociáldemok­ráciáig. Ügy látom, nem ▼ tesz, vagy nem akar kü­lönbséget tenni közöttük. — Ma létezik Magyaror­szágon egy párt — őzt MSZMP-nek hívják —, amelynek az alapszabályza­tában benne van, hogy kom­munista párt. Egészen addig, amíg ez a párt így működik, nekem mint egy nem kom­munista szervezet tagjának és vezetőjének, ha a politi­kában gondolkodom, a párt számomra legnegatívabb vo­nulatához kell igazítani te­vékenységemet. Bármikor előfordulhat ugyanis, hogy ez lesz -a párton belül az uralkodó vonulat. Én, bár tudom, hogy Pozsgay nem azonos Ribánszkyval, mégis most nem hagyhatom figyel­men kívül a marxista egy­ségplatformot. — A Pozsgay Imre ve­zette szárny, én úgy lá­tom, áttörést fog végre­hajtani a kongresszuson. Körvonalazódik egy új szocialista párt. — Kétségtelenül úgy lát­szik, hogy alakul valami, amit Pozsgay Imre vezetne. Ha ez így lesz, megvárom, milyen ideológiai alapon áll­nak; mit hirdetnek, mi lesz a programjuk. Ezután majd meglátom, hogy ez a prog­ram hogyan viszonyul a va­lósághoz. A kommunista párt eddig is tele volt hangzatos ígéretekkel, és amikor az emberek vártak egy kicsit, láthatták, hogy nem törté­nik semmi. Nos. ha latom, hogy ez az új párt a gya­korlatban hogyan fog politi­zálni. akkor ki fogom ala­kítani az ennek megfelelő álláspontomat. — A Fidesz polgári demokráciát hirdet, eh­hez az eszmekörhöz vi­szonyít mindent. Ná­lunk viszont most egé­szen más van. Ilyen kö­rülmények között ho­gyan képzelik el az át­menetet? — Mára kiderült, min­denfajta toldozgatás, foldoz- gatás kevés. Üj rendszerre van szükség. Ezt viszont csak szabad választásokkal lehet elérni. E választások­ra készülve minden párt­nak nyíltan fel kell vállal­nia programját. Mi ezt tesszük. A Fidesz egészen mást kínál a választópolgá­roknak és azt be is kíván­ja bizonyítani, hogy jobb. Majd ez alapján az ellen­zékkel együtt meg akarja nyerni a választásokat. — A választások ki­írásához előbb a „ke­rékasztalon” kell meg­egyezni. — Ügy látom, hogy a párt a legfontosabb kérdé­sekben nem enged. így a munkahelyről való kivonu­lás, a munkásőrség, a párt- vagyon és a köztársasági el­nök kérdésében. Ki kell lépni a KGST-böl és a Varsói Szerződésből — Egy dolog biztos­nak látszik. Politikai rendezés szükséges, hogy ennek következ­ményeképpen a gazda­ság elmozduljon a holt­pontról. — Valóban politikai ren­dezésre van szükség. Nem azt mondom, hogy ez a kor­mány nem tudja, mit kel­lene csinálni. , Sőt, tudom, hogy évek óta a legkiválóbb gazdasági programokra tá­maszkodik. A baj az, hogy a szakemberek programjai­nak végrehajtásához nincs ereje, önbizalma, s ami a lényeg, nincs fölhatalmazása rá. A mai kormány — mert nem szabad választások út­ján jött létre — attól fél, hogy amennyiben olyan in­tézkedéseket hoz, amelyek egyes néprétegek számira hátrányosak, holnap a nép­harag elsöpri. ! — Gazdaságpolitiká­ról beszélgetünk. A ki­bontakozáshoz szerve­zete szerint ki kell lép­ni a KGST-ből. Miért kéne Magyarországnak lemondani — különö­sen most — egy sok­száz milliós potenciális piacról? — Szerintem a KGST be- lekényszerítette Magyaror­szágot sok abszolút hátrá­nyos beruházásba. E hibá­kat ma már a kormány sem tagadja. Természetesen nem az a megoldás, hogy le­mondunk erről a piacról, de kapcsolatainkat a jövőben piaci alapelvek kell, hogy szabályozzák. Nem azt mondom, hogy fordítsunk hátat keletnek, hanem azt, hogy kereskedelmünket he­lyezzük vállalatközi üzleti alapokra. — Külgazdaság, kül­politika. Varsói Szerző­dés. — Sokan vádolják a Fi­deszt azzal, hogy nem reá­lis az a követelés, hogy vál­junk ki a Varsói Szerződés­ből. Mi azt mondjuk, hogy a szovjet történelem azt ta­nította meg nekünk — kár hogy ezt Németh Miklós és Horn Gyula elfelejti —, hogy ott meghatározott időnként reformciklusok és konzervatív áramlatok vált­ják egymást. Ezért, ha a Szovjetunióban a közeljövő­ben egy konzervatív fordu­latra kerül sor — miközben mi a Varsói Szerződés tag­jai vagyunk —, ez teljes egészében maga alá temet­né a magyar reformfolya­matokat. Ezért el kell érni, hogy minél függetlenebbek legyünk tőle. El kell távo­lodni és olyan garanciákat kell teremteni — egy ked­.vező széljárás idején —, hogy egy ottani visszaren­deződés ne temessen minket maga alá. Ilyen eddig nem veit divatban — Kezemben van az a levél, amelyben a „Józan Magyarok Tár­sasága” nyilvános „ki­végzéssel” fenyegette meg. Mit szól az ilyes­mihez? — A Nagy Imre temetése után is kaptam néhány le­velet. Azóta is szoktak min­ket ilyen „jó kívánságok­kal” elárasztani, de ilyenre még nem volt példa. Hogy valaki azt mondja nekem, öreg. ha holnap kijössz oda (mondjuk a Széchenyi li­getbe). akkor lelövünk. Ilyen eddig nem volt divatban! Meg vagyok lepődve, külö­nösen azért, mert annak a Fidesznek vagyok a tagja, amelynek elsőszámú alap­elve az erőszakmentesség. De, ha valakinek az a szó­rakozása, hogy politikai okokból olyan emberekre lövöldözzön, akiknek alap­élve a békés politizálás, nem tudok mit csinálni. Er­re bármikor lehetősége lesz. Állok elébe! Krausz N. Tamás Fotó : Kovács Erzsébet Békéscsaba Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme felvesz mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező, könyvelésben, kontírozásban és számítógépes feldolgozásban jártas KÖNYVELŐT Jelentkezés a főkönyvelőnél, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. szám

Next

/
Thumbnails
Contents