Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-14 / 244. szám

IkÖRÖSTÁJ­SZÜLŐFÖLDÜNK 1989. október 14., szombat Dobozi tájszavak Sárhajó — Cufcuráré — Tűzikutya A címben feltüntetettekkel együtt összesen 551 tájj szót, azok mai értelmezését, példamondatbeli használa­tát olvashatjuk a DOBOZI TÁJSZAVAK című, Buda­pesten, 1988-ban megjelent, mindössze 46 oldalas köny­vecskében. A könyvet az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudo­mányi Intézete adta ki. A kiadás a Békés Megyei Ta­nács V. B. Koordinációs Bizottsága, a Gabonaipari Tröszt, Doboz Község Tanácsa V. B. és más Békés megyei in­tézmények anyagi támogatásával jelent meg. Az ELTE Sokszorosító Üzemében készült, mindössze 400 pél­dányban. Ha megtetszik egy utca, menj végig rajta! Több évszázadon át — Gyarmat Kóló : Veress Erzsi A kötet szerzője Rácz Sándor Makón élő nyugdí­jas tanító. A kötet megszü­letéséről és önmagáról a kö­vetkezőket írja: „Feleségemmel 1966-tól 1970-ig voltunk Dobozon ta­nárok. Bátran elmondha­tom, hogy ez idő alatt jól megismertük és megszeret­tük a falut és a dobozi em­bereket. Elkerülésünk után is visszajártunk a régi jó is­merősökhöz, barátokhoz, s gyűjtöttük az anyagot eh­hez a szótárhoz. Természe­tesen mást is gyűjtöttem, s mondhatnám, hogy ez a szó­tár csak melléklete közel húszéves sokirányú kutató­munkámnak. Elsősorban a növénytermesztési és állat- tenyésztési szakszavakat gyűjtöttem össze, de akadt közöttük más jellegű is. E szavak nagy részét már nem használják, s följegyzésük az utolsó pillanatban tör­tént. Úgy érzem, talán még sikerült megmenteni, ami még menthető ... Sok eset­ben vettem föl címszónak szószerkezetet, különösen akkor, ha az egy fogalmat fejez ki. A nyelvjárási ej­tésmód közvetlenül a cím­szó után áll. Szociális érvé­nyességi jelölést tudatosan nem alkalmaztam. Ahol szükségesnek látszott, ott megjegyzéssel egészítettem ki a szócikket. A nyelvjárá­si ejtésmódot legtöbbször rövidített jelöléssel követi a szófaji meghatározás. A je­lentés után általában példa­mondatot közlök, amelyben szívesen alkalmazok szólást, közmondást, ragadványne­vet, névcsúfolót, és egyéb nyelvi fűszerszámot, hogy minél színesebb, élettelibb legyen. Átvéve Kiss Jenő módszerét (Mihályi tájszó­tár, Bp. 1979.) néha én is több példamondatot adok. A nyelvjárási alakokat elna­gyolt fonetikus átírásban közlöm.” A dobozi tájszavak, táj­szótár szerzője' által írt be­vezetője után bemutatjuk a szótárt, ezen írás címében szereplő szavak alapján. A SÁRHAJÚ „egyetlen fa­törzsből kivájt alkalmatos­ság, amit az eléje fogott ló a sár tetején tudott húzni.” Sárhajóval jártunk az isko­lába. Amikó a ziskola élőt kiszátunk, a lovat ecsaptuk. Az oszt együtt haza, pedig senki nem kormányoszta, me nem is vót a sárhajón senki.” A CUFCURÁRÉ „lo­pott holmi. a eufeurárét evitte a kocsmába, oszt ott megitta az árát. A TÜZI- KUTYA „kovácsolt vasból készült eszköz, melyen a rá­tett vaspálcán sütötték a húst.” A tűzikutya alatt mán csak ilő parázs vót, amikó rajta „sütöttík a pitypalaty- tyot.” Doboz község a Kettős- Körös jobb partján találha­tó. öslakói a honfoglalás körüli idők óta élnek itt. Lakosai sok vihart megér­tek az elmúlt századok alatt. A török és a tatárdúlás elől a vidéket borító nádasba menekültek, s ott vészelték át a rombolást és öldöklést. A pusztítások után újra­kezdték az életet. A nyelv azonban nem pusztult el, alakult, fejlődött. Sok szó­nak a hangzása, tartalma, jelentésmódja megváltozott. Nagy erénye a kis tájszótár­nak. hogy ezeket a régi sza­vakat nemcsak megőrzi — de megváltozott jelentésü­ket is megoldja. Ma már nagyon sokan, főleg a fiata­labb nemzedék tagjai közül — nem ismerik, hogy mit jelentenek a következő sza­vak és kifejzések: — ajtón húzott szalonna — bajusz­árok — cipózás — cinger — csobános gyerek — dúca — dupó — egy tök búza — felbögöz — górál — grasz- szít — hopszolás — irhás nadrág — kandli — kasor- nya — koszorál — megprá- hol — picula — pelenta — türücköl — villegyhordórúd — zsáklóca. Mindezeket megtalálhatjuk, példamon­datokkal együtt Rácz Sán­dor könyvében. Rácz Sándor munkája példamutató azért is, mert megmutatja, hogy egy-egy település pedagógusa, ho­gyan azonosulhat a telepü­léssel, annak történetével, lakóival. Példaadó Rácz Sán­dor munkája azért is, mert nyelvünk szépsége, fejlődése mellett megmutatja azt is, hogy egy-egy település hely- történésze, gyermek- vagy felnőtt szakköre mivel is foglalkozhat. A kiadvány egyetlen hibá­jának tartjuk, a kis pél­dányszámot. A mindössze 400 könyvecske talán még megyénk nyelvészeinek is kevés. Biztosan nem jut el sok magyar szakos tanár­hoz, helytörténészhez, szak­körhöz, pedig az előbb vá­zoltak miatt is jó volna, ha eljutna. Balogh György A mi falunk neve több évszázadon át Gyarmat volt. 1983 májusában az Országos Levéltárban dr. Jedinszky Tibor történész talált rá egy német nyelven íródott ren­deletre mely kelt 1775-ben, Mária Terézia királysága alatt. Az okiratban, azaz a rendelet 41. oldalán többek közt ezt olvashatjuk: „ ... a lecsapolás megin­dítása során, a nád mellett, nagy mértékben található fűzfa. Mivel Nagymagyaror- szág területén lévő több Gyarmat gyakran ad félreér­tést, Hont Vármegyében is alakult egy község azonos néven, így elrendeltetik, hogy a korábbi Gyarmat ne­ve legyen Füzes Gyarmat... 1776. januárus 1.” Mint a legtöbb nagyobb falu, mezőváros és város, községünk is évszázadokon át I—IV tizedre volt „fel­osztva”. Erről először a Ga- csári krónikában olvastunk. .......a Hajnal utczai tized v olt az első. a Nagy utczai volt a második, a Kandiai a harmadik, a Kovátséri a negyedik vagy utolsó... a Berettyóból a Sárréten ke­resztül kiszakadó és Gyar­maton keresztül folyó Nagy Ér nevű víz által két részre, ezek "közül az egyik nap­nyugatról Túl a Gátnak, má­sik pedig napkeletről: In­nen a Gátnak neveztetik. Mind a két rész ismét két- két tizedre oszlik... A Kandiai -tized a Túl a Gáton délre eső rész: Kandiai, Ke­reszt-Ér, vagy Űj-ülés és Kéki-sarka nevű utcákkal. Kovácséri tized északra — Kovácsérhát, Mihály, Folyás és Párizs utczáival. A két tized közt hosszan nyúló egyenes utcza: Zsinór utczának hivatik. Innen a Gáton északra a harmadik, vagy Hajnal ut­czai tized: Zug, Tószél, Te­metőkert, Hajnal és Csonka- érhát utczákkal. Délre a ne­gyedik vagy Nagy utczai ti­zed: Nagy utcza, (mely fő és leghosszabb utczája Gyar­matnak, a toronytól vagy Piactól kifelé egész az ura­Sárréti partoldal — nyáron dalom Katélyig — hosszan nyúlva és feltöltve), Kis ut­cza és Gyepsor nevezetek alatt... Házak száma, a méltóságos uradalom házai­val együtt kivévén az ura­dalom katélyt 651 ...” Kutatásunk során előke­rült egy helyismereti ^köny­vecske”, 1968-ban, amit Kop­pányi György református tanító írt 1905-ben: FÖLD­RAJZ A füzesgyarmati ele­mi népiskola III-ik osztálya számára. Ebben olvashatunk „a falu tizedekre való osz­tásáról”. „ ... első tizedben nevezetesebb utcák vannak; Ferenc József, Toldi és Baj­za ... a második tizedben; Lenkey, Szabolcs, Damja­nich, Kisfaludi, Arany Já­nos, és Petőfi utcák... a harmadikban; Bethlen, Bá- thori, Gr. Batthányi, Gr. Andrási, Az első és mások tized közt keletről nyugatra nyúlik, Széchenyi u„ Jókai, Deák Ferenc és Kölcsy tér ... a negyedik tized; Ár­pád, Bocskai, Kossuth, Rá­kóczi és Vörösmarty utcák. A III—IV. tized közt nyu­gatról keletre nyúlik Mátyás Király utca ...”. A nép nem nagyon hasz­nálta az utcaneveket, ha­nem a falut különböző elne­vezésekkel „illette” ... Sársziget — a Biharnagy- bajomba vezető országút bal oldalán terül el. Az elne­vezés a régi sárréti nádasok­ra, vizekre utal. Sas — A Darvas felé eső falurészt is az 1920-as vé­gén osztották ki, itt egy korcsma volt, s neve Sas, így kapta e ragadványnevet ez 5-6 utcából álló falurész. Nagygyep — Valamikor az uradalom legelője volt. a felszabadulás után lett ki­osztva, innen kapta a ne­vét! Újsor — Kapta e falurész a nevét onnan, hogy 1848. október 10-én a birtokos uraság hozzájárulásával, a gyarmati lakosok nagyobb részének beleegyezésével a közlegelőkből a Sas vendég­lő előtt és az Olajmalom előtt 65 családnak osztottak ki 25 hold legelőt. Ha megtetszik egy utca, menj végig rajta — tartja egy szólásmondás. A hely­ismeret fogalmában és tar­talmában különbözik ugyan a helytörténettől, de ugyan­akkor nagyon is szorosan összefüggnek, és egyik a másiknak kulcsa, a helyis­meret bizton értéket ad a ma emberének! Borbíró Lajos Újabb Árpád-kori temetőt tártak fel Borsodban A miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, Révész László öt éve folytat ásatást az ónodi várban. Az idei munkáját sze­rencse kísérte: a palotaszárny alá nem pincézett részén egy olyan Árpád-kori temetőre bukkant, amelyet egy templom körül létesítettek MTi-fotó: Kozma István Emlékek o múltból Gabonafeldolgozás a kőkorszaktól napjainkig A budapesti Concordia Gőzmalom az 1870-cs években, itt található «a Malomipari Múzeum Éppen 150 éve annak, hogy Széchenyi István megalapí­totta az első hazai nagy gőz­malmot, s egyúttal az első élelmiszer-ipari részvény- társaságot. Zseniális előrelá­tással felismerte : előnyö­sebb, ha a messze földön hí­res magyar gabonát feldol­gozva, tehát őrölve, lisztként szállítják külföldre. Mert nemcsak jobb árat kapnak érte, hanem — mai szóhasz­nálatunk sz-irint — a hát­téripar foglalkoztatása is biztosított lesz. Érdemes idézni gondolatait, a Pesti Hengermalom építésének cél­járól így írt Pest vármegye közönségéhez címzett leve­lében: „Nemes Pest megyének határában alkalmasint Pes­ten, vagy Budán részvényes Társasággal gőzmalmot szán­dékozom állítani, s pedig nem azért, hogy „Egy” gőz­malmunk legyen, hanem hogy ez mintául szolgálván — lassankint mindenütt ál­líttassanak fel gőzmalmot, s Hazánk gabona helyett vég- kéj? liszttel űzze kereskedé­sét; miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének teteme­sen, de a gyengébb sorsának is új — kőszénásás Mo­hácsnál, lisztet felfogó don­gák stb. készítése által — keresetkor nyittassák ...” A jól prosperáló Pesti Hengermalom valóban pél­daként szolgált. Hatására az 1860-as években valóságos malomalapítási láz indult meg, előbb csak a székesfő­városban, majd a vidéki vá­rosokban is. A gőzmalmok száma 1873-ra például 492- re emelkedett az országban. Sok hasznos ismeretet sze­rezhet a látogató a Malom­ipari Múzeum kiállítási anyagából. Már a helyszín is érdekes! A múzeum az egy­kori — 1866-ban alapított — Concordia Gőzmalom épü­letében lelt otthonra. A Ga­bona Tröszt kezdeményezé­sére a Gabonaipari és Ma­lomipari Szolgáltató Vállalat hozta létre még 1978-ban. Jóllehet annak idején ipar- történeti állandó kiállítás­nak szánták, amely elsődle­gesen a szakmai oktatást volt hivatott segíteni. A későbbiek során a gyűj­temény tovább gazdagodott, és a Művelődési Minisztéri­um úgy ítélte meg, lényege­sen nagyobb értékű annál, hogy egyetlen szakma okta­tási érdekeit szolgálja: ezért 1984-ben múzeumi rangra emelte. Ettől kezdve pedig megnyílt a nagyközönség előtt is. Rögtön a földszinten az őrlés kezdetleges eszközei láthatók. A következő szin­ten a malmokban használa­tos hengerszékek fejlődését mutatják be. Érdemes el­időzni a gabonaszelete! ő gép előtt. A gyakorlatban ugyan nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket, ám a Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban sikeresen szerepelt, s feltalálója, Rajkai Pál Kos- suth-díjat kapott érte. Egy emelettel fentebb a kiállított gépek segítségével megismerheti a látogató, milyen tisztítóberendezése­ket és szitákat alkalmaztak a múlt századtól kezdődően a malmokban. A negyedik szinten a magyar búzane­mesítés kiemelkedő szemé­lyiségeinek bemutatása mel­lett a minőség vizsgálatá­hoz használt különféle labo­ratóriumi műszerek szere­pelnek. A legfelső szinten több­nyire korabeli dokumentu­mok kaptak helyet. Akad itt is bőven látnivaló: egykori céhlevelek, pecsétnyomók, mesterlevelek, bizonyítvá­nyok sorakoznak — szak­könyvek és szaklapok tár­saságában — a tárlók üve­gei alatt. A Malomipari Múzeum Budapesten, a IX. kerület, Soroksári út 24. alatt talál­ható. Nyitva tartási ideje el­tér a többi múzeumétól, mi­vel ma is működő iparterü­leten át közelíthető meg. A múzeum látogathatóságának meghatározásakor alkalmaz­kodniuk kellett ehhez a kö­rülményhez. Ezért csak ked­den és csütörtökön 10 és 16 óra között nyitott - a múze­um, de csoportos látogatások és előzetes bejelentés ese­tén más időpontban is szí­vesen fogadják az érdeklő­dőket. A látottak könnyebb megértését szakvezetéssel segítik. Csoportok érkezését dr. Kirsch János múzeum- vezetőnek a 334-118-as tele­fonszámon lehet előre beje­lenteni. Gyerkó Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents