Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-14 / 244. szám
IkÖRÖSTÁJSZÜLŐFÖLDÜNK 1989. október 14., szombat Dobozi tájszavak Sárhajó — Cufcuráré — Tűzikutya A címben feltüntetettekkel együtt összesen 551 tájj szót, azok mai értelmezését, példamondatbeli használatát olvashatjuk a DOBOZI TÁJSZAVAK című, Budapesten, 1988-ban megjelent, mindössze 46 oldalas könyvecskében. A könyvet az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézete adta ki. A kiadás a Békés Megyei Tanács V. B. Koordinációs Bizottsága, a Gabonaipari Tröszt, Doboz Község Tanácsa V. B. és más Békés megyei intézmények anyagi támogatásával jelent meg. Az ELTE Sokszorosító Üzemében készült, mindössze 400 példányban. Ha megtetszik egy utca, menj végig rajta! Több évszázadon át — Gyarmat Kóló : Veress Erzsi A kötet szerzője Rácz Sándor Makón élő nyugdíjas tanító. A kötet megszületéséről és önmagáról a következőket írja: „Feleségemmel 1966-tól 1970-ig voltunk Dobozon tanárok. Bátran elmondhatom, hogy ez idő alatt jól megismertük és megszerettük a falut és a dobozi embereket. Elkerülésünk után is visszajártunk a régi jó ismerősökhöz, barátokhoz, s gyűjtöttük az anyagot ehhez a szótárhoz. Természetesen mást is gyűjtöttem, s mondhatnám, hogy ez a szótár csak melléklete közel húszéves sokirányú kutatómunkámnak. Elsősorban a növénytermesztési és állat- tenyésztési szakszavakat gyűjtöttem össze, de akadt közöttük más jellegű is. E szavak nagy részét már nem használják, s följegyzésük az utolsó pillanatban történt. Úgy érzem, talán még sikerült megmenteni, ami még menthető ... Sok esetben vettem föl címszónak szószerkezetet, különösen akkor, ha az egy fogalmat fejez ki. A nyelvjárási ejtésmód közvetlenül a címszó után áll. Szociális érvényességi jelölést tudatosan nem alkalmaztam. Ahol szükségesnek látszott, ott megjegyzéssel egészítettem ki a szócikket. A nyelvjárási ejtésmódot legtöbbször rövidített jelöléssel követi a szófaji meghatározás. A jelentés után általában példamondatot közlök, amelyben szívesen alkalmazok szólást, közmondást, ragadványnevet, névcsúfolót, és egyéb nyelvi fűszerszámot, hogy minél színesebb, élettelibb legyen. Átvéve Kiss Jenő módszerét (Mihályi tájszótár, Bp. 1979.) néha én is több példamondatot adok. A nyelvjárási alakokat elnagyolt fonetikus átírásban közlöm.” A dobozi tájszavak, tájszótár szerzője' által írt bevezetője után bemutatjuk a szótárt, ezen írás címében szereplő szavak alapján. A SÁRHAJÚ „egyetlen fatörzsből kivájt alkalmatosság, amit az eléje fogott ló a sár tetején tudott húzni.” Sárhajóval jártunk az iskolába. Amikó a ziskola élőt kiszátunk, a lovat ecsaptuk. Az oszt együtt haza, pedig senki nem kormányoszta, me nem is vót a sárhajón senki.” A CUFCURÁRÉ „lopott holmi. a eufeurárét evitte a kocsmába, oszt ott megitta az árát. A TÜZI- KUTYA „kovácsolt vasból készült eszköz, melyen a rátett vaspálcán sütötték a húst.” A tűzikutya alatt mán csak ilő parázs vót, amikó rajta „sütöttík a pitypalaty- tyot.” Doboz község a Kettős- Körös jobb partján található. öslakói a honfoglalás körüli idők óta élnek itt. Lakosai sok vihart megértek az elmúlt századok alatt. A török és a tatárdúlás elől a vidéket borító nádasba menekültek, s ott vészelték át a rombolást és öldöklést. A pusztítások után újrakezdték az életet. A nyelv azonban nem pusztult el, alakult, fejlődött. Sok szónak a hangzása, tartalma, jelentésmódja megváltozott. Nagy erénye a kis tájszótárnak. hogy ezeket a régi szavakat nemcsak megőrzi — de megváltozott jelentésüket is megoldja. Ma már nagyon sokan, főleg a fiatalabb nemzedék tagjai közül — nem ismerik, hogy mit jelentenek a következő szavak és kifejzések: — ajtón húzott szalonna — bajuszárok — cipózás — cinger — csobános gyerek — dúca — dupó — egy tök búza — felbögöz — górál — grasz- szít — hopszolás — irhás nadrág — kandli — kasor- nya — koszorál — megprá- hol — picula — pelenta — türücköl — villegyhordórúd — zsáklóca. Mindezeket megtalálhatjuk, példamondatokkal együtt Rácz Sándor könyvében. Rácz Sándor munkája példamutató azért is, mert megmutatja, hogy egy-egy település pedagógusa, hogyan azonosulhat a településsel, annak történetével, lakóival. Példaadó Rácz Sándor munkája azért is, mert nyelvünk szépsége, fejlődése mellett megmutatja azt is, hogy egy-egy település hely- történésze, gyermek- vagy felnőtt szakköre mivel is foglalkozhat. A kiadvány egyetlen hibájának tartjuk, a kis példányszámot. A mindössze 400 könyvecske talán még megyénk nyelvészeinek is kevés. Biztosan nem jut el sok magyar szakos tanárhoz, helytörténészhez, szakkörhöz, pedig az előbb vázoltak miatt is jó volna, ha eljutna. Balogh György A mi falunk neve több évszázadon át Gyarmat volt. 1983 májusában az Országos Levéltárban dr. Jedinszky Tibor történész talált rá egy német nyelven íródott rendeletre mely kelt 1775-ben, Mária Terézia királysága alatt. Az okiratban, azaz a rendelet 41. oldalán többek közt ezt olvashatjuk: „ ... a lecsapolás megindítása során, a nád mellett, nagy mértékben található fűzfa. Mivel Nagymagyaror- szág területén lévő több Gyarmat gyakran ad félreértést, Hont Vármegyében is alakult egy község azonos néven, így elrendeltetik, hogy a korábbi Gyarmat neve legyen Füzes Gyarmat... 1776. januárus 1.” Mint a legtöbb nagyobb falu, mezőváros és város, községünk is évszázadokon át I—IV tizedre volt „felosztva”. Erről először a Ga- csári krónikában olvastunk. .......a Hajnal utczai tized v olt az első. a Nagy utczai volt a második, a Kandiai a harmadik, a Kovátséri a negyedik vagy utolsó... a Berettyóból a Sárréten keresztül kiszakadó és Gyarmaton keresztül folyó Nagy Ér nevű víz által két részre, ezek "közül az egyik napnyugatról Túl a Gátnak, másik pedig napkeletről: Innen a Gátnak neveztetik. Mind a két rész ismét két- két tizedre oszlik... A Kandiai -tized a Túl a Gáton délre eső rész: Kandiai, Kereszt-Ér, vagy Űj-ülés és Kéki-sarka nevű utcákkal. Kovácséri tized északra — Kovácsérhát, Mihály, Folyás és Párizs utczáival. A két tized közt hosszan nyúló egyenes utcza: Zsinór utczának hivatik. Innen a Gáton északra a harmadik, vagy Hajnal utczai tized: Zug, Tószél, Temetőkert, Hajnal és Csonka- érhát utczákkal. Délre a negyedik vagy Nagy utczai tized: Nagy utcza, (mely fő és leghosszabb utczája Gyarmatnak, a toronytól vagy Piactól kifelé egész az uraSárréti partoldal — nyáron dalom Katélyig — hosszan nyúlva és feltöltve), Kis utcza és Gyepsor nevezetek alatt... Házak száma, a méltóságos uradalom házaival együtt kivévén az uradalom katélyt 651 ...” Kutatásunk során előkerült egy helyismereti ^könyvecske”, 1968-ban, amit Koppányi György református tanító írt 1905-ben: FÖLDRAJZ A füzesgyarmati elemi népiskola III-ik osztálya számára. Ebben olvashatunk „a falu tizedekre való osztásáról”. „ ... első tizedben nevezetesebb utcák vannak; Ferenc József, Toldi és Bajza ... a második tizedben; Lenkey, Szabolcs, Damjanich, Kisfaludi, Arany János, és Petőfi utcák... a harmadikban; Bethlen, Bá- thori, Gr. Batthányi, Gr. Andrási, Az első és mások tized közt keletről nyugatra nyúlik, Széchenyi u„ Jókai, Deák Ferenc és Kölcsy tér ... a negyedik tized; Árpád, Bocskai, Kossuth, Rákóczi és Vörösmarty utcák. A III—IV. tized közt nyugatról keletre nyúlik Mátyás Király utca ...”. A nép nem nagyon használta az utcaneveket, hanem a falut különböző elnevezésekkel „illette” ... Sársziget — a Biharnagy- bajomba vezető országút bal oldalán terül el. Az elnevezés a régi sárréti nádasokra, vizekre utal. Sas — A Darvas felé eső falurészt is az 1920-as végén osztották ki, itt egy korcsma volt, s neve Sas, így kapta e ragadványnevet ez 5-6 utcából álló falurész. Nagygyep — Valamikor az uradalom legelője volt. a felszabadulás után lett kiosztva, innen kapta a nevét! Újsor — Kapta e falurész a nevét onnan, hogy 1848. október 10-én a birtokos uraság hozzájárulásával, a gyarmati lakosok nagyobb részének beleegyezésével a közlegelőkből a Sas vendéglő előtt és az Olajmalom előtt 65 családnak osztottak ki 25 hold legelőt. Ha megtetszik egy utca, menj végig rajta — tartja egy szólásmondás. A helyismeret fogalmában és tartalmában különbözik ugyan a helytörténettől, de ugyanakkor nagyon is szorosan összefüggnek, és egyik a másiknak kulcsa, a helyismeret bizton értéket ad a ma emberének! Borbíró Lajos Újabb Árpád-kori temetőt tártak fel Borsodban A miskolci Herman Ottó Múzeum régésze, Révész László öt éve folytat ásatást az ónodi várban. Az idei munkáját szerencse kísérte: a palotaszárny alá nem pincézett részén egy olyan Árpád-kori temetőre bukkant, amelyet egy templom körül létesítettek MTi-fotó: Kozma István Emlékek o múltból Gabonafeldolgozás a kőkorszaktól napjainkig A budapesti Concordia Gőzmalom az 1870-cs években, itt található «a Malomipari Múzeum Éppen 150 éve annak, hogy Széchenyi István megalapította az első hazai nagy gőzmalmot, s egyúttal az első élelmiszer-ipari részvény- társaságot. Zseniális előrelátással felismerte : előnyösebb, ha a messze földön híres magyar gabonát feldolgozva, tehát őrölve, lisztként szállítják külföldre. Mert nemcsak jobb árat kapnak érte, hanem — mai szóhasználatunk sz-irint — a háttéripar foglalkoztatása is biztosított lesz. Érdemes idézni gondolatait, a Pesti Hengermalom építésének céljáról így írt Pest vármegye közönségéhez címzett levelében: „Nemes Pest megyének határában alkalmasint Pesten, vagy Budán részvényes Társasággal gőzmalmot szándékozom állítani, s pedig nem azért, hogy „Egy” gőzmalmunk legyen, hanem hogy ez mintául szolgálván — lassankint mindenütt állíttassanak fel gőzmalmot, s Hazánk gabona helyett vég- kéj? liszttel űzze kereskedését; miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a gyengébb sorsának is új — kőszénásás Mohácsnál, lisztet felfogó dongák stb. készítése által — keresetkor nyittassák ...” A jól prosperáló Pesti Hengermalom valóban példaként szolgált. Hatására az 1860-as években valóságos malomalapítási láz indult meg, előbb csak a székesfővárosban, majd a vidéki városokban is. A gőzmalmok száma 1873-ra például 492- re emelkedett az országban. Sok hasznos ismeretet szerezhet a látogató a Malomipari Múzeum kiállítási anyagából. Már a helyszín is érdekes! A múzeum az egykori — 1866-ban alapított — Concordia Gőzmalom épületében lelt otthonra. A Gabona Tröszt kezdeményezésére a Gabonaipari és Malomipari Szolgáltató Vállalat hozta létre még 1978-ban. Jóllehet annak idején ipar- történeti állandó kiállításnak szánták, amely elsődlegesen a szakmai oktatást volt hivatott segíteni. A későbbiek során a gyűjtemény tovább gazdagodott, és a Művelődési Minisztérium úgy ítélte meg, lényegesen nagyobb értékű annál, hogy egyetlen szakma oktatási érdekeit szolgálja: ezért 1984-ben múzeumi rangra emelte. Ettől kezdve pedig megnyílt a nagyközönség előtt is. Rögtön a földszinten az őrlés kezdetleges eszközei láthatók. A következő szinten a malmokban használatos hengerszékek fejlődését mutatják be. Érdemes elidőzni a gabonaszelete! ő gép előtt. A gyakorlatban ugyan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám a Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban sikeresen szerepelt, s feltalálója, Rajkai Pál Kos- suth-díjat kapott érte. Egy emelettel fentebb a kiállított gépek segítségével megismerheti a látogató, milyen tisztítóberendezéseket és szitákat alkalmaztak a múlt századtól kezdődően a malmokban. A negyedik szinten a magyar búzanemesítés kiemelkedő személyiségeinek bemutatása mellett a minőség vizsgálatához használt különféle laboratóriumi műszerek szerepelnek. A legfelső szinten többnyire korabeli dokumentumok kaptak helyet. Akad itt is bőven látnivaló: egykori céhlevelek, pecsétnyomók, mesterlevelek, bizonyítványok sorakoznak — szakkönyvek és szaklapok társaságában — a tárlók üvegei alatt. A Malomipari Múzeum Budapesten, a IX. kerület, Soroksári út 24. alatt található. Nyitva tartási ideje eltér a többi múzeumétól, mivel ma is működő iparterületen át közelíthető meg. A múzeum látogathatóságának meghatározásakor alkalmazkodniuk kellett ehhez a körülményhez. Ezért csak kedden és csütörtökön 10 és 16 óra között nyitott - a múzeum, de csoportos látogatások és előzetes bejelentés esetén más időpontban is szívesen fogadják az érdeklődőket. A látottak könnyebb megértését szakvezetéssel segítik. Csoportok érkezését dr. Kirsch János múzeum- vezetőnek a 334-118-as telefonszámon lehet előre bejelenteni. Gyerkó Katalin
