Békés Megyei Népújság, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

a Haza minden előtt BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NRPILHP 1989. OKTÓBER 2., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Mai számunkból: Sok mindenben hittünk... (3. oldal) A terhességmegszakításról (4. oldal) Lesz-e faluház Sarkadkeresztúron? (5. oldal) Ma megint? (6. oldal) Változások a menetrendben (6. oldal) Önkormányzatot a városoknak, községeknek Politikai nagygyűlést tar­tottak vasárnap a soproni Fő téren. Az eseményen a város lakóin kívül megje- jelentek más települések, köztük Csorna, Tata és Pécs képviselői. Köszöntőjében . Fülöp József, az MSZMP soproni bizottságának első titkára rámutatott: a demok­ráciának, a jogállamiságnak sarkalatos pillére minden város és község helyi önkor­mányzatának megteremtése. Ennek szellemében indítot­ták útjára mozgalmukat, s tették közzé Sopron város polgárai felhívásukat, amelyben politikai, gazdasá­gi önkormányzatot követel­nek a magyar városoknak és községeknek. Ezt követően Pozsgay Im­re lépett a mikrofonhoz. — Annak a nemes szándéknak támogatására jöttem — kezdte beszédét —, amely önkormányzatot kíván a vá­rosoknak, községeknek, és amely a városokat szövetség­be tömörítve kívánja a szük­séges erőt is összegyűjteni ahhoz, hogy az önkormány­A kongresszusi felkészülés jegyében szombaton pártak­tíván találkoztak választóik­kal Püspökladány kongresz- szusi küldöttei, köztük Szű­rös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Egy héttel korábban Szűrös Mátyás és a Nádud­varon megválasztott Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai még nem vettek részt Debrecen­ben a Hajdú-Bihar megyei küldöttcsoport munkájában, mivel előtte a mandátum­zat szándéka valóságos ha­talomként jelenjen meg Ma­gyarország közéletében. Sop­ron kezdeményezése az egyik legnemesebb kifejezése an­nak a törekvésnek, hogy az állampolgár az akarat ala­nya, s ne tárgya, alávetett alattvalói résztvevője legyen — hangoztatta. A valóságos demokrácia letéteményese az önrendelkezésre képes, s tu­lajdonában, gazdatudatában és személyiségében megerő­södött állampolgár. Az ilyen kezdeményezés teremthet közvetlen demokráciát, olyan önkormányzatot, amely eltű­ri, hogy a város polgárai akár helyi népszavazáson is kifejezhessék törekvéseiket. A hallgatóság egyetértését fejezték ki a nagygyűlést követő pillanatok, amikor Pozsgay Imrét körbefogták, és aláírását kérték helyi ön- kormányzatot, önállóságot követelő transzparenseikre. Az államminiszter ezután megnyitotta a városban élő képzőművészek kiállítását az MTESZ-székházban. vizsgáló bizottság olyan ál­lásfoglalást tett közre, hogy a párttagság létszáma alap­ján megállapított keretszá­mon felül választott küldöt­tek mandátumát nem tekinti érvényesnek. Szűrös Mátyás ezzel kapcsolatban elmond­ta hogy őt és Szabó Istvánt teljesen szabályosan, párt- szavazással választották kül­dötté, őt magát még akkor, amikor 5 szabad küldötthely volt a megyében. Szükség lesz koalícióra Egész napos kulturális és sportprogramot szervezett szombaton Győr egyik zöld­övezetében, Kiskúton az MSZMP városi bizottsága őszirózsa fesztivál néven. Már a délelőtti program­ban részt vett Békési László pénzügyminiszter; Vastagh Pál, az MSZMP PIB-tagja; Barabás János, a KB titká­ra. Barabás Jánost egyebek között a párt jövőjéről kér­dezték. Ügy nyilatkozott, hogy bízik egy baloldali szo­cialista munkáspárttá alaku­lásban, ami a párt teljes megújulását jelentené. Ez esetben lenne rá esély, hogy a következő választásokon az újjászerveződő párt elegen­dő mandátumot szerezzen ahhoz, hogy ne tűnjön el a politikai élet süllyesztőjében. Véleménye szerint, ha a dol­gok a legkedvezőbben ala­kulnak az MSZMP számára, akkor is szükség lesz koalí­cióra más pártokkal, politi- Icai mozgalmakkal. A fesztivál programjába délután kapcsolódott be Né­meth Miklós miniszterelnök, aki Sopronból érkezett Győr­be és az Őszirózsa fesztivá­lon először a munkások egy csoportjával, majd vállalat- vezetőkkel beszélgetett a Rá­ba Stadion aulájában. Az egyik kérdésre válaszolva a kormány elnöke elmondta : bízik abban, hogy 2-3 éven belül az infláció két szám­jegy alá, aZaz 10 százalék alá csökkenhet. Ennek fel­tétele, hogy az országnak erős kormánya legyen, amelyben a nép többsége bí­zik s támogatja, és hogy a többpártrendszer keretein belül megvalósuljon a kor­mányzati munka megfelelő ellenőrzése. Szabályos volt a választás Sárréti népdalkörök találkozója Szeghalmon A tiszta forrás nem apad ki — Tudomásom szerint a második világháború óta a Sárréten ilyen nagyszabású népdalköri találkozó nem volt — hallottuk péntek es­te Szeghalmon a füzesgyar­mati származású Bajnok Im­rétől, aki a rendezvény kez­deményezője és — a Sárréti Múzeum, valamint a szeg­halmi művelődési központ mellett — egyik szervezője volt. Bajnok Imre a buda­pesti Pataky István Művelő­dési Központ székely ha­gyományokat ápoló Tamási Áron népdalkörének tagja. Elsőként a füzesgyarmati pávakört, majd a dé va ványai és a vésztői népdalkört, va­lamint a házigazdák nép­dalkörét és citeraegyüttesét hallhatta a közönség, őket a csökmői, a sárrétudvari, a biharnagybajomi és a buda­pesti Tamási Áron népdal­kor követte. Az est végére maradt a csat­tanó. A Tamási Áron nép­dalkor műsora után Vadá­si Tibor, a Pataky István Művelődési Központ nyugal­mazott igazgatóhelyettese fu­rulyán eljátszotta Bartók: Este a székhelyeknél című darabját, majd a visszaem­lékezés súlyától remegő han­gon így szólt; — Szeghalmi születésű va­gyok, ezekről a deszkákról indult el táncos-koreográfusi pályafutásom. Furulyaszót először 1938 végén Körtvé- lyessy László szeghalmi re­formátus lelkésztől hallot­tam, aki akkor a diákleven- te-zenekar karmestere volt. Ezt a furulyát — mutatta a közönségnek — a tisztelites úrtól kaptam. Szeghalmi Ágnes, a Ta­mási Áron népdalkor veze­tője — ő egyébként neve el­lenére nem szeghalmi szár­mazású — közös éneklésre kérte fel a jelenlevőket. A színházteremben több mint négyszáz ember ajkáról fel­csendült Kodály Esti dala és a Székely Himnusz. Vé­gezetül oklevelet és emlék­lapot vehettek át az együt­tesek. * Jó érzés volt látni, halla­ni, hogy a magyar népdal agyoncivilizált, diszkózenét bömböltető korunkban is ké­pes lelkünket megremegtetni, és — bár hétköznapi kap­kodásunk közepette észre sem vesszük — ma is tö­megeknek szerez örömöt. (molnár) A találkozó egyik résztvevője a biharnagybajomi Dózsa kórus volt Fotó: Oravszki Ferenc Hazánk védelmére esküdtek A katonára szükség van Fotó: Fazekas Fereno A rend katonás, a hangu­lat ünnepélyes: eskütétel a békéscsabai Nagy Sándor Jó­zsef laktanyában. Feljebbva­lóik, a régi katonák előtt tesznek most fogadalmat az újak; ígérik, hogy békében és háborúban egyaránt „sze­retett magyar hazánk igaz polgáraihoz méltó módon” viselkednek. Ez az eskü — a magyar honvédség születésnapjával szinte egy időben, a pákozdi csata 141. évfordulójának másnapján — jelentős ál­lomás a fiatal katonák éle­tében. Népünk, országunk szolgálatára, védelmére es­küsznek arra, hogy mind­annyiunk békéje fölött őr­ködnek. Jelen vannak a szü­lők, a testvérek, szívük vá­lasztottjai; idős nénik — nagymamák lehetnek — igyekeznek elkapni a szá­mukra legkedvesebb szem­párokat. A családnak is ne­héz időszak következik, ke­mény próba. A katonáknak megmérettetés — hazafiság­ból, bátorságból, helytállás­ból. Az ünnepi beszédek — Bé­késcsabán, akárcsak ország­szerte — a katonaság szere­péről, jelentőségéről szóltak elsősorban. Arról, hogy a katonára szükség van az erő­szak megfékezésére, a rend, a béke, a biztonság fenntar­tásáért, az állampolgárok vé­delmében. A szónokok ki­emelték, hogy különösen fe­lelősségteljes a küldetésük a mai sorsdöntő belpolitikai változások idején, amikor az európai otthonba igyekjzJliiK. utat találni, s amikor túlzás nélkül mondhatjuk, hogy hazánkon a világ szeme. N. K. Végre megszakadt egy rossz sorozat Pécs—Békéscsabai Előre Spartacus 1-1 (0-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Pécs, 8000 néző. V.: Fekete (Pla- sek. Hazafi). PÉCS: Bodnár — Kónya, Márton, Czérna — Megyeri (Nagy T„ 84. p). Túri, Bódog, Bérezi — Lovász, Czéh, Lehota. Edző: Garami József. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Bánfi (Belvon, 78. p). Fabuiya, Szen­ti. Ottlakán — Mracskó. Csató (Pásztor, 57. p), Csanálosi, Horváth — Major, Miklya. Edző: Vígh Tibor. Gólszerző: Lovács (52. p), Mracskó (74. p). Sárga lap: Bánfi (25. p.). Túri (56. p.), Czérna (59. p.), Mracskó (59. p), Fabuiya (88. p). Szögletarány: 7:4 (5:3) a Pécs A 12. percben adódott elő­ször a hazaiak előtt gólszer­zési alkalom, amikor Megye­ri jobbról jól adott be, Lo­vász az ötösön állva lőtt ka­pura, a kivetődő Gulyásról felpattant a labda, majd má­sodjára a békéscsabaiak por­tása szögletre ütötte a pety- tyest. Aztán már csak egy sárga lapos büntetést re­gisztrálhatott a krónikás, amikor a 25. percben Bánfi felvágta Lehotát, amiért ki­járt a kártya a békéscsabai védőnek. A szünet után Márton megiramodott a felezővonal­ról, majd az alapvonalig vágtatott és betálalt középre, Túri viszont sokáig várako­zott, így a védők fölszabadí­tottak előle. Az 52. percben előnyhöz jutottak a hazaiak, amikor Lovász kapott egy labdát a jobb oldalon, egé­szen a tizenhatosig nyargalt le, majd beívelt, és a rosz- szul kimozduló Gulyás mö­gött a labda a hálóba hul­lott, 1—0. Ezt követően a bé­késcsabaiak kapuvédőjét ápolni kellett, ugyanis egy javára. pénztárgépcsík repült a pá­lyára. ami eltalálta Gulyást. Az 56. percben Túrinak járt ki a sárga lap, miután sza­bálytalankodott a békéscsa­baiak kapusával szemben. Hasonlóképp járt Mracskó, majd Czérna, akik kakasko­dás miatt kapták a színes lapot. Növelhette volna elő­nyét a pécsi csapat, amikor Lovász faképnél hagyva a védőket egyedül tört be a kapu előterébe, ám az ötös­ről mellélőtt. Megint villant a sárga kártya, amikor Fa­buiya visszarántotta a 68. percben Megyerit. Nem sok­kal utána a 74. percben kö­vetkezett a békéscsabaiak egyenlítő gólja, amikor Pásztor bal oldalról szabad­rúgást ívelt be, ám Márton röviden fejelte ki a labdát a 16-oson kívülre, Mracskó robbant rá, és mintegy 25 méterről óriási erővel rá­rúgta a labdát a kapura, ami úgy szállt be a bal felső sa­rokba; hogy közben Bodnár hozzáért, 1—1. Az utolsó ne­gyedórában már egyik kapu sem forgott veszélyben iga­zán. Az első perctől kezdve a békéscsabaiak arra töreked­tek, hogy lelassítsák a hazai­ak gyors támadásait, meg­szállták kapujuk előterét, és csak ritkán adtak alkalmat arra a pécsieknek, hogy Gu­lyást próbára tegyék. így ál­mosan teltek a percek, kevés esemény zajlott a pályán. A fordulás után Garami edző fölrázta játékosait, nem vé­letlen, hogy egyre nagyobb elánnal rohamozták a békés­csabai kaput, és fölényüket hamar gólra is váltották. Mindenki el is könyvelte, hogy innentől számítva gól­záporos mérkőzést láthat, ám nem úgy történt, mivel a békéscsabaiak az idegenben jól megszokott kontrára épít­ve egyszer-egyszer zavarba hozták Bodnárt. Olyannyira, hogy a kényelmeskedő pécsi­ek mellett Mracskónak sike­rült egyenlítenie, ami pontot hozott a lila-fehéreknek. Er­re nagy szükség is volt, hi­szen ezt megelőzően öt mér­(Folytatás a 8. oldalon) A végére kerekedett felül az MTK-VM • Senna lett az első Jerezben • Ot x a totóban • Három 11-es Szarvason, kettőt a Vasas rúgott Az NB III megyei rangadóján: Mezőhegyes—Mezőkovácsháza 2-1 (A hétvége sporteseményeiről szóló beszámolók a 7—8. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents