Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1989. SZEPTEMBER 13., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM Mai számunkból: A világot nem tükrözni kell, hanem újrafogalmazni (4. oldal) Csirkeper Gyulán (5. oldal) Tízezer köbméter földgáz kerestetik (5. oldal) Ellenzéki szabad szombat... (6. oldal) Bérezik Békéscsabán „mutatkozik be’ » újra (8. oldal) Mégis lesz népszámlálás jövőre Ma folytatódik az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tegnap megkezdte ülését. A testület tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, megvitatta a kongresszusi .beszámoló téziseit, valamint a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztéseket. A Központi Bizottság ma, szerdán folytatja munkáját, s a már bejelentett napirend szerint megvitatja a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket, a világ- gazdasági nyitással és az Európa-politikával kapcsolatos stratégiáról, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatót, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslatot. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. (MTI) ENSZ-delegácii tanulmányozza a magyar kohászatot ENSZ-delegáció — 18 ország 50 szakembere — tanulmányozza a magyar vaskohászat helyzetét. Az ENSZ-szakértők már felkeresték a Dunai Vasművet, ellátogatnak a Lenin Kohászati Művekbe, a csepeli és a salgótarjáni kohászati üzemekbe, valamint Vasipari Kutató Intézetbe. Mezei József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügyvezető igazgatója, amikor találkozott az ENSZ-szakér- tőkkel elmondta: az idei eredmények alapján a kohászat immár nem miinősíthető tisztán válságágazatnak hazánkban, bár a legfőbb gondok nem oldódtak meg. 1989. első felében nyersvasból 1,04 millió tonnát, acélból 1,77 millió tonnát, hengerelt áruból 1,3 millió tonnát állítottak elő a kohászati üzemek. Miért jelentős a népgazdaság és a társadalom számára za 1990-ben sorra kerülő népszámlálás — amely egyébként a tizenharmadik rendszeres, tízévenként megtartott teljes körű statisztikai felmérés lesz hazánkban —, milyen módszerekkel történik az adat- felvétel, s főként milyen garanciák vannak arra, hogy a kérdőívekben szereplő adatokkal senki nem élhet vissza — ezekről a kérdésekről rendeztek tegnap szakmai megbeszélést a Központi Statisztikai Hivatal részvételével. Elöljáróban elmondották : hosszú évtizedek óta először fordult elő, hogy a tízévenkénti teljes körű nép- számlálás helyett — anyagi okokból, hiszen ez ősz-, szesen 700 millió forintba fog kerülni — felmerült a népesség 10 százalékára kiterjedő reprezentatív adat- felvétel gondolata is. Végül azonban — különösen a tudományos intézetek megalapozottnak bizonyult véleményei alapján — olyan döntés született, hogy éppen az ország jelenlegi helyzetében van a legnagyobb szükség a teljes társadalmi és gazdasági keresztmetszet elkészítésére. A próbafelmérések során a statisztikusok kellő tapasztalatot gyűjtöttek arról, hogy bizonyos kérdések felvetésével valószínűleg a lakosság ellenállásába ütköznének, néhány téma ezért kimarad a végleges kérdőívekről. így például nem kérdezik meg, hogy kinek van üdülő ingatlantulajdona, mennyi a lakbére, mennyi a lakással kapcsolatos kölcsöntörlesz- tése. milyen tartós fogyasztási cikkek vannak a birtokában: egyszóval a vagyoni helyzetet bemutató adatokat nem firtatják majd a kérdezőbiztosok. Feladatuk egyébként várhatóan nem lesz könnyű. A KSH felkészült arra, hogy az emberek számos kérdésre nem szívesen válaszolnak majd. S bár az adatszolgáltatás minden állampolgár számára kötelező, kalkuláltak azzal is, hogy sokan nem a valóságnak megfelelően válaszolnak (Folytatás a 3. oldalon) Sajtótájékoztató a megyei pártbizottságon a küldöttválasztásról, a platformokról, a kongresszusi előkészületekről, a taglétszámról Az MSZMP Békés Megyei Bizottságának szeptember 11-i üléséről tegnap délelőtt részletesen tájékoztatták a sajtó képviselőit. Békéscsabán, a pártbizottság székhazában dr. Kibédi Varga Lajos sajtóreferens köszöntötte a megyei, a városi lapok, az MTI munkatársait és a Szegedi rádió tudósítóját. Dr. Lovász Matild és Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkárai válaszoltak a kérdésekre. A pártbizottság ülésén szereplő napirendi pontokról (az MSZMP Központi Bizottsága szeptember l-jei üléséről tartott tájékoztatóról, az MSZMP helyzetéről és kapcsolatairól, a Békés Megyei Népújság és a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat közös irányításáról szóló döntésről) tegnapi lapunkban részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Választás pártszavazással Ezúttal az újságírók kérdéseire választ adó Lovász Matild tájékoztatójának lényegét összegezzük a megye kongresszusi küldötteinek választásáról, névsoráról és a kongresszus előtti feladatairól. Többen tették szóvá, hogy a megye első számú pártvezetőjét, Szabó Miklóst Vésztőn nem választották kongresszusi küldötté. Megtudtuk, hogy a megyei első titkár neve saját alapszervezetében is szóba jött jelöltként, amelyet köszönettel nyugtázott. Időközben azonban a vésztői MÁV II. alapszervezet is jelölte és ő azt fogadta el. Indoklása szerint; az általános megyei érdekek mellett központi kérdés a kistelepülések jövője, amelyet így méltán képviselhetett volna. A megyei párt- bizottság állásfoglalása szerint a párt tisztségviselőit bármelyik alapszervezet indíthatta, így történt ez Szabó Miklós esetében is. A nyolc vésztői jelöltből ketten kerültek a választói listára: Szabó Miklós és Szőke István, a vésztői termelőszövetkezet elnökhelyettese. Az utóbbit választották meg. A döntés oka feltehetően az volt, hogy minden település a saját emberét ismeri jobban és azt kívánja képviselőjeként az országos fórumokon látni. Szeptember 6-án befejeződött megyénkben az 53 kongresszusi küldött megválasztása. A jelöltállítás valamennyi területen — felsőbb pártszervi javaslatok nélkül — alapszervezeti, illetve egyéni kezdeményezésre, demokratikusan történt. Első alkalommal valósították meg pártszavazás útján a választást. A megyei pártbizottság semmiféle befolyást nem gyákorolt a választókra. Az apparátus csák koordináló szerepet vállalt. A jelöltek a különböző fórumokon, jelölőgyűléseken a rövid bemutatkozás mellett ismertették politikai arculatukat, nézeteiket. A szervezési és tartalmi tapasztalatok összegését és elemzését a helyi pártszervek testületi üléseken folyamatosan végzik. Az 53 küldött adataiból néhány érdekesség: közöttük mindössze két nő van. Harminc év alatt ketten vannak, 30 és 40 év között 17- en, nyugdíjas a küldöttek között nincs. Egyetemi, főiskolai végzettséggel 43-en rendelkeznek. Első számú gazdasági, illetve intézményvezető 27 küldött, pártmunkás 13, fizikai munkás 3. Korábban kongresszusi küldött 1 személy volt, az országos pártértekezleten (1988. májusában) 5-en vettek részt. A megválasztottak közül 16-an megyei pártbizott- sági tagok. H küldöttek névsora Az alábbiakban ismertetjük az 53 kongresszusi küldött nevét: dr. Albel Andor, az MSZMP Gyulai Városi Bizottságának első titkára ; Ambrus Balázs, a Szeghalmi Állami Gazdaság ke- rülétvezetője; dr. Árpást Zoltán, a Békés Megyei Népújság fő- szerkesztője; dr. Baja János, nagyszé- nási ügyvezető főorvos; dr. Barkóczi István, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke; Bartos Péter, a Tótkomló- si Viharsarok Tsz tehenésze; Bálint Imre, à Köröstar- cs ai Taka r m á^i yf el dolgozó Szövetkezet igazgatója^ Berki Imre, a Körösladá- nyi Nagyközségi Tanács tanácselnöke; dr. Bérezés László, a Szarvasi Vasipari Szövetkezet jogi előadója; dr. Borbényi Olivér, a megyei Pándy Kálmán kórház osztályvezető főorvosa; Csatlós Attila, a Kétegy- házi Béke Tsz főágazatveze- tője; Dankó Mihály, az MSZMP Gyomaendrődi Városi Bizottságának ellső titkára; Demeter Sándor, az MSZMP Orosházi Városi Bizottságának titkára. Dusik János, medgyesegy- házi villanyszerelő kisiparos; dr. Farkas János, a Dombegyházi Petőfi Tsz főkönyvelője; Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára; dr. Forrai József, a megyei pártbizottság titkára; Fülöp Béla, az orosházi Táncsics Gimnázium igazgatója; Gonda Géza, az orosházi Petőfi Művelődési Központ igazgatója; Gregor László, a Békéscsabai 2. Számú Általános Iskola tanára; Hájas Géza, a Gyulai Köröstáj Tsz főagronómusa ; Hegedűs Sándor, a Békéscsabai MÁV Vontatási Főnökség művezetője; Hideg András, a békéscsabai DTCSV közgazdásza; Hideg Gábor, a Jamina TCSV gazdasági igazgatóhelyettese; dr. Kellermann Márton, a békéscsabai kórház főorvosa; dr. Kondé Gábor, kondo- rosi állatorvos; dr. Kovács Árpád László, az APEH megyei ,igazgatósá- gának osztályvezetője; dr. Kovács Béla, a gyomaendrődi Kiss Lajos Gimnázium középiskolai tanára; (Folytatás a 3. oldalon) A Mezőhegyest Cukorgyárban ma kezdődik a feldolgozási szezon, mégpedig kereken a századik. (A gyár tegnapi napjáról szóló riportunk lapunk 3. oldalán olvasható.) Fotó: Kovács Erzsébet Elhagyták a táborokat az NDK-sok Kedd reggelre csaknem valamennyi NDK-állampolgár elhagyta a Magyar Vöröskereszt öt táborát. Csillebércen átmenetileg még húszán tartózkodtak. Miután az NDK- állampolgárok hazánkból — immár a Vöröskereszt segítsége nélkül — bármely országba szabadon távozhatnak, nincs szükség a táborok további fenntartására. így ezeket a legrövidebb időn belül bezárják. Gyula A könyvtár a város dolgozószobája? Már majdnem két éve, hogy a gyulai Mogyoróssy könyvtár elfoglalta mostani helyét a volt városháza épületében. A tervezők, kivitelezők és a használók olyan összehangolt és igényes munkát végeztek, hogy a műem- lékjellegű épület méltán nyert nívódíjat 1989-ben. A gyönyörű intézményre büszkék is a gyulaiak, de vajon a tartalmi munka nem marad el mögötte? Ezt értékelte a Gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délutáni ülésén. Havasi lstvánnénak, a könyvtár igazgatójának beszámolója szerint a jelentősen megnő vekedett alapterület, a felszereltség nemcsak a hagyományos szolgáltatásoknak tett jót, hanem lehetővé vált új közművelő- • dési formák bevezetése is. Bár 1985 óta például a könyvbeszerzési keret több mint a duplájára emelkedett, az időszaki kiadványok választéka jelentősen nőtt, kevés a hasonló nagyságú településekéhez képest, alatta marad a helyi igényeknek. A lakosság 26 százaléka beiratkozott olvasó. Míg a felnőtt korosztály többet, a 14 év alattiak sajnos, egyre kevesebbet olvasnak. A könyvtári rendezvények látogatottak, a könyvtárosok azonban hiányolják, hogy a pedagógusok többnyire csak könyvtárlátogatásra hozzák el a tanulókat, holott az itteni feltételek révén rendhagyó szakórák megtartására igazán lenne mód. A román nemzetiségi bázistevékenység országosan kiemelkedő sikereket könyvelhet el, de ugyanez nem mondható el a németről. Miért? Mert a német gyűjtemény kezeléséhez nincs nyelvet tudó szakember. A testület sürgős feladatként jelölte meg mielőbbi pótlását, hiszen a város minden nemzetiségének egyenlő feltételeket kíván biztosítani. A könyvtár munkáját értékelve elhangzott, hogy az igen nyitott, sokrétű és szinte személyre szabott, mégsem megfelelő az oktatási intézményekhez fűződő kapcsolat. Közös elhatározással ideje lenne, az iskolának és a közművelődésnek igazából egymásra épülnie, mert a tét a sokoldalúan művelt gyermek, a későbbi felnőtt, s erre minden feltétel megvan Gyulán. A testület r.z említett gondokkal együtt is magas színvonalúnak ítélte a könyvtárban folyó szakmai munkát. Sz. M.
