Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám
NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 2., szombat Il magyar kormány sürgeti az érdemi választ Külügyminisztériumi jegyzék Bős—Nagymarosról Megoldás a menekültügyben? Karsten Voigt köszönetét mondott a magyar népnek „Magyarországon egyértelműen közölték, velem: egyetlen itt-tartózkodó NDK-pol- gárnak sem kell akarata ellenére elhagynia az országot. Azoknak az NDK-polgá- roknak pedig, akik Magyar- országról az NSZK-ba kívánnak távozni, rövid időn belül lehetőségük nyílik majd erre, egy egyszeri, humanitárius jellegű akció keretében” — jelentette ki pénteken, Budapestről való hazautazása előtt, az MTI és a Magyar Rádió munkatársának adott nyilatkozatában Karsten Voigt, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnökhelyettese. A nyugatnémet szociáldemokrata politikus Nyers Rezsővel, az MSZMP elnökével. a magyar külügyminisztérium illetékeseivel, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőivel találkozott Budapesten. A keletnémet menekülők ügyével kapcsolatban Voigt — a magyar illetékesékkel való megbeszélései nyomán — elmondta: a szóban forgó egyszeri, humanitárius jellegű akcióra „rövid időn belül, a szabadságolási időszak végével, a hűvösebb őszi időjárás beállta előtt” kerül sor. Karsten Voigt különösen örvendetes, pozitív gesztusnak nevezte azt, hogy — magyar tájékoztatás szerint — az érintett NDK-ál- lampolgárok saját maguk rendelkezhetnek tulajdonukkal, így például gépkocsijukkal : eladhatják azt, de magukkal is vihetik. Voigt nyomatékosan hangsúlyozta: kizárólag a magyar szervek hatáskörébe eső, szuverén döntésről van szó — olyan egyszeri megoldásról, amelyre a rendkívüli körülmények miatt kerül sor. Karsten Voigt megragadta az alkalmat, hogy az SPD nevében köszönetét mondjon a magyar kormánynak, a mamagyar segélyszervezeteknek és a magyar népnek ezért az eljárásért. A magyar lépés jelzi azt, hogy Budapest olyan politikát folytat, amely előtérbe helyezi az emberi jogokat és az emberiességi megfontolásokat — állapította meg az SPD parlamenti frakciójának elnökhelyettese, és hozzátette: ez tovább növeli az NSZK-ban a Magyar- ország iránti rokonszenvet. Voigt egyúttal felszólította az NDK vezetését: támogassa, vagy legalább ne akadályozza ezt a humanitárius magyar lépést. A nyugatnémet politikus 'reményét fejezte ki, hogy a magyar eljárás nyomán Berlin nem fogja korlátozni az NDK és Magyarország közötti szabad személyforgalmat. Budapesti megbeszélései nyomán Karsten Voigtban megerősödött a meggyőződés, hogy Magyarország tovább folytatja nyugat-európai nyitási politikáját. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány — állandó meghívottként — már jelen van az Európai Tanácsban. Az első szabad választások után Magyarországnak teljes jogú tagságot kell kapnia ebben a testületben — jelentette ki a Német Szociáldemokrata Párt nevében. Az SPD vezető politikusa szólt Magyarország és a Közös Piac viszonyáiról is. Ügy vélekedett, hogy a már megkötött együttműködési megállapodás csak az első lépés: szerinte szükség és lehetőség van Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatainak dinamikus fejlesztésére. * * * Ausztria egy pénteki bejelentés szerint arra számit, hogy mintegy négyezer NDK-beli menekült fogja átlépni a magyar—osztrák határt, de egyelőre nem tudni, pontosan mikor és hogyan. „Becsléseink szerint 3-4 ezren fognak jönni, egy részük vonattal, más részük autóbusszal” ■— mondta az osztrák külügyminisztérium egy szóvivője a Reuter brit hírügynökségnek. A Reuter szerint a pillanatnyilag Magyarországon tartózkodó 220 ezer keletnémet közül akár 20 ezren is lehetnek azok, akik át akarnak települni az NSZK-ba. Az osztrák külügyminisztériumi képviselő szerint Bécs azt várja, hogy jelzést kap Bonnból vagy Budapestről, mielőtt megindul a nagy menekültáradat. A Külügyminisztériumban pénteken átadták a budapesti csehszlovák nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a magyar kormány válaszát a csehszlovák kormánynak a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos augusztus 18-i jegyzékére. A magyar jegyzék, összegezve a július 20-i magyar— csehszlovák miniszterelnöki tanácskozás eredményeit, sajnálattal állapítja meg, hogy a kormányfői találkozón átadott javaslatait a csehszlovák fél mind a mai napig nem értékelte. A magyar fél a vízlépcsőrendszer felépítésére vonatkozó egyezményes dokumentumok egészéből, valamint abból indul ki, hogy a közös létesítmény valamennyi haszna és esetleges anyagi veszteségei, a természetbe való beavatkozás kockázatai, azok megelőzésének, illetve elhárításának terhei közösek. Ezért nem látja megalapozottnak a csehszlovák fél kártérítési igényét és nem tudja elfogadni azok tárgyalások nélküli, összegszerű meghatározását, a jelenlegi felfüggesztési időszakban. Hét és fél millió román szak- szervezeti dolgozó kifejezésre juttatta „teljes egyetértését, mélységes megelégedését és hazafias büszkeségét az RKP KB határozata iránt, hogy Nicolae Ceaufescut a XIV. pártkongresszuson válasszák újra pártfőtitkári tisztségébe”. A szak- szervezetek állásfoglalása a Munca című lapban jelent meg. A Román Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa Nicolae Ceau;es- cuhoz küldött távirtában azt Írja: a szakszervezeti dolgozók milliói „forró tisztelgésüket küldik, határtalan tiszteletüket, megható szeretetüket és csodáA magyar kormány ismételten kezdeményezi a magyar javaslatoknak a csehszlovák kormány részéről történő .komoly megfontolását és sürgeti azokra az érdemi választ. E bonyolult probléma népeink előtti tisztázása és a jövő generációjáért való felelősség most azt kívánja a két kormánytól, hogy érdekeiket közösen, együttes erőfeszítéssel és méltó módon hangolják ösz- sze. A jegyzék rámutat arra is, hogy a Dunakiliti mederáttöltés előkészítésének felfüggesztésével összefüggésben, csehszlovák részről kilátásba helyezett esetleges műszaki ellenintézkedéseket a magyar fél a vízlépcső- rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről szóló egyezmény megsértésének tekintené. Figyelmeztet az ilyen lépessel járó súlyos nemzetközi jogi konfliktusokra, valamint arra, hogy ezek minden következményéért, és Magyarország érintett területeinek ökológiai veszélyeztetéséért kizárólag a csehszlovák felet terhelné á felelősség. latukat fejezik ki a lánglelkű hazafianak és harcos forradalmárnak, a nemzet hősei közti nagy hősnek, a modern Románia megteremtőjének mindazért, amit tett és tesz az ország előrehaladásáért, és az államok közötti együttműködésért”. Az állásfoglalás hangsúlyoz- az: a szakszervezetek hálájukat fejezik ki azért a hatáskörért, amelyet kaptak a munkásönigazgatás rendszerében és a szocialista építésben. A szakszervezetek szilárd elhatározása, hogy magas felelősséggel munkálkodnak a párthatározatok megvalósításáért. KÉTEZERÉVES TEHERSZÁLLÍTÓ HAJÓ Mal di Ventre olasz sziget közelében az archeológusok egy kétezeréves római teherszállító hajót találtaik. A szakemberek szerint a hajó jó állapotban van, és fedélzetén mintegy ezer ólomtárgy található. A római hajót 70-50 évvel időszámításunk előtt süllyesztették el a Földközi-tenger térségében. MARGARET THATCHER Eveken át tartó NÉPSZERŰSÉGÉN az utóbbi időkben kisebb- nagyobb csorba esett. A köz- véleménykutatások a Munkáspárt előretörését jelzik, igaz a választások még messze vannak. A történelmi épületek és azok hagyományai felett éberen őrködő nemzeti bizottság, az English Heritage viszont ugyancsak megbírálta a Vasladyt. Margaret Thatcher, saját ízlésének megfelelően újjárendez- tette a brit kormányfő híres otthonának, a Downing Street 10-nek szalonját. Az . Eplich Heritage első lordja a munka befejeztével meglátogatta az újjávarázsolt szalont. Véleménye roppant egyszerű volt: „ízléstelen”. Thatcher válasza nem volt sokkal hosszabb: „Az ízlések Angliában is különbözőek...” Ezzel az ügy befejezést nyert. ALIGHA LEHET EGYSZERŰ AUTÓNAK NEVEZNI azt az 1955-ös évjáratú, tehát meglehetősen régi Volkswagent, népszerű svéd nevén bogárhátú folkát, amely 281 kilométeres óránkénti sebességgel száguld. Az új rekordot egy régi autóval állította fel egy Hans Dahl- bick' nevezetű fiatalember az egyik svéd repülőtér betonján. Na persze a több mint 40 éves autómodell csak első látomásra öreg, közelebb lépve meglátszanak rajta az átalakítások. A farába a régi 35 lóerős motor helyett vadonatúj léghűtéses motor került, és lényegében csak a karosszéria maradt meg a ma már veteránnak számító modellből. A sebességváltót például egy 930-as Porschéből kölcsönözte az autó építője. Dahlbiok — mondani is felesleges tán — arra számít, hogy régi-új kocsijával rövidesen bekerül a Guin- ness-féle rekordok könyvébe. HOLTAN TALÁLTÁK KENYAI HÁZÁBAN a híres brit állatvédőt, George Adamsont. A tudóst feltehetően orwadászok ölték meg az általa létrehozott vadrezervátumban. Az állatvédő kenyai ismerősei azt a törzset vádolják a gyilkossággal, amelyet a zoológus nyomására távolítottak el a rezervátum területéről, hogy megakadályozzák az ott élő állatok kipusztulását. Felesége, a neves Joy Adamson, az Elza és kölykei című könyvszerzője 1980-ban halt meg. MENNYIBE KERÜL A VOYAGER—2 ÜTJA? A Voyager—2 12 éves útja, amelynek során az elmúlt héten a Neptunus közelébe ért, egy átlag amerikainak évente húsz centjébe kerül. A Voyager útja tulajdonképpen 865 millió dollárba kerül. A NASA három óriási antennával fogta fel a rádiójelzéseket. Ausztráliában, Spanyolországpban és Kaliforniában, hogy a Föld forgása ne akadályozza meg az állandó összeköttetést. Az űrszonda 65 000 nagyobb részből van ösz- szeállitva, és annyi elektronikai felszerelés van benne, mint 200 színes televízióban. Ha majd a Vovager—2 végleg kivizsgálja a Neptunusz! és annak holdját, a Tritont, elhagvja a Naprendszert, de úgy hiszik, hogy még ötven évig jelzéseket küld a Földre az űr eddig kivizsgálatlan részéből. A Naprendszer egyedüli bolygója, ahová nem ért el, a Plútó. ÉVI 2,5-3 SZÁZALÉKKAL Nö A VÍZFOGYASZTÁS AZ NDK-BAN, derült ki a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium adataiból. Jelenleg az ipar 5,1 milliárd köbméter vizet, a mezőgazdaság 1,7 és a háztartások 1,5 mil- liárdot fogyasztanak. Az NDK-ban ugyanakkor kevés a víztartalék, s mindehhez az is hozzájárul, hogy számos tó és folyó jelentős mértékben szennyezett. Főhajtás a modern Románia megteremtőjének II szakszervezetek támogatják Nicolae Ceaucescu újraválasztását Az újvidéki Magyar Sió -ban olvastuk : Életem első önálló vállalkozása IV. Mi készteti menekülésre a keletnémeteket? Vajon mi készteti a keletnémet állampolgárokat ilyen tömeges menekülésre hazájukból? Akár úgy, hogy turistaként Magyarországra utaznak és illegálisan átlépik a magyar—osztrák határt, akár pedig úgy, hogy nyugatnémet diplomáciai képviseleteket szállnak meg békésen, és követelik, tegyék lehetővé számukra a távozást az NSZK-ba. (Ez történt például Kelet-Ber- linben, Prágában és Budapesten is.) Nos, a szökések azért válhattak tömegessé mert most viszonylag veszélytelenül lehet átszökni a magyar— osztrák határon, mivel a műszaki határzárat lassan lebontják, és gyakorlatilag először keletkezik lyuk a keletnémetek számára nyugat felé, amelyen viszonylag biztonságosan átbújhatnak. Téves lenne azt hinni, hogy valamiféle tömeghisztéria kerítette volna hatalmába újabban a keletnémeteket. Nem, a távozás, az át- település szándékát az em-. berek tömegesen dédelgették magukban eddig Is, és kivételt csak azok képeztek, akik részesei voltak a hatalomnak. De ezek természetesen jóval kevesebben vannak azoknál, akik távozni akarnak. A többség menni akar. és mivel lehet, megy is. Találkoztam olyanokkal. akik nyaralni utaztak Magyarországra, de meglátván, hogy ott mi folyik, és felmérve a kedvező — amint mondták —, lehet, hogy visz- sza nem térő alkalmat, ők is rászánták magukat az Ausztriába való szökésre. Amint egy családapa mondta: a lakásban még a gázt és a villanyt sem zárta el, de most mégis elment. Helyzetmegítélése, ami a vissza nem térő alkalmat illeti, egészen jónak bizonyult, mert Kelet-Berlinben máris bejelentették, hogy Magyar- országra hamarosan ugyanolyan feltételekkel lehet utazni, mint a nyugati országok többségébe. Azaz, majdnem sehogy. De valójában mi az, amivel az NDK állampolgárai nincsenek megelégedve odahaza, mi az, ami olyannyira elkeseríti őket? Mi váltja ki azt az elégedetlenséget, hogy az emberek csapot-papot otthagyva, az évék hosszú során át áhítva várt autót pedig bezáratlanul az utcára lökve, mint valami sülv- lyedő hajóról, puszta életüket mentve meneküljenek? Hiszen az NDK élelmiszer- ellátása messzemenően jobb, mint például Lengyelországé. Az embereknek több a pénzük például, ' mint Magyarországon, s általában véve sokkal jobban élnek, mint például a Szovjetunió bármely népe vagy nemzetisége. Monika Maron írónő, aki maga is az NDK-ből települt át, és most Hamburgban él, a következőképpen fogalmaz: amíg hazájában a tulajdon sorsával elégedetlen lengyel vagy magyar azt mondhatja magának, én innen nem megyek el, mert Lengyelország, illetve Magyarország a hazám, s én itt vagyok otthon, addig mit mondjon a keletnémet? Azért maradjon talán, mert az Elbától keletre születtem, az országnak abban a részében, amely egykor arra ítéltetett, hogy egy egész nép bűnéért egyedül bűnhődjön? Immár a harmadik nemzedék bűnhődik. Ez bizony nem marasztaló ok. Vagy azért maradjak, mert reménykedem a változásban? Hogy eljön majd az az idő, amikor az NDK belpolitikai csődje magán a Szovjetunión is számon kérhető lesz? S ebből milyen haszna lesz majd az egyénnek? Ez bizony szintén nem marasztaló ok. Mi kötheti vajon tovább a keletnémet állampolgárt ahhoz az országhoz, amelynek élén olyan vezetés áll, amely a világ szemében egy egész országot lejárat, amely a fiatalok ezreit agyongázoló kínai kormánnyal ölelkezik és kokettál, vagy annak a népvezérnek a kezét szorongatja, aki középkori módon és eszközökkel taszította éhínségbe és hideg szobába tulajdon alattvalóit? Az NDK állampolgára jól értesült, és nagyon is tudja, hogy ez a vezetés nyilvánvalóan nem alkalmas és nem is hajlandó a tömegekkel együttműködni, megegyezésre törekedni, vagy közösen felkutatni a megoldásokat. És aki ebben korábban netán kételkedett, az most a szovjetunióbeli, lengyelországi és magyarországi reformok tükrében megbizonyosodhatott, hogy nincs mit kételkednie. Megindokolva az áttelepü- lést, illetve a szökést, az emberek mintegy kivétel nélkül megemlítik a szigorúan korlátozott utazási lehetőséget. Ezt az indoklást egyébként utazó nemzet hírében álló nyugatnémetek gyakran megmosolyogják, mondván, az utazás, a világjárás önmagában nem teszi az embert sokkal boldogabbá. De hogy ez a logika sántít, menten kiderülhet, ha mondjuk a keletnémet viszonyokat a nyugatnémet állampolgárokra kényszerítenék, és azokat a százezreket, akik például Spanyolországban, az Egyesült Államokban vagy Afrikában nyaralnak vagy telelnek csak Bajorországig vagy svábföldig engednék el. A keletnémetekkel pedig ez a helyzet. Egyikét szocialista ország és indokolt esetekben az NSZK kivételével legfeljebb a Harz-hegységbe kirándulhatnak. Azok a kevés szerencsések, akik kijuthatnak at világba és azok, akik rendszeresen nézik a nyugatnémet televízió műsorát (csaknem az egész NDK), tisztán látják, voltaképpen hol és milyen országban is élnek. Olyanban, amelynek gazdasága kimerült és pang, noha azzal dicsekszik a világ szeme előtt, hogy a szocialista közösségben a legfejlettebb gazdaság az övé, olyanban, amelyben elhanyagolják a társadalmi érintkezés különféle formáit, amelynek óváros negyedei egyre több hasonlatosságot mutatnak az amerikai nagyvárosok nyomornegyedeivel, s amelyben a társadalmi megnyilatkozások hazug volta réges-rég túlhaladta a nevetségesség határát. Például azt, amely a nyáron hangzott el, Kurt Hagernak, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának szájából: „A szocializmus az első olyan társadalmi formáció a történelemben, amely lehetővé teszi az embernek, hogy emberként éljen.” És a menekülés okai közé sorolható az a mozzanat is, amelyről egy fiatalember a következőképpen szólt, miután arról kérdezték, egy Bécs felé tartó, menekülteket szállító autóbuszon, hogyan érzi magát. — Kitűnően, mint még soha eddig, önállóan elhatároztam valamit, és ezt meg is tettem. Eddig mindent felülről erőszakoltak rám, az állam megmondta, hogy hol tanulhatok, milyen szakmát válasszak, tőle kaptam vagy nem kaptam volna lakást, ha szavazni mentem, megmondták, hogy kire kell... Ez most egészen más. Ez az én müvem, én cselekedtem így önállóan. (Vége) Dujmovics György (Le Monde)
