Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
1989. szeptember 7., csütörtök o lEUiUMto H lejtő aljáról felfelé Önálló műszaki szakközépiskola Békéscsabán Bunus intra melior exi! — Jó emberként lépj be, s még jobbként távozzál! — hirdeti a bejárati felirat. Mintha valamiféle mesebeli kastélyban járnánk. Tisztaság és csend. Sok-sok ajtó, s~ mindegyik mögött a XX. Század egy-egy csodája. A Vörös Imréről elnevezett műszaki rajzteremben például függőkamera követi az oktató minden mozdulatát a bemutató rajzon, amit képernyők segítségével egészen közel hozva figyelhetnek meg a tanítványok. De hasonlóan felszerelt a „Bábel" nyelvi labor, vagy a Neumann János nevét viselő számítástechnikai részleg is. A hajdani Hafe irodaépületében járunk a békéscsabai Kazinczy utcán. A teljes átalakítás, tetőtér-beépítés után az elmúlt tanévben itt kezdte meg működését a 611-es Ipari Szakmunkás- képző és Szakközépiskola gépészeti tagozata. Ez év augusztus elején azonban ez a tábla is lekerült a homlokzat faláról. Helyette most ez áll : Gépészeti Szakközépiskola. Augusztus 1-jétől önállóak lettek. Néhány szépséghibával. De erről beszéljen az új műszaki szakközépiskola igazgatója, Gyulafalvi Ernő: — Az egyik az, hogy még nincs saját nevünk. Amint azonban mindkét szakunkon kialakul az ötéves képzés, pótolni fogjuk. A másik kérdés várhatóan már a jövő év januárjában megoldódik. Ez a gazdasági önállóság. Egyelőre ugyanis még a volt anyaiskolával közösen gazdálkodunk. Mondataiban megragadott egy gondolat: „Mindkét szakunkon kialakul az ötéves képzés ...” Hát miféle szak- középiskola az olyan, ahol a negyedik évben még nem ér véget a tanulás? Egy biztos: nem tartozik a -megszokott formák közé. A lényeget az igazgató így foglalta össze: — A régebbi technikumoknak egy megújított változatáról van szó. A negyedik év végén érettségit szereznek a tanulók, s egy bizonyos szintű szakmai ismeretre és gyakorlatra tesznek szert, de szakmunkásbizonyítványt nem kapnak. Aki akarja, itt abbahagyhatja a tanulást, bár így még csak „félkész” ember, elhelyezkednie nehéz lesz. Amikor ide jelentkeznek a gyerekek, mi ezt többször is hangsúlyozzuk, nekik is, a szülőknek is: szakma csak az ötödik év végén lesz a kezükben. De akkor nem akármilyen! Középfokú műszaki vezetők lehetnek a nálunk oktatott két szakterületen. Ez az épületgépész és a gépgyártás-technológiai szak. Országos szinten már négy éve folyik ez a típusú oktatás, nálunk az első épületgépészek jövőre érettségiznek, a gépgyártás-technológusok pedig most mennek másodikba. A továbbiakban arról beszélgettünk, vajon mi hívta életre ezt az új szakközép- iskolát Békés megyében? Korábbi tapasztalataira hivatkozva az igazgató szerint: megyénkben több üzem, vállalat jelezte, munkahelyükön hiányoznak megfelelő középvezetők. Nem ritka, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkező üzemmérnökök töltik be ezeket az állásokat. A pazarlás nyilvánvaló, Vagyis az ötéves műszaki szakközépiskola létrehozása indokolt. De mi lesz, ha néhány év múlva telítődnek ezek az állások? Mi lesz (vagy lehet) akkor az itt végzettek sorsa? Az igazgató optimista: — Én bízom benne, hogy a gazdaság kibontakozik. Ha pedig a gépipar és az építőipar fellendül(ne) megyénkben, akkor az általunk képzett szakemberekre folyamatosan szükség lesz. Abban bízom, hogy minden lejtőnek van alja, ahonnan már csak felfele vihet az út... A másik az, hogy mi igyekszünk a profilunkon túl olyan pluszt is biztosítani az itt tanulóknak, ami alapja lehet egy teljesen más irányú pályának. Ilyenek a számítástechnika-órák, vagy az igen komoly, nyelvvizsgát is megalapozó idegen- nyelv-oktatásunk. A megyei beiskolázású iskola népszerűsége — egyelőre legalábbis — növekedni látszik. Ebben a tanévben százhatan jelentkeztek hetvenhat férőhelyre. Felvételre elsősorban azoknak volt esélyük, akik a reáltárgyakból (matematikából és fizikából) négyes vagy . ötös osztályzatot hoztak. — De ugyanilyen felkészült a másik oldal, a nevelői gárda is — hallottuk az igazgatótól. — Minthogy a hatékony oktatás híved vagyunk, tavasszal pályázatot adtunk be a Művelődési Minisztérium által kiírt „közoktatás-fejlesztési alapból” való részesedésre. A választ az ' elmúlt hetekben kaptuk meg, mely szerint elképzeléseink megvalósítását a minisztérium egymillió forinttal támogatja. Ebből a pénzből azok a pedagógusok kapnak néhány hónapon keresztül rendszeres alkotói pótlékot, akik hatékony eszközöket, módszereket fejlesztenek ki egy-egy tananyag, vagy témakör legsikeresebb, leggyorsabb elsajátíttatásához. Impozáns, jól felszerelt iskolaépület, jól tanuló diákok, alkotó munkájukért megfizetett pedagógusok ... Hiányzik még valami? —tettük fel a kérdést utoljára. A várt nemleges válasz azonban elmaradt. Ügy látszik, ahol és amíg tervek vannak, ott és addig mindig hiányzik valami. Mérőtermek kellenének, korszerű mérőeszközökkel felszerelve, gyakorlati műhelyek és persze egy tornaterem is. Szerencsére az igazgató nem tartja reménytelennek a helyzetet. Ha Isten is úgy akarja, persze a városi tanáccsal és a Haféval egyetemben, akkor 1991 őszétől már a felsoroltak sem lesznek hiánylistán ... — Ha a Hafe itt maradt részlegei a közeljövőben kiköltöznének a szomszédos épületekből, s azokat a városi tanács felújíthatná vagy újraépíthetné, a fejünk se fájna! — hallhattuk a bővebb magyarázatot. Kívánjuk, így legyen. * * * A békéscsabai műszaki szakközépiskolában még tdn- évkezdés előtt jártunk. Azóta már élettel telt meg az épület. Élettel, amely azonban már egy új riport témája lehet... Magyar Mária A Hafe irodaházából lett az iskola Fotó: Kovács Erzsébet Hová úszott a 15 millió a BNV-n? (Folytatás az 1. oldalról) amelyhez a hiányzó 12,5 millió forintot így pótolták. Bereczki András is vétkesen Dr. Becsei József általános tanácselnök-helyettes felelősségéről a nem tanácsi felügyelet alá tartozó szerveknek nyújtott támogatás miatt a belügyminisztériumi államtitkár, dr. Gál Zoltán által aláírt levelet olvasta fel Szilágyi Menyhért. A tudományos koordinációs szakbizottság elnökeként szerződésben kötelezettséget vállalt a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutatóközpontja kutatási támogatására, a különböző témákkal foglalkozó kutatók költségeinek fedezésére. Fedezetét a revizori megállapítás szerint a megyei tanács vb művelődési osztálya költségvetésében a tudományos bizottság támogatására a testület által jóváhagyott költségvetés jelentette, de- a testület nem hagyta jóvá a részletezést. A gazdálkodás során a költségvetést nem lépték túl. A felhasználás módja része volt a joggal kifogásolt helytelen gyakorlatnak. Felelőssége legfeljebb amiatt vetődhet fel, hogy nem kezdeményezte A július 22-i tanácsülésen a pénzügyi osztály kérte a testületet, hogy a BNV-n „Békés megye bemutatkozik” című rendezvény költségeinek kifizetésére utólag biztosítsanak 15 millió 110 ezer forintot. (A tervezett 4 millióval szemben.) A tanács ezt nem szavazta meg, viszont vizsgálatot kezdeményezett a számvizsgáló, az ügyrendi bizottság és három ellenzéki független szákértő részvételével (MDF, Független Kisgazdapárt). A vizsgálatban résztvevők megpróbálták beszerezni a szükséges számlákat, dokumentumokat. Sem ők, sem a megyei tanács belső ellenőre, sem a jogi iroda munkatársai a mai napig nem tudták beszerezni az Országos Piackutató Intézet részletes számláit, (öt alkalommal próbálkoztak, a tegnapi kísérlet eredményéről lapzártakor még nem tudtunk.) Így teljes bizonyossággal nem tudták megállapítani, mit takarnak a többmilliós egyösszegű számlák. megszegte kötelezettségét, ezért felelős. Kizárták az ez évi jutalomból, soronkívüli béremelésből. korábban a helytelen gya-' korlat megszüntetését. Az államtitkár a fegyelmi eljárás kezdeményezését nem tartja indokoltnak, a tanácselnök-helyettest figyelmeztetésben részesítette. A bizottság a fegyelmi büntetések, a figyelmeztetés mértékének megállapításánál mérlegelte a vétség súlyosságát, összegszerűségét, a jogszabályok megsértését. Döntésük még nem jogerős, az érintették a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. Pazarló gazdálkodásra, személyes érdekeltségre utaló bizonyítékokat a fegyelmi bizottság nem talált. A helytelen gyakorlatot a megyei tanács akkori elnökének (Gyulavári Pál) és vb-titká- rának, (dr. Kertész Márton) kellett volna megakadályoznia. Miután mindketten nyugdíjasok, ma már munkajogilag nem vonhatók felelősségre. A tanácsi testület újabb döntéseinek, a megyei vezetés megújulásának következtében a korábbi rossz gyakorlat nem folytatható, az ellenőrzés állandó és szigorú lesz. A koordináló szerepet vállaló megyei tanács jó szándékú céllal kezdeményezte a kiállítást. Céljuk az volt, hogy a megyehatáron, az országhatáron túl élőkkel megismertessék a megye társadalmi, gazdasági életét. Másrészt az önálló kiállítás rendezésére nem képes gazdasági egységeknek szerettek volna reklámot, piacot teremteni. A vizsgálat azonban szakmai hibák és pénzügyi szabálytalanságok egész sorát tárta fel. A BNV-n való részvételről szóló döntés dr. Köteles Lajos javaslatára szűkkörű vezetői értekezleten született, erről semmiféle feljegyzés nem készült. írásos megállapodás sem a Piackutatóval, sem a kiállító gazdasági egységekkel nem volt. A keretmegállapodást tartották hivatalosnak. Kezdetben a rendezvény költségét 2-2,5 millió forintra becsülték, amelyet a tudományos koordinációs bizottság kívánt megelőlegezni és terveik szerint ezt a résztvevő vállalatok megtérítették volna. A Piackutató költségvetési tervezete 1988 augusztusában már 8,3 milliót jegyez. Testületi jóváhagyás nélkül, pénzügyi fedezet biztosítása nélkül vállalták a rendezvénysorozat lebonyolítását. Dr. Köteles Lajos írásos megbízást nem kapott a megyei tanácstól, hogy az ügyekben eljárjon és számlákat igazoljon. A kiállításra jelentkező 25-30 vállalat helyett 15 vett részt a kiállításon és 14-en fizettek be ezért 464 ezer forintot a megyei tanács számláj ára. Velük sem készült írásos megállapodás. A Marketing című üzleti folyóirat különszámá- ban 1,3 millió forintért próbált reklámot hozni Békés megyének, igénytelenül, és célját el nem érve. A megyei tanács részéről a rendezvénysorozat előkészítése, lebonyolítása hozzánemér- tést, gondtalanságot tükröz. A pénzügyi osztály fedezet- hiány miatt és formai okokból többször megtagadta a számlák kifizetését, amelyekre később a megyei tanács elnöke utasítást adott. A szakmai hibák közül nem elhanyagolható, hogy a kiállító vállalátok vezetői személyesen ott sem voltak a BNV-n, komoly üzleti partnerek sikertelenül próbálkoztak a kapcsolatfelvétellel. A vizsgálóbizottság levélben körkérdést intézett a vállalatokhoz, a válaszok szerint a rendezvény nem hozott üzleti eredményt a cégeknek. A bemutatott termékek többsége piacképes lett volna, a művészeti programok és a kiállítás sok nézőt vonzott az ott járó szemtanúk szerint. A rendezvénysorozat ared- mériyét objektív eszközökkel mérni lehetetlen. A szervező (ma már ő sem a tanácsnál dolgozik) olyan feladatot kapott és vállalt, amelynek sem szakmai felkészültsége, sem jártassága alapján (bár erején felül igyekezett dolgozni és nemcsak az ő hibája, hogy magára maradt), nem tudott megfelelni. Szerepet játszott a már említett rossz pénzügyi gyakorlat, az ellenőrzés elmulasztása. A további felelősök felkutatása még a jövő feladata, mely szerint, ha az ügy tisztázásához továbbra sem tudják beszerezni a dokumentumokat, vagy azok nem adnak megnyugtató választ a nyitott kérdésekre, büntető eljárást kezdeményeznek. Bede Zsóka A tanácselnök-helyettest figyelmeztették Békés megye bemutatkozott Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Nyílt levél Szarvas MSZMP tagjaihoz — A MUOSZ elnökségének közleménye Kedves Elvtársak ! Ezúton szeretnénk megköszönni a bizalmat, azt, hogy érdemesnek tartottak minket arra, hogy az MSZMP kongresz- szusán képviseljük a város párttagságát. Jólesik a bizalom, de tudjuk, felelősségünk óriási. Tisztában vagyunk azzal is, hogy sokan másokban jobban bíztak, és szavazatukkal másokat támogattak. Ezért is szeretnénk a térségből minél több MSZMP-tag véleményét megismerni a kongresszus előtt. A városi pártbizottság által szervezetten az alábbi rendezvényeken akarunk találkozni a város párttagjaival: 1. A kongresszusi dokumentumok véleményezése. — szeptember 13-án 15 órakor „Történelmi utunk»» témájában; — szeptember 14-én 17 órakor „Gazdasági és politikai reform” ; — szeptember 28-án 17 órakor „Milyen pártot akarunk?” címmel. Mindhárom fórum helye a körzeti pártszékház (Szarvas, Szabadság út 36.). 2. Párttag gazdasági vezetők fóruma az SZVT és a Közgazdasági Társaság városi csoportjaival együtt. — szeptember 12-én 14 órakor az MSZMP városi bizottságán. 3. Párttag intézményvezetők fóruma. — szeptember 8-án 14 órakor az MSZMP városi bizottságán. 4. Párttag tanácstagok és póttanácstagok fóruma. — szeptember 20-án 18 órakor az MSZMP pártszékházá- ban (Szabadság út 36.). Várjuk mindazokat, akiknek az említett témákban mondandójuk van. Ezek mellett igyekszünk eleget tenni a pártszervezetek, vagy alkalmi fórumok meghívásainak is. Kérjük a város párttagságát, hogy aktív közreműködésével segítse kongresszusi felkészülésünket. Tisztelettel: dr. Bérezés László, Stafira Sándor, dr. Sonkoly János kongresszusi küldöttek. * * * A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége sajnálattal értesült róla, hogy augusztus 9-i állásfoglalásának a megyei napilapokra vonatkozó része ellen több megyei szerkesztőség és kollektíva is nyilvánosan tiltakozott. A MUOSZ elnöksége e kérdésben nem döntéshozó testület. Őszintén sajnáljuk, hogy egyes kollégáink úgy érzik, róluk döntöttünk volna — az ő megkérdezésük nélkül. Hangsúlyozzuk : megítélésünk szerint állásfoglalásunk nem döntés, hanem javaslat az átmeneti időszak tájékoztatási esély- egyenlőségének megteremtésére. Az elnökség semmiképpen nem az érintett lapoknál dolgozó kollégákkal kívánt vitatkozni, még kevésbé szakmai sorsukról dönteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt legfelső vezető testületének egy döntését vitattuk és vitatjuk. Állásfoglalásunk — ahogyan ez abban olvasható — kizárólag az átmeneti állapotra vonatkozott. Ügy gondoltuk, az elnökség nem kompetens a tulajdon- viszonyok megítélésében, a tájékoztatási esélyegyenlőség megteremtését azonban mindenképpen szorgalmazandó feladatunknak érezzük. Állásfoglalásunk sem a megyei lapók önállósodásának lehetőségét nem zárja ki, sem azt, hogy — a körülmények alapos, nyilvános és követhető tisztázása után — az érintett lapoknak új tulajdonosai legyenek, avagy maradjanak a jelenlegi tulajdonos kezében. A tulajdonviszonyok tisztázása a háromoldalú nemzeti tárgyalások egyik témája, ezért éppen hogy nem ebben kívántunk állást foglalni. A magunk részéről nem a — kétségkívül meglehetősen ösz- szetett — probléma azonnali megoldását kívántuk, hanem annak gyors biztosítását, hogy a megyei napilapok — az átmeneti és csakis az átmeneti, tehát a választásokig tartó időszakban — a hatalom és ellenzékének nézetei számára is teret biztosítsanak, társadalmi ellenőrzés mellett, az esélyegyenlőség érdekében. Ezt a véleményünket, remélhetően kollégáink többségének egyetértésével — fenntartjuk. „A berendezési ötletekhez segítséget adott az is, hogy jó néhány évig voltam szakfelügyelő”
