Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XUTV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Október 17-én folytatódik az Országgyűlés maratoni ülésszaka Mai számunkból: „Sokat beszéltek, szépet is beszéltek” (3. oldal) Segíthet az SOS (4. oidan Jövő heti rádió- és tv-míisor (5-6. oida» Folytatódott a bundaper (8. »idan Miről írunk szombaton? Szegények és gazdagok (7. oldal) József Attila-szobor Battonyának (8. «waD Mint (Béres-)eseppben a tenger... (10. oldal) Tájkép - csata után 141 esztendővel (11. oldal) Mérgező festék, arzénes víz Környezetvédelem az üzemekben Képviselői interpellációk pergőtüzébe került a honvé­delmi tárca, s vezetője Kár­páti Ferenc vezérezredes, tegnap, az országgyűlési ülésszak szeptemberi sza­kaszának zárónapján. Töb­ben is a kivonuló szovjet csapatok, illetve a magyar haderőcsökkentés miatt meg­üresedő épületeket követel­ték vissza — választóik ne­vében — az érintett telepü­léseknek, s bár a miniszter mielőbbi döntést ígért ez ügyben, válaszát, a t. Ház nagy többségével együtt, nem tartották kielégítőnek. Az interpellálok között volt több olyan képviselő is, akik csupán három napja, az ellenzék győztes jelöltje­ként ülnek e padsorokban. Csütörtöki aktivitásuk is azt mutatta: a parlamenti cik­lus hátralévő idejét alapo­san fel kívánják használni hangjuk hallatására. Közü­lük Raffay Ernő, érdekes módon ugyancsak honvédel­mi kérdésben kért szót. A miniszteri válasz kitért a tovább rosszabbodott ma­gyar—román viszonyra, de leszögezte: nincs olyan, az állítólagos román katonai Háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött teg­nap Gyulán, a TOT-szálló- ban. A Magyar Elektro- encephalographiai és Klini­kai Neurophysiológiai Tár­saság rendezte itt 32-dik tu­dományos ülését, melynek fő témája az volt, hogyan használhatók a korszerű szá­mítógépes módszerek az agy betegségeinek korai felis­merésében ? Orvosok és számítógépes szakemberek szerepeltek a meghívottak között, s a társaság történe­tében először vettek részt a készülődést igazoló tény, amely válaszlépésre késztet­ne bennünket. Az ülésszakon alakult de­mokratikus ellenzéki képvi­selőcsoport vezéralakja, Ki­rály Zoltán is szót kért: az MSZMP és egyes társadalmi szervezetek „vagyonmentési kísérleteinek” törvényességét kívánta tisztázni, A pénz­ügyminiszteri válaszból ki­programban asszisztensek is. Takács Lőrinc, Gyula ta­nácselnöke köszöntötte a vendégeket, majd dr. Sze- pesvári Elemér, a megyei kórház főigazgató főorvosa szólt a szakmai programról. Ezután Óból Ferenc profesz- szor, a társaság elnöke nyi­totta meg a tanácskozást. Több előadás hangzott el, melyekben az ország külön­böző egészségügyi intézmé­nyeiből érkezett szakembe­rek saját tapasztalataikról számoltak be, s ecsetelték a tűnt, hogy a kezelői jog át­ruházását ez év nyara óta immár törvény tiltja. A csütörtöki munkanap változatos témái jól tükröz­ték a falakon kívül is zaj­ló közéleti viták főbb kér­déseit. S ez nemcsak az in­terpellációkra igaz: a képvi­selőtestület által elfogadott (Folytatás a 3. oldalon) korszerű vizsgálati módsze­rek jelentőségét a betegsé­gek korai felismerésében és a gyógyítómunkában. Volt poszterbemutató és gyakor­latban is megismerkedhet­tek a számítógépekkel, illet­ve a gyulai kórházban ki­fejlesztett programokkal a résztvevők. Ma előadásokkal folytató­dik a program, s kerekasz- tal-beszélgetés során vitat­ják meg az asszisztenskép­zés gyakorlati és szervezési kérdéseit. Szombaton a re­ferátumok fő témája a ha­zánkban népbetegségnek számító epilepszia lesz. A tudományos ülés délben Obál professzor elnöki zár­szavával fejeződik be. G. K. Párttá alakul az Agrár Reformkörök Egyesülete Ez év tavaszán Foton 300 mezőgazdasági szakember megalakította a Pest Me­gyei Agrár Reformkort. Ügy ítélték meg. hogy az eddigi politikai szervezetek a me­zőgazdaság érdekvédelmét az eredmények ellenére sem látták el, érzésük szerint a hátuk mögött születtek dön­tések az ágazatról. A ta­nácskozás résztvevői felhí­vással fordultak a vidékhez, hogy alakuljanak hasonló reformkörök. Két hét alatt nyolc megyében jöttek lét­re a hasonló körök. Békés­ben, Hunyán 30 résztvevő alakította meg a megyei ag­rár reformkort. Május de­rekán pedig már Budapes­ten sor kerülhetett az agrár reformkörök országos ta­nácsülésére is, ahol megvá­lasztották az országos vá­lasztmányt és az ideiglenes elnökséget, melynek elnöke Nagy Tamás, ' a Gyáli Sza­badság Tsz elnöke lett Nem sokkal később Duna- patajon került sor az agrár reformkörök országos talál­kozójára. amelyen a részt­vevők elhatározták': tovább­fejlesztik ezt a laza szerve­zetet. és megalakítják az agrár reformkörök egyesü­letét, egyéni tagság alapján. Az új egyesület egyenek mellett programjául tűzte a vidék és a mezőgazdaság politikai érdekvédelmét, a vidéken élő emberek és a falu helyzeti hátrányainak megszüntetését, a mezőgaz­dasági termelők és az agrár­ágazathoz tartozók érdekei­nek folyamatos és eredmé­nyes képviseletét. Ezt kö­vetően több helyen felvető­dött: az agrár reformkörök egyesülete miért ne alakul­hatna párttá? Az alapelv, hogy az Ag­rár Reformkörök Egyesüle­te tömörítsen soraiba min­den olyan embert, aki ma­gáénak érzi a vidéket, elfo­gadja az alapszabályt. S ha a feltételek adottak, akkor bármikor átalakulhat az egyesület párttá, ugyani? a kiépített hálózat egy agrár párt alapjait már magában hordozza. Az elkövetkező négy-öt hétben az ország szinte valamennyi megyéjé­ben felmérést készítenek ar­ról, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozók érdemesnek tartiák-e belépni a ma még egyesületként működő szer­vezetbe, tagtoborzókat tar­tanak, majd ezek után me­gyei. illetve országos gyű­lést szerveznek. Ennek nyi­tányaként Nagy Tamás a nét derekán Békés megyében járt, több tsz-vezetővel ta­nácskozott és találkozott, szép számú résztvevő előtt tartott tájékoztatót. A me­gyei ideiglenes intéző bi­zottság pedig hamarosan megkezdi a tagszervezést. A veszélyes hulladékok mennyisége évről évre nő, s végleges tárolásuk, megsem­misítésük nem megoldott a megyében, de országosan sem — állapította meg teg­nap a Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Békés­csabán, a megyei tanács ta­nácstermében megtartott ülésén. Január óta helyszíni vizsgálatot folytattak egy- egy könnyűipari, építőipari és vízgazdálkodási, valamint élelmiszer-ipari és mezőgaz­dasági üzemnél. A vizsgált gazdasági egységek több mint felénél az elmúlt év­ben új termelő tevékeny­ségbe kezdtek, vagy korsze­rűsítést fejeztek be. A vizs­gálat célja annak megálla­pítása volt, hogy az új tech­nológiák bevezetésekor, vagy új létesítmények ter­vezésekor kellőképpen fi­gyelembe veszik-e a kör­nyezetvédelmi előírásokat? A vizsgált tíz üzem mind­egyike törekszik a környe­zeti ártalmak megelőzésére, megszüntetésére, komplex környezeti hatástanulmányt azonban egyik egységben sem készítettek. Azoknál a beruházásoknál, vagy re­konstrukcióknál, melyek vi­lágbanki hitellel valósulnak meg, foglalkozni kell e kér­déssel. A Kner Nyomdában például, amely világbanki hitelpályázattal hajt végre gépi beruházást, a kiválasz­tott berendezések környeze­ti hatásának felmérésére A nyugdíjak minimális összegét ez év december 1-jétől 5000 forintban álla­pítsák meg — követelte egyebek mellett állásfogla­lásában az az országos ta­nácskozás, amelyet csütörtö­kön tartottak a Ganz-Mávag Művelődési Házban. A Nyugdíjas Klubok és az Idő­sek Országos Szövetsége — népszerű nevén az Életet az éveknek mozgalom — ren­dezte konferencián 412 kül­dött vett részt, az ország 220 városából és községéből 284 nyugdíjas klub képvise­lőjeként. A fél éve működő érdek- védelmi szervezet tagjai mostani tanácskozásukan az emberhez méltó élet lehető­ségének biztosítását kérték a kormánytól. Megfogal­mazták: készüljön terv a nyugdíjak reálérték-megőr­környezetvédelmi szervezetet hoztak létre. így szűrték ki az erősen mérgező hatású festékanyagokat, s megálla­pították, hogy az új gépek­kel jelentősen csökken a zajártalom. A rekonstrukciók, beruhá­zások egy részét épp a kör­nyezetvédelmi ellenőrzések és bírságok miatt kellett el­kezdeni. Az Orosházi Üveg­gyár öt éve létesült csoma­golóüveg-gyártó berendezése például kifejezetten veszé­lyes a környezetre. Emiatt új rendszerű olvasztókemen­ce építését kezdték meg, mely á tervek szerint jövő­re készül el. Az ecsegfalvi ivóvíz arzéntartalma a ha­tárérték felett volt, ezért került sor arzénmentesítő program megvalósítására. A vizsgálatot vezető Szu- chy László, a Békéscsabai Kötöttárugyár igazgatója összefoglalójában megállapí­totta, hogy a vizsgált egysé­geknél a környezetszennye­zés a határértéken belüli ugyan, de ez a gond létezik és egy sor megoldatlan kér­dést vet fel. Az üzemek környezetvédelemmel fog­lalkozó szakemberei szüksé­gesnek látják egy jogszabá­lyokat átfogó kódex kiadá­sát, s ugyanakkor hiányol­ják az összhangot a környe­zet-, a munkavédelmi és a tűzvédelmi követelmények rendszerében. G. K. zésének módjáról; a gyógy­szerek várható további ár­emeléseit — teljes mérték­ben — kompenzálják a nyugdíjasoknak. Tiltakoztak az olyan tervek ellen, ame­lyek arra kényszerítik az időseket, hogy elhagyják 60-70 éve megszokott ottho­nukat, lakóhelyüket. Hang­súlyozták, hogy a lakbérek tervezett nagymérvű emelé­se ne érintse a nyugdíjaso­kat. A tanácskozáson állást foglaltak a szociális segélye­zés mai rendszerét illetően, eszerint a mostani módszer legkésőbb ez év végéig vál­tozzon meg, s szűnjön meg a sértő elnevezés. Követelésüket — amint azt a tanácskozás megsza­vazta — eljuttatják Németh Miklós miniszterelnökhöz és Szűrös Mátyáshoz, az Or­szággyűlés elnökéhez. Pusztaföldvári hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG ■ban Pusztaföldváron az idősebb korosztály még emlékszik azokra az évekre, amikor a faluban pezsgő sportélet zajlott. A falu asszonyai, lányai a labdajátékokban je­leskedtek, míg a férfiak a foci mellett a küzdősportokban is helytálltak. Mindez ma már csak emlék. A jelenről, Puszta- földvár diáksportjáról Zalai Antallal be­szélgettünk. Az írást lapunk 8. oldalán ol­vashatják. A vita folytatódik a szünetben is. Balról Ferenc, Nyers Rezső, Grósz Károly jobbra: Kárpáti Mérlegen a „hetek” „Új szín a parlamenti képviselők palet­táján” — jellemezte valaki a minap a hét ellenzéki képviselőt, 'akik közül kivált­képpen az újak szereplését kísérte megkü­lönböztetett figyelem. Fellépésükről, mun­kájukról különböző pártállású képviselő­ket kérdeztünk; nem véletlen tehát, hogy a vélemények is különböznek. íme: Sebest Lászlóné (az Országgyűlés pár- tonkívüliek csoportjának tagja, megyénk 6. számú választókerületének képviselője) : — Nagyon megdöbbentett, amikor Roszik Gábor úgy beszélt rólunk, mint akik „ .. akárhogy is kerültek ide a Parlament­be”. Szeretném hangsúlyozni: én a man­dátumomat nem loptam. Képviselőségem negyedik ciklusában dolgozom, és keve­sen tudják rólam, de már 1971-ben — az „első fecskék” között — kettős jelöléssel indultam a választásokon. Ezek után nem értem, ki milyen jogon kérdőjelezi meg a mandátumom legitimitását. Németh Ferenc (az MSZMP tagja, az orosházi pártbizottság munkatársa) : — Számomra szimpatikusak az új képviselő- társak. Kétségtelenül nagy lendülettel, hi­hetetlen aktivitással láttak munkához. Más kérdés, hogy a politikai kultúra hiá­nya rányomja bélyegét a viselkedésükre, a felszólalásaikra. Megjegyzéseik alkalma­sint nemcsak a honatyákat, hanem a vá­lasztópolgárokat is sértették. Nekik is meg kell tanulniuk, hogy itt nem mások lejáratása, a személyi ellentétek szítása a cél, hanem a népet szolgáló politika ki­alakítása. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke: — Az ellenzékiek fellépése tükrözi azt az objektív valóságot, ami társadalmunkat ma jellemzi. TeLjesen természetes, hogy ez az érdektagoltság a Parlamentben is kifejezésre jut. Más dolog, hogy politi­kusként még tapasztalatlanok. Végered­ményben az ellenzékiek megjelenése szük­ségszerű volt, és ha ezek a képviselők he­lyesen élnek lehetőségeikkel, az valóban tartalmasabbá és élénkebbé teheti az Or­szággyűlés munkáját. Tudományos ülés Gyulán Számítógépek a gyógyításban Nyugdíjasok országos tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents