Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

1989. szeptember 28., csütörtök NÉPÚJSÁG Hazánkba érkezett a portugál köztársaság elnöke Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Mario Soa­res, a Portugál Köztársaság elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Straub F. Brúnó, Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, Ar- gyelán Sándor hazánk portugáliai nagykövete. Jelen volt Zózimo Justo Da Silva, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Soares fia súlyosan megsérült egy repülőgép-szerencsétlenségben Súlyosan megsérült Mario Soares portugál államfő fia kedd este Angola déli ré­szén egy repülőgép-szeren­csétlenségben. A kétmotoros repülőgépen Joao Soaresen kívül két portugál parlamenti képvi­selő (aki az UNITA angolai kormányellenes szervezet Jambában folyó rendkívüli kongresszusán vett részt), valamint egy nyugatnémet alapítvány tagja utazott. Mind a négy utas, továbbá a gép pilótája megsérült. Namíbiába akartak eljutni, hogy ott Sam Nujomával, a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) vezető­jével találkozzanak. Joao Soarest, aki maga is a portugál parlament egyik szocialista párti képviselője, három társával együtt egy pretoriai kórházba szállítot­ták. Orvosi jelentések sze­rint a portugál elnök fia súlyos állapotban van, sok­kot kapott, medence-, láb- és állkapocstörést szenve­dett. A jelentések szerint Soares nem változtat ma­gyarországi és hollandiai útiprogramján, felesége azonban elutazott Pretoriá­ba, hogy szerencsétlenül járt fia mellett legyen. Drámai helyzet a prágai NSZK-nagykövetségen Az NSZK kormánya szerdán behatóan megvitatta a prágai nagykövetségen előállt drámai helyzetet, amely immáron rend­kívüli módon megterheli az ott kiutazás engedélyezése céljából menedéket kereső keletnémet állampolgárokat. Ezt Hans Kle­in szövetségi miniszter, a bon­ni kabinet szóvivője közölte délutáni sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy Wolfgang Vogel berlini ügyvéd fáradozá­sai nyomán egyelőre még csak kevesen hagyták el a diplomá­ciai képviselet épületét arra az ígéretre, hogy hazatértük után az NDK hatóságai a büntetlen­séggel együtt hat hónapon be­lül szavatolják az NSZK-ba való áttelepüiésüket is. Közben azóta a kerítésen át­mászva újra számos NDK-ál- lampolgár jutott be a nagykö­vetség területére, s így a me­nekültek száma állítólag újra 1500-ra emelkedett. Klein jelezte, hogy változat­lanul fennáll az NSZK kormá­nyának az az . óhaja, hogy Hel­mut Kohl kancellár telefonon beszélhessen Erich Honeckerrel, az NDK párt- és állami vezető­jével a menekültkérdésről. Ed­digi feltételezések szerint utób­bi egészségi állapota miatt nem jöhetett létre a beszélgetés. Ho- necker azonban most már mun­kába állt. H IKSZ KB kifogásai ellenére módosították a szlovén alkotmányt A szlovén képviselőház szerdai ülésén elfogadott ha­tározatával módosította e legnyugatibb jugoszláv tag- köztársaság alkotmányát, amelynek az önrendelkezést és az elszakadást rögzítő cikkelyei most elvben lehe­tővé teszik, hogy Szlovénia kiválhat a föderatív állatn- ból. Lényeges változtatás az is, hogy Szlovéniában a jö­vőben a rendkívüli állapot kihirdetéséről és a hadsereg békeidőben történő beveté­séről nem szövetségi, ha­nem itagköztársasági szinten döntenek. A módosított alkotmány kimondja, hogy ha a föderá­ció szerveinek határozata csorbítja vagy megsérti a szLovén köztársaság alkot­mányos jogait, akkor az il­letékes tagköztársasági szer­vek kötelesek olyan rendel­kezéseket hozni, amelyek e jogokat helyreállítják. To­vábbá, ezután Ljubljanában állapítják majd meg, hogy Szlovénia lehetőségeihez mérten mekkora összeggel járul hozzá a föderáció pénzellátásához. A szlovén képviselőház mindhárom tanácsának szer­dai együttes ülésén Milan Patres, a ház elnöke kije­lentette: meggyőződésünk, hogy a köztársasági alkot­mány módosításával és ki­egészítésével megszilárdít­juk, nem pedig gyengítjük, vagy romboljuk a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságot, mint a nemzetek és nemzetiségek szabad, de­mokratikus és egyenjogú kö­zösségének államát. A képviselők hosszan ün­nepelitek Janez Drnovseket, a jugoszláv ál'lamelnökség szlovén nemzetiségű elnökét, aki szerdán érkezett haza. New Yorkból, az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakáról és részt vett az „alikotmányozó gyű­lésen”. Ismeretes, hogy a jugo­szláv államelmökség, a JKSZ Központi Bizottsága, a jugoszláv parlament szövet­ségi tanácsa kifogásokat emelt a szlovén alkotmány­nak a fenti formában tör­ténő módosítása ellen. Vár­ható tehát, hogy a szópárbaj és a vita ebben a kérdés­ben a különböző párt-, álla­mi és egyéb fórumokon, a sajtóban folytatódni fog. Ismít megjelent az ózonlyuk Ismét megjelent az ózonlyuk az Antarktisz felett — jelezték a Déli-sarkvidéken működő Mirnij és Novolazarevszkaja ku­tatóállomásokon dolgozó szov­jet szakemberek. Vlagyimir Zaharovnak, a szov­jet hidrometeorológiai állami bizottság elnökhelyettesének közlése szerint a szovjet kuta­tók folyamatos mérései szep­tember eleje óta ismét kimu­tatták a Földünket védő ózon­réteg vekonyodását. Megfigye­léseik szerint 14-25 kilométeres magasságban «naponta változó mértékben, esetenként 30-40 százalékkal csökken az ózon. a káros ibolyántúli sugarakat el­nyelő háromatomos oxigénmo­lekulák koncentrációja. Az ózonlyuk kiterjedése most jóval nagyobb, mint egy évvel korábban, bár nem éri el az 1987-ben mért értéket. A- lég­kör ózontartalmának ilyen je­lentős, ugrásszerű változásai, amelyeknek oka minden való­színűség szerint a környezet- szennyezés. komolyan aggaszt­ják a szakembereket. A brüsszeli fényszóró Az előkészítő, felmérő szakaszból az operatív fázisba lé­pett a 24-ek keddi értekezletével az a segítség, amelyet a fejlett tőkés országok készülnek nyújtani a lengyel, illetve a magyar gazdasági és politikai reformfolyamathoz. Ez az Eu­rópai Közösség illetékeseinek értékelése az „igen sikeres­nek” »minősített tanácskozásról. A tizenkét nyugat-európai ország integrációs szervezete kapta a hét legfejlettebb tő­kés ország júliusi párizsi csúcsértekezletén azt a feladatot, hogy összehangolja az akcióban részt venni kész országok erőfeszítéseit. Az akciót PHARE-nak keresztelték, ami ugyan rövidítés, de jelképesen fényszórót is jelent. Mennyire világítja be a magyar gazdaságot ez a fényszó­ró? Elmondható, hogy a 24-ek szándékaikban sokban elébe mentek a magyar részről kifejtett igényeknek. Nevezetesen: az Európai Közösség támogatja, hogy az Európai Beruházási Bank kölcsönöket nyújtson Magyarországnak, s az EBB fel­tételei általában kedvezőek. Már 1990 elejétől javasolja a közösség az úgynevezett GSP-vámkédvezmények biztosítását, és támogatja — igaz, konkrét dátum nélkül — a két ország exportcikkeit sújtó mennyiségi korlátozásoknak a tervezett­nél korábbi feloldását. Mi erre is január 1-jét javasoltuk, ami fél évtizeddel előrehozná a közösséggel tavaly kötött szerződésben szereplő határidőt, de ez a dátum aligha lesz tartható. Ami a közösség bizottsága által Lengyelország és Magyar- ország részére konkrétan felajánlott 200 millió ECU-t, to­vábbá az ehhez kapcsolódó további 400 millió ECU-t (100 millió a 12 EK-országtól várt, 300 millió pedig a további 12 országtól, elsősorban az Egyesült Államoktól és Japántól kért hozzájárulás) illeti, itt még csak keretösszegekről van szó, amelyeket nem osztottak fel a két ország között. Ez összesen 650 millió dollár. Lengyelország, amelynek lé­nyegében e borítékokon kívül eddig 271 millió dollár értékű élelmiszert ajánlottak fel a 24-ek, egymaga több száz millió dollár értékű sürgős élelmiszer- és gyógyszermennyiséget igényel, ezenkívül 800 millió dollár értékű élelmiszer-ipari és mezőgazdasági beruházást. Mivel Magyarország nem kér élelmiszersegélyt, megfigyelők szerint az összegek kijelölésé­nél csak akkor számíthat a 24-ek részéről arányos hozzájá­rulásra, ha jól indokolt és konkrét terveket terjeszt elő a bizottság által meghatározott területeken, amilyen például a tőkeberuházások és vegyes vállalatok, a környezetvédelem és az oktatás. A 24-ek fényszórója jelzi azt az utat is, amelyen a két or­szág a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel tárgyalhat fize­tésimérleg-problémáinak megoldásáról. A résztvevők utal­tak arra, hogy ehhez a gyökeres gazdasági reformok követ­kezetes (és amiről kevésbé esik szó: várhatóan fájdalmas) végrehajtása, a gazdaság szerkezetének mélyreható átalakí­tása szükséges, és természetesen folytatódnia kell a politi­kai reformfolyamatnak is. Nincs szó azonban valamiféle Marshall-tervről, az adós­ságokkal továbbra is együtt kell élnünk. Aminthogy a Ma­gyarország által sürgetett két intézkedést, vagyis „az állami kereskedelmű ország” minősítés megszüntetését, illetve a kö­zösség, valamint az EFTA és hazánk között létesítendő sza­badkereskedelmi övezetek létrehozását sem vizsgálták meg ezúttal a 24-ek. Baracs Dénes APfyMEHTbl ,. Az MqMKTbl írja Andropov hatalomra jutása II. A Szovjetunióban a kato­nák közvetlenül nem avat­koznak be a politikába. Mindazonáltal az a pártve­zető, aki mellett kiállnak a tábornokok és a marsallok, erősebb pozícióra tesz szert a hatalmi harcban. A múlt­ban a kritikus momentu­mokban (pl. Berija eltávolí­tása 1953-ban, a Hruscsov elleni, 1957-ben sikertelen összeesküvés) éppen a kato­nai főparancsnokság döntöt­te el a harc kimenetelét. Amikor Szuszlov és Seljepin Hruscsov eltávolítására ké­szültek 1964-ben, Malinovsz- kij marsall támogatása igen fontos volt. Brezsnyev mindent meg­tett, hogy a hadsereg sem­minek se lássa hiányát és élete végéig igen jó volt a katonákhoz fűződő kapcso­lata. 1979-re azonban a had­sereg kritikusan kezdett vi­szonyulni a brezsnyevi veze­téshez. Az erős hadsereg „összeegyeztethetetlen” a gyenge gazdasággal és a me­zőgazdasági összeomlással. Mi több, a katonai veze­tésben ingerültséget váltott ki a párt- és az államappa­rátusban tapasztalható kor­rupció. Bár a hadseregben is előfordultak megveszte­getési esetek, viszont a ka­tonák körében erre keve­sebb lehetőség volt. Ezenkívül a háború törté­netének átírására tett brezs­nyevi próbálkozások a kato­nák körében állandó gúnyo­lódást váltottak ki. A hadsereg nem állt el­lent az afganisztáni háború­nak. A katonai főparancs­nokság számára Afganisztán sajátos „gyakorlótér” lett, sok tiszt számára pedig az ottani szolgálat lehetővé tet­te, hogy értékes harci ta­pasztalatra tegyen szert és gyorsabban előbbre halad­jon a ranglétrán. 1982 nya­rán azonban a szovjet fegy­verek (különösen a repülő­gépek és a légvédelmi ra­kéták) igen rosszul mutat­koztak be Libanonban és ez a kormány és a katonák kö­zötti viszony megromlásá­hoz vezetett. Az utóbbiak élesen bírálták a védelmi ipart a rossz minőségű mun­káért, a szovjet fegyverek rendkívül lassú modernizá­lásáéért. Brezsnyev protezsáltja — Csernyenko — nem örven­dett tekintélynek a katonák körében. Az egész háborút Szibériában töltötte és úgy tűnt, hogy keveset ért a ha­ditudományhoz. Másrészt Andropov, mint a KGB ve­zetője, szorosan együttmű­ködött a hadsereggel. Az alatt az idő alatt, amíg Andropov a KGB elnöke volt, a hadsereg és a biz­tonsági közötti kapcsolatok az ellenségesből partnerivé váltak. Egyéb funkció mel­lett a KGB ellátta a hadse­reget hírszerzési és analiti­kai információval, neki vol­tak alárendelve a jól felké­szült határőrcsapatok. Usztyinov marsall, akit Grecsko halála után nevez­tek ki honvédelmi minisz­terré, nem volt hivatásos ka­tona. Azt mondják, hogy Brezsnyev utóda is lehetett volna és igényt tarthatott volna Koszigin posztjára is, amikor az, betegsége miatt, nem tudta ellátni a minisz­tertanács elnökének teen­dőit. 1982-ben Usztyinov azonban már öreg volt és jobban megfelelt neki a ku­lisszák mögötti szerep. A párt szervezeti sza­bályzata értelmében a főtit­kárt hivatalosan a KB plé­numának kell megválaszta­nia. A Központi Bizottság a maga nemében sajátos „pártparlament'’, 'amelyben a helyi pártvezetők (a terüle­ti pártbizottságoknak, a szö­vetségi köztársaságok kom­munista pártjai központi bi­zottságainak titkárai) igen erős csoportok alkotnak — a KB 470 tagja, illetve pót­tagja között 146 ilyen tit­kár van. .Igen konzervatív erőt képviselnek és biztosak lehettünk volna abban, hogy az Andropov és Usztyinov által a korrupció elleni harcban tett intézkedések ellenállásukat váltják ki. Nem sokkal ezelőtt Sz. Me- dunov leváltása a Krasz- nodári Országrészi Pártbi­zottság titkárának tisztségé­ből a helyi pártfunkcioná­riusok körében sokkot vál­tott ki. Amikor november 11- én a területi pártbizott­ságok titkárai Moszkvába érkeztek a plénumra, meg­próbáltak egységes állás­pontot kidolgozni. Azonban, mivel a plénumnak más­nap kellett összeülnie, túl kevés idejük maradt arra, hogy megszervezzék Andro­pov reális ellenzéki táborát. Maga az a tény, hogy a ha­talom átadására ilyen gyor­san került sor, és az a dön­tés, hogy Csernyenkót bíz­ták meg Andropov jelölésé­nek javasolásával, arról „tanúskodik, hogy a válasz­tásra megvitatás nélkül ke­rült sor. A KB plénuma november 12- én, reggel kezdte meg munkáját. Három órán át Moszkva központját katonai csapatok és milicisták zár­ták körül. A Központi Bi­zottságnak ezen a napon Moszkvába érkezett tagjai, akiket szolgálati gépkocsik szállítottak a Kremlbe, meggyőződhettek arról, hogy a helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll... (Vége) Fordította: M. Loginov MTA — Soros-alapítvány Pályázati felhívás Az MTA—Soros-alapítvány kisvállalkozók számára pályázatot hirdet. Többségében magántulajdonú, 60 főnél nem többet foglalkoztató kisvállalkozások számára, elsősorban a vállalkozás üzemeltetéséhez szükséges termelési eszközök (berendezések, gépek, technológiák, alkatrészek) beszerzéséhez konvertibilis valutát biztosít MNB középárfolyamon számított forint ellenérték térítése fejében. A pályázat keretében 1989-ben 1 millió dollár áll rendelkezésre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, képviselője nevét, tevékenysége rövid leírását, az igényelt deviza összegét és felhasználásának célját. Egy pályázat legfeljebb 5 oldal terjedelmű lehet. A pályázatot 1989. október 10-ig kell beküldeni a következő címre: Consultrade Kft. 1389 Budapest, Pf. 150 A pályázatokról az MTA—Soros-alapítvány bizottsága által felkért vállalkozási kunatórium dönt.

Next

/
Thumbnails
Contents