Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
1989. szeptember 28., csütörtök o ±\C1 Azt írja az újság... — Balogh László és dr. Iványi Lajos Békés megyei képviselők. „Nem értem...” — Rendkívül meglepett a Népszabadságban és Népújságban a bundabotrány tárgyalásáról szóló tudósítás — mondta Szabó Miklós tegnap délután. — Nem értem és számomra teljesen felfoghatatlan, hogy Araczki János miért nyilatkozott így. Én mindig tisztességesen támogattam a csapatot, a klubot, a vezetőket. Sem a szakosztály elnökének, sem más vezetőknek nem adtam, nem is adhattam semmiféle utasítást anyagi ügyekben. Egyébként napokon belül részletes nyilatkozatot adok ki Araczki János vádjaira válaszolva. „Most akkor melyik gombot nyomjam?” — tűnődik (talán) dr. Iványi Lajos Egy kérés Glatz Ferenchez A mezőberényi két tannyelvű gimnázium sorsa, jövője jó ideje foglalkoztatja a kis város lakóit, s nemcsak őket. Ahhoz ugyanis, hogy az oktatás zavartalan legyen az intézményben, mielőbb be kell fejezni az iskolához tartozó háromszáz személyes kollégium felépítését. S mint sok egyéb máshoz, ehhez is a pénz hiányzik, méghozzá nem is kevés: összesen 30 millió forint. A probléma megoldása egyre sürgetőbb, ezért tegnap a parlament folyósóján Magyar Pál, Mezőberény országgyűlési képviselője megkérte Glatz Ferenc művelődési minisztert, segítse a hiányzó összeg előteremtését. A tárca vezetője mindenekelőtt elismeréssel- szólt arról, hogy a településen igyekeznek megoldani az áttörést a jelenlegi oktatási struktúrán. Az anyagi támogatástól sem zárkózott el, de konkrét válasszal még nem szolgált. Türelmet kért október közepéig, a következő ülésszakig. A témára ily módon a közeljövőben visszatérünk. Most mire gondoljak? — dr. Csehák Judit A Minisztertanács ülése a parlamenti tanácskozás szünetében Az Országgyűlés szerdai ülésének délelőtti szünetében — miként az a legutóbbi ülésszakon is történt — a Minisztertanács tagjai rövid, mintegy félórás megbeszélésre ültek össze. A kormányszóvivői hivatal az MTI-vel közölte: a megbeszélés tárgya ezúttal a miniszterelnöknek és a kormány néhány más tagjának — részleteiben még pontosításra váró — nemzetközi programja volt. A miniszterelnök előreláthatólag még október első felében találkozik csehszlovák kollégájával, Ladislav Adameccel; eszmecseréjük pontos dátumát a következő napokban állapítják meg. Várhatóan október első hetében rövid munkamegbeszélésre hazánkba érkezik Lothar Späth, Baden-Würt- tembergi, továbbá Max Streibl bajor miniszterelnök. Ugyanebben az időszakban számos más nemzetközi programban részt vesznek a különböző tárcák vezetői is. * * * Németh Miklós az országgyűlési ülés szünetében tervezett további idei programjairól az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta: várhatóan decemberben eleget tesz egy londoni meghívásnak, s napirenden szerepel még izraeli látogatása is. Érvényben van hollandiai meghívása is, aminek a miniszterelnök a jelenlegi elképzelések szerint a jövő év elején tesz eleget. (Folytatás az 1. oldalról) tését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök — felfüggesztve az interpellációk tárgyalását — Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszternek adott szót. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár — így a bűncselekményt elkövető — számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntetőeljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta : a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a Parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költség- vetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségükben elfogadhatóaknak ítélte. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélBékesi László, pénzügy- miniszter, rövid kiegészítő tájékoztatójában a következőket mondta: — Szerencsére ' vannak már olyan magánvállalkozók is, akik jelentős beruházásokra vállalkoznak, ám azokat egy év alatt nem tudják befejezni. Több tízmillió forint értékű beruházásokról van szó. Mind több az olyan vállalkozó is, aki munkájához jelentős készleteket használ föl. Valameny- nyiükre átmeneti szabályokat alkalmaztak 1988-ban. Ezek 1989. január 1-jével megszűntek volna, az átmeneti törvény ugyanis így rendelkezett. Végül is a Vállalkozók Országos Szövetségével. valamint a Kisiparosok Országos Szövetségével megállapodtunk, hogy az 1988- ban megkezdett beruházások. illetve az 1983-ban fel nem használt készletek 1989- ben is kedvezményesen, adómentesen. a költségek terhére elszámolhatók. Békési László ezért e két paragrafus módosítását ajánlotta az Országgyűlésnek. Az elnök tájékoztatta az Országgyűlést: a törvényjavaslatot a terv- és költség- vetési bizottság megtárgyalta és azt a Parlamentnek elfogadásra ajánlja. Határozathozatal következett: a képviselők a módosító törvényjavaslatot 304 szavazattal, két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadták. Miután erről a napirendről néhány perc alatt döntöttek, mégpedig minden vita nélkül, s ezzel behozták az előző, hosszúra nyúlt szavazási procedúra során elveszett órákat, az Országgyűlés munkája ismét intefpellá- ciókkal folytatódott. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár, 18. vk.), a Kisvár- dai Városi Tanács Kórházának általános igazgatóhelyettese a kötelező túlmunka bérének progresszív adóztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában utalt arra, hogy a kormány te: a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével — a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntető- eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1-je helyett — amennyiben a feltételek biztosíthatók — január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. Ezután a képviselők a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 305 egyetértő, egy ellenző szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a kihirdetés napján lép életbe, kivéve a katonai büntetőjog hatályával és a fegyelmi jogkörrel kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek 1990. március 1-jétől érvényesek. A büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot — a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt — az Országgyűlés 301 helyeslő, három ellenző és 7 tartózkodó szavazat mellett fogadta el. A módosított büntetőeljárási törvény 1990. január 1-jén lép életbe, azzal a kiegészítéssel, hogy a katonákra vonatkozó rendelkezések 1990. március 1-jétől érvényesek. A képviselők ezután a következő napirendi pont. az 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdték meg. Ez.- a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. az adótörvények módosítására vonatkozó javaslatot novemberben terjeszti az Országgyűlés elé. Így az interpellációban felvetett kérdést is ekkor tárgyalja majd a Parlament. A kormányzat azonban nem tudja vállalni, s a képviselőknek sem ajánlja az adórendszer alapelemének módosítását. Ezzel szemben a kormánynak az a szándéka — tette hozzá —, hogy az idén meghirdetett mértéknél nagyobb arányú béremelést hajtsanak végre az egészségT ügyben. A túlmunkadíjak körül kialakult feszültséget egyébként maguk a munkáltatók is jelentősen csökkenthetnék. Magyarán: a túlmunkát jobban meg kell fizetni. Az interpelláló képviselő nem fogadta el a pénzügy- miniszter válaszát, s az Országgyűlés is elutasította azt. Az ülés elnöke ezért további vitára visszautalta az interpellációt az illetékes bizottságnak. Dr. Técsy László (Sza- bolcs-Szatmár m., 19. vk.), a Nyírtassi Dózsa Tsz elnöke a mezőgazdasági keresetszabályozás 1990. január 1-jei hatályú feloldását szorgalmazó interpellációját közvetlenül a miniszterelnökhöz intézte. Hütter Csaba mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében adott válaszában elmondta: a kormány novemberben megtárgyalja a keresetszabályozás helyzetének felülvizsgálatát, a piacgazdasággal való összehangolásához szükséges liberalizálását. Hangoztatta azonban, hogy a minden korábbinál szabadabb jelenlegi szabályozás kínálta adómentes jövede- lemnövelés lehetőségével sem tudott élni az ágazat. A liberalizálás ugyanakkor az inflációhoz is hozzájárult, aminek legfőbb kárvallottja éppen a mezőgazdaság. A választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, így a témát az elnök kiadta tárgyalásra a mezőgazdasági bizottságnak. A szerdai ülésszak szünetében tartotta alakuló ülését a Vállalkozói képviselő- csoport. A tanácskozáson felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozták : támogatják a kormánynak a piacgazdálkodás megvalósítását célzó gazdaságpolitikai elképzelését. Tevékenységükkel párt- és politikai csoportérdekektől függetlenül. a piacorientált vállalkozói szellem és munka kibontakozását kívánják elősegíteni. Az Országgyűlés független képviselőinek csoportja is tanácskozást tartott a szünetben. Rögtönzött frakcióülésükön a képviselők hangsúlyozták, hogy a csoportnak mindenekelőtt azokat a választókat kell megnyernie, akik egyetlen párt mellett sem akarják elkötelezni magukat. A függetlenek így a választási csatározások pártharcaiban a mérleg nyelvének szerepét tölthetnék be. Ma. csütörtökön délelőtt interpellációkkal és kérdésekkel folytatódik az ülésszak. A parlamenti tudósításokat készítették : László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. Fotó : Gál Edit. A pénzügyminiszternek nem sok babér termett tegnap... Módosítások módosításának a módosítása Hittük, sőt jó néhányon már régóta vártuk az automatizált szavazás eljövetelét. Ügy gondoltuk, egyszerűbbé, sőt egyértelműbbé teszi honatyáink állásfoglalását. A 'modern technika azonban alaposan próbára tette a tisztelt Ház tagjait tegnap délután, amikor is a büntetőeljárási törvény módosítására került sor. Mintha minden ellenük esküdött volna, próba próbát követett, majd, amikor már mindenki hitet tett a gép pártatlansága mellett, azután került sor a módosító javaslatok módosításának a módosítására. Nevezetesen, néhány perc alatt kellett dönteni az akárhányadik paragrafus c. b., avagy d. pontjának valamelyik bekezdéséről. Legalább 15-20 alkérdésben dönthettek a tisztelt Ház tagjai. A kívülről igencsak zűrzavarosnak tűnő döntés órájában, kívülállóként, mint újságíró, nem tudtam követni, vajon helyesen döntöttek, avagy sem. Mindenesetre egy dolog vigasztalhat, képviselőinkkel beszélgetve a szünetben meggyőződhettem arról, kétség egyikőjükben sem merült fel. Minden kérdésben jól döntöttek, sőt, a szavazógép is segítette munkájukat. Az én kételyeim mégsem oszlottak el. iLehet, hogy nehéz a felfogásom? Békési László pénzügyminiszter tájékoztatója
