Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM Mai számunkból: „A köpönyeget hiába cseréljük...” (4.0idai> Tanácsülésekről jelentjük a. 0idai> Sztrájk (s. oidai) Pontosítás egy bérleti szerződésről <5. »ídaD Nemzetiségi tanácskozás Méhkeréken (5. oldal) Változások a Volánbusz menetrendjében (6. oldal) Platform a vidéki Magyarországért Négy megye kongresszusi küldötteinek tanácskozása Békéscsabán Folytatta munkáját az Országgyűlés Elfogadták a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárás módosításáról szóló törvényjavaslatot Néhány perccel 9 óra után a Parlamentben Horváth La­jos elnökletével megkezdődött az Országgyűlés őszi ülés­szakának második napja. A képviselők a Büntető Törvény- könyv, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatták mun­kájukat. Már-már igazi szócsaták, egymással feleselő, s nem egymás mellett elhangzó fel­szólalások színhelye volt a Parlament, ahol tegnap folytatták a kedden meg­kezdett őszi ülésszakot. Az ellenzék nevében bemutat­kozó, a pótválasztásokon mandátumot szerzett dr. Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.). meg is jegyezte, hogy az ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták lesznek a parlamentben. Hozzáfűzte azonban, hogy a csatázó honatyák politikai ellenfelek lehetnek, de sze­mélyes ellenfelek semmi­képp. A merész felszólalá­sairól ismert Király Zoltánt (Csongrád m., 5. vk.), is a kialakult polémia késztette hozzászólásra. Kicsit csípős megjegyzésében fejtette ki, hogy a képviselőknek min­dig is a választóik érdekeit kell képviselniük. ,,Ezeket a gondolatokat ebben a ház­ban immár negyven éve hal­lani, és most már végre így is kellene cselekedni”. Ezért is üdvözölte, hogy több el­lenzéki képviselő is mandá­tumot kapott. A Parlament munkája egyébként először a Büntető Törvénykönyv, illetve a bün­tetőeljárási törvény módo­sításáról szóló törvényjavas­latok feletti együttes vitával folytatódott. Heves bírála­tok érték a módosító javas­latokat. Dr. Horvát Jenő (Budapest, 1. vk.), ügyvéd, például arra figyelmeztetett, hogy rendkívül fontos a ter­heltet az első pillanatban fi­gyelmeztetni jogaira, s ezt jegyzőkönyvben rögzíteni. Dr. Debreczeni József tá- mutatott: a jelenleg érvény­ben lévő Btk. szerint az egész demokratikus ellenzék ellen eljárást indíthatnának államellenes összeesküvés, izgatás, vagy egyéb címe­ken. Ezzel azt szorgalmazta — s végül így is döntött a Parlament —, hogy mások javaslataival szemben ne később, hanem minél előbb, a kihirdetés napján lépjen hatályba a törvény. Kisebb vita bontakozott ki arról is, hogy az Ország- gyűlés kivonja, vagy ne a rendőrséget a katonai bün­tetőjog hatálya alól. Egye« vélemények szerint ez nem szolgálná a fegyveres erők és testületek fegyelmének erősítését. Az elfogadott tör­vénytervezet e tekintetben kompromisszumos megol­dást rögzített. Ezen a napon igyekezett takarékosabban bánni az idővel az Országgyűlés. Ke­vesebb volt az üresjárat: addig, amíg a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizott­ság véleményezte a vitában elhangzott • javaslatokat, megkezdődött az interpellá­ciók hosszú sora. Ebben felszólalt Vass Jó- zsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főköny­velő-helyettese, aki a júni­usi parlamenti ülésszakon a mezőgazdasági termények — elsősorban a gabona — ter­melői árának emelését, illet­ve a külkereskedelmi tevé­kenység rendjének — neve­zetesen a kivételi listának — a vizsgálatát indítványoz­ta. Mivel az Országos Árhi­vatal elnökének válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, az interpellációval a ke­reskedelmi, illetve a terv- és költségvetési bizottság fog­lalkozott. Jelentésük szerint a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői árára vonatkozó ár­megállapítás, valamint a külkereskedelmi tevékeny­ség folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi minisz­teri rendelet felülvizsgálata a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Mivel a gabona árának emelése nem ragadható ki a szabályozás bonyolult rendszeréből, ezért valamennyi összefüg­gésre kiterjedő áttekintés szükséges. Vass Józsefné ki­fejtette: a gabonaár-emelés­sel kapcsolatban alapvető fontosságúnak tartja az ár­kérdést. s kérte, a most ka­pott választ csak közbenső tájékoztatásként fogadja el az Országgyűlés, a kérdés konkrét tárgyalására az ok­tóber 17-én kezdődő ülés­szakon kerüljön sor. Az Or­szággyűlés egyetértett a képviselő javaslatával. * * * Miután a képviselők meg­kapták és áttanulmányoz­hatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelen­(Folytatás a 3. oldalon) Báes-KiSíkun, Békés, Csong­rád és Szolnok megye kong­resszusi küldöttei tegnap, Békéscsabán, regionális ta­nácskozást tartottak, me­lyen részt vett Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára is. A találkozó célja egyrészt tájékoztatás a kongresszusi előkészüle­tekről, másrészt egy közös platform kialakításának megvitatása volt. A tanács­kozás félidejében megtar­tott sajtótájékoztatón el­sőként az utóbbi kérdésre adtak választ az előadók, il­letve négy megye küldött­csoport-vezetői: NováknéHa­lász Anna (Csongrád), Sza­bó Miklós (Bács-Kiskun), Zelenyánszki András (Szol­nok) és Forrai József (Bé­kés). Fejti György bevezetőben elmondta, hogy a tanácsko­zás a párton belüli integrá­ciós folyamatot erősíti. Szó­ba került itt minden, ami a kongresszuson is téma lesz, a múlthoz való vi­szony, a programtervezet, a szervezeti kérdések. Termé­szetesen e témák valameny- nyi részletében a jelenlévők között sem volt teljes né­zetazonosság, sok új néző­pont jelent meg, amelyek gazdagítják az anyagot. Egy dologban viszont teljes volt az egyetértés, ez pedig a vidéki Magyarország szere­pének erősítése, az országon belüli esélyegyenlőtlenség csökkentése. Lényegében hangsúlyváltásra van szük­ség — fogalmazták meg kö­zös platformként — még­pedig a vidék javára, s ezt ne Budapestről vezényeljék. Tovább szőve a gondolatot, Vastagh Pál elmondta, hogy a négy megye közös fellé­pése számos területen hoz­hat az eddigieknél nagyobb eredményt. Tegnap délben Békéscsa­bára érkezett az ENSZ Em­beri Jogok Bizottságának öt­tagú delegációja, hogy ta­nulmányozza a megyénkbe érkező erdélyi menekültek helyzetét, életkörülményeit. A megyei tanács épületében találkoztak az e területen dolgozó szakemberekkel, va­lamint az egyházak képvise­Kérdés hangzott el a párt leendő vezető testületéiről, választási módjáról. Mint Fejti György elmondta, a jelölés általában a pártok „hálószobatitkai” közé tar­tozik, most mégsem számít tabutémának. Itt az a konst­rukció erősödött meg, hogy a bővebb körű választmány­ban minden áramlat képvi­seltesse magát, a végrehajtó szervekben viszont relatív egység legyen, mert enélkül működésképtelenné válik. A legerősebb, vagy a két leg­erősebb platform szerepel­jen ebben, de megfelelő kontroll mellett dolgozzon. Új elem lesz a vezetésben a párt parlamenti frakciója s ugyancsak új a különböző tagozatok — agrár, szövet­kezeti, munkás, ifjúsági, slb. — megjelenése, szerepe. Ma úgy tűnik, a közvetlen ve­zetésben az elnök, mellette egy vagy két alelnök, illetve az ügyvezető titkár venne részt, valamint az elnökségi tagok. Egy másik kérdés, a négy megye küldötteinek össze­tételére, szemléletére vonat­kozott. Először egy országos adat hangzott el. A küldöt­tek 20 százaléka függetlení­tett pártmunkás, a szakap­parátusbéliek aránya vi­szont mindössze 6-7 száza­léka. A küldöttek döntő többsége először vesz részt a kongresszuson. A szemlélet­ről mind a négy megye cso­portvezetője megerősítette, hogy a küldöttek egyértel­műen a változások hívei, az ütem megítélésében vannak árnyalatok. A változásokkal homlokegyenest szembeállók nincsenek. Ami a párt le­endő nevét illeti, a többség a Magyar Szocialista Párt elnevezés mellett van. A résztvevők végül a vi­dék problémáit tartalmazó levél megfogalmazásáról döntöttek, melyet eljuttat­nak a kongresszushoz. S. F­lőivel. Itt tartózkodásuk két napja alatt ellátogatnak a megyeszékhelyen működő menekülttáborokba, s meg­hallgatják az áttelepültek gondjait. Az ENSZ-delegá- ció ma a délutáni órákban hagyja el megyénket, s leg­közelebbi állomásuk Szeged lesz. Víz, víz, tiszta víz Egyre aggasztóbb méreteket ölt az Al­földön is az ivóvíz szennyezettsége. An­nak ellenére, hogy a mentesítés többéves múltú, különösen Békés megyében ag­gasztó egyes térségek helyzete. A több­éves ivóvízminőség-javító programra szánt összeg kevésnek bizonyult. A me­gye a Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztériumhoz fordult a hiányzó összeg kiegészítéséért, még ez év elején. Hol tart az ügy? Van-e remény arra, hogy a megye kritikus körzeteiben az ar­zénmentesítés rövid időn belül megvaló­suljon — kérdeztük dr. Maróthy László minisztert, a szünetben. — Egy korábbi kormányrendelet értel­mében napokon belül, éppen másodíz­ben tesz jelentést a KVM az ország egészséges ivóvízellátásáról, így többek között a Békés megyei helyzetről is. Az előterjesztésben tíz . település szerepel, sajnos ebből kilenc valóban Békés me­gyei. Az arzénszint ezeken a helyeken tűréshatár feletti, tehát meghaladja a 0,1 milligrammot. A benyújtott kérelmeket, így a Békés megyeiekét is, az egészség- ügyi tárca még felülvizsgálja, mert vé­leményünk szerint kontroll nélkül olyan települések is szerepelhetnek az előter­jesztésben, ahol nem indokolt a sürgős intézkedés. — Lassan több, mint egy éve, hogy a tárca ígéretet tett, miszerint, rövid időn belül intézkedik az arzénveszélyeztetett körzetek ügyében, s előteremti a pótlóla­gos forásokat. Döntés azonban, ha jól ér­tem, még nincs. — Nem egyszerű dolog az előterjesztés •szakszerű elkészítése. Különösen nehéz a .pénzforrások előteremtése. Meg kell néznünk, mennyire futja a megyének, mit tud nyújtani a KVM, illetve a költ­ségvetés mennyit képes átvállalni. Véle­ményem szerint a lakosságnak is hozzá kell járulnia a kiadásokhoz, mert enél­kül elképzelhetetlen a megvalósítás. — Abban az esetben, ha még ez év vé­géig döntés születik, akkor vajon a szó­ban forgó térség lakosai mikor ihatnak egészséges vizet? — Nem tudom megmondani, hiszen ez nyilván a kivitelezői és szervezői mun­ka függvénye. — Ezek szerint teljesen bizonytalan, hogy meddig tart a lakosság kiszolgálta­tottsága ezeken a területeken? — Az Indokolt helyeken, ahol az egészségügy kontrollvizsgálata is igazol­ja a tűréshatár feletti értékeket, ott azonnali pótlólagos intézkedéseket kell bevezetni. Egészséges ivóvizet szállítani, legalább a gyermekeknek. — Erre korábban miért nem került sor? — Ezt ne tőlem kérdezze.. A felújított ülésterem Pusztaföldvári hét BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban Mi lett volna, ha a második világháborút nem a szö­vetségesek nyerik? Vagy, ha mondjuk, Hitler meg sem születik? Sok efféle kérdés merül fel az emberben a történelemkönyveket lapozgatva. De az apró hétközna­pok sem mentesek hasonló dilemmáktól: „Bárcsak Hufnágel Pistihez mentem volna!” — mondja kedvenc rajzfilmfiguránk, a Mézga család Paulája. S ki tudja, mi lett volna, ha a pusztaföldvári születésű Lövei Ist­ván sem Olgikát, a csinos tanyasi tanítónőt választja élete párjául. De őt választotta, így mai számunkban az ő életükkel, gondjaikkal ismerkedhet meg az olvasó az 5. oldalon. ENSZ-delegácii a menekülttáborokban

Next

/
Thumbnails
Contents