Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-26 / 227. szám
NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 26., kedd Bemutatkozott a Szabad Demokraták Szövetsége Ifj. Rajk László Medgyesegyltázán A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) békéscsabai csoportja megkezdte megyei bemutatkozó (tagtoborzó) programját. E rendezvény- sorozat keretében szeptember 23-án Medgyesegyházán, a művelődési házban ifj. Rajk László, az SZDSZ Országos Tanácsának a tagja beszélt szervezetéről és aktuális politikai kérdésekről. Előadása első részében az SZDSZ nemzeti kerékasztalon képviselt álláspontját ismertette. Mint elmondta, az ellenzék pártjainak, politikai szervezeteinek véleménye megoszlik az ott elért eredményekről. Szervezete szerint alapvető kérdésekben, így a munkásőrség, a párt- vagyon, a köztársasági elnök és a munkahelyeken való politizálás kérdésében nem történt előrelépés. Az MDF annak ellenére, hogy eiről korábban másképpen nyilatkozott. jóváhagyta a tárgyalások dokumentumait. Az SZDSZ, jóllehet több javaslata — így a választójogi törvény és a büntető törvény- könyv módosítása — bekerült a dokumentumokba, mégsem írta alá az egyezséget. Rajk László szerint az MDF és a többi politikai szervezet elvi politikai engedményeket tett a hatalomnak. Ennek okát ő abban látja, hogy az MDF és az MSZMP megegyezett bizonyos kérdésekben. Szerinte az MDF azért, hogy támogatja Pozsgay Imre köztársasági elnökké való választását. cserébe a miniszterelnöki tárcát kapná meg. Ettől függetlenül az SZDSZ nem áll fel a kerékasztaltól — bár több kérdésben más a véleménye, mint partnereinek —. mert nagy fontosságú gazdasági kérdésekről még folynak a tárgyalások. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy az SZDSZ szakember- gárdájáról sem a jelenlegi, sem a jövő kormánya nem mondhat le. Például elmondta, hogy Király Zoltán is szakmai kérdésekben konzultál szervezete tagjaival. A továbbiakban Rajk László ismertette az SZDSZ, a „Rendszerváltás program- ja”-ként közreadott elképzeléseit. Lévén, hogy mezőgazdasági megyében járt, kiemelten foglalkozott az agrárkérdésekkel. Az SZDSZ, mint mondta, nem ragaszkodik a téeszek feloszlatásához, hanem valódi önkormányzat megteremtésével kívánja a földtulajdon kérdését rendezni. Az előadása utáni kötetlen beszélgetésen — mivel „történelmi'’ nevet visel — több személyes kérdést kapott. Az ifjúkorára vonatkozó kérdésekre válaszul elmondta, hogy édesapja letartóztatása után (1949-ben) még a nevét is elvették tőle. Kovács László néven egy állami intézetben nevelték, miközben édesanyja még létezéséről sem tudhatott. Nevét 1956- ban ugyan visszakapta, de röviddel ezután folytatódott hányattatása, mert ’56 után édesanyjával együtt őket is Romániába internálták. A közelmúlt személyes „élményeiről” elmondta, hogy ..államellenes’’ folyóiratok terjesztése címén többször is zaklatták a hatóságok. Emiatt még a lakását is elvették tőle, amit napjainkban fog visszakapni. Az éjszakába nyúló beszélgetés végén a szervezők elmondták, hogy az SZDSZ Békés megyei bemutatkozása a közeljövőben folytatódik. (Krausz) Egy bérleti szerződésről (másodszor is tárgyilagosan) A Békés Megyei Tanács 1989. szeptember 21-i ülésén a megye oktatási-nevelési intézményeinek működési feltételeiről szóló előterjesztés vitájában szóvá tettem, hogy jogilag ugyan szabály- szerűnek tűnhet, erkölcsileg és politikailag azonban elítélendő az a bérleti szerződés, amelyet az MSZMP Békés Megyei Oktatási Igazgatósága és Békéscsaba Város Tanácsa kötött a Textilipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző elhelyezése céljából. Elmondtam, hogy a pártiskola épülete a telekkönyvi bejegyzés szerint a magyar állam tulajdonában van, a kezelői jogokat gyakorló MSZMP tehát a magyar államtól kér bérleti díjat a magyar állam tulajdonát képező ingatlan használatáért, miközben kibontakozási programról, az oktatás fejlesztéséről és esélyegyenlőségről szónokol. Olyan ez, mintha az utasok hasznot húznának a vasúti várófe- remből, az eső elől behúzódó turisták kiadnák albérletbe a menedékházat. Javasoltam. hogy amikor — a háromoldalú tárgyalások eredményeként — az MSZMP 2 milliárd Ft értékű ingatlanvagyont ad át társadalmi hasznosításra vonják vissza a kezelői jogot a csabai pártiskolát illetően is. A tulajdonos maradhatna a magyar állam, a kezelő pedig bármely intézmény vagy szervezet lehetne (a városi tanács, de akár az MDF is). ha nem kíván ezzel visszaélni, ha nem kíván kezelőként nyerészkedni. Dr. Bereczky Elemér, a pártiskola igazgatója válaszában kifejtette, hogy az épület bérleti díja a fenntartási költségeket sem fedezi. Dr. Bereczky Elemér azonban „tévedett”. Az a bérleti szerződés ugyanis, amelyet egyik részről ő maga írt alá. a városi tanács részéről pedig dr. Simon Mihály, egyértelműen rendelkezik az üzemeltetési és fenntartási költségekről, ezeket teljes egészében a bérlőre, azaz Békéscsaba Város Tanácsára hárítja. Konkrétabban: a tanács — nyilván az adófizető állampolgárok pénzéből — évi 1 091 000 Ft bérleti díjat fizet, ezen felül — a szerződés 5. pontja értelmében — az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek fejében évi 1 500 000 Ft-ot. A szerződés 6. pontja pedig arról intézkedik, hogy a bériő a bérleti szerződés megszűnésekor (1994. szeptember 15-én) ugyanolyan állapotban köteles visszaadni az épületet, mint amilyenben megkapta. Az évenkénti 1 091 000 Ft- os bérleti díj tehát, amely — tessék csak beszorozni — öt esztendő alatt 5 millió 455 ezer Ft-ra gyülemlik fel — nem más, mint az MSZMP tiszta haszna! Ennyit vesznek ki a mi zsebünkből — pártttagokéból. pártonkívü- liekéből egyaránt — ha hagyjuk! , Szokolay Zoltán Hz MSZMP Elnökségének nyilatkozata Az MSZMP Elnöksége a közvéleménnyel együtt, a sajtóból értesült arról, hogy néhányan Kádár János Társaság néven egyesületet kívánnak létrehozni, és — az ő eszmei-politikai örökségére való hivatkozással — élesen bírálják, sőt, alapvetően megkérdőjelezik pártunk jelenlegi politikáját. Az MSZMP vezetői eddig is méltóan emlékeztek Kádár János, e nagy formátumú politikus tevékenységére. Ügy gondoljuk azonban, hogy — megfelelő távlat és elmélyült történelmi elemzések hiányában — senkinek, egyetlen áramlatnak sincs joga kisajátítani a kádári örökséget. Elítéljük tehát az olyan próbálkozásokat, amelyek agresszív indulatok felkeltésével. névtelen kezdeményezésekkel, igyekeznek maguknak híveket toborozni. Az elnökség egyúttal visszautasítja a pártunk vezető politikusaira tett rágalmazó kijelentéseket. (MTI) Megválasztották a kongresszusi küldötteket Lezárult az MSZMP kongresszusi küldötteinek választása. Az elmúlt hetekben összesen 1276 delegátust választottak meg az október 6-án kezdődő kongresszusra. Az MTI munkatársának érdeklődésére a mandátumvizsgáló bizottság titkára, Harnóczi József elmondta, hogy a 21 politikai intéző bizottsági tag közül öten nem lesznek küldöttek, név szerint Dudla József, Gyuri- cza László, Hegedűs Lajos, Rajki Sándorné és Tatai Ilona. A 109 KB-tag közül mintegy harmincán szereztek mandátumot. Harnóczi József hozzátette, hogy a KB-tagok egy része nem is jelöltette magát, mert a jelenleg érvényes szabályzat szerint a KB és a KEB tagjai a testület mandátumának lejártáig szavazati jogú résztvevői a kongresszusnak. Ezt a szabályt azonban a küldöttek többsége vitatja. s ezért várhatóan nem alkalmazzák. A mandátumvizsgáló bizottság titkára azt is elmondta, hogy a küldöttcsoportoknak 48 órán belül meg kell alakulniok. Tizenkilenc megye, valamint Budapest, ezenkívül a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Határőrség hozza létre küldöttcsoportjait. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy áramlatok szerint is csoportok alakuljanak, erre még a kongresszuson is lesz mód. A küldöttek Ösz- szetételéről Harnóczi József elmondta, hogy több mint 80 százalékuk még nem vett részt kongresszuson, illetve oártértekezleten. A küldöttcsoportok vezetői és szóvivői a hét végén ..előkongresszust” tartanak, hogy megvitassák a különböző dokumentumokat, valamint áttekintsék az ügyrendi kérdéseket is. Hét szervezet képviselőivel II városi kerékasztal-tanácskozás második fordulója Gyulán A gyulai városi kerékasztal tegnap délután megkezdte második ülését. Az első tanácskozáson elfogadott napirendek szerint (demokrácia kiépülésének akadályai és azok lebontásának lehetőségei ; a helyi önkor- • mányzati vagyon kérdései és az ország további sorsa). Dr. Takács Lőrinc tanácselnök, levezető elnök — az első szünet után dr. Tóth Tamás töltötte be ezt a tisztet — külön köszöntötte a kisgazdapárt helyi képviselőit, akiknek városi szervezete jó egy héttel ezelőtt alakult újjá Gyulán. így a kerékasztal-tárgyalásokon hét résztvevő van, a Fidesz, a HNF, a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szak- szervezetek és a Városi Ifjúsági Szövetség. Az első napirendi pont legfontosabb kérdéseire a Demokrata Fórum nyújtott be javaslatot, amelyről valamennyi résztvevő szervezet elmondta véleményét. Lapzártakor még csak a platform javaslat első bekezdésének vitájánál tartottak! A kerékasztal- tárgyalás részleteire még visszatérünk. L. S. a z elmúlt hét vége hangosan zajló politikai eseményeinek a főszereplője az MSZMP volt. Nem véletlen: kongresszusukra készülnek. Évtizedekig a párt — mert csak ez az egy volt — kongresszusai össznépi figyelemre tartottak igényt. Ünnepi eseménynek számítottak, s ennek mintegy főpróbája mindig a budapesti pártértekezlet volt. Ma már más MSZMP készül, másfajta kongresszusra. De milyenre? Érdemes ilyen nézőpontból visszaidézni a budapesti pártértekezletet. , A szemlélő első benyomása egyezik azzal, amit egy felszólaló még az első órákban megfogalmazott: itt már nem csak arról van szó, hogy a kardinális kérdéseket a szőnyeg alá seperhetjük, vagy sem. A szőnyeg alatt vagyunk valamennyien. Majd a kétnaposra nyúlt tanácskozás végén így tört ki egy küldöttből a rádöbbentő szándék: Vegyük végre tudomásul, nem mi határozzuk meg egyedül az országban a politikai színteret, nem vagyunk már monopolisztikus hatalmi elit. Arról kellene beszélnünk, hogy illeszkedjünk be ebbe az új társadalmi környezetbe. Nos — ezzel adós maradt a budapesti pártértekezlet. A területi elv szerint kiosztott felszólalási lehetőség —szándékkal, vagy csak a demokrácia félreértelmezéséből — órákra unalomba fullasztotta a tanácskozást. Nem volt lehetőség arra, hogy a különböző platformokat képviselő küldöttek a nézetrendszerek mentén ütköztessék álláspontjukat. Sok, többnyire általánosságokban mozgó elmélkedés hangzott el arról, milyen pártot akarnak az MSZMP itt ülő reprezentánsai — akik elvileg a főváros valamennyi párttagját képviselték —, de ezek a miniesszék elsiklottak egymás mellett, majd eltűntek az érdektelenség ködében. Ugyanakkor, más helyszíneken az MSZMP csoportosulásai hangosan hirdették a hitvallásukat, egészen addig, hogy egyes vezető politikusokat távozásra is felszólítottak. Elgondolkodtatja a megfigyelőt, hogy ez a vita miért nem a pártértekezlet fórumán zajlott le. Figyelemreméltó mozzanat: ugyanaz a személy küldöttként a pártértekezlet első napján langyos általánosságokat mond, majd a második napon egy másik fórumon, egy markáns platformot megfogalmazó tanácskozás elnökségében ül — feladva küldötti megbízását. Az MSZMP immár mindenütt megválasztott kongresz- szusi küldöttei számára intő jel ennek a hét végének egy fontos tanulsága. A kongresszus csak úgy lehet eredményes — és itt az eredmény a párt további szerepének a meghatározása lehet a magyar közéletben — ha végre nyíltan megütköznek az eddig kialakult platformok. Olyan nagy szőnyeget nem lehet a kongresszuson kiteríteni, amely alá a mai MSZMP minden problémája befér. Nem utolsósorban azért sem, mert a helyiség nagy részét mások foglalják el, saját szőnyegeiket teregetik. Ami pedig ezeket a „másokat” illeti: nem sok sikert ígér a jövendő MSZMP számára, ha kongresszusa is csak annyit tud majd a többpártrendszer viszonyai között folytatandó stratégiáról, taktikáról mondani, amennyi a budapesti pártértekezléten felsejlett. Lehetséges, hogy nincs is még egységesen kiérlelt álláspont? Az ellenzéki kerékasztallal folytatott tárgyalások körüli párton belüli viták erre engednek következtetni. De ez a vita sem tört felszínre a oártértekezleten. Pedig ebben is olyan csomópont rejlik, amely nyílt színvallásra késztetheti a jövő párttagjait. Vannak még más hasonló csomópontok de ezeket a küldöttek gondosan kerülgették. A pártban folyó viták kerülgetése, vagy annak az alapkérdésnek a háttérbe szorulása, hogy mi legyen az MSZMP sorsa-dolga a holnap Magyarországában, olyan belterjességre enged következtetni, amely alig magyarázható. Talán csak azzal, hogy a párt tagjainak nagy része még csak most kezdi sejteni annak a gyökeres változásnak a jellegét, tartalmát, amely az országban napirenden van. Megerősíti ezt a feltevést, hogy a kétnapos tanácskozás mellőzte annak vizsgálatát, milyen külső körülmények között folyik az a rendszerváltás, mások szerint modellváltás — a pártértekezlet nem tudta egységesen definiálni —, amely négy évtized után új utakra vezeti az országot. És amelyben egy megújhodott MSZMP, vagy utódpártja, meghatározó szerepet kíván betölteni. Nehezen magyarázható bármivel is, vajon miért nem visszhangozták az értekezlet falai a gorbacsovi politika biztató üzeneteit, néhány szomszéd ország fenyegető aggodalmát, vagy a világpolitika jelentős tényezőinek a magyarországi események iránti őszinte és egyértelmű ro- konszenvét. E mozzanatok kiemelése semmiképpen sem sugallja a budapesti pártértekezlet egyértelműen negatív megítélését. Csupán azt, hogy igen nehéz utat kell az MSZMP-nek bejárni, amíg arcnélküliségre ítélt töméséi — ha megrostálódva is — politizáló személyiségekként birtokba veszik pártjukat. Varga József Garázdálkodás helyett gazdálkodni akarnak Annak ellenére kísérte rendkívüli érdeklődés Újkígyóson a helyi kisgazdapárt alakuló ülését, hogy éppen ünnepnapon, vasárnap és este 6 órakor kezdődött. Az alapító tagokon és az érdeklődőkön túlmenően jelen volt a községi tanács elnöke, Süli János, az MSZMP községi szervezetének titkára, Katona János, valamint Bozó József, a községi HNF elnöke és az MDF vezetőségi tagja, Dócs Zoltán. Valamennyien felszólaltak és támogatásukról biztosították az ifjú szervezetet. — Gazdálkodjunk a földeken és ne garázdálkodjunk. Ehhez viszont mindenekelőtt a földtulajdon reformjára van szükség — hangsúlyozta Bakos István, a megyei kisgazdapárt titkára. Gajdács András, a helyi szervezet elnökjelöltje kijelentette, hogy a kisgazdapártban nincs szükség olyan emberekre, akik szaktudásukra hivatkozva próbálnak beférkőzni, holott valódi céljuk nem más, mint a tisztességtelen úton szerzett vagyon legalizálása. A felszólalók többsége arról érdeklődött, vajon a kisgazdapárt tud-e olyan programot felmutatni, amelyik kihúzza az ország szekerét a bajból. Sokan aggódtak amiatt, hogy az új szervezetek, így a kisgazdapárt is előbb-utóbb tagjai sorába veszi majd azokat a személyeket, akik korábban is magas pozícióban voltak. Zsíros Géza megyei elnök válaszában elmondta, pártjuk nem kíván koalícióra lépni az MSZMP-vel, sőt, azt is megnézik, a jelentkezők milyen erkölcsi múltú- ak. A programot illetően hangsúlyozta, hogy a Békés Megyei Kisgazdapárt vezetése már komoly tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy az egyénileg gazdálkodók számára rövid időn belül korszerű nyugati gépek. berendezések vásárlását tegye lehetővé. Sőt, már most segítik a termelőket abban, hogy terményeiket közvetlenül értékesíthessék a hazai és a nyugat-európai piacokon. A vitában szót kért Katona János párttitkár, kijelentette: hogy az új ellenzéki szervezet vezetésének alaposan fel kell készülnie a csatározásokra, mert nem lesz könnyű dolga a községben, hiszen az asztal másik oldalán is fiatal, agilis, alapos szaktudású politikusok ülnek Újkígyóson. A többórás vita után titkos szavazással választották meg a vezetést. Elnöki tisztségre Gajdács András, a titkári posztra pedig Balogh Ferenc kapta a legtöbb szavazatot. R. G.
