Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

1989. szeptember 26., kedd Kelet-Európa egyetlen nemzetiségi problémáját sem oldotta meg H kossuthi gondolatot eleveníti fel a Hew York Times A dunai államok szövet­ségének kossuthi gondolata ismét időszerű lehet — írta vasárnap a The New York Times. Flora Lewis, a veze­tő amerikai napilap ismert publicistája az európai poli­tikai színtér változásait ele­mezve rámutatott, hogy ve­zető szovjet biztonságpoliti­kai szakértők magánbeszél­getésekben kezdik emleget­ni a finn modellt. A „finne- sítés” alatt immár nem Moszkva uralmát értik (bi­zonyos gazdasági önállóság­gal). hanem igazi függet­lenséget, de megegyezéssel aziránt, hogy az érintett ál­lamok a Szovjetunió bizton­ságát nem veszélyeztetik. A szemleíró emlékeztet rá, hogy Nyugat-Európában a háború óta mélyreható vál­tozások mentek végbe. Nincs irredentizmus, nincsenek nemzetiségi súrlódások, amelyek háborúhoz vezet­hetnének. Ugyanakkor Ke­let-Európa szerinte egyetlen nemzetiségi problémáját sem oldotta meg. „Ennek következtében ezek az álla­mok most egyenként kopog­tatnak az Európai Közösség kapuján: gyenge, egymással vetélkedő kérelmezők, akik­nek nincs máshová menni­ük” — írta Flora Lewis. Felidézi, hogy a múlt szá­zad közepén volt egy eszme Európa keleti részének a megszervezésére. Az a kos­suthi gondolat volt: átala­kítani az osztrák—magyar birodalmat dunai államszö­vetséggé. amelyben önkor­mányzatot és szuverenitást is kaphatnak a nemzetisé­gek, anélkül, hogy szétrom­bolnák egymáshoz fűződő hasznos együttműködésüket. „A Kossuth-féle terv megvalósításával elkerülhet­ték volna az első világhábo­rú tragédiáját. Érdemes a tervet most újra megvizs­gálni. Meglepő nosztalgia tapasztalható Ausztria—Ma­gyarország belső kapcsolatai és nyíltsága iránt. A szövet­ség valamilyen fajta felújí­tása más központot terem­tene az (esetleg egyesülő) Németország helyett a re­gionális együttműködésre. Egyúttal kiegyensúlyozot­tabb. függőségtől mentes módot az Európai Közös­séghez való társulásra” — írta a The New York Times kommentátora. Román katonák menekülök után magyar területre léptek Szeptember 24-én, vasár­nap 10.30 órakor a bagamé- ri határőr őrs szakaszán két román család — négy fel­nőtt és három gyermek — egy traktorral Magyaror­szágra menekült. A román állampolgárok az illetékes" rendőrkapitányságon jelent­kezve elmondták, hogy a traktor már magyar terüle­ten egy árokban fönnakadt,. A menekülőket három ro-. mán katona utolérte, s az egyik családot megpróbálta visszakényszeríteni Romá­niába. Amikor ez nem si­került nekik, a család két csomagját magukkal vitték. A magyar határőrizeti szer­vek kezdeményezésére a ma­gyar—román határmegbízot­tak a helyszínen közös vizs­gálatot folytattak. A román fél elismerte, hogy a nyo­mok alapján az elmondot­tak bekövetkezhettek. Elné­zést kértek a történtekért, és ígéretet tettek, hogy a jö­vőben hasonló esetek nem fordulnak elő. Mára várhatóan befejeződik a vietnami csapatkivonás Kam­bodzsából. Egy egységet az ország egyetlen mélytengeri ki­kötőjéből szállítanak haza A szabadság térhódítása mindenhol nyilvánvaló Bush szüzbeszéde az ENSZ-közgyülésen George Bush amerikai el­nök az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében új ja­vaslatokat tett a vegyi fegy­verek korlátozására, sike­resnek nyilvánította a szov­jet—amerikai tárgyalásokat, és méltatta a szabadság tér­hódítását Magyarországon és Lengyelországban. Bush. aki a hetvenes évek elején hazája ENSZ-nagy- követe volt, elnöki minősé­gében először beszélt a vi­lágszervezetben, . a közgyű­lés általános vitájának első napján. Az elnök korunk meghatározó erejének mi­nősítette a szabadság iránti vágyat, és kijelentette: „a haladás a szabadság irányá­ba mindenhol nyilvánvaló. Közép-Európában, Magyar- országon, ahol az állam, a társadalom a politikai plu­ralizmus, a szabad piac- gazdaság felé halad, ahol lebontották az akadályt, amely természetellenesen el­választotta Magyarországot nyugati szomszédaitól. Le­rombolták. s helyébe a' jövő reménysége, a szabadság re­ménye lépett. A szabadsá­got látjuk Lengyelország­ban, ahol a Kommunista Párt, meghajolva a nép aka­rata előtt, feladta hatalmi monopóliumát — és (a sza­badságot) a Szovjetunióban is, ahonnan a világ hallja az. emberek hangját, akik immár nem félnek szót emelni a jogért, hogy ön­magukat kormányozhassák.” A totalitárius, mindenha­tó állam ideológiája halott, hangoztatta Bush. utalva egyúttal a szabadság térhó­dítására Latin-Amerikában, Afrikában is. Az újvidéki MACtiM Szó -ban olvastuk: Vissza a dzsungelbei Ostobaságnak tartom, hogy egy ember állandóan fehér öltözetben rohangál, ráadásul éppen New Yorkban. — Mindenki igyekszik fenéken harapni a vezérkutyát! — Attól még, hogy valakinek véres a feneke, nem biztos, hogy az élen jár. Ezt az épületes párbeszédet két híres amerikai író, Nor­man Mailer és Tom Wolfe folytatta, természetesen a nyiL vánosság előtt. Ha azonban íróktól már nem is lehet mindig irodalmi szintet remélni, egy frankfurti újságíró új terüle­ten talált irodalmi műfajt: egy betörő és a házigazdák dia­lógusában. „Kedves ismeretlen betörő! Ezennel biztosítjuk, hogy sem pénzt, sem értéktárgyakat nem rejtettünk el a lakásban, s a legkevésbé a hálószoba szekrényében a fehérnemű alá. Legyen szíves, ne csináljon rendetlenséget, mint a tévében látható kollégái, akik fióko­kat rángatnak ki és tartalmukat szétszórják a földön. Ez neveletlenségre vall! Még valamit: a napraforgó kép itt az íróasztalom fölött nem Van Gogh, még csak nem is hamisítvány, hanem egy­szerű reprodukció. Tehát mi elmegyünk, és mint mondottuk, kérjük, ne csináljon rendetlenséget. Üdvözlettel H. és F. Müller” Hazatértükkor még egy levelet találtak az íróasztalon: „Láthatják, hogy eleget tettem \a kérésüknek, és a leg­csekélyebb rendetlenséget sem csináltam. Igaz, hogy 14 na­pon át, esténként itt-tartózkodtam és a csodálatos régi fe­kete-fehér filmeket néztem. Az én legénylakásomon, sajna, még nincs kábeltévé-bekapcsolás. Köszönöm ezt a gyönyörű két hetet. Az ismeretlen betörő.” Az se baj, ha kitalálta, az ötlet nagyon jó. Szerintem az is jó ötlet, hogy a budapesti Novotel par­kingjárói igazi londoni emeletes busszal lehet kirándulni Szentendrére. Csak győzze az az egy szál busz a turista- özönt! Régebben csak a magyarok látogatták, festői fekvé­séért szerették Szentendrét, azután felfedezték az osztrákok és az idegenforgalom szakértői, újabban pedig a jugoszlá- vok is szívügyüknek tekintik, mint az idegenbe szakadt délszlávok szigetét, amelynek lakói megérdemlik, hogy ősi hagyományaik ápolásában önzetlen segítséget kapjanak. Manapság mindent meg lehet magyarázni. Szeretem a pszichiátereket, mert e tudományban ők járnak az élen. Igaz, hogy az emberi lélek megfoghatatlan (talán jobb is, mert mi lesz, ha ezt is matériára bontják és e részünk is­teni mivoltának hitétől is megfosztanak?), de ők addig fog­lalkoztak vele, míg megtalálták a mentséget még a gyilkos­ságra is. Áldásdús tevékenységüknek hála sok-sok elvete­mült gyilkos úszta meg tettét büntetés nélkül, sőt „jó ma­gaviseletéért” pár év múlva ki is szabadult, hogy ott foly­tassa, ahol abbahagyta. Esetleg világhírnévre tett szert, mint John Lennon gyilkosa. Legutóbb Hollywoodban öltek meg egy 22 éves, csinos, tehetséges színésznőt, akinek mindenki fényes karriert jó­solt. Egy férfi felhatalmazta önmagát, hogy az agyalágyul- tak nevében megbüntesse Rebecca Schaffert, mert irritálta őt a szépsége, hírneve, pénze. Fenyegették már Chert, Ma­donnát, Farrah Fawcet-ot és sok más hírességet, és a ra­gyogó álmok városának lakói rettegésben élnek. Kell is, mert kiengedték a börtönből a „baltás gyilkost” is, a pszi­chiáterekkel kötött szövetség miatt. Csak rettegjenek a film­ipar gazdagjai, úgy kell nekik, amikor olyan jól megy soruk. Tehát nem is olyan idillikus ez a világ. Rájött erre az oxfordi Bili Heine is, és hogy felhívja rá polgártársai fi­gyelmét, egy öt méter magas műanyag cápát állított a ház­tetőre. „Aznap, amikor a házat vettem, az amerikaiak bom­bázták Tripolit. Később jött Csernobil. Világszerte napon­ta történnek borzalmas dolgok, és az ember tehetetlen ve­lük szemben. Az idill állandóan veszélyben van!” De még mennyire! Már a politikusok is nyíltan beisme­rik, hogy ők sem tévedhetetlenek! A párizsi Beatrice Had- jaje újságírónőnek gyónják meg nap mint nap tévedéseiket, hogy ne mondjam bűneiket, a francia politikusok. Jean- Marie Le Pen, Jean Poperen, Simone Veil és sokan mások valósággal sorbaállnak, hogy — nem csekély kokettériával — szánják-bánják, amit rosszul cselekedtek. Az óriási nép- szerűségű rádióműsort hetente ötször reggel 7 óra 45 perc­kor sugározza Mea culpa címmel a luxemburgi rádió, az RTL. A leghíresebbek, Giscard d’Estaing, Michel Rocard, Georges Marchais, minden esetre még nem szánták rá magukat a nyilvános gyónásra, de Charles Hernus volt véderőminiszter helyettük is frappánsan mea culpázott: szerinte 1985-ben „nem kellett volna” elsüllyeszteni a Greenpeace környe­zetvédő mozgalom Rainbow Warrior nevű hajóját Üj Zé- lapdon (miközben egy fotós életét vesztette), mert a Green­peace aktivistái egy francia nukleáris próbarobbantást akartak meghiúsítani. Nyíltan bevallotta tehát, hogy aki a világot szereti, az a politikusok szemében rossz ember. Ve­szélyezteti az Államot, vagyis a Rendet, vagyis a Civilizá­ciót. Vissza a dzsungelbe! Ott legalább mindenki tudja, ki az ellensége, és ki az, akit meg szabad ennie. Márta MENGELE FÖLDI MARADVÁNYAINAK ELEMZÉSE A brazil rendőrség kije­lentette, hogy Brazíliából az NSZK-ba küldik Josef Men- gele náci bűnöző földi ma­radványainak egy részét, és ott genetikai vizsgálatnak vetik alá. A kutatóknak az a céljuk, hogy Menge le ma­radványait ös sze hason 1 its ák fia, Rolf genetikai kódjával, vagyis Frankfurtban elvég­zik a DNS-molekulák teszte­lését. Az ilyen genetikai elemzés ugyanis aiz identitás kimutatásának a megbízható módja. Az NSZK-beli kísér­letnek egyszer és minden­korra pontot kell tennie a kétkedésekre, hogy a hír­hedt „halálangyal” továbbra is az élők sorában van. Mengele földi maradványait 1985. június 6-án exhumál­ták egy Sao Paoló közelében levő elhanyagolt temetőben. A korábbi szemtanúk kije­lentése szerint Mengele 18 évet élt Brazíliában, és 1970. február 7-én megfulladt egy Sao Paoló-i strandon. eladtak ceausescu MERCEDESÉT nem képes megkülönböztet­ni egymástól a különféle szí­neket, főként a pirosat és a zöldet téveszti össze. Nos, Green doktor egyik betegé­nek véletlenül fehér kon­taktlencsék helyett vöröseket ültetett a szemébe. A pá­ciens pedig meglepetten álla­pította meg, hogy környeze­tében számára eddig isme­retlen színben pompáznak a tárgyak. Így hát az ausztrá­liai szemorvos ma már min­den színvaknak ajánlja a vö­rös kontaktlencse viselését. TÖBB MINT 170 000 AIDS-BETEG Az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint az egész világon jelenleg 177 965 AIDS-beteg van. Ezeknek 57 százaléka Ame­rikában él. Európában 25 219 esetet jegyeztek fel. A leg­többjük, 7219 Franciaország­ban él. Nemrég felfedezték az első betegeket Szomáliá­ban és a Burmái Emírség­ben. Ritka értékeket képviselő, kü­lönleges Mercedes Benz autókat kínált eladásra komoly gyűj­tőknek vasárnap a The New York Times. A legparádésabb autó. amelynek fényképét is közölte a lap, 1970-ben készült, nyitható tetős, 600-as típusú, hosszú, krómtól villogó fekete jármű. A típusból mindössze tíz darab készült, külön megrende­lésre. Az adott darabot törté­netesen Nicolae Ceausescu ro­mán államfő számára építették: üléseinek konyakszínű börhu- zatja van. és a ritka jármű a hirdetés szerint mindössze 28 000 mérföldet futott. A „királyinak” minősített rit­ka 600-as, nyitott Mercedesek- böl kapható még egy darab. Abban íróasztal, faburkolatú műszerfal és bárszekrény egé­szíti ki a berendezést. Ez az autó az iráni sahé volt. A Ceau- sescu-félétől egyébként a plusz bárszekrényen túl az különböz­teti meg, hogy az egykori iráni diktátor nem konyak-, hanem elefántcsontszínű üléshuzatot rendelt hozzá. CÉZANNE KÉPEINEK KIÁLLÍTÁSA Baselban megnyílt Paul Cézanne műveinek egyedi ki­állítása. A több mint 70 festmény és 60 akvarell ki­zárólag fürdőzőket ábrázol. A Ikiállítás előkészületei há­rom évig tartottak, és a nagy festő születésének 150. év­fordulója alkalmából ren­dezték. A képek többsége nyugat-európai, szovjetunió­beli, japán és ausztrál ma­gánkollekciók és múzeumok tulajdonai. Cézanne-nak a fürdőzőkröl szóló képeinek első gyűjtői és követői a szintén híres festők: Picas­so, Renoir, Monet és Degas voltak. TŰLZSÜFOLTAK A ^ BÖRTÖNÖK AZ USA-BAN, jelenleg 673 565 személyt tar­tanak fogva. Csak az idei első félévben 46 ezer sze­mélyt ítéltek börtönbüntetés­re, zömüket kábítószer-csem­pészésért vagy üzérkedésért. Az áldatlan helyzeten csak újabb fogházak létesítése ja­víthatna, a kormány ez ügy­ben már indítványt nyújtott be a kongresszushoz. VÉLETLEN Dr. Eduard Green ausztrá­liai szemorvos találmánya, mellyel a színvakságot le­het gyógyítani, helyreigazí­tani véletlen következménye. Mint ismeretes, a világon számos ember van, aki — genetikai „hiba” miatt — TISZTÍTJÁK A TIBERIST A labdarúgó-világbajnok­ság előkészületeinek kereté­ben Rómában 4,5 milliárd lí­rás költséggel meg fogják tisztítani a Tiberis partját és medrét. A régészek sze­rint a folyó, amely 30 kilo­méter hosszúságban folyik a városon keresztül, valóságos történelmi szeméttelep. A folyóból eddig 6000 pénzda­rabot halásztak ki i. e. a IV. századból, ezenkívül két óriási horgonyt az i.e. III. századból és katonai sisako­kat a második ’világháború­ból. TÍZMILLIÓ FONTOS TESTŰ MODELL. LONDON: Suzanne MIZZI, ez a 21 éves brit hölgy, aki aktfotóiról vált híressé, 10 millió font értékben biztosí­totta testét. A Lloyd’s-nál kö­tött biztosítása szerint arca 5 millió, keblei és lába 4 millió, karjai félmillió és testének fennmaradó részei összesen fél­millió fontot érnek. MIZZI kis-: asszony egy divatcégeket tömö­rítő konzorciummal kötött há­roméves szerződést, amely alap­ján évente harmincezer fontot keres

Next

/
Thumbnails
Contents