Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

H HflZn MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1989. SZEPTEMBER 26.. KEDD Ára: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Mai számunkból: Főpróba után, kongresszus előtt (3. oldal) Megszámláltatunk (4. oldal) Interjú Németh Miklós miniszterelnökkel „... Csodák nincsenek, és 40 év szőnyeg alá söprésé­nek »eredményét* egyik napról a másikra nem lehet felszámolni.” (5. oldal) Lekopaszított parkoló, vagy autósmozi Gyopárosfürdön? (6. oldal) Felújított teremben Ma kezdődik az Országgyűlés maratoni ülésszaka Állásfoglalás a kongresszusi felkészülés politikai és szervezeti kérdéseiben Közlemény az MSZMP KB üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága hétfőn délután közle­ményt adott ki a KB üléséről: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 25-én Nyers Rezső elnökeltével ülést tar­tott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a me­gyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a kongresszusi küldöttcso­portok vezetői, a SZOT elnöke és főtitkára, a párt nyír­egyházi és szegedi városi bizottságnak első titkárai, vala­mint a pártsajtó vezetői. * 1. A Központi Bizottság élénk, beható vita keretében ál­lást foglalt a kongresszusi felkészülés politikai és szerve­zeti kérdéseiben. — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a testület kongresszusi beszámolóját, és kifejezte egyetértését annak politikai vonalával, lényegi megállapításaival. Pozsgay Imrének, a pártelnökség tagjának előterjesztésé­ben megtárgyalta a párt programnyilatkozatának • terveze­tét, és úgy döntött, hogy azt a kongresszusnak megvitatásra és elfogadásra ajánlja. — Kovács Jenő, RB-titkár tájékoztatója alapján áttekin­tette a kongresszus szervezeti, technikai előkészületeit. 2. A testület meghallgatta Pozsgay Imre tájékoztatóját a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, és jóváha­gyólag tudomásul vette az MSZMP tárgyalóküldöttségének munkáját. Az elért megállapodás jelentős lépés az ország jövőjét szolgáló békés átmenethez. Az MSZMP a maga ré­széről mindent megtesz a megállapodás valóra váltásáért. 3. A Központi Bizottság Barabás János KB-titkár előter­jesztésében a nemzeti megbékélésről állásfoglalás-tervezetet alakított ki, amelyet — más dokumentumokkal együtt — megvitatásra ajánl a kongresszusnak. Az MTI munkatársa részletesebb tájékoztatást kért az ülésen elhangzottakról, ám a Központi Bizottság illetékesei ettől elzárkóztak. BaromfifeldolgozA épül Szarvason Szerződés félmilliárdra Évente mintegy két és félmillió pulyka, nyolc és félmillió csirke, és egymil­lió liba nevelésének és fel­dolgozásának lehetősége ka­pott zöld utat a hét végén azzal, hogy a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Szarvasi Dózsa Tsz veze­tői beruházási megállapo­dást írtak alá. Ebben az építők vállalták, hogy jövő év augusztus 31-ig generál- kivitelezőként felépítenek Szarvason egy 440 millió fo­rint értékű baromfifeldolgo­zót. Nem egészen egy esz­tendő alatt közel félmilliár- dot beépíteni nemcsak Bé­kés megyében egyedülálló vállalkozás, ahol köztudot­tan jelenleg is két nagy- beruházás folyik: az oros­házi floatüveggyár és a Gyu­lai Húskombinát hűtőtároló és csomagolóüzemének épí­tése. Ám, ahogy nem minden­napi maga a vállalkozás, úgy nem mindennapiak ma­guk az előzmények sem. A Szarvasi Dózsa Tsz egy iz­raeli—angol—osztrák céggel GALLYCOOP RT néven ba­romfikeltető és -feldolgozó közös vállalatot hozott lét­re. Ez év január 19-én szán­déknyilatkozatot írtak alá, június másodikán pedig már a közös vállalat alapító ok­iratát. Az alapító tőke ötven szá­zalékát a nyugati cég hozta, harminc százalékát a Sarva- si Dózsa Tsz, a fennmara­dó húsz százalékon pedig fe­le-fele arányban (10-10 szá­zalékkal) a Magyar Hitel­bank és a bakonyszegi téesz osztozik. (Mellettük a hát­tértermelésben további szö­vetkezetek is találhatók: a Nagyszénási Október 6. és a Gyomaendrődi Béke Tsz.) A vállalkozás méreteinek érzékeltetésére érdemes megjegyezni, hogy a terme­lői háttérrel együtt, össze­sen mintegy kétmilliárd 180 millió forintos beruhá­zást valósítanak meg, amely­nek üzembehelyezésével évi ötmilliárd forint árbevétel­re számítanak, s várhatóan kétezer embernek teremte­nek munkalehetőséget. A baromfifeldolgozó épí­tésére pályázatot írt ki a GALLYCOOP RT. A bírálók szeptember 19-én a megyei építőipari vállalat, mint ge­nerálkivitelező mellett dön­töttek. Az idő sürget, ezért a hét végén, Békéscsabán, a megyei építőipari vállalat székházában aláírták a szer­ződést. A megrendelő nevé­ben Kovács Péter, a Szarva­si Dózsa Tsz elnöke, a ge­nerálkivitelező nevében pe­dig Jámbor Ferenc, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Az ün­nepi ceremónián részt vett a tervezők képviseletében Gál István, a Békés Megyei Tervező Vállalat igazgatója. A szerződést méltatva Jámbor Ferenc emlékezte­tett arra, hogy szokatlan erőpróba előtt áll a vállalat, hiszen a határidőt komolyan veszik, és ahhoz, hogy vállalt kötelezettségüket teljesíteni tudják, naponta mintegy másfél millió forint értéket kell beépíteniük. Utalt arra is, hogy nem volt idő az alapos felkészülésre, hiszen két hónapja esett , először szó a beruházásról. Ezért, folyamatosan, menet közben kell felkészülnünk, a mun­kára. Nehezíti helyzetüket a hazai építőanyag-ellátás kifogásolható színvonala, és krónikus zavara. Ösztönző ugyanakkor, hogy szakmai presztízsükről van szó, ame­lyet külföldi, nyugati cégek előtt kell megvédeniük. Kovács Péter felszólalásá­ban felhívta a figyelmet ar­ra, hogy napjaink zilált po­litikai és gazdasági viszo­nyai között többet kellene foglalkozni a gazdasággal. Rendezni mihamarabb a múltat, és előre tekinteni a jövőbe — nincs ennél sür­getőbb feladat. Az izraeliek — mint mondta — ebben az előretekintésben partne­rek. A félmilliárdos beruházás Kovács Péter elmondása szerint több tekintetben példaértékű. Mindenekelőtt azáltal, hogy közös munká­ra összehozott két nagy múltú megyei céget, az épí­tőipari vállalatot és a Dózsa téeszt. Ugyanakkor bizonyít­ja, hogy az emberekben él még a vállalkozókedv, hi­szen a baromfifeldolgozó gondolata százakat mozgat meg, és késztet vállalkozás­ra. Végül példaértékű a be­ruházást azért is, mert Szarvasnak és környékének sőt a megyének és az or­szágnak hoz hírnevet és meghonosít egy színvonalas technológiát, amely várha­tóan kedvezően hat majd vissza a hazai környezetre. Kovács Péter végezetül ki­jelentette: „korrekt együtt­működésre törekszünk a me­gyében működő baromfifel­dolgozó vállalatokkal." Gál István igazgató arról szólt, hogy nagy örömmel vesznek részt a beruházás tervezésében, mégha a rövid határidő alatt megfeszítet­ten is kell dolgozniuk. Mint megyei MTESZ-titkár, utalt arra, hogy tapasztalatai sze­rint a műszakiak nem haj­landók részt venni a mai dackorszak mindent taga­dásában. Tenni akarnak, elő­re tekinteni, építeni. Mert akármilyen is lesz a politi­kai berendezkedés az or­szágban, ha alatta nincs pajta, vagy korhadt a fa, összeomlik az egész. A szerződésre utalva megje­gyezte: „nem szerződés-alá­írók, hanem partnerek kel­lettek a beruházáshoz, s érzésem szerint megtaláltuk őket.” A hét végén tehát Jám­bor Ferenc és Kovács Péter jóváhagyásával megnyomták a stopper indítógombját. Az óra ketyeg. Legközelebb 1990. augusztus 31-én nyom­ják le újra. Hogy mire jut­nak addigra a szerződő fe­lek, arról majd tudósítunk. Sőt, felhatalmazásuk alap­ján — mintegy a nyilvános­ság ösztönző és ellenőrző erejére is számítva — me­net közben is többször tá­jékoztatjuk olvasóinkat a be­ruházás állásáról. A. Z. Kedden, ma délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. A törvényhozókat — alkotmányos jogával élve — Szűrös Mátyás, a Ház el­nöke hívta össze. A most kezdődő ülésszak maratoni­nak ígérkezik: első fordulója várhatóan péntekig tart. Az ország sorsát alapjaiban érintő sarkalatos törvényter­vezeteket — a politikai egyeztető tárgyalások első szakaszának lezárultával —, várhatóan október 17-től 20- ig vitatja meg a testület. A képviselők kedden már a fel­újított ülésteremben vitatják meg a törvénytervezeteket, és a mostani ülésszakon vizsgázik a szavazógép is. A szeptemberi ülésszak megnyitását kegyeleics ak­tus előzi meg: Kádár János­ról, az MSZMP egykori el­nökéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mond megemlékező szavakat, majd Raff ai Sarolta, József Attila- díjas íróról, az Országgyűlés volt alelnökéről emlékeznek meg a képviselők. Ugyan­csak a napirend előtt dönt a testület Vassné Nyéki Ilona önálló képviselői indítványá­nak napirendre tűzéséről, a földtörvény módosítása tár­gyában; Király Zoltán indít­ványáról az MSZMP és a más társadalmi szervek ke­zelésében levő vagyonról, va­lamint a Roszik Gábor, dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő egyéni indítványáról, októ­ber 23. esetleges nemzeti ün­neppé és munkaszüneti nap­pá nyilvánításáról. Az Országgyűlés első na­pirendi pontként a ki- és bevándorlásról, illetve a kül­földi utazásról és az útlevél­ről szóló törvényjavaslatról tárgyal Horváth István bel­ügyminiszter előterjesztésé­ben. E kérdésekről várha­tóan különösebben éles vita nem bontakozik ki, mert az eddig napvilágot látott hírek jelzik: rendkívül időszerű, humánus törvény van szü­letőben, arról az eddigi fó­rumokon szinte mindenütt felsőfokon szóltak. Támoga­tói különösen azt méltatják, hogy az Emberi Jogok Egye­temes Nyilatkozatával össz­hangban készült a tervezet, amely szinte valamennyi ál­lampolgárnak megadja az abszolút szabadságot az uta­zásra. Üdvözölték azt is, hogy a külföldön való tar­tózkodás idejét a tervezet gyakorlatilag nem korlátoz­za, az az útlevél érvényessé­géig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogel­lenes külföldön tartózkodás intézményét, a tiltott határ- átlépés pedig a jövőben csak akkor minősül bűncselek­ménynek, ha azt fegyverrel követik el. Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter előterjesztésé­ben várhatóan a 3-4. napi­rendi pontként tárgyalja a Ház a büntető törvénykönyv módosításáról, illetve a bün­tetőeljárási törvény módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot. A Btk. módosítása azt indítványozza, hogy a jövő­ben a fegyveres testületek tagjai kerüljenek ki a kato­nai büntetőjog hatálya alól, azaz katonai bűncseslekmény miatt csak a Néphadsereg és a Határőrség tagjait lehes­sen felelősségre vonni. Az illetékes parlamenti állandó bizottság véleménye szerint tisztázni kell a „katona” törvényi fogalmát: a katonai büntetőjog hatálya alá a jö­vőben a Néphadsereg, a Ha­tárőrség. továbbá a Rendőr­ség tagjai tartozzanak. Várhatóan e téma kapcsán hangzik majd el az a nyi­latkozat, amely az ország- gyűlési képviselők jóhírének, becsületének ' védelmében fogalmazódott meg. A nyi­latkozat — amelyet Szűrös Mátyás olvas fel — egy konkrét eset kapcsán vissza­utasítja az olyan alaptalan híradásokat, amelyek az or­szággyűlési képviselők jó­hírét csorbítják. Eredetileg úgy tervezték a képviselők, hogy az adótör­vények tervezett módosítását is megvitatják a szeptembe­ri ülésszakon. Mivel azon­ban a Pénzügyminisztérium számos új javaslatot kapott, s azokat még nem tudta fel­dolgozni, az adótörvények vitáját későbbre halasztot­ták. Helyettük két, elsősor­ban a kisvállalkozásokat érintő törvénymódosítás sze­repel majd a napirenden. Békési László pénzügymi­niszter expozéja a kisvállal­kozásokat, a kisiparosokat érinti: az elmúlt évről áthú­zódó beruházásaikat, illetve a vásárolt készletek változá­sát költségként számolhatják el az idén, ha a képviselők elfogadják a törvénymódo­sító javaslatot. Az ülésszakot az eddig jel­zett szándék szerint huszon­egy interpelláció és hét kér­dés zárja. A képviselők vé­gül személyi kérdésekben döntenek: jélölőbizottságot hoznak létre az Alkotmány- bíróság tagjainak, illetve az Állami Számvevőszék tiszt­ségviselőinek megválasztásá­hoz. _______ A láírásukkal egyidejűleg a stopperóra elindult. (A képen balról jobbra: Kovács Péter és Jámbor Ferenc.) Fotó: Gál Edit Pusztaföldvári hét BÉKÉS MEGYEI a EEEDES-ban A heti munka szervezésekor még így szerepelt terveink •közt ez a téma: „Nyugdíjasklub Pusztaföldváron”. Aztán nem egészen úgy kerekedett a történet, ahogy elképzel­tük, hiszen nem a klub mai, hanem annak volt vezető­jével sikerült találkoznunk... Innen a furcsa cím: „Nyugdíjas klubvezető lett a nyugdíjasklub-vezető”. Ples- konics Andrásról szóló riportunkat lapunk negyedik ol­dalán olvashatják az érdeklődők.

Next

/
Thumbnails
Contents