Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-21 / 223. szám
NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 21., csütörtök A párhuzamosok is találkozhatnak? Két politikus a földtulajdonról Régen nem volt olyan sarkalatos téma napirenden a magyar társadalomban, mint a íöldtulajdonkérdés, amelytől jelen pillanatban forr az agrártársadalom. Hiszen a történelem tanúságai szerint is, a parasztság sorsát mindig döntően meghatározta a földhöz való jog. Bár igaz, hogy a kollektivizálás után sokáig úgy tűnt, nem iesz többé földikérdés Magyarországon. Most azonban, amikor válsággal küszködik a mezőgazdaság is, az újraéledő agrárpártok legtöbbje programjában kulcsfontosságúnak ítéli a földkérdést. — A földnek ismét legyen gazdája — hangoztatják, s ebben szinte valamennyien egyet is értenek. Ám, hogy ki legyen a tulajdonos, abban már meglehetősen eltérőek az álláspontok. A régi bástyák védői a mai szövetkezeti tagságot jelölik meg, míg az új pártok az 1947-es alkotmánnyal szentesített földosztáskori tulajdonosokat is. E fontos kérdéskörben konzultált tegnap Mezőko- vácsházán dr. Eleki János országgyűlési képviselő (a TOT főtitkára) és dr. Zsíros Géza, a Független Kisgazda- párt intézőbizottságának tagja, a megyei pártszervezet elnöke. A két tárgyalófél abban egytértett, hogy a jelenlegi szövetkezeti modell, az oszthatatlan szövetkezeti föld és vagyon gátat vet a magyar mezőgazdaság további fejlődésének, hiszen a lebetonozott közös tulajdon a piac- gazdálkodáshoz képtelen alkalmazkodni. A fejlődésben nem szabad megállni, hiszen a hazai nívós ellátás mellett mielőbb fel kell zárkózni a Közös Piac termelési színvonalához, mert éneikül az 1992-es Európa Unióhoz csatlakozás csupán illúzió marad a magyar gazdaság számára. Ám hogy a tulajdonreform, és ezen belül is a föld kié legyen az eljövendő piacgazdaságban, arról kemény vita volt. Dr. Eleki János véleménye szerint, amennyiben a már megváltott szövetkezeti földek visszakerülnek a jogos örökösökhöz, abban az esetben oly mértékben megdrágul a mezőgazdasági termelés, hogy bérreform nélkül pattanásig feszülő társadalmi ellentétek kerülnének felszínre. A képviselő azzal érvelt ugyanis, hogy a mai mezőgazdasági árrendszer még csak lehetőséget sem ad arra, hogy ezek a költségek megjelenlenek az árakban. Tehát logikus, hogy a többletkiadást a jelenleg dolgozó szövetkezeti parasztságnak kellene megfizetni, amely szintén kivitelezhetetlen. Bár igaz, hogy a szövetkezet meg is vehetné a jogos örökösök földjeit, de anyagi helyzetük ezt sem teszi lehetővé. Dr. Zsíros Géza viszont kijelentette, hogy alkotmány- ellenes intézkedések sorozatával fosztották meg a magyar parasztságot földjétől, éppen ezért nem rendelkezhet vele a szövetkezet. Az sem tartható tovább, hogy filléreket fizessen a nagyüzem földjáradék címén, illetve „bagóért” megválthassa, miközben 50-100-szoros áron adja bérbe, illetve értékesíti. A kisgazdáknak egyébként meggyőződése, hogy a földtulajdon-rendezés elkerülhetetlen, s anyagi áldozatba se kerülne, hiszen csak a jogos tulajdonosok szereznék vissza földjeiket. A párt programja nem szövetkezésellenes, mert síkra száll a jelenlegi szövetkezeti tagok érdekéért is. A kisgazdák ugyanis úgy vélik, hogy az oszthatatlan állami tulajdonú földeket oda kell adni azoknak a tagoknak, akik nem vittek földet a közösbe. A 30 év alatt felhalmozott vagyont pedig tehermentesen mielőbb szétosztani a szövetkezetekben dolgozóknak és tagoknak, hiszen ez tulajdonképpen saját tőkéjük. így remélhető, hogy a bérmunkássá deklarált parasztság a szövetkezetben nem csupán munkabért, hanem tőkearányos részesedést is kap. Dr. Eleki János véleménye szerint azonban az apró földek tulajdonosai kiszolgálói lennének a nagyobb birtokosoknak. Ezért az a meggyőződése, hogy konfliktusmentesen csak úgy vihető végbe a tulajdonreform, ha az a szövetkezeten belül oldódik meg, s a jelenlegi tagok belső vállalkozóként dolgoznak a közös védőernyője alatt. A több órás eszmecserén még számtalan agrárpolitikai kulcskérdés került szóba, melyekről a feleknek eltérő a véleménye. Bár az ellentétek nyilvánvalóak, mégis a két tárgyalófél álláspontja fő vonalaiban közelít egymáshoz. Hiszen korszerű, piacorientált, verseny- képes, a szövetkezés elveire épülő magyar mezőgazdaság megvalósítását tűzték maguk elé. Ám ehhez még több ilyen jellegű párbeszédre, s kissé nagyobb kompromisz- szumkészségre lesz szükség a jövőben, ha valóban mindannyian az előrelépésért szállnak síkra. (rákóczi) R jelenlegi MSZMP-hez nem tudják elkötelezni magukat II Demisz önálló jelölteket indít a választásokon K NEXT 2000-hez hasonlítás ürügyén Néhány pontosítás a kiadóról és a lapról Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága szeptember Il-i ülése után az MDF és a Fidesz békéscsabai szervezete közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy (idézet a -nyilatkozatból) : „... szeptember 15-től pártvállalattá alakul a Békés Megyei Népújság és a Lapkiadó ...” Ezt a lépést a NEXT 2000-hez hasonló akciónak nevezték. Állításuk szerint a lapkiadó vállalat állami tulajdonban van, és nem menthető át egyetlen párt tulajdonába sem. A nyilatkozatban egyebek mellett azt is kifogásolják, ,hogy a lapban az ellenzék véleménye csak cenzúrázva, vagy minősítő kommentárral jelenhet meg. Ahhoz, hogy a két intézmény — a Békés Megyei Népújság és a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat — ügyében tisztán lássunk, vissza kell lapoznunk a történelem- könyvben, egészen az alapításig. A Békés Megyei Lapkiadó Vállalatot az alapító törzskönyv szerint 1951. június 1-jén, az MDP Békés Megyei Bizottsága hozta létre, a gazdasági irányítást a Hírlapkiadó Vállalat látta el. (További történet: az akkor Viharsarok Népe fejlécein Békés megyei munkás- és parasztújság, majd az MDP Békés Megyei Bizottságának lapja felirat szerepelt. A Békés Megyei Népújság 1956. november 5-én jelent meg először, munkások, parasztok politikai napilapjaként. 1958. április 30-tól az MSZMP Békés Megyei Bizottságának lapja, 1960. április 8-tól az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. 1989. szeptember 15-től fejléce alatt ez olvasható: politikai napilap.) Nem kétséges tehát, hogy a lapkiadó vállalat alapításától kezdve társadalmi szervezet által létesített gazdasági szerv, amelyet egyébként a vállalat statisztikai számában szereplő 15-ös kódszám is igazol. Ily módon tévedésen alapul az az állítás, mely szerint a lapkiadó vállalat állami tulajdonban van, s természetesen téves az a következtetés is, hogy a szeptember 11-i döntés a párttulajdonba való átmentést szolgálja. Eddig is az volt és erről most sem mondott le. Mi okozhatta a félreértést? Minden bizonnyal közrejátszott az a közelmúltban történt változás, amely a kiadó vállalatokat és a szerkesztőségeket egyaránt érintette. Nevezetesen, 1989. július 1-jétől megszűnt a Hírlapkiadó Vállalat (amely egyébként szintén az MSZMP tulajdonát képezi) megyei kiadókat irányító szerepe. Ennek mindenekelőtt gazdasági szempontból van. jelentősége; korábban ugyanis a megyei kiadó vállalatok nyereségét a Hírlapkiadó Vállalat termelési adó formájában elvonta. Július elsejétől ez megszűnt. Azóta — gazdaságilag — közvet lenül a megyei pártbizottságokhoz tartoznak a kiadók. Az eredményesebb gazdálkodáshoz a vállalatnak is fontos érdeke fűződik, hiszen az adókötelezettség teljesítése utáni tiszta nyereségének a felét megtarthatja (amit korábban nem tehetett meg), a másik felét pedig a megyei pártbizottság kasszájába fizeti be. A Népújság és a lapkiadó vállalat ösz- szevonását egyébként takarékossági megfontolások is indokolják. (Hozzá kell tennünk, hogy korábban sem lehetett egyértelműen két önálló vállalatról szólni, hiszen a Népújság nem volt jogi személy, valamennyi dolgozójának a lapkiadó vállalat a munkaadója.) Egységes szervezetben, ésszerűen csökkentett létszámmal hatékonyabb gazdálkodás válik lehetővé. Ismeretes, hogy a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat augusztus 17-i dátummal a Békés Megyei Bírósághoz fordult, s kérte a vállalat cégjegyzékbe vételét, amire törvény kötelezi. A bejegyzés tehát független a megyei pártbizottság szeptember 11-i döntésétől. Az MDF és a Fidesz .nyilatkozatában — mint írásunk elején említettük — kifogásolja, hogy a Népújságban „ . . az ellenzék véleménye csak cenzúrázva, vagy minősítő kommentárral .jelenhet meg ...” A félreértések elkerülése végett: a cenzúrázás és egy közlemény rövidített változatának a megjelentetése két, alapjaiban különböző fogalom. Az ellenzéki szervezetek .közleményeinek rövidítését ugyanis nem politikai okok indokolták, terjedelmi, szerkesztési okok miatt az MSZMP közleményeit is rendszeresen rövidítettük. Egy-egy írás kommentálása pedig mindenkor — a jelenleg hatályos sajtó- törvény szerint is — minden szerkesztőség szuverén joga. Szakszervezeti szerda Békéscsabán A hogyan tovább kérdés megválaszolása sohasem volt egyszerű feladat. Különösen nem az napjaink jól ismert politikai helyzetében egy ifjúsági szervezetnek. Márpedig a Demisz Békés ^legyei Tagszervezetének választmánya tegnap ezzel a kihívással nézett szembe békéscsabai ülésén. Az első két napirendi pontban a Demisz jövője és az országgyűlési képviselői választásra való felkészülés szerepelt. Hideg András, alelnök a szövetségi tanácsülésről tartott tájékoztatójával adta meg az alaphangot. Többek között a következőket mondta: — Végig kell gondoljuk a Demisz jelenlegi gyűjtő jellegét. Ha az országgyűlési választáson önálló jelölteket akarunk állítani, akkor újfajta viselkedésre, gondolkodásra van szükségünk. Felvetődik, hogy szétválaszt- hatóak-e a szervezeten belüli funkciók úgy, hogy eközben a Demisz mai formájában fönnmarad. Válaszolnunk kell arra is, hogy markánsan politikai szerveA Magyar Rádió esti krónikáiéban hallottuk, a Békés Megyei Népújságban olvastuk, hogy városunkban megalakulta Szabad Gondolkodók Csoportja. amely „Szarvason szerveződött érzelmi alapon. Idős kommunistákból”, akik esetleg „fegyverrel is hajlandók megvédeni a 49 év eredményeit”, a „rendet”, „megelőzni a teljes káoszt” (Békés Megyei Népújság. 1989. szeptember 12., kedd, 3. oldal). A Magyar Demokrata Fórum Szarvasi Szervezete megaLakuzet leszünk, vagy a munkahelyi elv szerint szerveződő kisközösségekre, egyfajta szakszervezeti jellegre felépülő tömörülés. A vitában szót kapott Gáli György, a Demisz választási kollégiumának vezetője, aki tájékoztatta a jelenlévőket a kerékasztal-tárgyalások részleteiről, a magyarországi politikai palettáról és a Demisz választási lehetőségeiről. (Az általa elmondottakkal a nagy többség teljes mértékben egyetértett, és ennek megfelelően hozták meg a választmány határozatát.) A megyei választmány szerint a Demisz önállóan indul Békésben is az országgyűlési választásokon! Ez azonban nem zárja ki, hogy a későbbiekben — a második fordulóban — koalíciós partnert keres az értékek azonossága mentén. A választásra való felkészülést már az ülésen megkezdték, elfogadták Molnár Zsolt javaslatát a teendők ütemezésére. A Demisz megyei választmánya szerint a jelenlegi MSZMP mögé nem lásakor — mint arra a tisztelt olvasó emlékezhet — az alapítók névsorával, céljainak egyértelmű megfogalmazásával jelentkezett e lap hasábjain. Ezért most kérjük a Szabad Gondolkodók Csoportját, hogy a fenti módon (program, alapítótagok stb.) városunk, illetve a környék polgárainak mutatkozzanak be. MDF Szarvasi Szervezete * * * Az Erdélyi Szövetség elnöksége megdöbbenéssel értesült sorakozhatnak föl, a párton belül ugyanis egymással kibékíthetetlen csoportok vannak, amelyek „kioltják” egymást. Ha az októberi pártkongresszuson valóban létrejön egy európai értelemben vett baloldali szocialista párt, akkor velük a demiszesek elképzelhetőnek tartják az együttműködést. A napirendi pontok között szerepelt a Demisz szarvasi üdülőjének sorsa is. A választmány szerint az üdülőt a jövőben is kizárólag a Békés megyei fiatalok rendelkezésére kell bocsátani. Mégpedig úgy, hogy ne csak a Demisz tagsága élvezhesse az üdülő nyújtotta lehetőségeket. A konkrét tervről a közeli napokban felhívást tesznek közzé. Ugyancsak tegnap délután a Demisz megyei tagszervezetének vezetői, képviselői részvételével politikai fórumot tartottak Békéscsabán, amelyen részt vett Nagy Imre, a Demisz elnöke. Az itt elhangzott vitára lapunkban még visszatérünk. (lovász) Ujvárossy Ernő váratlan és megmagyarázhatatlan haláláról. Részvétét fejezi ki az államilag szentesített erőszak újabb áldozata hozzátartozóinak. Egyúttal felhívja a hazai és af nemzetközi közvéleményt arra, hogy tegyen meg mindent Tőkés László üldözött temesvári református lelkész és presbitereinek védelmében. Az európai nemzetek közösségének kell az erőszakot megállítania, ezért kérjük a hazai pártokat és szervezeteket, hogy támogassák felhívásunkat. (OS) (Folytatás az 1. oldalról) ti, hogy az MSZMP vagyoni helyzetéről, a fegyveres testületek tevékenységéről és más hasonló kérdésekről nem kívánnak véleményt nyilvánítani. A testület tagjai az ülés végén személyi kérdésekben döntöttek. A 15 tagú politikai apparátus létszámát ötre csökkentették. Felmentették titkári beosztásából dr. Varga Imrét, aki érdemei elismeréseként, Szalay Ferenc SZOT-titkártól a Szakszervezeti Munkáért érdemérem arany fokozatát vehette át. Az SZMT-székházban délután 2 órától a KPVDSZ- hez tartozó alapszervezetek szakszervezeti titkárai tanácskoztak. Az ülésen — melyen részt vett Vass János, a KPVDSZ főtitkára is — elsősorban a tagság helyzetével, kiemelten a kereskedelemben dolgozók munka- és életkörülményeivel foglalkoztak. * * * — Csak egy összefogáson, szolidaritáson, a -.tagok szövetségén alapuló egységes szakszervezeti mozgalom veheti fel az elé dobott kesztyűt, fogalmazta meg mozgalma álláspontját Szalay Ferenc, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat Két- egyházi úti gyárában a délutáni munkásgyűlésen, ahová elkísérte őt Fodorné Bir- gés Katalin is. — A szakszervezetek olyan piacgazdaság kialakítására törekszenek, ahol egy többpártrendszerű demokrácia képes hatékonyan működni — folytatta gondolatát Szalay Ferenc. — Ebből következik, hogy a mozgalom elutasítja a visszarendeződést. A demokratizmuson mi az élet- és munka- körülmények védelmét is értjük. Törekvésünk olyan helyzet létrehozása, ahol a bérek a piacon alakulnak ki, méltányos adórendszer működik, biztonságos szociális háló feszül, a szak- szervezetek függetlenségét törvényesen garantálják. Nem kerülhetem meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról való kivonulásunk kérdését. A békés átmenet jogi feltételeinek biztosítását e tanácskozás jelentősen elősegítette. Ebben a szakszervezetek is érdekeltek voltak. Azonban már a tanácskozások megkezdése előtt is azt mondtuk, hogy csak úgy van értelme ott ülnünk, ha egyenrangú félként tehetjük ezt. A másik két oldal gyakorlatilag a hatalom birtoklásáról tárgyalt. Ügy értékeltük, hogy a dolgozók közvetlen érdekeinek áttekintése, a gazdasági helyzet megvitatása háttérbe szorult. Ezért — többszöri figyelmeztetés után — felálltunk az asztaltól. Az élet a politikai nagytatarozások időszakában sem szünetelhet — mondotta a SZOT titkára, majd hozzátette: — A szakszervezeti mozgalom közvetlen célja; megálljt parancsolni az áremelkedéseknek, s megtartani a nyugdíjak és a családi pótlékok vásárlóerejét. A bevezető gondolatok után a két vendég kérdések megválaszolására vállalkozott. Szalay Ferenc a pártok és a SZOT által képviselt szakszervezeti mozgalom jövőbeni viszonyát úgy jellemezte, hogy a szakszervezetek különböző politikai nézetű embereket kívánnak egybefogni, mégpedig a közös munkavállalói érdek alapján. Elég erősnek érzi-e magát a szakszervezet? — hangzott a kérdés. A válasz az igen felé hajlott, megállapítva, hogy ha támadják, nyilvánvalóan erőkifejtésre késztet másokat. Vállal-e politikai szerepet a szakszervezeti mozgalom? Szalay Ferenc szerint ma ez elkerülhetetlen. A közvetlen jelöltállítási jogot ugyan nem sikerült megszerezni, de a parlamenti jelenlétet a választási küzdelemben más módszerekkel ugyan, de biztosítani fogják. Szalay Ferenc és Fodorné Birgés Katalin egyaránt támogatta azokat a véleményeket, amelyek a túlóradíjak adómentességét, vagy csekély mértékű adóztatását szorgalmazták. Akkor vált igazán izzóvá a hangulat, amikor a bérek és más jövedelmek kerültek terítékre. Az SZMT vezető titkára józanságra intett: nem a vezetők jövedelmének lefaragása, hanem a többiek bérének kielégítő szintre emelése a járható út. Tőle tudhatták meg a jelenlevők azt is, hogy a megyei bérátlag mintegy 20 százalékkal alacsonyabb az országosnál. Ám központi bér- támogatásra aligha számíthat bárki. Üj munkahelyeket a nagyipari fejlesztés nem kínál: a vállalkozásoknak kell pótolniuk mindezt. A megye szakszervezeti céljai között említette annak elérését, hogy ágazatonként rögzített bérminimumokat érvényesítsenek az egész országban. Ez mindenképpen a megye dolgozóinak fel- emelkedését jelentené. Ny. L. — K. A. J. Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Kik a Szabad Gondolkodók? — Megállítani az erőszakot!
