Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-20 / 222. szám
1989. szeptember 20., szerda flz életveszély árnyékában Aládúcolt oktatás Riasztó képet mutat Gyulán az Árpád utcai öreg iskola- épület. Aki magától nem tudná, hogy itt tanítás folyik, a tábláról nem jöhet rá; eltakarja a homlokzatot egy csomó deszka a járdától az esőcsatornáig. A kapun belépve ugyanez a látvány fogad: sűrűn aládúcolt átjáró. Az iskolaépület Kálvin utcai hátsó faláról már úgy lepergett a vakolat, hogy félő, hamarosan lyukakon lehet ki- és bekukucskálni az udvari rész tantermeibe. Ezen az oldalon járdasziget nincs, a gépkocsik közvetlenül a fal mellett dübörögnek cl. (Az iskola többször pótolta már a gázkonvektorok szellö- zőnyílásáinak lesodort rácsait.) A száz-száhúsz éves épület Árpád utcai részében már nem tanítanak. Az udvari szárny még nem életveszélyes, ezért négy osztályt fogad be. Bordás Antalné igazgatónővel benézünk mindegyikbe. Nem tűnnek rosszabbnak a város egy-két iskolájának tantermeinél, kivéve a csapnivaló szellőzte- tési lehetőséget és a folyamatosan égő villanyokat. „Gyulán a 3. számú általános iskola harmadik és negyedik osztályosai... szükségtantermekbe járnak, az épület aládúcolt, a falak omladoznak, lyukacsosak, az ebédlőben is tanítás folyik. A szülők a körülményeket egyenesen borzasztónak tartják és nem értik...” — hívták fel szerkesztőségünket. A szemle után az igazgatónővel a „tanáriban ülünk le. Az udvari folyosó talpalatnyi vége ez, kívülről repedt, belülről még eltakarja a jótékony mész. A nevelői szoba határait függöny jelzi, s újabb sötét függönyöket húz a nebulókra az átöltöző is. mert ide nyílik az utolsó tanterem ablaka. — Az eiső terem nevelője — az ő helyiségük szomszédos az aládúcolt épületrész- szel — naponta aggodalommal figyeli, van-e újabb repedés? — mondja Bordás Antalné. — Az. az osztály pedig, amelyik most az ebédlőben tanul, minden délben kiköltözik. Rágondolni is rossz, mi lesz télen,-amikor nem mehetnek ki a gyerekek az udvarra? Ráadásul ennek a teremnek az ajtaja közvetlenül az udvarról nyílik . . . A gyulai 3. sz. iskola 1986-ban kapta meg ezt az épületet, örültek neki nagyon, mert akkor még nem látszott, hogy a végóráit éli és mert a város legnagyobb alapfokú intézménye akkoriban hét (!) helyen működött. Szerencsésnek érezték hát magukat, mikor nekik juttatták az Apor téri volt tanyasi diákotthon épületét Aki nem tudná, ez iskola . .. és ezt. Vége lett a különböző intézmények süppedős foteljeiben a gerincpróbáló ücsörgésnek. Vége az ebédet megelőző és követő, egészségügyi” sétáknak, ha esett, ha fújt. 1988 nyarán látták meg az első repedéseket. Az iskola jelezte a művelődési és a műszaki osztálynak, s az utóbbi javaslatára statikusi vizsgálatot kért, amely megállapította, hogy az épület nem közvetlenül életveszélyes. A szakvélemény a felújítást azonban nem javasolta. mert állaga olyannyira elavult, hogy többe kerülne a rekonstrukció, mint új építése. Csend lett, csak a repedések nőttek tovább. Az iskola újabb vizsgálatot kért, s az 1988 decemberében az Árpád utcai részen már közvetlen életveszélyt állapított meg. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az udvari szárnyak átmeneti használhatóságára. Az iskola azonnal az ebédlőbe költöztette a veszélyes helyen levő tanulócsoportot. A műszaki osztály hivatalosan is elrendelte a két szolgálati lakás és az egy tanterem kiürítését és aládúco- lását az életveszély megszüntetésére. Gerendányi facölöpök kerültek a homlokzati helyiségekbe, kívül-be- lül megerősítve a falakat. Az életveszély tehát elmúlt, csak az igazgatónő, az ..átmeneti” épületrész pedagógusai a gyerekek szülei figyelnek, aggódnak, sőt, joggal háborodnak fel. Ilyen körülmények között? Bordás Antalné pedig azt szeretné tudni, meddig? A 3-asban gondolkoztak, hová vihetnék a gyerekeket. Váltakozó tanítást az iskola nem vezethet be, mert tantermei egész nap foglaltak. Magas a napközis csoportok száma, a „zsolnais” osztályokban délután is tanítanak. Kérjenek más iskoláktól segítséget? Szórják szét az összeszokott közösségeket? Az igazgatónőnek volt egy javaslata, alakítsák át a pártházat, de a szakértők szerint abból iskolát nem lehet csinálni. Több ötlete nincs. Ez is az iskola, a Kálvin utca felől A szerző felvételei Horváth Béláné, a városi tanács művelődési és sportosztályának megbízott vezetője azzal kezdi,, hogy a magas tanulói létszám miatt összesen tizennégy szükség- tanterem működik a városban. minden iskolának jut belőlük. Míg a tanulók száma nem csökken — ami alapfokon várható — egyetlen szükségtanteremről sem mondhat le az oktatás. Igaz, az Árpád utcai épület rossz állagáról régóta tudnak, mégsem nélkülözhették. Mikor az életveszélyes állapotba került, aládúcolták, mert az udvari rész még használható maradt. Mi lesz az épülettel? A belváros képének megőrzése miatt a részletes rendezési tervben védelemre javasolt. Ezért a műszaki osztály az Országos ^lűem- lékfelügyélőség állásfoglalását kérte — s várja két hónapja — mi legyen: lebonthatják. vagy felújítsák? A művelődési osztály a várható magas rekonstrukciós költségei miatt először lebontását, majd a tanteremhelyzetet áttekintve mégis felújítását kérte. E célra a város tanácsa meg is szavazott több mint 1 millió forintot. Közben elkészült a felújítás költségvetési terve, amely 5,4 millió forintra rúg. Ennyi pénzük nincs, de ha megérkezik az OMF válasza, és a felújítás mellett szól, a művelődési ágazat megpróbálja előteremteni. Az osztályvezető, aki már számbavétte az iskolák zsúfoltságát, azok nevelési célkitűzéseit, a gyerekek érdekeit, nem talált jobb megoldást annál, minthogy az a négy osztály továbbra is itt taniUjon, míg az ügyintézés tart és végleg dönteni lehet. Ha az udvari szárny állapota tovább romlana. azonnal kényszerlépéseket tesznek. Az Árpád utcaiak naponta lesik a repedéseket. Tavaly a gyulavári általános iskola Rajk László utcai épületét kellett kiüríteni. Aggasztó állapotban van a kastély egykori cselédszárnya, amely az egészségügyi szakiskola kollégiuma; az 5.. sz. iskola .Jókai és Dürer utca sarkán levő épülete: a máriafalvai iskolát sem lehet mutogatni. Igaz, vannak jobb állapotban levő oktatási intézmé- nvek. sőt új iskolákat is építettek a városban. Mindez azonban aligha vigasztalja meg azokat a szülőket, akiknek a gyerekei az életveszély árnyékában tanulnak. Ideje lenne a jövő évi költségvetést már úgy összeállítani, hogy ne az legyen a végeredmény: itt, meg ott „nincs pillanatnyi életveszély” ! Szőke Margit Messze van a tankönyv a tudománytól Csehszlovákiai történészek Békéscsabán Pályázat emblémára (Folytatás az 1. oldalról) leit. De a bizottság természetesen nem hozhat kötelező határozatot a másik fél számára. Mégis mindkét részről elmondhatjuk, bizonyos fokú előrelépést jelentett a tárgyalás. Az utóbbi idők aktuális témái közé tartozik a nemzetiségi kisebbségek sorsa és a történelemtankönyvek hitelessége. Nem véletlen, hogy ezek a kérdések sok érdeklődőt, főleg pedagógusokat vonzottak tegnap a megyei könyvtárba, illetve a szlovák gimnáziumban rendezett beszélgetésre. — Nem csak a történészek dolga az, hogy törődjenek a tankönyvekkel. Mi csupán szakmai szempontból ítéljük meg a könyvek íróit — mondta többek között dr. Ruttkay. — Sajnos a tankönyvszerkesztés messze elmarad a tudomány vívmányai mögött. Az egész adattár, a tények ismerete már régen túl van azon a szinten, amit egy-egy tankönyv képvisel, mert túlságosan hosszú az a folyamat, amíg a tudomány által feltárt tények átjutnak a tankönyvírók ismeretébe. Ugyanakkor a történelemtudomány egyre újabb módszerekkel dolgozik; a korábbi, a tényeket az összefüggéseikből kiragadó, statisztikai szemléletnek nincs már létjogosultsága. Miközben a nemzetiségi kisebbségek múltját kutatjuk, nagyon fontos, hogy a tudomány nemzetközi normáihoz is alkalmazkodjunk. Dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató a házigazda szemével figyelte az első két nap programját: — Tartalmas munka és baráti hangulat — ez jellemzi a rendezvényünket. A vártnál is több érdeklődő jött el, olyanok, akik szlovák származásúak, vagy érdeklődnek a két ország, a három nép történelme, a mi szűkebb hazánkkal kapcsolatos történeti kérdések iránt. Érkeztek vendégek a szegedi tanárképző főiskola szlovák tanszékéről, és a szlovák gimnáziumban tegnap délután kölcsönösen tájékoztattuk egymást népeink múltjáról, jelenéről. Arra számítunk, hogy nem csak a jelenlevőknek hasznos ez a találkozás, hanem tovább- sugárzása erőteljes tényező lesz majd: új ismeretekkel és szempontokkal gazdagodunk, amit az együttműködés szándéka hat át. Szeretnénk továbbá elérni, hogy kicsit töltődjön fel a szlovákság ezen a tájon. A történelemkutatás, a tudományos együttműködés és á baráti kapcsolat mindenkor fontos szerepet játszik népeink, országaink életében. De a jelen felgyorsult belpolitikai változásai, a reformok és az átértékelések közepette ez a szerep és a felelősség: alighanem többszörösére fokozódik. Niedzielsky Katalin A Békéscsabai Városi Diákszövetség (a Demiszen belüli önálló szerveződés) pályázatot hirdet embléma tervezésére, pályázni egyénileg lehet, megkötés nincs. Az elbíráláskor döntő szempontok: az egyszerűség, jellegzetesség, illetve a diák- szövetség tartalmi megjelenítése. (Ez utóbbihoz néhány fontos tudnivaló: a diákszövetség 1989 januárjában alakult. Jelenleg körülbelül 2500 tagja van. Főbb célkitűzései: diákéletet a diákoknak, színes programokat, diáktanyát a városban, városi szintű diákérdekvédelmet, szervezett probléma- felvetést. érdekképviseletet, demokráciát az iskolában ! Tagja lehet bárki — életkori megkötöttségek nélkül, aki a programokat elfogadja.) A Fáklya 1989. szeptember Síén megjelenő számában „köny- nyedebb” és „fajsúlyosabb” anyagok váltogatják egymást. Történelem, nemzetközi helyzet, belpolitika, tudomány éppúgy helyet kap benne, mint film- és képzőművészet, cirkusz vagy úttörőtáborról szólő riport. Talán említeni sem kellene külön, hogy a történelem témakörében ismét a sztálinizmust járja körül a lap egyik írása, hiszen ezt a kérdéskör még mindig sokáig kimeríthe- tetlennek tűnő tárháza az izgalmas, eddig fel nem derített, vagy éppen eltitkolt problémáknak. Ezúttal a sztálinizmus forrásai „kerülnek terítékre”. A beérkezett pályamunkák közül a zsűri által legjobbnak ítélt kerül rá a diákszövetség tagsági igazolványára is. Pályázatok leadási határideje: 1989. október 1. A pályázat jeligés, a beadott emblématervekhez leragasztott borítékban kérjük mellékelni a következő adatokat: név, lakcím, életkor, munkahely. Bővebb információt a következő címen lehet kérni: Kölcseyné Balázs Mária, 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. T.,: 27-652 és 25-211. (A pályázatokat is erre a címre kell eljuttatni.) Eredményhirdetés és díjátadás október 6-án, a Kor- ' zó téren, az ifjúsági nap keretében! Fődíj: egy walk- man. A félelem egyensúlyától az érdekek egyensúlyáig — ez a címe annak a cikknek, amely a nemzetközi kapcsolatok múltját, jelenét és jövőjét taglalja. Megismerkedhetünk egy nemzetközi társulatú vándorcirkusszal, amely szovjetunióbeli szereplése után európai körútra indul. Ellátogatunk az Artyek nemzetközi úttörőtáborba, ahol az idén is sok magyar gyerek nyaralt. Elutazhatunk képzeletben a lap képriportja segítségével Kamcsatka kéklő hegyei közé. ahol gyönyörű tájak, egzotikus növények vannak. Olvashatunk még számítógépről, kereskedelemről, mozitörténetről. A tanácskozást es a vitát az együttműködés szándéka hatotta át Fotó: Gál Edit Fáklyás-ismertető
