Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

1989. szeptember 20., szerda i:nauKT‘id---------------------------------------­Egy nem várt „válaszról” Néhány napos távoliét után hét végén pótoltam az újságolvasási elmaradást. A Népújság szeptember 12-i számában meglepődve olvas­tam a kettős címmel keretbe foglalt kisgazdapárti választ a tsz-alapszabálymódosítás- sal kapcsolatos ajánlásunk­ra. Azok válaszoltak — im­már nem először —, akiknek nem is írtunk. A válasz írói nem tsz-tagok, nincs is kö­zük a szövetkezeti mozga­lomhoz. Ami nem volt meg­lepő: az az írás hangneme, tartalma. Megszoktuk már, hogy ez a szerzőpáros az ér­vekre nem ellenérvekkel, hanem jelszavakkal, általá­nosításokkal, gvanúsítgatá- sokkal válaszol. Mi ezekre eddig közvetlenül nem rea­gáltunk, de most kénytele­nek vagyunk kivételt tenni. A kisgazdapárt országos vezetőinek mértéktartó, reá­lis megnyilatkozásait hall­gatva úgy gondoltuk, hogy a Békés megyei szervezet is komolyan gondolja a nép, főleg a parasztság érdekei­nek vállalását. Belátjuk, hogy tévedtünk. Mire is szólít fel a kisgaz­dapárt? Arra, hogy az ál­lampolgárok egyenként, írás­ban igényeljék vissza a vala­ha (1947-ben) családjuk tu­lajdonában volt földet, in­gatlanokat. A gondolat lát­szólag ugyan szimpatikus, hiszen ki az az ember, aki tiltakozna, amikor ingyen, feltételek nélkül kínálnak neki tulajdont? Békés megyében 100 ezer földtulajdonos volt 1947-ben. Ma a szövetkezetekben 35 ezer körül van a dolgozó ta­gok száma, és 80 százalé­kuknak nincs földje a tsz- ben. Ezek az emberek évti­zedek óta abban a tudatban művelik, óvják a földet, és vállalják a nehéz kenyérke­resetet, hogy amit művelnek, ha nem is egyénileg, de kol­lektíván az övék. Ez nyújt nekik megélhetést — ha nem is a munkával arányos szin­tűt —. és ez óvja őket a munkanélküliség, a gazda­sági kiszolgáltatottság rémé­től. , A hangzatos szavak bajno­kait az ilyen tények nem za­varják. Nem zavarja őket a mezőgazdaság, a mezőgazda- sági dolgozók egyre sanya­rúbb helyzete, a szövetkeze­tek állami korlátozása. Mind­ez számukra másodlagos kérdés. Viszont minden al­kalmat megragadnak, hogy a konkrét gondok, konkrét megoldások keresése helyett a pártállammal és a diktatú­rával kapcsolatos jól ismert és soha nem vitatott véle­ményüket ismételgessék. Igaz, ez sokkal kevesebb tényismeretet, sokkal kisebb szellemi erőfeszítést igé­nyel. Könnyű a cselekedni, jobbítani kívánó szándék befeketítése is, de mindez nem jellemezhet olyan szer­vezetet, amely felelős politi­kai erőként kíván ebben az országban, ebben a megyé­ben fellépni. Egy népért, nemzetért dol­gozó pártnak látnia kell, hogy a szövetkezet nem csu­pán földművelő társulás, ha­nem sokprofilú gazdálkodó szervezet, amely a kisembe­reknek létbiztonságot tud nyújtani, és a magyar falu gazdasági alapjául is szolgál. Abban reménykedünk, hogy a ma zajló hangos po­litikai csatározások közepet­te sikerül a magyar paraszt­ságot, benne a nemzetközi­leg is elismert sikereket el­ért szövetkezeteket — új fej­lődési pályára állítva — meg­óvni az összeomlástól. Ehhez kíván erejéhez, képességé­hez mérten hozzájárulni a tsz-szövetség is. Györfl Károly Teszöv-titkár r r Kevesebb lakást épít a BUEV Munka mégis lesz Nyugodtnak ígérkezik az ősz a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, s elő­reláthatóan az elkövetkező években is lesz munkájuk. Az idei tervezett átadások­kal, beruházásokkal időben elkészültek, vagy elkészül­nek. Már most, szeptember derekán biztos, hogy az 1989-re tervezett 870 millió forintos árbevételt túlszár­nyalja a vállalat. Hogy mindez miből is jött, és jön össze? Poljak Györ­gyöt, az ÁÉV műszaki igaz­gatóhelyettesét -faggattuk. Megtudtuk, hogy Békés me­gyére is jellemző a beruhá­zások visszafogása. A ko­rábbi legnagyobb megrende­lők, a tanácsok eladósodása miatt, az utóbbi években a vállalat életében a lakásépí­tés sem számottevő. Kezdjük az utóbbival: erre az évre 229 otthon átadására kötöt­tek szerződést, s ebben a hónapban az utolsó lakást is átadják. A műszaki igazga­tóhelyettes elmondta azt is, hogy fokozatosan csökken a lakáépítési megrendelésük, s ennek igazolására csak né­hány kiragadott példát em­lített. Tíz éve 1200, öt éve 700 lakást építettek, jövőre pedig csupán 75 lakás épí­tésére és átadására kötöttek szerződést. Lakásra volna igény, de az árak miatt a fizetőképes kereslet rohamo­san csökken. — Az országban a legol­csóbb lakásépítők közé tar­tozunk. Békéscsabán a Jókai utcában készült otthonokat négyzetméterenként 16 ezer forintért építi a vállalatunk. Személyes meggyőződésem, hogy nem tartható éveken át a visszafogott lakásépítés, mert ez társadalmi feszült­ségeket kelthet. Szerintem a lakáshoz jutás feltételeit kell megteremteni, s akkor mi ott és annyi lakást építünk, amennyit megrendelnek tő­lünk — mondotta Poljak György. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a lakásszámok csök­kenésével^ minőségileg jobb otthonok készültek. A ids alapterülető lakásokkal szemben a nagyobb terüle- tűek iránt fokozódott a ke­reslet, ennek megfelelően változtak az arányok. Az idén az ipari beruhá­zások adják a vállalat mun­kájának zömét. Ezek közül is kiemelkedik három. Az orosházi üveggyárnál az új beruházásból 100 millió fo­rintos megbízást kapott az ÁÉV, s további tárgyalások folynak újabb megrendelé­sekről. A Gyulai Húskombi­nát hűtőházának építése is jó ütemben halad, ami ugyancsak több száz milliós tétel. Minden jel szerint a Békés Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat nyerte el a kivitelezési jogát annak a 440 millió forintos beruhá­zásnak, amely egy szárnyas- feldolgozó üzem, amelyet egy izraeli cég, valamint a Szarvasi Dózsa Tsz közös vállalatként építtet. A 11 hó­nap alatt elkészülő üzemhez a technológiai berendezése­ket az izraeli partner szál­lítja zömmel Dániából. Az épületek szerkezetei a BÁÉV saját poligonüzemében ké­szülnek, ezzel is csökkentve az alvállalkozók számát. E három jelentős beruházás­nak és mindenekelőtt nyu­gat-európai minőségi köve­telményeknek kell megfelel­niük. — szekeres — Őszi csúcs a Körös Volánnál Minden ősz komoly megméret­tetést jelent a fuvarozóknak, így a Körös Volán Vállalatnak is. Ez év végéig csaknem egymillió tonna mezőgazdasági terméket, tömegárut kell elszállítaniuk, ami körülbelül 10 százalékkal kevesebb a tavalyánál. Az idén is a legnagyobb tételt a cukor­répa szállítása jelenti, s ez mint­egy 100 ezer tonnát jelent. A nemzetközi árufuvarozás­ban Nyugat felé nagyfokú élén­külés tapasztalható, bár a ko­rábbinál kevesebb a hűskülde- mény, amit visoznt jócskán pó­tol a mélyhűtött zöldség és gyü­mölcs szállítása. Főként Hollan­diába, Görögországba, Svédor­szágba és nem utolsósorban az NSZK-ba. Igaz az is, hogy az elmúlt hónapokban több kami­on kényszerpihenőre szorult, ugyanis kevésnek bizonyult, s hamar elfogytak a vállalat ré­szére biztosított engedélyek. Pe­dig ez évben a tavalyihoz képest 20 százalékkal több közlekedési engedélyt kapott a csabai Volán. Az átmeneti zavarok megszűn­tek. Jövő héttől újra folyama­tosan munkába állhat vala­mennyi kamion, ugyanis a kor­mányközi bizottságok megemel­ték a nyugati közlekedési en­gedélyek számát, és újakat ad­tak ki. Ennek ellenére a Volán Jugoszláviába még nem tud fuvart vállalni, az ottani közle­kedési engedélyek hiánya mi­att. — Már most látszik, hogy év végén a nemzetközi árufuvaro­zásból nyugati valutabevételünk csaknem 60 százalékkal haladja meg a tavalyit, ami forintban 100 millió feletti összeget jelent — mondotta Vándor Pál, a Kö­rös Volán igazgatója. A szocialista országokba irá­nyuló fuvarok az ismert külke­reskedelmi okok miatt a tava­lyihoz képest 60 százalékkal csökkentek, elvétve szállítanak gépalkatrészt és mirelit árut. A jövő évre újabb partnerek jelentkeztek, s ez szükségessé teszi a szállítópark fejleszté­sét. A Körös Volán 30 hűtőko­csija mellé ezért 12 újabb hűtő­kamiont vásárol. A nagy autó­gyárak ajánlatai* már megérkez­tek, és a későbbiek során vá­lasztják ki, melyik típusokból vásárolnak. Egyébként ponyvás pótkocsik beszerzése is napiren­den van, ami lehetővé teszi a szállítási piac igényeihez a jobb alkalmazkodást. Sz. A. o Levélváltás a megyei kerékasztal-tárgyalásról A közelmúltban levélváltásra került sor a megyében miiködő ellenzéki szervezetek és az MSZMP megyei bizottsága között. Az alábbiakban a két levelet közöljük. Tisztelt Szabó Miklós! Alulírottak, a Békés megyében műkö­dő ellenzéki szervezetek választott kép­viselői szükségesfiek tartjuk, hogy a ma­gyar társadalom önszerveződési folyama­tának felgyorsítása és a diktatúra békés lebontása érdekében érdemi tárgyalások kezdődjenek szűkebb hazánkban is a ha­talom birtokosával, az MSZMP-vel. Egyeztetett közös álláspontunk szerint a tárgyalások az alábbi feltételekkel való­sulhatnak meg: 1. A tárgyalások kétoldalúak: az egyik oldalon foglal helyet az MSZMP, vala­mint — kívánságukra, avagy az MSZMP meghívására — mindazok a hagyomá­nyos társadalmi szervezetek, amelyek részben vagy egészben az MSZMP be­folyása alatt állnak (választott vezetőik között MSZMP-tagok is tevékenyked­nek) ; a másik oldalon foglalnak helyet az ellenzéki pártok, szervezetek képviselői. 2. A tárgyalásokon döntési joggal részt vevő képviselők és a tárgyalási joggal bevont szakértők megbízólevéllel rendel­keznek az őket delegáló szervezetek ré­széről. 3. A tárgyalások idejére meg kell te­remteni à megbízólevéllel rendelkezők mentelmi joggal megegyező jogi státuszát. 4. A tárgyalások helyszínéül a Békés Megyei Tanács épületét kívánjuk igény­be venni. Ugyancsak a Békés Megyei Ta­nácstól várjuk el, hogy biztosítsa a szük­séges tárgyi; technikai és személyi felté­teleket a tárgyalások gördülékeny lebo­nyolításához. 5. A tárgyalások levezető elnökéül tisz­telettel kérjük fel a Békés Megyei Ta­nács elnökét. 6. A tárgyalásoik megkövetelik a teljes nyilvánosságot: beleértve a rádió, a tele­vízió, az országos és a helyi sajtó minden csatornáját. A tárgyalásokkal kapcsola­tos szóvivői tájékoztatókat, a tárgyalások során keletkezett közös vagy párhuzamos közleményeket csonkítás nélkül, teljes terjedelemben meg kell jelentetni a Bé­kés Megyei Népújságban. A tárgyaláso­kon megfigyelőként bárki vehessen részt. 7. A tárgyalások időtartama alatt a Békés Megyei Népújság biztosítson heti egy-egy teljes oldalt mindkét tárgyaló félnek, amely terjedelmen belül a felek maguk szerkeszthetik meg közlendőiket. 8. Amennyiben a tárgyaló_ felek bár­mely konkrét kérdésben megállapodásra jutnak, úgy azt írásban rögzítik, aláírá­sukkal hitelesítik és a nyilvánosság elé tárják. Alulírottak a tárgyalások első szaka­szának tartalmául az alábbi témát java­soljuk: A választások esélyegyenlőségé­nek biztosítása és az erőszakmentesség garanciái Békés megyében. Ezen belül: a) a helyi tömegkommunikációs eszközök működése; b) az MSZMP tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyon múltja, je­lenlegi helyzete és jövője; c) a fegyve­res testületek működése megyénkben; d) az állambiztonsági munka, a kádermunka, az MSZMP hatásköri listája; e) a mun­kahelyi pártszervezetek sorsa; f) a tele­pülések közéletének élénkebbé tétele, a falusi politizálás előfeltételeinek megte­remtése. Javasoljuk, hogy az előzetes egyeztető tárgyalások 1989. augusztusában, az első érdemi tárgyalás 1989. szeptember 15-ig történjék meg. Bízunk abban, hogy Ön és az MSZMP Békés megyében élő tagjai is a nemzet válságának leküzdése érde­kében munkálkodnak. Válaszukat a Ma­gyar Demokrata Fórum békéscsabai szer­vezetének postacímére (5601. Békéscsaba, Pf. 2992) várjuk. Békéscsaba, 1989. augusztus 5. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság nevében Vánsza Pál, a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében Rudolf Zoltán és FUlöp Zoltán, a Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt nevében Mekia András és Korcsok Mátyás, « a Magyar Demokrata Fórum nevében Varga Zoltán és Szokolay Zoltán, a Magyar Néppárt nevében Ballai Pál, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében Lévai István, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Dénes Zoltán és Pap János Tisztelt Ellenzéki Kerekasztal ! Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága az Önöknek többször is jelzett tárgyalási szándékát fenntartja. Meggyőződésünk szerint a társadalom érdeke megkívánja, hogy az MSZMP és az újjászerveződő pártok, társadalmi szervezetek új típusú megegyezésre törekedjenek néhány alap­vetően fontos kérdésben. A demokrácia érvényesülését, a jogállamiság kiépítését nemzeti érdeknek tartjuk és úgy véljük, hogy a békés átmenet ennek alapvető feltétele. Ugyanakkor válaszlevelük hang­vételét kifogásoljuk; helyenként ultimá­tumszerű megfogalmazásait elutasítjuk. A tárgyalások formai, technikai lebonyo­lításában fenntartjuk javaslatunkat: a tárgyalások helyszíne legyen a Békés Megyei Tanács épülete, levezető elnöknek a Békés Megyei Tanács elnökét kérjük fel. A tárgyaló felek küldöttségének tag­jai rendelkezzenek megbízólevéllel, illetve döntési joggal. A tárgyalásokról a nyilvánosságot hi­telesen, érdemben kell tájékoztatni: en­nek formáiról a megyében működő sajtó képviselőinek részvételével szülessen megállapodás. Egyetértünk javaslatukkal, hogy érde­mi tárgyalásokra van szükség, amelynek célja, hogy a javasolt témákban meg­egyezésre jussunk. A tárgyalások — ha­csak nem a nyilvánosság megszerzésének szándékával, propagandaeszközül szol­gálnak — érdemi jellege megköveteli, hogy tárgyszerűen, korrekt módon, nyu­godt légkörben folyjanak. A tárgyalásokban való résztvevők kö­rére vonatkozó javaslatuk azért megvaló­síthatatlan, mert áz MSZMP-nek nincs módja és szándéka, hogy tetszőleges hely­re kényszerítsen más társadalmi szerve­zeteket. Javasoljuk, hogy — felkérésünk elfogadása esetén — a megyei tanács el­nöke keresse meg írásban a megyében működő társadalmi szervezeteket, fel­ajánlva a részvétel lehetőségét. Több szervezet részvétele esetén kizárólag olyan többoldalú egyeztető fórumot tu­dunk elképzelni, melynek munkájában minden fél saját jogán és azonos jogok­kal vesz részt, másokkal saját elhatáro­zásából alkot tárgyaló közösséget. A men­telmi jog megadására sem saját ma­gunk, sem az ellenzék számára nincs le­hetőségünk. Ez olyan jogi kérdés, ame­lyet nem tudunk befolyásolni. A tárgyalások első szakaszában az alábbi témákat javasoljuk megvitatni: 1. A gazdaság, oktatás, egészségügy, szociálpolitika, településfejlesztés kérdé­se, mint a lakosság számára legfonto­sabb témakörök. Megbeszéléseink közép­pontjában e célnak kell állnia. 2. A helyi tömegkommunikációs eszkö­zök működésével kapcsolatos kérdések megtárgyalása — feltéve, hogy a tömeg­kommunikációs eszközök képviselői is bekapcsolódnak a tárgyalásokba. 3. A választásokkal összefüggő kérdé­sek. 4. A pártok infrastruktúrájának kiala­kítását társadalmi méretekben, törvény­hozási úton kell rendezni. Ugyanakkor kezdeményezzük, hogy a megyei tanács lehetőségei függvényében — egyetértése esetén — keressen ideiglenes megoldást a megyében működő ellenzéki szerveze­tek működési feltételeinek átmeneti javí­tására. Egyéb, az önök által felvetett kérdé­sekről véleményünk a következő: Az MSZMP vagyoni helyzetéről tagságának — a nyilvánosság előtt — a kongresz- szuson, az egész társadalomnak pedig az Országgyűlés előtt számol el. A fegyve­res testületek tevékenységére, az állam­biztonsági munka megvitatására nincs kompetenciánk, mivel sem politikai, sem operatív irányításban nem veszünk részt — ez kormányzati feladat. A hatásköri listát a megyei pártbizottság megszüntet­te, csak saját, pártra vonatkozó káder­ügyeit intézi. A munkahelyi pártszerve­zetek jövője a párttörvény és ennek ke­retei között a pártok országos testüle­téinek hatáskörébe tartozik. A tárgyalások megkezdését szeptember második felére javasoljuk. Békéscsaba, 1989. szeptember 14. Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára

Next

/
Thumbnails
Contents