Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

O 1989. szeptember 18., hétfő Tízéves a dombegyházi szabadidő klub Cigányszövetségi tagszervezet alakúit Éleken A dombegyházi művelődé­si házban működő, felnőttek szabadidő klubjának tagjai­val a békéscsabai Ibusz uta­zási iroda szervezésében in­dultunk útnak a közelmúlt­ban Észak-Balaton megis­merésére. A klub egyébként most ünnepli megalakulá­sának 10.( évfordulóját. Kez­detben kötetlen formájú fog­lalkozásokat tartottak, ké­sőbb az igények szerint te­kintettek meg egy-egy ren­dezvényt, s fakultatív fog­lalkozásokra, vetített képes előadásokra, kirándulások­ra. ünnepségekre került sor, és gyakorivá vált a közös színházba járás is. Leg­utóbb a szegedi szabadtéri színpadon tekintették meg A mosoly országa című ope­rettet. Ezenkívül évente meghívnak Dombegyházára ismert közéleti személyisé­geket is. A klub tevékenységében aktívan részt vesz a „cito- rás” zenekar — ahogy ők mondják. Ennek vezetője Tapasztó Mihály, aki nem­csak muzsikál, hanem cito- rákat is gyárt. A zenekar a helyi rendezvényeken kívül sikerrel vett részt több-ve­Lujzika saját vérében fürdött a bokor alatt. Teste meg-megrándult, bánatos szemei értetlenül meredtek a külvilágra. Az életet és a halált elválasztó keskeny mezsgyén már-már vissza­vonhatatlanul átlépett, ami­kor egy kisfiú megpillantot­ta. Ha csak néhány perccel később határozza el, hogy leszalad játszani barátjával, ha csak néhány perccel ké­sőbb pillant véletlenül az udvar vége felé, ha csak egy kicsit is inába száll a bátorság ... Akkor Lujzi- kának vége. De a kis em­berke azonnal tudta, mit kell cselekednie. Lujzika perceken belül az orvoshoz került, infúziót kapott és mindenféle kezelést, amivel a halál ellen küzdő szerve­zetnek az ember csak segít­het. Megmérgezték! Szögezte le az orvos a tényt, majdi hoz­zátette: — Ráadásul valaki megrugdoshatta, hiszen két helyen eltört a jobb lába, combtőben. Az első három nap kriti­kus volt. De Lujzika élni akart. Most ott fekszik a széles francia ágyra terített koc­kás pléden, fejét időnként felemeli és magába roskad- va bámul ki az ablakon. Mintha csak a napsugarak­tól várná a választ, a mi­értre. P. Margit könnyeivel küz- ködve mondja el a történe­tét: — Pár hetes volt, amikor magamhoz vettem, több mint három évvel ezelőtt. A társam először nem akar­ta befogadni, de aztán Luj­zika igazi családtaggá vált. Életünk meghatározó része lett, egyfajta igazodási pont. Tessék megérteni, hogy minden, ami vele történik, az egyúttal ‘velünk is! És őt megmérgezték! Ha látta vol­télkedőn, s a bevezetőben említett kiránduláson szin­tén igazolták jó hírüket. _ Egyébként már az indulá­sunk is rendhagyó volt, mert reggel helyett este vág­tunk neki az útnak, s éjfél után érkeztünk szálláshe­lyünkre, az Erdei Motelbe. Az itt lakók a citerazenekar jó hangulatú muzsikáját hallgatva, percek alatt köré­jük gyűltek, s a sok szép magyar népdal, a ropogós csárdás eggyé kovácsolta â társaságot. Ez a mostani klubkirán­dulás — amelynek során el­jutottunk Veszprémbe és Badacsonyba —, a klub ha­sonló programjainak csak egyike. A csoport vezetője, Gulyás Imréné elmondta, hogy a helyi Petőfi Tsz- től díjtalanul kaptak autó­buszt a kiránduláshoz, s a lelkes tagság továbbra is számít azoknak a támogatá­sára. akik eddig is nagy se­gítséget nyújtottak a műve­lődési háznak. Ezek közé tartozik a helyi tanács, az áfész, a takarékszövetkezet na a szenvedését, a nyomo­rúságát ... Hogyan bánhat­nak így emberek egy állat­tal? Mert bizony Lujzika nem ember, „csak” egy cica. Egyébként okos cica, aki rajong gazdájáért, és a ma­ga nemében rendkívüli dol­gokra képes. Délután 4 óra után felül a konyhaablak párkányára és onnan lesi, jönnek-e már. Szinte hihe­tetlen, de használja az an­golvécét és dolga végeztével a fürdőkádba ugrik, hogy megmossa mancsait. Hajdanán ugyanolyan kó­bor kiscica volt, mint azok, amelyeket P. Margit és társa hajnalonként ma is etetget a konténertároló mel­lett. Ez a nagy vétkük, ezért haragszanak rájuk a kör­nyezetükben élők. Bűn ez? — kérdzei a fér­fi, majd így folytatja. — Az egész történetet csak azért mondltuk el önnek, hátha valaki megérti, hogy itt el­sősorban nem a macskáról, hanem igenis rólunk, embe­rekről van szó. Az egymás­hoz való viszonyunkkal, környezetünkhöz való hoz­záállásról, toleranciánkról, egyszóval arról a kapcsolat- rendszerről, ami hétköznap­jainkat igazgatja. Persze tudom én, hogy a kóbor ál­latok bizonyos egészségügyi veszélyt jelentenek, de hát nem futja tőlünk csak arra a „megoldásra”, hogy pat­kányméreggel elpusztítjuk őket? Nem lenne méltóbb a gondoskodás? Tulajdonképpen a törté­net itt végétért. Nem nagy ügy, megmérgeztek egy ci­cát, néhányan belerúgtak, de aztán minden jóra fordult vele. Ha teljesen meggyó­gyul, akkor folytathatja az életét ott, ahol majdnem végeszakadt... Lovász Sándor Hő volt a mészben, vagy mész a köbén? 1988. május 3-án a Békéscsa­ba és Vidéke ÁFÉSZ szabadkí­gyós! Tüzép-telepének lebonyo­lításában várároltam SO mázsa égetett darabos meszet. Ennek több mint egybarmada értékte­len kő volt, ami csak az oltás­nál derült ki. A reklamáló levélre a Bél­apátfalvi Cement- és Mészmű­vek azt válaszolta, bogy a szál­lítmány három napon belül, an­nak érintetlenül hagyásával kel­lett volna észrevételezni. Ha érintetlenül hagyom, akkor vi­szont miként derül ki: mennyi a szállítmányban a kő? Az áfész képviselője a helyszíni szemle során elismerte, hogy a darabos égetett mész igen sok értéktelen követ tartalmazott. Ennek ellenére a kártérítést — ismételt panaszomra — az­zal utasította el, hogy a szám­lán feltüntetett minőségű mész- nek (25-ös) ennyi a szabvány­ban engedélyezett idegenanyag­tartalma, és a vételi ügylet nem a Tüzép telepén bonyolódott. Ezután a Fogyasztók Országos Tanácsához fordultam, hogy megtudjam, valóban ennyi kö­vet engedélyez-e a szabvány. A FOT-tól kaptam egy levélmá­solatot, hogy az áfész rendelje meg a KERMl-töl a mész mi­nőségvizsgálatát. Ez a levél 1989. március 29-én kelt. Azóta nem kaptam semmilyen üzene­tet. A mai napig nem tudom, hogy szabvány szerinti meszet (követ), vagy szabványon kívüli követ (mésszel) vásároltam. Thury Gábor, Békéscsaba Újkígyóson a Vöröskereszt .helyi szervezete és a tanács kezdeményezésére minden év szeptember első napjai­ban adják át a „Tiszta ud­var — rendes ház” kitüntető táblákat, amelyeket most Kiszely Béla, Rákóczi Fe­renc, Csányi János, Balogh János, Csonka Péter, Ores- tyák Pál, Bánfi Imre, Ba­A napokban az eleki mű­velődési házban megalakult a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének helyi tagszervezete. Az ösz- szejövetelre sajnálatosan ke­vesen jöttek el a helyi ci­gány lakosság köréből. Farkas Pál, az MCDSZ el­nökségi tagja, az „Élőszó” cí­mű folyóirat szerkesztője bemutatkozásakor hangot adott annak, hogy rendkívül nagy fontosságot tulajdoní­tanak a felnövekvő ifjúság, a gyerekek ép, egészséges családban való nevelésének. A hazai cigányság Magyar- országot tartja egyetlen . és örökös hazájának, ahol bé­lkében szeretnének élni, s munkájukkal hozzájárulni az ország építéséhez. Rádai József — szintén az MCDSZ elnökségi tagja — a cigányság származásának történetéről beszélt. Nem fe­lejtették el az évszázadok során anyanyelvűket, szo­kásaikat, folklórjukat, ame­lyet a környezet nem min­dig nézett jó szemmel. Az MCDSZ megalakulásának célja a jogi és érdekvédel­mi tevékenység, a többre, jobbra való törekvés, a Ma­gyarországon élő bármely logh Imre, Domokos Imre, Berki László, Petró János, Szabó István, Balogh Tamás, id. Bus István és Vozár Ist­ván érdemelt ki. Az elisme­réseket Rozsnyai lstvánné Vöröskereszt-titkár és Süli János tanácselnök adta át. A képen a kitüntetettek egy része látható. Nátor János, Újkígyós nemzetiséggel azonos óvo­dai, iskolai (beleértve a fel­sőfokú oktatást isi), szakmai képzés, a munkához, lakás­hoz, családalapításhoz való egyenlő lehetőségek megte­remtése. Rádai József nagy fontosságot tulajdonított a családi nevelésnek. Nem hí­ve a „segélyelvűségnek”, mert abból emberhez méltó életkörülményeket teremteni úgysem lehet. Fontos a ci­gányértelmiség létrejötte is, hiszen anélkül a cigánysors szinte megváltoztathatatlan­nak tűnik most. Az MCDSZ elsősorban vidéken kíván aktív munkát kifejteni. Az előterjesztésekhez igen sok hozzászólás, javaslat, vé­lemény hangzott el. Nieste- ruck Györgynek, a tanács vb-tagjának megítélése sze­rint az eleki cigányság 90- 95 százaléka rendszeres és tartós munkaviszonnyal ren­delkezik. Iskolázottságuk megfelelő. Házaik, lakásaik és környezetük tiszta, ren­dezett. A gyerekek rendsze­resen járnak óvodába, isko­lába. A fiatalok szakmát ta­nulnak, középiskolát végez­nek. A cigányok által elkö­vetett bűnözés — részará­Manapság a sajtóban dol­gozó jogásznak nem nehéz megfogadnia azt az intelmet — a jogi szakcikkeket gon­dozó rovatvezetőktől —, hogy csak a legújabb jogszabá­lyokról írjunk. A gondot in­kább a megjelenő szabályok száma és tartalmuk staDili- tása okozza. Még a legalap- vtőbb jogforrás, a törvény sem hosszú időt álló, szikla­szilárd szabályozási forma. Szinkronban áll ez a társa­dalmi mozgások elementáris erejével, és a demokrácia iránti óhaj jogszabályai for­mába öntésével, f Még néhány- éve is csak félig hunyt pillákkal mer­tük volna nézni a most köz­lendő jogszabályt, ha az ép­pen nem valamelyik tőlünk nyugatra lévő állam jogi sza­bályozására vonatkozik. Nézzük tehát a mi sztrájk- törvényünket! A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik bizto­sítására — az e törvényben meghatározott feltételek sze­rint — megilleti a sztrájk joga. A sztrájkban való rész­vétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra sen­ki sem kényszeríthető. A jogszerű sztráikban részt ve­vő dolgozókkal szemben kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. A sztrájkjog gyakorlása során a munkál­tatóknak és a munkaválla­lóknak együtt kell működ­niük. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. A szakszer­vezeteket megilleti a szoli­daritási sztrájk kezdemé­nyezésének ioga. Sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett ered­ményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdemé­nyezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre. Ameny- nyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem ha­tározható meg, a Miniszter- tanács öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban részt vevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók — kérelemre — kötelesek kép­viselőjüket kijelölni. Jogellenes a sztrájk, ha az előbb felsorolt követelmé­nyeket nem tartották be: al­kotmányba ütköző cél érde­kében indult: olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben rendezik, amelynek megvál­toztatására vonatkozó dön­tés bírósági hatáskörbe tar­tozik : kollektív szerződésben nyukat tekintve — semmivel sem magasabb az egyéb nemzetiséghez tartozókénál. Szántó István tanácselnök elmondta, hogy Eleken a ta­nács különös gondot fordí­tott és fordít a cigányság által legsűrűbben lakott te­rület közművesítésére, utak építésére. Lehetőségeikkel mindenkor támogatták a ci­gánylakosságot: például te­lek- és házvásárláskor, szük­ség szerint kölcsönökkel, se­géllyel. Mindezek mellett a tanács elvárja, hogy a ci­gányság is tekintse feladatá­nak a község építését, szépí­tését. A hozzászólások után nyílt szavazással az MCDSZ he­lyi elnökének Rostás Pé­tert, titkárainak pedig Ko­vács Györgyöt és Szabó Ist­vánt választották meg a je­lenlévők. Első célkitűzéseik között szerepel a művelődési ház­ban cigányklub megalakítá­sa, programjuk összeállítá­sa, valamint az október 29- én megrendezendő megyei cigány kulturális napra való felkészülés. Topa Sándorné, Elek rögzített megállapodás meg­változtatása érdekében a kollektív szerződés hatályá­nak ideje alatt. Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szervek­nél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél. Az államigazgatási szerveknél a Minisztertanács és az érin­tett szakszervezetek megál­lapodásában rögzített sajá­tos szabályok mellett gyako­rolható a sztrájk joga. Nincs helye sztrájknak,-ha az éle­tet, az egészséget, a testi ép­séget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan ve­szélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná. A sztrájk ideje alatt az el­lenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a sze­mély és vagyonvédelemről. Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvető^ en érintő tevékenységet vé­gez — így különösen a köz­forgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energiaszolgáltatást ellátó szerveknél — csak úgy gyakorolható sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot meg­előző egyeztetés tárgyát ké­pezik. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség, vagv a jogellenesség megállapításá­hoz jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező szék­helye (lakhelve) szerint ille­tékes munkaügyi bírósághoz kell benvútjani. A munka­ügyi bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, szük­ség esetén a felek meghall­gatása után határoz. A vég­zés ellen fellebbezésnek van helve. . A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megille­tik a munkaviszonyból ere­dő jogosultságok. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre — eltérő megállapodás hiányá­ban — a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombizto­sítási jogokra és kötelezett­ségekre a társadalombiztosí­tási jogszabályok az irány­adók, azzal, hogy a jogsze­rű sztrájk időtartamát szol­gálati időként kell figye­lembe venni. Dr. Kertész Éva Visszhang Nagy Sándor körzeti energetikus részére. Szarvasi Városi Tanács. A Népújság augusztus 28-i számából értesültem üzemigaz­gatóságunkkal és személy szerint az én munkámmal foglal­kozó nyílt leveléről. Anélkül, hogy megbántás szándéka len­ne bennem, meg kell önnek mondanom, hogy levelének hangvétele, vádaskodása, szakértelmünket és munkánkat megkérdőjelező kinyilatkoztatása őszintén felháborított. Mérnökember vagyok, több mint húsz éve dolgozom a gáziparban, egy olyan közszolgáltató vállalatnál, ahol a gáz­szolgáltatás veszélyességéből adódóan, rendkívül felelősség- teljes, komoly elméleti és gyakorlati szakismeretet igénylő, embert próbáló munka folyik. A tények azt bizonyítják, hogy nem is eredménytelenül. önnek, mint a tanács körzeti energetikusának, ismernie kell, hogy a megyében a földgázszolgáltatás fejlődésében or­szágosan is kiemelkedő eredmények születtek. Csak a bé­késcsabai üzemigazgatóság 25 településen, több mint ^ 52 ezer fogyasztó számára szolgáltat földgázt, 1300 kilométer hosszú közterületi gázvezetéket üzemeltet, s az elmúlt év­ben mintegy 7 ezer új fogyasztót kapcsolt be a gázszolgál­tatásba. Ehhez többek között 5050 tervbírálatot is el kellett végezni, melyre jogszabály kötelez bennünket. Az említett eredmények mögött látni kell azt/a nagy erőfeszítést, me­lyet a lakosság, a tanácsok és az üzemigazgatóság kollektí­vája is tett. Az ilyen ütemű fejlődés nem feszültségmentes, problémák adódhatnak, tévedhetünk mi is. * Ami levele második részét illeti, arra válaszom az, hogy magam is — mint nagyon sok ember ebben az országban —, átlagban napi 12 órát dolgozom azért, hogy a családom megfelelő szintű megélhetését biztosítani tudjam. Ezt azon­ban tisztességesen teszem. Befejezésül engedje meg, hogy megmondjam önnek: sen­kinek nincs joga és erkölcsi alapja arra — még ha annyira divatos is ez manapság —, hogy tisztességesen és eredmé­nyesen dolgozó kollektívát és embereket enyhén szólva tá­jékozatlanul, ilyen módon minősítsen. Erdei Rezső, Dégáz-üzemigazgató, Békéscsaba is. KolozsI Kálmánné idegenvezető Hátha valaki megérti a Lujzikával történteket Tiszta udvar — rendes ház Jogi tanácsadó Törvény a sztrájkról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents