Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-18 / 220. szám
1989. szeptember 18., hétfő o IZIjdUktiW Vitafórum Orosházán (Folytatás az 1. oldalról) kivonulás témakörében komoly nézetkülönbségek adódtak. Többen úgy gondolják, hogy hiba volna kivonulni az üzemekből. Mások a hatalom megtartása érdekében a lakóterületi pártszerveződést tették első helyre. A második szekcióban Oláh István üveggyári párttag vitaindítóját követően többen elmondták véleményüket a párt programtervezetéről. A felszólalók közül mindenki egyetértett a tervezettel, de a hiányosságokat is elmondták, ezzel út- ravalót adva a küldötteknek. Kifogásolták, hogy kevesebbet foglalkozik a program a jelennel és a jövőt érintő kérdésekkel. Több benne a múltat elemző rész. Természetesen szembe kell nézni a múlt hibáival, de az elért eredményeket sem szabad megtagadni. A párt tagsága nem érezhet bűntudatot, nem járhat lehajtott fővel. ök ugyanúgy szenvedő alanyai a jelenlegi válságnak, mint pártonkívüli honfitársaik. Többen megkérdezték: hol dolgoztak, hol szereztek diplomát azok az ifjú és kevésbé ifjú titánok, akik most szidják az MSZMP-t? Ök nem ennek a társadalomnak tagjai? Ha előre akarunk lépni, nem egymás öldöklésére, hanem összefogásra, tisztességes kompromisszumra kell törekedni — mondta az egyik küldött. A hatalmi harc helyett a gazdaság fellendítése most a fő feladat. Ezen belül a költségvetés ellenőrzésének biztosítása, hogy a nevünkben, de ne helyettünk döntsenek. Az elvonások növelésével még a működőképes termelőegységek is tönkremennek. Reális gazdaságpolitikát kell kidolgozni, melyben struktúraváltással, új vállalkozások beindításával kell a piacgazdaság felé vezető utat kikövezni. Érdekeltté kell tenni a munkásokat a termelésben, tulajdonosi tudatot kell ébreszteni bennük. Ez ugyan az állami tulajdonx csökkenésével jár, de mindenképpen tisztázni kell, hogy kié a gyár, s mennyi lehet ebből a munkásé. A vitában felszólalók támogatják a külföldi tőke beáramlását, ami fellendítheti a gazdaságot, de ellenőrzését nem látják biztosítva. Véleményük szerint erről még a kongresszus előtt jó lenne hallani. A parasztság képviselői kevésnek tartják a mező- gazdaságra vonatkozó pontokat a tervezetben. A mostani, elvonásoktól terhes mezőgazdaság helyett egy fellendülő, ismét virágzó gazdasági ágazatra van szükség. A parasztságot érdekeltté kell tenni abban, hogy falun maradjon. A megjelent mezőgazdasági munkások szorgalmazták a föld bérbeadását, amely egyaránt jó a szövetkezetnek és a földművesnek. A vita további szakaszában az ifjúság helyzetével kapcsolatos kérdések kerültek szóba. Sajnos a rendezvényen kevés fiatal vett részt. Távolmaradásukat többen azzal magyarázták, hogy a párt programtervezete nem foglalkozik érdemben a helyzetükkel. Pedig egyetlen politikai szervezet sem létezhet hosszú távon, ha nincs ifjúsági szervezete. Felhívták a kongresszusi küldöttek figyelmét, hogy ezt is tegyék szóvá. A program további hiányosságaként vetették fel, hogy nem elég családcentrikus. A családnak fontos szerepe van a jövő nemzedékének nevelésében, de a párt utánpótlásának biztosításában is. Versenyhelyzet alakult ki a politikában, ezért a választásokig meg kell nyerni a szimpatizáns tömegeket. Csak az a politikai szervezet képes nyerni, amelyik programjában, ha nem is rövid távon, de jólétet ígér. Az ígéretek mellett az emberek határozott szociálpolitikai intézkedéseket várnak. Az ország érdeke, ha a hatalmon osztozva is, de az MSZMP maradjon pozícióban. „Ennél felkészültebb erő, mint az MSZMP tagsága, nincs Magyarországon.” A tanácskozás szünetében dr. Forrai József elnökletével megbeszélést tartottak a rendezvényen megjelent kongresszusi küldöttek. Tájékoztatót hallgattak meg a legutóbbi KB-ülésről, amelyben elhangzott, hogy új pártvezetést kell választani. Olyat, amelyik élvezi az egész párttagság bizalmát, s amelyik alkalmas arra, hogy a kongresszuson elfogadott program végrehajtását irányítsa. Az MSZMP október 6-i kongresszusán 1200 küldött vesz majd részt. A felkészülés időszakában a délalföldi küldöttek különböző egyeztető tárgyalásokat tartanak. Ennek legfontosabb célja, hogy az alföldi (vidéki) problémákban egységes álláspontot alakítsanak ki, és képviseljenek a tanácskozáson. Békés megye 53 kongresz- szusi iküldötte szabadságának terhére vesz részt az MSZMP kongresszusán. Papp János Válaszút előtt áll a Demisz? Nem véletlen, hogy a De- miszről és jövőjéről az ifjúsági szövetségen belül és kívül egyaránt hónapok óta zajlik a vita. Elsősorban erről esett szó a Demisz Szövetségi Tanácsának szombaton megtartott ülésén is. A Demisz olyan európai értelemben vett szocialista párt ifjúsági szervezetének szerepét vállalná fel, amelynek egyenrangú partnereként, irányítás nélkül, szövetségben alkothatná az ifjúsági bázisát. A testület úgy véli: van rá esély, hogy az MSZMP- ből ilyen típusú párt szülessék. Ebben a szellemben alakította ki állásfoglalását a Demisz és az MSZMP viszonyáról, megfogalmazva a párttal szembeni konkrét követelményeit is. Ezek között szerepel, hogy szakítani kell az államszocializmus, állampárt koncepciójával és annak minden örökségével; meg kell szabadulni — a többi között — mindazoktól. akiket súlyos felelősség terhel a jelenlegi helyzetért, akik képesek lennének erőszak alkalmazására a gondok megoldása érdekében, és akik szorgalmazzák a korábbi hatalmi viszonyok átmentését, visszaállítását. Mivel a Demisz álláspontja az, hogy a munkahelyi gazdasági szervezet részeként ne működhessenek politikai szervezetek, támogatja egy országos ifjúsági szakszervezet létrehozását, sőt ösztönzi is munkahelyi tagszervezeteit arra, hogy ifjúsági szakszervezetté, vagy nem politikai jellegű vállalati ifjúsági szervezetté alakuljanak át. A Demisz azt is szorgalmazza, hogy a fegyveres erőknél ne működjenek politikai szervezetek, ezért szükségszerűnek tartja az érintett Demisz- tagszervezetek kiválását a jelenlegi szövetségbőL Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a Demisz továbbra sem tudja, mit kezdjen diákszervezeteivel. Csak azzal van tisztában, hogy tenni kellene valamit, a „mit”- re azonban még nincs válasza. Mindezt a szövetségi tanács állásfoglalásban is rögzítette. MSZDP-irtekezlet Király Zoltánt jelölték a köztársasági elnöki poszt betöltésére Az MSZDP egy párt legyen egy névvel, egységes tagsággal, közösen választott vezetéssel, főtitkárral, egy helyre összpontosuló pénzügyi irányítással — olvasható azon irányelvek között, amelyeket a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek országos értekezletén szombaton Szegeden a vasutas művelődési házban a résztvevők jóváhagytak. Szerepelt továbbá az egység (megteremtésére vonatkozó irányelvekben az is, hogy a vidéki szervezetek rendelkezzenek bizonyos önállósággal politikai arculatuk, gazdálkodási szabályaik kialakításában. Vezető csak demokratikusan választott, tiszta erkölcsű ember lehet. Az MSZDP legfontosabb feladata pedig jelenleg a párt építése, az egység kialakítása, határozott programok megfogalmazása. Az értekezlet résztvevői véleményezték Király Zoltán országgyűlési képviselő köz- társasági elnöki posztra jelölését. A 30 vidéki szavazó közül 25-en egyetértettek a jelöléssel, négyen tartózkodtak, egy személy pedig ellenezte. A 11 fővárosi szociáldemokrata közül hatan egyetértettek a jelöléssel, öten pedig ellenezték. Király Zoltán programbeszédében kijelentette: ebben az országban tízezres méretű személycserékre van szükség a vezetők körében ahhoz, hogy valódi demokrácia valósulhasson meg. Hitetlenség jellemzi ma az emberek többségét. De ez nem az ő bűnük, hanem azofcé, akik kemény diktatúrával ilyenné formálták őket. A köztársasági elnöki posztról szólva kifejtette: a magyar demokrácia alappillére a hatalommegosztás. Amikor személyek neve került szóba, az ellenzék egyes körei azt a nézetet képviselték, hogy ne a nép válasz- szón köztársasági elnököt, hanem az új Parlament. Ha mint esetleges jelöltként kell szólnia, akkor számára elvileg mindegy, hogy a nép vagy az új Parlament választ. Mert az új Országgyűlés szerinte 90 százalékában a népet fogja képviselni. Annak az ortodox kommunista pártnak, amely most szerveződik Grószék, Rf- bánszkiék, s a különféle Be- recz-frakciók egyesítésével, nem lesz létjogosultsága. A nagy tapsot kiváltó kijelentés után Király Zoltán a katonai, politikai szövetségek (NATO, Varsói Szerződés) Európában történő megszüntetésének lehetőségéről beszélt, arról, hogy Magyarország vagy semleges országként, vagy az Európai Unió tagjaként lehessen jelen az európai közösségben. Jóléti, demokratikus Magyarországot akarunk — fejezte be előadását. Mégsem költözik a szeghalmi városi könyvtár — Ennek buldózer kellene! — legyint a szeghalmi városi könyvtár vezetője, aztán részletesen megmutat mindent. A könyvtár 1958 óta van a jelenlegi helyén. Korábban lakás, később pedig üzlethelyiség volt az épületben. Amikor aztán a könyvtár ide került, bővít- getni kezdték. A toldás-fol- dás eredményeképpen a tetőszerkezet igencsak változatos képet mutat. Van itt mindenféle tető: alacsony is, magas is. Egészen más a helyzet a vízvezetékkel, amiből egy szál sincs. A „toalett” is csak amolyan kőkorszaki az udvar sarkán. Bizony-bizony egy-egy színvonalasabb rendezvényen még a Kossuth-díjas meghívottnak is csak ezt tudták felajánlani. A könyvállomány gyarapodásától (ami mára ötvenezerre tehető) a bővítgetések üteme hamarosan elmaradt. Nem beszélve a „hová építsünk még?” kérdéséről. Úgyhogy az egyre nagyobbodó állományt csakis ugyanazokban a helyiségekben tudták tárolni. Horváth László könyvtárigazgató továbbvisz, egészen a raktárig. — Tessék! Égig érő polcok — mutat a mennyezetig nyúló, könyvektől roskadozó állványokra. —• Ha ezeket egyszer innen ki kellene venni, hát a padlás földet érne. Nem beszélve arról, hogy egy szál fűtőtest sincs. Aki télen itt dolgozik, nyugodtan húzhat kesztyűt meg sapkát. Továbbmegyünk. Nem sokat, hiszen kicsi az egész könyvtár. És hogy nem palotában járunk, jelzik a beázott falak, a rothadó parketta ... .A körülmények nem mesések, de vajon milyen benne a munka? Horváth László nem szépít: — A közművelődési tevékenységünk sokat visszaesett. Régebben voltak itt rádiós felvételek, színvonalas író-olvasó találkozók és így tovább. De sajnos ez a múlté. Nincs se elegendő pénzünk, se megfelelő helyünk arra, hogy neves embereket hívjunk meg. Márpedig a legtöbb olvasót egy-egy közismertebb nevű író, színész csalogatná be igazán. Megpróbáljuk követni a művelődéspolitika új vonulatait azáltal, hogy helyet biztosítunk az alternatív szervezeteknek és a különféle köz- művelődési céllal alakult egyesületeknek. Sajnos, az utóbbiakból kévés van ... A kollektívát azonban sokan irigylik a városban, mondja az igazgató. Nyolc összeszokott könyvtáros dolgozik együtt, és a lehetőségekhez igazodva mindig kedvvel és lendülettel próbálnak új óbb és újabb szolgáltatásokat kitalálni az olvasók megnyeréséért. Ilyen a Köröstáj repertórium, vagy az ugyancsak sokszorosítással készített szakbibliográfiák egész sora. A közös munka és az együtt töltött évek szétválaszthatatlanul összekovácsolták őket. — Itt nem jellemző a munkaerő-vándorlás — folytatja Horváth László —, még akkor sem, ha' évtizedeken keresztül éhbérért dolgoztunk. A mostani negyven százalékos fizetésemeléssel mindenki nagyon elégedett volt, bár egyikünk sem gazdagodott meg tőle ... Megint csak a zsúfoltságig, a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáig jutunk el. A gyermekkönyvtár ugyanis külön épületben működik, külön személyzettel. Külön fűtés, világítás — mind-mind pénz, ami egy közös épülettel megspórolható lenne. Ez év tavaszán remény csillant fel a könyvtáriak előtt: mi lenne, ha az új, most épülő pártszékházban kaphatna helyet a városi könyvtár? E körül aztán soksok mendemonda kezdett el keringeni megyeszerte. Egyesek szerint a párt megfizethetetlenül nagy bérleti díjat állapított meg a könyvtár számára, a párt illetékesei azonban éppen az ellenkezőjét nyilatkozták: ők néhány évig. még az ingyenes bérbe adásra is hajlandóak. Megint mások úgy vélték, a pártnak semmiképpen nem érné meg, ha könyvtár is lenne , az új székházban, amikor például egy city grill vagy szálloda inkább kifizetődő. Az is igaz, miszerint az új székház középület, nem könyvtári terhelésekre tervezték, s ezen kívül könyvtári helyiségeknek alkalmas termekkel sem rendelkezik. Alapos átalakításra lenne tehát szükség ahhoz, hogy a könyvtár ide költözhessék. Ez pedig pénz, nem is kevés. És nincs. Horváth Lászlóhoz, a könyvtár igazgatójához mindössze ennyi jutott el ezekből a szóbeszédekből. — Egy biztos, hogy maradunk — mondja. — Egyébként mit mondhatnánk? A pénz nagy úr. És amíg az nem lesz, addig nekünk is várnunk kell... Igen ám, de az idő is nagy úr, s amíg az telik, addig a könyvtár helyzete még rosszabbra fordulhat. Vagy már fordult is. Magyar Mária A zsúfolt raktárban lAég egy tűt sem lehetne leejteni Vízvezeték híján Fotó: Kovács Erzsébet
