Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-18 / 220. szám
1989. szeptember 18., hétfő o Ellenzéki szabad szombat Békéscsabán Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) vagy demokráciát? A szónok nemcsak a Münnich Ferenc Társaság elveit vetette el, hanem a reform- kommunisták eszméinek lét- jogosultságát is. Hangoztatta a szocializmus csődjét, s arról szólt, hogy: „olyan országban szeretnénk élni, ahol egyetlen politikai erőnek sincs nagyobb hatalma annál, mint amekkorát a szabad választásokon megszerzett szavazatok arányában a magáénak mondhat ... Olyan országban és olyan városban szeretnénk élni, ahol nem az álnépi pártújságok csűrik-csavar- ják a valóságot, hanem ahol a hatalom minden egyes moccanását ellenőrzi a független és szabad nyilvánosság.” A demokratikus ellenzék a szocializmus helyett nemzeti demokráciát kínál a választásra. Az embereket HAZATULAJDO- NOSSÁ kívánja tenni. A bevezető előadást követően a Dobókocka nevű blues-együttest hallhattuk, majd Deutsch Tamás prágai élménybeszámolója került sorra. (V ele készült inter- júnkat lapunk későbbi számában közöljük.) A délutáni program a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) képviselőinek beszédeivel folytatódott. Bevezetőjében Szoko- lay Zoltán (MDF) az ’56-os események és a megtorlások Békés megyei áldozatairól beszélt. A jelenlévők néma felállással adóztak emléküknek. A szónok ezután felolvasta azt a levelet, amelyet a megyei főügyésznek címeztek teljes erkölcsi és anyagi jóvátételt követelve az ’56 kapcsán elítélt személyeknek. Egy másik levélben, melyet Szabó Miklóshoz, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkárához küldenek, többek között ez áll: „Elvárjuk, hogy az MSZMP Békés Megyei Bizottsága hozza nyilvánosságra 1956-tal kapcsolatos álláspontját, és az itteni törvénysértések miatt kövesse meg megyénk népét.” Lévai István, a Pofosz békéscsabai képviselője Rácz Sándort, az ’56-os Nagybudapesti Munkástanács elnökét hívta a mikrofonhoz. — Kritikus időkben jöttünk Békéscsabára — kezdte, majd a „végső nagy katasztrófa” elkerülése érdekében összefogásra szólította fel a jelenlévőket. — Most — folytatta — a történelem lehetőséget kínál nekünk arra, hogy a következő évezred alapjait lerakja e korosztály. Az ebben való munkálkodás pedig, minden magyar erkölcsi kötelessége, világnézetre való tekintet nélkül. Most a legfontosabb tennivaló — a nemzet szabadságának a visszaszerzése. Adják vissza a szabadságunkat és mi be fogjuk bizonyítani a világnak, hogy minden néppel képesek vagyunk barátságban élni — fejezte be n Ç 7 OT") D K — Miért jöttük Békéscsabára? — tette fel a kérdést Fónay Jenő, a Pofosz ügyvezető elnöke. — Azért, mert azt hisszük, hogy mára vidéken is formálódik az igazság. Ügy gondoljuk, hogy mint ’56-ban, most is a vidék fogja megadni azt a nyomatékot, amire nagy szükség van ebben a helyzetben. ’56 ugyan Budapesten kezdődött — folytatta —, de szinte azonnal csatlakozott hozzá az egész ország. Álláspontja szerint az 1956-os magyar forradalom tiszta volt, hisz még a sebesült szovjet katonát is kórházba szállították azok, akiket később elítéltek. „Tisztaság jellemezte azért is — mondta —, mert azokat az összeszedett államvédelmista bitangoknak, akiket bármikor jogosan kivégezhettek volna az elkeseredett emberek, mégsem ezt tették — hanem megbocsátottak nekik.” Napjaink politikai helyzetét elemezve többször is elmondta, hogy az emberek mai félelmeinek az alapja, hogy nem bíznak a kommunistákban. Felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy Pozsgay Imrében se bízzanak, mert ő valójában ugyanazt akarja, mint a pártja balszámya, csak éppen képzett politikus lévén, másképpen fogalmaz. A most alakuló, szerinte túl sok pártot manipulációnak tartja. Például még meg sem alakult a kisgazdapárt, de már ott voltak a kijelölt emberek, hogy mellékvágányra vigyék a párt gondolatait. Igaz, bogy...? HÁROM KÉRDÉS SZOKOLAY ZOLTÁNHOZ — ... korábban az írószövetség KISZ-titkára voltál? — lsen. 1985—86-ban töltöttem be ezt a tisztséget. — ... fegyelmi úton bocsátottak el a békéscsabai tanítóképző főiskoláról, mert nem tartottad meg az óráidat? — Nem igaz a hír. Áthelyezéssel kerültem a Délkelet című laphoz újságírónak, s óraadóként továbbra is tanítok a főiskolán. Korábban egyébként valóban el kellett cserélnem az óráimat — más irányú elfoglaltságaim miatt —, csakhogy azokat később meg is . tartottam. — ... nem került túlságosan sokba az ellenzéki szervezeteknek a békéscsabai ellenzéki szabad szombat megtartása? — Igaz. Mindösszesen hatezer forintot emésztett fel ez a rendezvény, s hozzáteszem: a helyi tagdíjakból befolyt pénzösszeg egy részét használtuk fel erre a célra. (d. I.) Ezután Szél László kért szót, aki 33 évi hallgatás után felidézte az ’56-os békéscsabai eseményeket. Elmondta, hogy tudomása szerint a Romániában tartózkodó szovjet hadseregnek parancsa volt arra, hogy október 28-án Budapesten avatkozzon be a harcokba. Az ő Kossuth téri felhívása alapján, négyszázötvened magával Lökösházán vágányzárat létesítettek — a Nagy Imre-kormány felhatalmazása alapján —, hogy a szovjet csapatok ne tudjanak bevonulni. Időközben megérkezett Zala Simon Tibor, a Magyar Néppárt országos titkára is. A Néppárt, mint elmondta, a magyar .jövőt, az úgynevezett harmadik útban látja. Ez az út — elmondása szerint — egy magyar történelmi tradíciókon alapuló — a szocializmus, illetve a nyugati polgári társadalom közötti — megoldás. Az ipari üzemek és földek most folyó eladása miatt a Néppárt tiltakozik. Kezdeményezni is fogják, hogy az Országgyűlés tiltsa meg ezeket az ügyleteket. A néppárti politikus véleménye szerint, ha most mindent eladunk, akkor a választások után nem lesz mit visszaadni a népnek. Dr. Debreceni József, az MDF országos választmányának tagja, Kecskemét országgyűlési képviselője felszólalásának elején arról beszélt, hogy voltaképpen hogyan is lett ő képviselő. Mint elmondta, fel kellett adnia azon korábbi álláspontját, mely szerint tisztességes ember Magyarországon nem vállalhat politikai tisztséget. Ma már, úgy véli, erkölcsi kötelessége az állampolgárnak politizálni, az ország történelmi sorsfordulóhoz érkezett. Felfogása szerint 1945-öt követően, a népet a Magyar Kommunista Párt — az SZKP-val karöltve — Ázsia felé „masíroztatta”, s igazából csak a ’80-as évek elejére derült ki, hogy a magát szocializmusnak nevező ázsiai szisztéma csődbe jutott. Európa felé kell vennünk most az irányt. Az MSZMP. nem szégyenében vonul vissza, az aktivizálódó politikai erők szorítják vissza. Szembeszállt azzal a széles körben elterjedt nézettel, hogy úgymond, nem érdemes politizálni, mert attól még nem lesz több pénze az egyénnek. Szerinte ugyanis a politika önmagában véve nem tisztátalan dolog, csak le kell róla választani a diktatúra burkát, le kell váltani azokat az embereket, akik idejutatták az országot. Azt a meggyőződését is kifejezte, hogy az országgyűlési választásokon az emberek többsége az ellenzékre szavaz majd. Az MDF és az SZDSZ között feszülő ellentétekre utalva pedig megjegyezte: meg van győződve arról, hogy csupán múló jelenségről van szó. A mikrofonhoz ezt követően az SZDSZ szónoka lépett. Ifjú Rajk László, akinek édesapja (1946. március 20-tól 1948. augusztus 5-ig belügyminiszter, majd 1949. május 20-ig külügyminiszter) mártírhalált szenvedett a Rákosi-korszak alatt, bevezetőjében elmondta: több mint 10 éve vesz részt az ellenzéki mozgalomban, s jogosnak érzi azt, hogy az emberek még ma is félnek. A valóságos demokrácia védelmében javasolta a helyi hatóságok alá rendelt közrendőrség és a letartóztatá- si, illetve fegyverviselési joggal fel nem ruházott politikai rendőrség létrehozását. Azt a lehetőséget sem tartotta kizártnak például, hogy Békéscsabán népszavazással válasszák meg a rendőrség vezetőjét. Míg a hallgatóság az időközben „eltűnt” dr. Orbán Viktorra, a Fidesz képviselőjére várakozott, ifj. Rajk László egy kérdésre válaszolva kifejtette: a köztársasági elnöki tisztséget illetően nem személyekben, hanem a törvényes garanciákban kellene gondolkodnunk. Pozsgay Imre azért nem alkalmas ezen poszt betöltésére, mert ő is az MSZMP érdekeit képviselné. — Polgártársak, barátaim és ellenségeim — kezdte stílszerűen Orbán Viktor, a szónok. Az MSZMP újra megtalálta a július 16-án elvesztett hangját, és újra támadást indítottak a Fidesz és személyem ellen. Mind a szervezetemet, mind engem nemes egyszerűséggel lefa- sisztáztak. Mi, fideszesek fasiszták vagyunk-e, amikor azt mondjuk, hogy a kommunista párt szomszédos testvérpártjaival összefogva arra szövetkezett, hogy a kelet-európai népek szabadságküzdelmeinek egyike se járjon sikerrel. Ezért mi, fideszesek elérkezettnek látjuk az időt kimondani, hogy a szocializmus a világ egyik táján sem jött létre polgáAz esti fórumon rok szabad akaratával... ezért a szocializmus nem más, mint. tartósított hadiállapot a társadalommal szemben. A tervezett választásokról szólva dr. Orbán Viktor kifejtette azon meggyőződését, hogy a polgárok ki fogják fejezni saját erkölcsi ítéletüket a kommunista rendszer felett. Beszéde következő részében kifejtette: „Az ország a csőd szélén áll, viszont az MSZMP gazdasági programja kidolgozása helyett vagyona átmentésével foglalkozik, és milliárdos nagyságrendű ingatlanjait vállalkozásokba fekteti. Miközben a munkásőrsége több millió forintért vásárol részvényeket, nyugdíjasok tömegei nyomorognak.” Kétségbevonva az MSZMP tulajdonjogát, a pártvagyon kérdésében azt állította: „Ezeket a milliárdokat a mi zsebünkből vették ki.” A Fidesz álláspontja az, hogy az MSZMP a vagyonát a néptől lopta. Ezek miatt fa- sisztáztak le — tette hozzá a szónok.’ Arra a vádra válaszolva, mely szerint a Fidesz nem látja az MSZMP-n belüli platformokat, elmondta, hogy: amíg a reformszárny tettekkel nem bizonyítja, hogy elhatárolja magát ezektől az erőktől, nem különb azoknál. A választási esélyeket latolgatva Orbán Viktor kifejtette, hogy az ellenzék békés úton, demokratikus választások végeredményeképpen a kommunisták nélkül akar kormányt alakítani. Amíg a tömegkommunikációs eszközökön keresztül nem tudja kifejteni programját egy-egy ellenzéki párt, addig nem érdemes választásokat tartani, hiszen a lakosság így nem tud miből választani. A Fidesz csak békés eszközökkel kíván részt venni a politikai küzdelmekben. Első számú politikai alapelvük az erőszak- mentesség. Orbán Viktor beszédét követően lélegzetvételnyi szünet utálj kezdődött a politikai fórum. Az előadók mellett új arc is megjelent a színpadon; az orosházi MDF vezetője, Varga Zoltán városi könyvtárigazgató. Egész nap gyűjtötték az írásbeli kérdéseket és tele-r fanon is kérdezhettek a város lakói a jelenlévőktől. Herczeg Tamás tette fel a kérdéseket a fórum résztvevőinek. Természetesen terjedelmi okok miatt a fórum valamennyi kérdéséről nem tudunk részletesen tájékoztatni, ezért elsősorban a legjelentősebbekről szólunk. Fűlőp Zoltán, a Fidesz békéscsabai választmányának képviselője megyei jellegű információról szólt. „A Békés Megyei Népújság szövegéből is kivehető, de megfelelő dokumentumokhoz hozzájutva biztosan állíthatjuk, hogy előttünk a békéscsabai NEXT 2000. A Békés Megyei Lapkiadó Vállalatot, amely állami tulajdon és csak az MSZMP kezelési joga van meg rá, összevonja a Népújság szerkesztőségével. Ebből is MSZMP-va- gyont akar csinálni, pártvállalatot szeretnének alapítani. Nem beszélhetünk esély- egyenlőségről olyan esetben, amikor a tömegkommuniká- ició valamelyik pártnak a birtokában van. A cégbírósági bejegyzése a jövő héten történne meg, szeptember 15-ével lépett hatályba a határozat. Megpróbáltunk már csütörtökön szót emelni ez ügyben. Nem tudjuk, eljutott-e a cégbíróságig, még egyszer próbálunk valamit tenni. Mindenféleképpen meg kell próbálnunk megakadályozni. Mert olyan előnyhöz jutna' az MSZMP, amely az elkövetkezendő éveket nagyban meghatározná. Egy telefonáló a földtulajdon visszaállításának elképzeléseiről kérdezte a politikusokat. Hogyan gondolják az ellenzéki szervezetek a magántulajdon visszaállítását? Első lépés: ki a tulajdonos, majd a birtok hollétét is. tisztázni kell — hallottuk. Akar-e termelni, vagy felajánlja a szövetkezetnek, esetleg más közösségnek. A birtokjogot és a tulajdonjogot ebben a szocializmusban szétválasztották, újra kell egyesíteni. A legtöbb tsz-ben még a tulajdonos nevén van a föld, csak éppen nem birtokolja. Ai második lépésben vagy visszaveszi a tulajdon birtokát, vagy felajánlja egy közösségnek valamilyen árért, amelyet a termékbe építenek. A mezőgazdasági árrendszert is ehhez kapcsolódóan át kell dolgozni. Szokolay Zoltántól kérdezték, hogy az MDF miért tiltakozott a román honvédelmi miniszter magyar- országi látogatása ellen? A románokkal is tárgyalni kell, félnek a vidékünkön élő emberek. — A feszültségeket valóban tárgyalásokkal kell rendezni, de nem a katonai vezetésnek, még csak nem is a megyei pártvezetőknek, hanem a külpolitikusoknak, a diplomatáknak, a két népnek — mondta. Békés megye MSZMP-vezetői ismét Aradra utaztak augusztus 23-ára. Protokolláris érintkezés volt az övék, nem szolgálta a közeledést. Testvérpárt! találkozón igazolták, hogy itt zavartalanul virágzik a proletár internacionalizmus dogmája, és az ő pártjuk vonalán teljesen felhőtlen a kapcsolat Magyarország és Románia között. Elmondása szerint a nagygyűlés táviratot küldött Nicolae Ceausescunak, amelyben minden résztvevő (köztük az MSZMP Békés megyei küldöttsége is) kifejezésre juttatta elismerését. Valaki szóvá tette, hogy ha az ellenzéki szervezetek kapitalista rendszert kívánnak Magyarországon bevezetni, akkor befektetni csak a korábbi rendszerben meggazdagodott (?) kommunisták tudnak, a többi ember továbbra is szegény marad. Orbán Viktor cáfolta, hogy Magyarországon csak a kommunisták gyűjtöttek össze pénzeket. A kérdésfeltevés így nem helyes. Egy svéd típusú, magántulajdonon alapuló piacgazdasági rendszert szeretnének megvalósítani. „Attól, hogy a kommunisták elmennek — szólt Orbán Viktor —, nem oldódnak meg a kenyérgondjaink, csupán a lehetőségeit teremtettük meg, hogy megoldódjanak. Veszélyes, hogy nagyon sokan erre azt fogják gondolni, hogy nem ez a kormány bukott meg (a demokratikus választásokat követően), hanem a demokrácia. Előbb a kommunisták csaptak be, majd az ellenzéknek hittünk, és az is becsapott bennünket — mondják majd. — Nem kell nekünk demokrácia, nem kell nekünk szabad választás. — Ez veszélyes következtetés. Az ellenzék gazdasági koncepcióját kérte számon egv levélíró, amelyre azt a választ kapta, hogv az ellenzéknek nincs egységes gazdaságpolitikai koncepciója. Szokolay Zoltán megköszönte a Békés Megyei Népújság ,i ótanácsát, ugyanis, egy cikkünkben beharangoztuk az ellenzéki szabad szombatot, majd újabb cikkben felhívtuk a figyelmet a televíziós közvetítésre is. Véleménye szerint ezzel a város polgárait otthonmaradásra biztattuk. Ez utóbbi írást Dénes Zoltán (SZDSZ) kérésére közöltük. Az információkat Orbán Viktor azzal egészítette ki, hogv a politika iránt érdeklődők figyeljék a hétfői és keddi napisajtót. Az ellenzék jelenieg a nézetkülönbségekről tárgyal, hétfő délutánig hírzárlatot fogadtak, tárgyalásaik eredményét ezután hozzák nyilvánosságra. Sötét este borult már a Széchenyi liget szabadtéri színpadának nézőterén ülőkre. amikor egy-két ember szóvá tette, hogy miért csak írásban lehetett kérdezni, és szóban miért nem tehették fel kérdéseiket? Erre akkor már ott nemigen volt Idő. A megmaradt kérdésekre válaszokat ígértek a Dél-Kelet című lapban. A lapunkat ért több bírálattal ellentétben arra sem árt azonban figyelni, hogy hányán hivatkoztak ránk a résztvevők közül, hogy rendezvényeik időpontjáról, helyszínéről lapunkban adnak tájékoztatást. Végezetül azt is megtudtuk, hogy az ellenzéki szervezetek szándékában áll a választások idejére ellenzéki választási irodát nyitni a megyeszékhelyen. Az első ellenzéki szabad szombat néhány alkoholtól boldog résztvevő viselkedésétől eltekintve több száz résztvevő jelenlétében (lövöldözés nélkül) és rendben zajlott le, nem folyt vér „ ... figyelmeztető jelként, kibontott, vörös zászlóként... ”, és mindenki hazatérhetett szeretteihez. A helyszínről tudósítottak: Bede Zsóka, Béla Vali, Dá- nyi László, Krausz N. Tamás. Világ proletárjai, mit csináltatok? Nagy népszerűségnek örvend d ligeti szabadtéri színpad bejáratánál rögzített panaszfal. Ki csak olvasgatja, ki megragadja az odakötött tollat, hogy felírja véleményét. Koppányi János kijavít egy felírást: „Ez a haza magyar haza, minden orosz menjen haza!” — Így a helyes! — adja meg a nyomatékot rövid mondatának. ;— Igen, az a helyes, hogy bárki, bármit felírjon. Ezt is megértük végre, hogy ne kelljen az ilyesmitől félnünk. Fiatal pár kézenfogva olvassa a felirt mondatokat. Szabó Katalin és Csatlós Zoltán egymás szavába vágva mondja véleményét. — Elég általános dolgokat írtak fel — állítja a fiatalember. — Igazán csak egy-két olyan mondat van, amire oda lehet figyelni. Semmit nem találok például, (ami a megyére vonatkozna. Katalin azt jegyzi meg, hogy viccet is csinálnak a dologból. — Nem lenne szabad olyat ideírni; adják a piát ingyen ... Legtöbben szajkózva csak azt firkálják fel, amit a rádióban, g tévében hallottak. Bozontos hajú fiatalember veti oda: — Miért nem azt írják a Népújságra, ami itt fenn olvasható: Világ proletárjai, mit csináltatok? b. v.
