Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
1989. szeptember 14., csütörtök Kádár János — Végakarat címmel látott napvilágot a Tabu című politikai könyvsorozat újabb, immár negyedik kötete. A Kanyó András szerkesztésében megjelent könyv — amelyet tegnap a Hírlapkiadó Vállalat szék- házában mutattak be a sajtó képviselőinek — a Kádár Jánossal folytatott utolsó beszélgetésekre épül, de nagyobbrészt olyan dokumentumokat tartalmaz, amelyek eddig még nem kerültek nyilvánosságra. Először olvashatóak például Kádár Jánosnak az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának és Intéző Bizottságának 1956. végi és 1957. eleji ülésein elhangzott felszólalások. és azok a feljegyzései, amelyeket a Dubcekkel történt találkozóiról, illetve a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásairól készített. Megvilágítja a könyv a Magyar- ország című hetilapban közölt interjú készítésének körülményeit is, s az 1956-tal, illetve 1968-cal kapcsolatos dokumentumok lehetőséget adnak az olvasóknak arra, hogy maguknak alkothassanak képet Kádár János személyiségéről, felfogásáról, az utóbbi évtizedekben végzett tevékenységéről. A sajtótájékoztatón szóltak a Hírlapkiadó Vállalat idén tavasszal indított Tabu-sorozatának előkészület alatt álló új 'darabjairól is. Eszerint október második felében lát napvilágot Marosán György önéletrajzi sorozatának utolsó, Fel kell-e állni? című kötete, amely az 1958—1973 közötti időszakot eleveníti fel. A Hruscsov fiával, az összeesküvés apám ellen című könyv szerzőjével megkötött szerződés szerint az egyesült államokbeli kiadást követően a Tabu gondozásában jelenik meg hazánkban a könyv. Fordítása már elkészült, s az elképzelések szerint még karácsony előtt a magyar olvasók is kézbe vehetik. A tájékoztatón mutatták be az újságíróknak a Hírlapkiadó Vállalat másik, most induló könyvsorozatát. Ez Zenit címmel hírlapkiadós munkatársak és külső szerzők könnyedebb, szórakoztatóbb, nem politikai jellegű munkáit adja közre. A ciklus első könyve, Bende Ibolya Az anyós mennybe megy című kötete az együttélés mindennapi problémáiról szól — sok iróniával, humorral. A legközelebbi Zenit-darab, Földes László (Hobo) könyve, november közepén jelenik meg. (MTI) „Egyedül nem megy —■ és támogatással? Három tsz egy pályázatról Az idei állattenyésztési beruházásokhoz igényelhető állami támogatásra szóló pályázati felhívást tett közzé tavaly a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A vissza nem térítendő összeg reményében több Békés megyei mezőgazdasági nagyüzem is pályázott, és közülük hét gazdaság kérelmét kedvezően bírálták el. E hét tsz közül kérdeztünk meg hármat arról, hol tart a munka? A KONDOROSI EGYESÜLT TSZ a sertéstelep korszerűsítésére és a tejtermelő tehéntartás körülményeinek javítására is kért és kapott támogatást. Amint' -Tihanyi Mihály főkönyvelő elmondta. az évente 20 ezer, hízott sertést kibocsátó sertéstelep technológiáját korszerűsítették, önetető rendszert építettek be, és a munka június végére már be is fejeződött. A költségeknek 20 százalékát, mintegy 1 millió forintot kaptak a pályázat útján támogatásként erre a célra. A 240 férőhelyes növendékistálló felépítése azért volt sürgető, mert a növendék állatokat szétszórtan, három különböző helyen tartják, ami egyebek között tetemes többletköltséggel is jár. Jó ütemben halad ez a mintegy 6 millió forintos beruházás is, jelenleg már áll a szín, most betonozzák az etetőteret. A 6 millióból 25 százalék a vissza nem térítendő támogatás, amelynek egyetlen feltétele volt, \ hogy december 31-ig be kell fejezni az építkezést. A KEVERMESI LENIN TSZ-BEN Farkas Béla elnökkel beszélgettünk. — A sertéstelep technoló- ' giájának felújításához pályáztunk támogatásra — sorolja az elnök —. ez a telep 8 ezer hízó sertés kibocsátására alkalmas. A telep már- már olyan állapotban volt, hogy el kellett dönteni, rendbe hozzuk, vagy kénytelenek vagvunk lemondani róla. Tizenkét millióba került, ebből mintegv 3 millió 370 ezer forint a kapott támogatás. A munka zömével készen vagyunk, május óta dolgozik rajta saját karbantartó brigádunk. — Jutott-e esetleg más beruházásra is az idén? — Most fejezzük be a szarvasmarhatelepet, amit bővítettünk, fejőházat építettünk, kötetlen tartásra álltunk át. Hátra van még egy növendékistálló építése. Mindez 20 millió forintba kerül, ennek 50 százalékát kaptuk meg már korábban, két év alatt támogatásként. — Megéri egyáltalán? — A mi tsz-ünkben mindig is meghatározó volt az állattenyésztés. A kérdés most úgy vetődött fel, hogy vagy lépünk előbbre, vagy kénytelenek vagyunk felszámolni. Ez utóbbit nem találtuk megoldásnak, hiszen majd csak jóra kell fordulnia előbb-utóbb ennek a helyzetnek, majd csak jövedelmező lesz. Bizakodunk, hogy előbb-utóbb meg lehet tisztességesen élni a mező- gazdasági termelésből is. AZ ÜJKlGYÓSI ARANYKALÁSZ TSZ sertéstelepi korszerűsítést tervezett, erre nyújtott be pályázatot. — A piaci helyzet, az alapanyagár úgy alakult, hogy mégsem alakítjuk át a hús- gépüzemünket húsliszt-elő- állító üzemmé — újságolja kérdésünkre Erdélyi István, a tsz főmérnöke. — Az év elejei árakhoz képest is drágultak a gépek, eszközök, magasak a kamatok, és már nem lenne rentábilis az üzem. — Ilyen esetben mi a sorsa az engedélyezett támogatásnak? — A pénz marad a nagy kalapban. . T. I. 21 Már a szelvényhez is szerencse kell — Egy lottót legyen szíves! — Nincs, sajnos elfogyott. No, majd a postán! — Kérek egy lottót! — Nem tudok adni. Tessék talán az OTP-nél megpróbálni ! Nos. sokan jártak így tegnap a megyeszékhelyen, heti lottószelvény után futkosva. Persze, órák alatt elterjedt a hír, hogy itt sincs, ott sincs —, s mi már csak ilyenek vagyunk —, ennek hallatán még többen kerekedtek fel szerencsét próbálni, mindenekelőtt, hogy egyáltalán szelvényhez juthassanak, amivel aztán majd megkörnyékezik a Nagy, Ritka Szerencsét; elnyerni a lottózásban ritka, mesésnek számító tízegynéhány millió forintot. Merthogy ennyit fizet már az ötös, persze, ha akad olyan szerencsés, aki eltalálja a bűvös számokat. S máris helyben vagyunk, hiszen ez a magyarázata a hatalmas érdeklődésnek, amely nemcsak Békéscsabán, hanem megyeszerte tapasztalható, már hetek óta, de különösen ezen a héten. De mi van akkor, ha egyszerűen elfogy a szelvény, miként az most megtörtént? Kovács Mária, az OTP Békéscsabai Körzeti Fiókjának vezető-helyettese arról tájékoztatott, hogy már napok óta úgynevezett biankó szelvényt használnak. Mindig rendelkeznek tartalék szelvényekkel, szükség esetén ezeket lebélyegzik és árusítják, most azonban ez is elfogyott. A kereslet a szokásosnak a sokszorosa volt, ezres tételek fogytak. Több ezer biankót adtak el, illetve a fiók látja el a megye további 19 OTP-fiókját és 8 totó-lottó irodáját is biankószelvényekkel. Azt már Juhos Sándortól, az OTP megyei igazgatóság munkatársától, a totó-lottó játék régi szakemberétől tudtuk meg. hogy mennyi is egy átlagos hónap forgalma. Nos, júliusban 532 ezer darab heti lottószelvény fogyott a megyében. Arról, hogy most az elmúlt hetekben mennyi, még nincs ösz- szesítés, de bizonyos, hogy hétről-hétre többszöröződött. No persze, az öttalála- tos is hétről-hétre nagyobb nyereménnyel csábítja-ke- csegteti immár azokat is, akik nemigen kacérkodnak Fortunával. Amióta — a 27. fogadási héttel kezdődően — bevezették ugyanis az új játékformát, azóta hetente plusz egymillió forint kerül az öttalálatos külön alapjára, így már tizenként millió forint gyűlt össze. tekintve. hogy a második félévben az öt számot senki nem találta el. E 42 millióval együtt ezen a héten már körülbelül 19 milliót fizet az ötös, ha lesz, aki eltalálja. Ekkora érdeklődés hosszú évekre visszamenőleg nem mutatkozott a lottó iránt. Nos, szerencse fel...! (tóth) Az MSZMP állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról (Folytatás iaz 1. oldalról) lamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom — amely bizonyította megújulási és életképességét — megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról ,és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi értelmiség, a vezető egyéniségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette az önkormányzatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe véve — a jövőben olyan társadalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az állami vállalatokkal, a társas és egvéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatjuk a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő —, jól bevált elveinek, értékeinek megtartását. Különösen fon- •tos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdagságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítségnyújtást. Mindezek törvényes garantálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaság- politikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan független állampolgári közösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernek a szövetkezeteket, és azok érdekképviseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki. A bürokratikus, adminisztrátív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságot akadályozó beavatkozásokat pedig szüntessék meg. 4. Olyan vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövetkezeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz,' mivel ez a tulajdonforma jó lehetőségeké1 teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni viszonyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdonrészének gyarapodását, erősíti a gazdai kötődést. A földvagyonnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak, különleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos rendezését, és a szövetkezetekből kilépő tag földkiadási jogosultságát. 5. Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megújítását. Indokoltnak tartjuk, hogy az érdekérvényesítés intézményrendszerében a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseletnek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg. A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló észszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben . dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt a szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogv az MSZMP szövetkezeti céljainak markáns képviseletére alakuljon a párton belül szövetkezeti tagozat. Közlemény a Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság üléséről A Mandátumvizsgáló Bizottság 1989. szeptember 12- én ülést tartott. Áttekintette a küldöttválasztás eddigi folyamatát, amelynek során a választásra jogosult közösségek eddig mintegy 1100 küldöttet választottak meg. A már mandátummal rendelkező küldöttek 84 százaléka ötven év alatti, nagyobb részük 1971. után lett a párt tagja, 88 százalékuk először vesz részt a pártértekezleten vagy pártkongresszuson. A küldöttek több mint háromnegyede szellemi foglalkozású, viszonylag alacsony a fizikai dolgozók és a közvetlen termelés- irányítók aránya. Nagyon kevés közöttük a harminc év alatti fiatal (3 százalék) és a nő (7 százalék). A kongresszusi küldöttek több mint 80 százaléka tölt be választott párttisztséget (alapszervezetben 23 százalék, üzemi és intézményi pártszervezetben 33 százalék, területi párttestületben 33 százalék, megyei testületben 8 százalék, a Központi Bizottságban 3 százalék), de csak 16 százalék látja el főállásban. Szak- apparátusban dolgozó pártalkalmazott mindössze 6 van a küldöttek között. A Mandátumvizsgáló Bizottság megállapította, hogy a küldöttválasztást a párttagság különböző megoldások és eljárások keretében, a helyi körülményeket figyelembe véve bonyolította le, tekintettel a választásban érintettek demokratikus igényeire is. A küldöttválasztás gazdag tapasztalatok összegyűjtését tette lehetővé, elősegítve ezzel a párt új választási szabályzatának elkészítését is. A Bizottság szabálytalannak minősítette a Főt nagyközség és a helyi Vörösmarty Mgtsz, pártszervezeteiben a küldöttválasztás során lefolytatott szavazást és elrendelte annak megismétlését. Az új szavazást a Pest Megyei Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzésével 1989. szeptember 23- áig kell lebonyolítani. A vezetőség javaslata: Egy holdról egy hektárra nőjön a háztáji Kardoson Egy holdról egy hektárra nőjön a háztáji terület 1990- től a Kardosi Egyetértés Termelőszövetkezetben — javasolja a szövetkezet vezetősége a tagságnak a következő zárszámadó közgyűlésen. a munkahelyi, közösségi tanácskozásokon az elképzelés részleteit — az új földtörvény és szövetkezeti törvény vitájával összekapcsolva — a napokban ismertetik a tagsággal. Demcsák Pál tsz-elnököt arról kérdeztük, hogy miért éppen most született meg a vezetőségi ajánlat. A következőket mondta: — Nem csak a levegőben lógó változások ösztönöztek bennünket erre a lépésre. Inkább arról van szó, hogy tudomásul kell vennünk; a tagság jövedelmét a háztáji tevékenység felfuttatásával is ki lehet, ki kell egészíteni. (Egyébként az idén- de tervezett átlagjövedelem 115 ezer forint.) A háztáji terület 1,73-szorosára való növelése önmagában azonban nem lenne elég, a tsz ennek megfelelően bővíti a szolgáltatásait is. Tervezzük, hogy függetlenített háztáji ágazatvezetőt állítunk munkába, akinek feladata lesz a termelés és a kereskedelem összehangolása, koordinálása. Demcsák Páltól azt is megtudtuk, hogy ösztönözni szeretnék az Egyetértés szövetkezet tagjait a háztáji állattartás fejlesztésére is. Igaz, jelenleg a felvásárlási árak korántsem ösztönzőek, de a tsz vezetősége szerint ezen rövidesen változtatni kell Magyarországon. A háztáji területek növelése megalapozhatja a kisüzemi állattartás bővítését Kardoson. L. S. Új Tabu-könyv: Kádár János — Végakarat
