Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
NÉPÚJSÁG 1989. szeptember 14., csütörtök • Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum • Nyílt fórum Az MDF A kongresszus elé Hogyan tovább? Talán erre kaphatunk választ. A jogállam, a többpártrendszer és az egyesülési szabadság politikai viszonyai között az MSZMP lemond monopol helyzetéről, állampárt szerepéről és a többpártrendszerű demokrácia részének tekinti magát. A tét nem kevesebb: hatalomvesztés vagy szerepváltás! Konzekvenciákat csak a kongresszus után vonhatunk le. A kongresszus elé csak megoldatlan, válasz nélküli kérdéseinket rakhatjuk ki közszemlére. Mindenképpen történelmi alternatívákat kínáló programra várunk. Az MSZMP XIII. kongresszusa előtt a Központi Bizottság még döntött arról, hogy nyilvánosságra hozza a kongresszus küldöttei részére készült előzetes jelentésének rövidített szövegét. (Érdemes megjegyezni, hogy ez az anyag nem törekedett részletes elemzésre, politikai következtetések levonására.) Az 1989. október első napjaiban elkövetkező XIV. kongresszus előtt a párt már vitára ajánlja programnyilatkozatának tervezetét. Elhatározta az elmúlt négy és fél évtized történelmi tapasztalatainak összegzését. Ezúttal a történelmi és politikai elemzés sem marad el. Korszakos kongresz- szus lesz- a mostani? Hisszük, hogy az. Tabukat kikezdő? Bizonyára, mert azt akarjuk. A többpártrendszer szükségességének fel- és elismerése, deklarálása, lavinaszerűen szabadította fel az indulatokat párton belül és párton kívül. Le- het-e egy történelmi lavina konstruktív? Mindenképpen, s válaszút is egyben. Reformtörekvéseink legfontosabb mozzanata (szögezi le a programnyilatkozat-tervezet) pártunk megreformálása, újjáalakítása. Ezt fejezze ki a párt nevének megváltoztatása is. A pártállam állampártját a többi párttal alkotmányosan versengő szocialista párttá akarjuk átalakítani. Itt van hát a kinevezett szocializmus vége, olvasom ismét másutt, de azt is látni kell, ezzel együtt egy új Magyarország megteremtésének lehetősége is elérkezett. Hazánkban ma az intenzív jogalkotás időszakát éljük, mégis a mindennapok felszínén leginkább a kavarodás az, ami látszik. Ennek legfőbb oka talán abban rejlik, hogy a hosszú időn át megingathatatlannak vélt dolgok mégis elmozdulnak. Sarkalatosnak hitt elvek bizonytalanná válnak. A próbát nem sikerült és nem sikerül majd mindenkinek kiállnia, ezért széles körben őrségváltásra lesz szükség. A pártnak ki kell kerülnie egyfajta ideológiai csapdából. Az egész nép érdekeit szolgáló politikai taktika és etika alkalmazása nélkül nincs emberi, társadalmi fejlődés. Példáikat lehetne kiragadni történelmi utunk tanulságaiból. Ilyeneket: az egység és egyformaság nem ikertestvérek. Mint ahogy a politikai sokrétűség sem azonos a széttagoltsággal, s végezetül egy fontos tapasztalat: az igazságot nem lehet kisajátítani egyetlen pártnak sem! Bízunk abban, hogy városunk pártszavazáson megválasztott öt kongresszusi küldötte közül, aki szót kap, szűkebb hazánk, Orosháza gondjait is tolmácsolni fogja. Lesz miről szót ejteni, hiszen városunk gazdasági, politikai helyzete, a benn lakók hangulata nem függetleníthető az országos eseményektől. El lehet mondani, miben jutottunk előbbre (akár az 1988-as májusi pártértekezlet óta). Miben vagyunk az országos átlagnál is jobban nyomorgattatva. Mib§l fakadnak negatívan ható folyamataink, hogy. a gazdasági körülmények nálunk sem maguktól változtak meg. És ezek a negatív irányba ható változások nem mindig — vagy hiába — kaptak politikai értékelést. Küldöttünk talán megemlíti, mi sem vagyunk eretnek gondolkodók, nem tagadjuk meg sem múltunkat, sem elért eredményeinket. Bár az „egy és mást azért mi is fel tudunk mutatni” megfogalmazású elmélet sem elégít ki bennünket, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy „ezt az egy és mást, a valaha meghaladni vélt társadalmi berendezkedés is fel tudja mutatni”. Nem vagyunk belenyugodva, „az van, ami van” jelenlegi állapotába. Városunk párttagsága és viharsarki hagyományaihoz hű népe is közmegegyezést óhajt. Működőképes, új, demokratikus alapokon nyugvó szocialista jóléti államot szeretne hagyni örökül maradékaira, s ezért tenni is képes! E tévedések lehetőségét is magában hordozó eszmefuttatást leginkább József Attila közel hat évtizede megfogalmazott igazságával érdemes befejezni: „hadd tudjuk meg újra és újra, hogy véletlenül tusa nélkül csatát nem nyerünk.” Verasztó Antal nyező szocialista országoknak arra vonatkozóan, hogyan kell építeni a szocializmust és hogyan nem. Ez utóbbi vonatkozik ránk. Hogy az ottani propaganda milyen hatással bír a magyarok megítélését tekintve, próbáljanak ki egy Nyugat-Berlinbe való átutazást. Mint tapasztalat megéri, egyébként nem. A Szovjetunióban hasonló átalakulási tendencia uralkodik, mint nálunk, csak kicsit más léptékben. Ennek, valamint a jelenlegi külpolitikai irányvonalnak megfelelően nincs idejük velünk összeveszni. Megjegyzem, szerencsére. De csak egy példa erejéig tekintsünk nyugatabbra. Osztrák barátaink nemigen ítélik rneg pozitívan az elmúlt másfél év bevásárlórohamait. (Kivéve az érintett kereskedőket.) Kormányszintű kapcsolataink fejlődőek. viszont az egyszerű osztrák polgár egy-egy magyar „támadás” után ingerülten tapasztalhatta, hogy nincs az, amit venni akart, és ez ott nem volt jellemző. Kezdtek bennünket a lengyelekkel azonosítani, ami nem igazán hízelgő mostanában. No, de térjek rá Csehszlovákiára, hiszen ez volt eredeti célom. Mint említettem, tíz napot töltöttem családommal Szlovákia jellemzően magyar anyanyelvűek lakta részén, nevezetesen Érsekújváron és környékén. A család, akinél vendégeskedtünk, igen népes és emellett igen magasan kvalifikált tagokból áll. Van közöttük közgazdász, pszichológus, mérnök, jogász és egyéb más. Az ilyenkor kivédhetetlen családlátogatások alkalmával rövid, kölcsönös bemutatkozás után hamar a magyarországi helyzet alakulásáról és az itt élők benyomásairól kezdtünk beszélni. Ezt követően viszont az ott élő magyarok véleményét is megismertem, és ez nem minden esetben volt pozitív. A család két oszlopos tagja 1968-at megelőzően a reformok mellett állt ki, aminek következtében ma nem azt a vezetői funkciót látják el, mint akkor. Talán ezért, talán nem, ők keményen drukkolnak nekünk, de az átalakulás ütemét lassúnak és sok esetben következetlennek tartják. Gondolnak itt a politikai, társadalmi szervek belső struktúraváltásának csigalassúsá- gú változásaira, a hangzatos célmeghatározáshoz viszonyítva; a gazdaság modernizálásának anyagi terheit muszájból felvállaló lakosság szociális biztonsága megteremtésének hiányára; az egy- és többpártrendszer megítélésének Grósz- fél'e pálfordulatára; az alternatív szervezetek, valamint az új pártok túlzott kritizálására komolyabb program nélkül, ök maguk is, de állításuk szerint a nép túlnyomó többsége is reménykedik abban, hogy náluk is el lehet indulni a mienkhez hasonló úton. 1956-ról az általános nézet az, hogy szükséges volt feltárni és a nyilvánosság elé vinni az akkori eseményeket, ennek kapcsán keresni a felelősöket, de hogy ezt az általuk is tisztelt Kádár János pszichikai „kivégzésére” használta fel a vezetés, ezt nem értik meg. Sajnálják, hogy magyar harckocsik jelentek meg — ráadásul magyarlakta területen — 1968-ban Szlovákiában, de ezért nem gondolnak ránk haraggal. A magyar rádióból, tévéből bőséggel kapnak ide vonatkozó, az akkori események előzményére vonatkozó információt. Abból a tényből kiindulva, hogy a családok java része a magyar tévét nézi, olyan eseményeket, riportokat is láthatnak és látnak, amelyek a magyarokkal szembeni szimpátia megkérdőjelezését veti fel bennük. Nevezetesen a Chrudinák-féle riportra gondolok, amelyben a Szlovákiában élő magyarok nemzetiségi javai megőrzésének nehézségéről szólt. Ezzel kapcsolatosan — párhuzamban cikkem elején felvetett nagy családunk megítélését tükröző gondolataimmal — azt mondta egy Békéscsabáról kitelepített (1947) és a kitelepítést meg nem váró idős házaspár, hogy menjek végig egyedül az utcán, semmit ne tegyek, csak nézzek és hallgassak. Nos. magyar nyelvű feliratok .minden boltban, utcatáblán, moziműsoron. Magyarul kérdeznek a boltban, az étteremben, a strandon és az utcán. Magyar óvodák és általános iskolák vannak, és sokkal több, mint nálunk (ha nálunk még egyáltalán „tiszta” szlovák intézmény található!?). Az emberek szabadon használják nyelvüket, azaz a magyart az újságokban, könyvekben, lemezeket és kazettákon. Józsi bácsi csupán annyit kérdezett tőlem: mi volt a szándékotok ezzel, hiszen szeretjük egymást? És ezt kérdezem én is. Mit akarunk mi tulajdonképpen? Szakmándy László, Gyula kerülje a szélsőséges megnyilvánulásokat Közgyűlés Békéscsabán Szarka Péter elnökségi tag tájékoztatta a jelenlevőket a szeptember 9-ei MDF- elnökök tanácsa üléséről. Mint elmondta, szervezetüknek most 17 ezer 900 tagja van, akik mintegy 280 csoportba tömörülnek. Országosan 180 olyan településen vannak jelen, ahol az MDF az egyetlen ellenzéki politi- Ifai szervezet. Majd a háromoldalú tárgyalásokon kifejtett MDF-ál- láspont ismertetésével folytatta. Eszerint nincs értelme gyenge, középerős, erős köztársaság elnökről beszélni, hanem az 19461. törvény ide vágó paragrafusaihoz kell visszatérni. Az MDF sürgeti a választási törvény mielőbbi megalkotását, mert enél- kül nincs demokratikus választás. A választás pedig sürgős, mert most még kedvező a külpolitikai helyzet. A Szovjetunióra célozva megjegyezte, hogy Gorbacsov politikai helyzete felettébb bizonytalan. Ami a belpolitikai helyzetet illeti, az MDF szerint szócséplés folyik. nőnek a szociális feszültségek, miközben a gazdaság tovább hanyatlik, így mindezek kedveznek egy rendpárti diktatúra bevezetésének. Az MDF mindezekért szükségesnek látja a választások mielőbbi megtartását. Gyakorlatilag készen van a választójogi törvény — mondta Szarka Péter —, a tárgyalófelek elfogadták az MDF kompromisz- szumos javaslatát. Párttörvény nem lesz — folytatta —, hanem az egyesülési törvényt fogják kiegészíteni. A kidolgozott elvek alapján a Demokrata Fórum gyakorlatilag már párt, így lezárultak az erről korábban nyitott viták. Az MDF szerint a politikai szervezeteknek ki kell vonulni a munkahelyekről. Nem megoldás, hogy mi is bevonuljunk az üzemekbe. Ebben nincs kompromisszum — jelezte az előadó. Ami a nyilvánosság kérdését illeti, itt teljes az ggyet nem értés, csakúgy, mint a munkásőrség jövőjét illetően. Az MDF a szervezet jogutód nélküli felszámolását tartja szükségesnek. A múlt szombati tanácskozás, figyelemmel az éleződő belpolitikai helyzetre, az MDF jövőbeni feladatát úgy határozta meg, hogy legyen stabilizáló erő. A most zajló minden oldalú vádakodáso- kat, szócsépléseket az emberek már unják, az MDF kerülje a szélsőséges megnyilvánulásokat. Meg kell nyugtatni a rendőrséget és a hadsereget, az embereknek pedig el kell mondani, hogy nem lesz B-listázás, kitelepítés, erőszak stb. — mondta Szarka Péter. A közgyűlés következő részében tájékoztatót hallgattak meg a Münnich Ferenc Társaságról. Ezután Szokolay Zoltán kért szót, és elmondta, hogy az ellenzéki kerekasztal országos szervezetei között vannak ugyan nézetkülönbségek, időnként ellentétek is, de ez itt Békéscsabán nem jellemző. A tervezett megyei kerékasztal-tárgyalásukról elmondta, hogy augusztus 5-ei levelükre az MSZMP nem válaszolt. (A válaszlevelet az MSZMP szeptember 12-ei ülése után testületi felhatalmazásokkal postázták.) Lapunk fejlécváltozására — miszerint a jövőben politikai napilapként jelenik meg a Népújság — elmondta, hogy szerinte így nincs változás, mivel az ellenzék továbbra sem jut publikációs lehetőségekhez. (Krausz) Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Amit mi várunk a kerékasztaltól Gyulán - állítsátok meg Orbán Uit és társait!- ápisz-botrány Gondolatok egy üdülés kapcsán Ami e pár sor megírására ösztönöz, nem annak a ténynek közhírré tétele, hogy családommal tíz napot töltöttem Szlovákiában, hanem az ottani tapasztalatok és a hazai vélekedések ellentmondásának ténye. Magyarország és az itt folyó gazdasági, társadalmi változások, a demokratizmusra való törekvés megítélése igen sokszínű, alapjaiban is különböző. Ha csak a „nagy család" véleményét vesszük figyelembe, már érdekes — külpolitikánkra vonatkozóan elgondolkoztató — képet kapunk. A román—magyar kapcsolatokról, úgy vélem, nem kell mondanom semmit. Ami ezt az állapotot eredményezte, az a lenini nemzetiségi politika sajátos román értelmezése egy egzaltált politikai vezetés uralma alatt. Lengyel és jugoszláv testvéreinkkel a feketepiaci kapcsolatokon túl teljes pangás jellemző. Az NDK politikai vezetése félre nem érthető tanácsokat ad a körSZEGHALOM — A városi művelődési központban szeptember 18-án, hétfőn 19 órától a kecskeméti Katona József Színház vendégszerepei. A nézők a Csókos asz- szony című előadást láthatják. OROSHÁZA — Szeptember 16-án a Petőfi Művelődési Központban 11 órakor az Aranykalász Kupa rejtvényfejtő verseny kezdődik. Ugyanott 19-én, kedden 9, 10.30 és 14.30 órai kezdettel az Állami Bábszínház vendégszerepei. Az előadás címe: Kacsalaki. Szeptember 20-án a Békés Megyei Jókai Színház előadásában 19 órakor a Régi nyár oímü zenés darab kerül bemutatásra. PR0GR1MR1ÍNLRTUNK >--- \ T ÉRJEN BE HOZZÁNK, ENYHÜL A GONDJA! ITT OLCSÓN KAP MINDENT, MIT IGÉNYEL EGY KONYHA! A mai naptól a Szarvasi Dózsa Tsz MEGNYITJA HÚSÁRUHÁZÁT. Szarvas, Szabadság út 40. szám. ■> . , ■ * BÉKÉSCSABA — A Munkácsy Mihály Múzeumban szeptember 15-én, pénteken Varga (Amár) László festőművész kiállítása nyílik. Megtekinthető október 1-jéig a múzeum kistermeiben. A képcsarnok Munkácsy Mihály bemutatótermében szeptember 20-áig Reinhardt István festményeiből láthatnak bemutatót. — Szeptember 16—17-én a Tégla Közösségi Házban országos díszmadár- és dísznövény-kiállítást és vásárt rendeznek. — A sportcsarnokban szeptember 19-én, kedden 17 órakor Ma< gyarország—Olaszország Európa Liga asztalitenisz-mérkőzés lesz. MEZÖKOVACSHAZA — A művelődési központban szeptember 16-án, szombaton 20 órától a Betli duó koncertjét láthatják az érdeklődők. MEZOBERENY — A Petőfi Művelődési Központban szeptember 16-án 9-től 12 óráig bolhapiac lesz. Mikrofon 1989. augusztus 31-én Battonyán a József Attila Művelődési Központ felújított nagytermében Púja Frigyes, a körzet országgyűlési képviselője találkozott a battonyai választópolgárok egy kis csoportjával. A képviselő a vörös drapé- riás szószékből elöljáróban arra kérte azokat, akik netán írni szeretnének itteni szerepléséről, hogy megjelenés előtt a cikket mutassák be neki. Ha a szervezők nemcsak a szónoknak és az elnökségnek biztosítottak volna mikrofont, hanem a választóknak is, akkor talán már a kezdet kezdetén akad valaki, aki közbeszól: „Képviselő úr (vagy elvtárs), e gyakorlat fölött alaposan eljárt az idő. Mindenki a saját tetteiért és a saját szavaiért felel! Ez éppúgy vonatkozik önre, mint az újságírókra. Vita esetén .pedig (független) bírósághoz lehet fordulni.” A közbeszólás elmaradt. Erről azonban nem Púja Frigyes tehet, ő megszokta, hogy előtte általában van mikrofon. A 40 éven át „szélesnek - titulált tömeg viszont még nem szokta meg, hogy előtte is lehetne ... perspektíva. No, nem olyan, amilyet Púja Frigyes felrajzolt ezen az estén. IMénesi György A Gyulai Városi Ifjúsági Szövetség örömmel üdvözölte, a városban működő politikai, társadalmi és tömegszervezetek között létrejövő politikai párbeszéd elindulását. Szerintünk a városi kerekasztal-megbeszé- lések akkor vezethetnek sikerre, ha a tárgyalások nem válnak öncélúvá. Nem vitatjuk, hogy a tegnapról szóló vita segít, hiszen a múlt ismerete nélkül nincs jövő, de a ma keservein csak a jelenről és a holnapról folyó higgadt eszmecserével és az erre épülő politikai együttműködéssel tudunk úrrá lenni. A kerékasztal-tárgyalásokon megvitatásra kerülő kérdéseket illetően nem zárkózunk el az olyan ügyek tárgyalásától sem, melyek a nemzeti kerékasztalnál dőlnek el. azonban a fő hangsúlynak a helyi, várospolitikai kérdéseken kell lennie. Megtárgyalásra javasoljuk : 1. A helyhatósági, ország- gyűlési választások kérdéskörét, különös tekintettel a jelöltek kiválasztására. 2. A helyi nyilvánosság, korszerű közélet kialakulásának feltételeit, a városi televízió, rádió, újság szerepének növelési lehetőségeit. 3. A lakás és támogatáselosztás teljes nyilvánosságának, társadalmi ellenőrzésének kérdését. 4. A helyi lakásmobilitás lehetőségének javítását. Javasoljuk, hogy teljes nyilvánosság előtt kerüljön vizsgálat alá a tanácsi bérlakásban lakók rászorultságának mértéke. Szívesen vennénk, ha tárgyalásra kerülne a város: — foglalkoztatáspolitikája, — oktatási, művelődési helyzete, — szociálpolitikája, különös tekintettel a pályakezdőkre, rászorulókra. Ezenkívül .fevásoljuk: a városi kerekasztal véleményezési joggal tárgyalja meg a városi tanács elé kerülő azon napirendeket, amelyek fontos, várospolitikai döntéseket készítenek elő. Bízunk benne, hogy — az első megbeszéléshez hasonlóan — a tárgyaló felek között alkotó jellegű párbeszéd folyik majd, amely elősegíti városunkban a fontos várospolitikai érdekek mentén létrejövő közmegegyezést. Gyulai Városi Ifjúsági Szövetség * * * Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a szeptember 12*1 zalaegerszegi választási nagygyűlésen Orbán Viktor immár nem először állt elő azzal a követeléssel, hogy „meneszteni kell a kommunistákat. ..”. Tiltakozunk az ismétlődő és szaporodó agresszív, uszító hangok ellen, mert az ilyen megnyilatkozások negatív indulatokat gerjesztenek, társadalmi konfliktusokat provokálnak, és rontják a békés átmenet, a nemzeti kiegyezés esélyeit. Ezért felhívjuk azokat a józanul gondolkodó embereket, akik a konstruktív együttműködés hívei, hogy állítsuk meg Orbán Uit és társait! * * * A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testületé aggodalommal értesült as APISZ részleges részvénytársasággá alakulása körüli manipulációkról. Az APISZ Rt. részvényeit jelentős részben külföldi tulajdonú vállalatok — a Citybank Budapest és az osztrák Berger cég —, valamint részben magánszemélyek — az Apisz vezetői és dolgozói — vásárolták meg. A részvényekért általuk fizetett Dénzt az APISZ Rt. a részvények egv részének „bevonásával” nekik visszaosztotta. A részvények bevonása, visszavásárlása és megsemmisítése maga után vonta a maradék részvénvek tényleges értékének megnövekedését.
