Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

1989. szeptember 14., csütörtök ■JgHiMEEM Belgrád üdvözli a magyar javaslatot Belgrád elvben üdvözli a Jugoszláviával és Ausztriá­val közös magyar határ men­tén létesítendő fegyvermen­tes övezet létrehozására, va­lamint a gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésére tett budapesti javaslatot, bár azt csak most tanulmányoz­za alaposan, mivel az el nem kötelezett mozgalom 9. csúcsértekezletének lebonyo­lítása miatt erre eddig nem volt lehetőség — közölte szerdán délután a Tanjug jugoszláv hírügynökség. A magyar kezdeményezést az illetékes jugoszláv fóru­mok mélyrehatóan tanulmá­nyozni fogják. Pozitív tény­ként kiemelik, hogy a Var­sói Szerződés egyik tagálla­ma terjesztette elő, ami az új európai légkörről tanús­kodik. Rámutatnak, hogy a budapesti javaslat teljes fi­gyelmet érdemel, mert két­ségkívül hozzájárul konti­nensünkön a feszültség eny­hüléséhez, a helsinki szel­lem-erősítéséhez, amiben Ju­goszlávia mindig érdekelt. James Baker amerikai külügyminiszter (j) és Borisz Jelcin, a radikális nézeteiről ismert szovjet képviselő, megbeszélé­seik előtt. A szovjet politikus magánlátogatáson tartózko­dik az Egyesült Államokban Mubarak-terv a süllyesztőből Ha Ausztria taggá válik, Magyarország csatlakozása is könnyebb lesz Wolfgang Mischnick, a nyugatnémet FDP parla­menti csoportjának elnöke hosszú távon lehetségesnek tartja Magyarország közös piaci tagságát. „Üdvözlöm Ausztria erő­feszítéseit arra, hogy belép­jen az Európai Közösségbe, mert ha Ausztria taggá vá­lik, akkor Magyarország csatlakozása is könnyebb lesz” — jelentette ki a libe­rális politikus a Horizont cí­mű magyar—nyugatnémet lapnak adott nyilatkozatá­ban, amelynek szövegét szer­dán tette közzé az FDP­Az osztrák belügyminiszté­rium adatai szerint_ vasárnap éjféltől szerdán kora délutánig tizenkétezer háromszáz NDK- állampolgár lépte át Magyar- ország felől az osztrák határt. Túlnyomó többségük mindjárt tovább is utazott az NSZK-ba, csupán százra tehető azok szá­ma, akik néhány napig még Ausztriában időznek. Szerdára frakció Bonnban. — „Hosz- szú távon lehetőséget látok arra, hogy Magyarország az EK tagja legyen.” Mutatkozik ugyan némi ellenállás, például Francia- országban, de ha láthatóvá tesszük Magyarország jelen­tőségét Délkelet-Európa és egész Európa számára, ak­kor a siker valamikor be fog következni — tette hoz­zá a politikus, megjegyezve, hogy Budapest és a Közös Piac tavalyi együttműködé­si megállapodása után to­vábbi fejlemények várhatók. •erősen megcsappant az osztrák földön átutazó NDK-mejiekül- tek száma: az éjszaka folya­mán már csupán 116-an voltak. Közülük mintegy százan He­gyeshalom—Nickelsdorfnál lép­tek be az országba, a többi magyar—osztrák határátkelő- helyen már csak szórványosan jelentkeznek az NDK kitelepü­lői — közölték Bécsben. Mubarak elnök múlt héten meghirdetett rendezési tervé­vel Egyiptom ismét „palesztin­ügyi felelőssé” lépett elő Izra­ellel szemben, miután az el­múlt nyolc évben igyekezett távol tartani magát ettől a sze­reptől. Igaz, Mubarak javasla­tai csak halványan utalnak arra, hogy miként kellene ki­néznie a Közel-Keletnek a pa­lesztin probléma megoldása után. Valójában nem tett egye­bet, mint összefoglalta minda­zokat az eljárási elképzeléseket, amelyeket eddig Jeruzsálem­ben, Washingtonban, vagy ép­pen a PFSZ fTiniszi főhadi­szállásán kigondoltak — leltárt készített, ebből is abból is me­rítve egy kicsit. Samír izraeli miniszterelnök­től származik az az elv, hogy első lépésként szabad választá­sokat kell rendezni az Izrael által 1967 óta megszállva tartott palesztin területeken. A PFSZ- től vette Mubarak azokat a pontokat, amelyek a választá­sokat biztosítékokkal bástyáz­zák körül, például, hogy a sza­vazást nemzetközi ellenőrzés mellett kell megrendezni, az iz­raeli csapatokat pedig előzőleg ki kell vonni mindenhonnan, ahol a palesztinok szavaznak. Egyvalamiről nem szól a Mu­barak-terv, arról, hogy mire jók a választások. Izrael sze­rint arra, hogy a megválaszta- tandó palesztin helyhatósági vezetőkből kerülhessenek ki a tárgyalópartnerek a későbbi rendezési értekezletre. A PFSZ szerint viszont a felszabadítási szervezetet nem lehet kizárni a tárgyalásokból, sőt, tulajdon­képpen még a szavazásban való részvételből sem. Muba­rak csak annyit javasolt, hogy Izrael három-ötéves átmeneti időszakban folytasonn tárgya­lásokat „a palesztinokkal”. De hogy milyen palesztinokkal, ar­ról az egyiptomi elnök ezúttal hallgatott. Előmozdíthatja-e az egyipto­mi csomagterv a rendezést? Igen is, meg nem is. Olyan óvatos leltár, hogy semmi nincs benne, ami ne lehetne komp­romisszum alapja. Viszont elő­remutató javaslat sincs benne: semmi olyan, amit a közvet­lenül érdekelt felek ne tudná­nak, ami eddig ne jutott volna az eszükbe. Vagyis a megoldás ezután is lényegében Izraeltől és a palesztinoktól függ, még akkor is. ha a külső érdekel­tek, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, vagy éppen Egyip­tom, sokféle nyomást gyako­rolhatnak. Más kérdés, hogy Mubarak elnök az utóbbi években sokat tett a PFSZ „szalonképesítésé­ért” a nemzetközi diplomáciá­ban. Elérte, hogy a PFSZ „hi­vatalosan” mondjon le a ter­rorizmusról, mert addigi fogad­kozásait nyugaton nem tartot­ták hitelesnek. Most Mubarak újabb lépést tett, mérséklőleg, a palesztinok érdekében. Ha ezzel országa szerepét erősíti, az is eredmény — legalábbis Egyiptomnak . Mészáros György Osztrák adatok az NDK-menekültekről Az L38BLI írta „Üzletemberek” a Puskin-expresszröl II. Szabadka külső negyedében van a bazár. Megjegyzem, hogy az ilyen piacok nem mennek ritkaságszámba Jugoszlá­viában, ott ez teljesen normális jelenség. Nos hát, ide ro­hannak honfitársaink. Gyorsan megismerkedve a piac tör­vényeivel, nemcsak vásárolnak, hanem el is adnak. Közvet­lenül a bejáratnál nyitnak „kereskedést”. Portékáikat áru­sítják azok, akik az imént még vízumra vártak a pályaud­varon. A kartondobozokból fehérnemű ... Vannak komo­lyabb árucikkék is. Villamos készülékek, kezdve a villany­fűrésztől és a szamovártól az elektromos hajcsavaróig és zseblámpáig. De lehet itt összerakható kerékpárt is venni. Egyszóval megtalálható itt minden, amiért hazai üzleteink­ben, sajnos 'sorba kell állni. Ami „üzletembereink” vásárlásait illeti, nos, őket főkép­pen a szovjet gyártmányú gépkocsik érdeklik. Ez érthető is, mert miért is állnának sorba gépkocsiért hosszú éveken át! Mint a Dnevnik helyi lap rámutatott, a Szabadkára ér­kező szovjet állampolgárok készek akár az egész környéket bejárni, hogy eladó gépkocsira bukkanjanak. Persze, kellemetlen ilyen dolgokat olvasni honfitársainkról, de... Ezért a következőkre szeretném felhívni a figyelmet. A vásárlás természetesen magánügy, s mindenki azt vesz, ami neki tetszik. De amikór egy család három videomagnó­val és hat egyforma takaróval szereli fel magát. .. Vajon nem spekulációra veszik? » Este az erejüket vesztett földijeim ismét a vasúti pálya­udvarnál gyűlnek össze. Itt húzzák meg magukat. Hiszen a meghívólevelek formálisak, nem tudni, hogyan és kik állí­tották ki. Szállodába senki sem megy, mert takarékoskodnak a valutával. így aztán a váróterem válik amolyan éjjeli szálláshellyé. , És végre eljön a szabadkai üzleti látogatás utolsó szaka­sza. Gyakorlatilag szinte lehetetlen feljutni a Belgrád— Moszkva vonatra. Az otthon vásárolt retúrjegyen nincs fel­tüntetve a helyszám, ezért a kocsikísérőik nem engedik fel az utasokat, nincs is hová, mert már Belgrádban minden hely foglalt. Az élő képet szemlélve — az utasok között sóik a gyerme­kes szülő — a jugoszláv hatóságok közlekedési minisztériu­munk elébe mentek: három kocsit ajánlottak fel, amelyeket a Puskin-expresszhez csatolnak, s Szabadka és Csap között közlekednek. De ezeket a vasúti kocsikat csak rohammal le­het bevenni. Milyen következtetéseket vonhatunk le a Szabadkán lá­tottakból és hallottakból? A magánturizmust ösztönző in­tézkedéseink kétségtelenül az utazóközönség érdekeit szol­gálják. Ám a szabadkai „zarándoklás” aligha nevezhető olyan turizmusnak, amely közelebb hozza az országokat és a népeket. És ez a jelenség folytatódik mindaddig, amíg nem fogjuk saját piacunkat minőségi közszükségleti cikkek­kel telíteni. Mert a zarándoklás ellen aligha segítenek a kor­látozó intézkedések. Ne feledjük, hogy az érkezők között nem kevés az olyan ember, aki azért utazik Jugoszláviába, hogy rokonaival, barátaival találkozzon. De nem érdemes próbára tenni a jugoszláv határőrök türelmét, akik becsü­letesen szolgálják ki a vízum nélkül érkezőket. Van miről elgondolkodni. Például: a kárpátontúli helyi lapok miért nem tették közzé — mint nekem azt elmond­ták —, hogyha van hívólevél, vízum nélkül is lehet utazni Jugoszláviába? Miért nem cáfolják meg azokat a híreszteléseket, melyek szerint Jugoszlávia moszkvai nagykövetségén állítólag 25-50 rubelt kell fizetni. Hiszen köztudott, hogy mindkét fél térí­tésmentesen adja azt ki. Más dolog az, hogy a nagykövetség előtt „üzletemberek” ügyeskednek, megint csak honfitársa­ink közül, akik a fent említett összegért adják át helyüket abban a sorban, amely a konzulátus előtt alakul ki. Mindenki számára világos, hogy abnormális a helyzet a vízumokkal. De sehogyan sem fér a fejembe az, ahogyan mi reagálunk rá, és a jugoszlávokra hárítjuk a kérdés megol­dását. Szovjet állampolgárokról van szó. Nem kiút az, hogy min­denkit Csapon „fékezzenek meg”. Talán lenne értelme an­nak, hogy a jugoszláv partnerekkel együtt elgondolkozzunk a jugoszláv konzulátus kárpátontúli képviseletének a meg­nyitásán ? Ismét csak visszatérek a külföldre, adott esetben a Jugo­szláviába utazók informáltságának kérdésére. Véleményem szerint a dolgokat úgy kellene megszervezni, hogy az embe­rek előzetesen tájékozódjanak arról az országról, amelybe utaznak, ismerkedjenek meg az ottani törvényekkel, szoká­sokkal, vám- és határőrségi szabályokkal. Egyszóval, rendel­kezzenek azokkal az elementáris ismeretekkel, amelyek az utazásnál szükségesek. A belgrádi szovjet konzulátuson mesélték: egyszer egy házaspár abban a reményben, hogy Jugoszláviában a kül­földiek számára is ingyenes az orvosi ellátás, elhatározta, hogy kihasználva az alkalmat, a kismama ott szüli meg a gyermekét. És amikor a szülőotthonban kiállítatták a szám­lát, az ifjú papa hanyatt-homlok rohant a nagykövetségre. Apropó, pénz. A turista 50 rubelt válthat dinárra. Ez az összeg még zsebpénznek is kevés. Énnek az összegnek a nö­velése azonban lehetetlen, mivel Jugoszláviával a kereske­delmi mérlegünk korántsem kedvező ránk nézve. De egye­sek sokkal nagyobb összeget próbálnak átcsempészni a ha­táron. Sőt még konvertibilis valutát is. Honnan veszik azt? Hová néz a vámhivatal? És végül, a hamis hívólevelekről. Itt aztán van miről el­gondolkodnia mind a jugoszláv félnek, mind nekünk. A ju- goszlávok egyébként, nem tudni miért, szemet hunynak a hívólevelekkel kereskedő állampolgárok cselekedetei felett. Akárhogy is van, de barátainkhoz megyünk vendégségbe. Ez nem vitás. Még Ha vannak is gazdasági nehézségeink, miért kellene feketézőkké válnunk, akikre ujjal mutogatnak majd határainkon túl? Van ennek értelme? (Vége) Anatolij Bocsarov riEH3EHCKAH f'ttpjl S^SiIfurtcrAlloem"^ ^ —MacymSzó A TENGERVILÁG HÉT CSODÁJA Az óceánkutatók összeállí­tották a tengervilág csodái­nak listáját. Ezzel fel akar­ják hívni a figyelmet rá­juk, hogy megvédjék őket a megsemmisüléstől. A 14 ta­gú zsűri szerint ugyanis ha a közeljövőben nem tesznek semmit védelmük érdeké­ben, a tengervilág hét cso­dája éppúgy eltűnik majd mint a szárazföldé a múlt­ban. A tengervilág hét cso­dája közé tartoznak: Belau szigete Mikronéziában, a Vörös-tenger északi része, a nagy korallzátonyok Auszt­rália közelében, a Galápa- gosz-szigetek körüli tenger­világ, az Ecuador partja menti szigetek, a Bajkál-tó, a korallzátony Beliz közelé­ben, a természetes vízre- kesztők a Csendes- és az At­lanti-óceán között, a tenger élő csodái pedig a bálnák. A listát az 1000 óceánkuta­tót összegyűjtő CÉDÁM In­ternational szervezet kezde­ményezésére állították ösz- sze. A VILÁG LEGSÚLYOSABB KÖNYVE A remek kiállású nyomdai termék, amelyről az alábbiak­ban szó lesz, nem éppen alvás előtt az ágyban forgatható iro­dalmi mű. A világ eddigi leg­súlyosabb könyve, amely 4X3 méter és 8 tonnát nyom, a na­pokban a franciaországi Tou­louse városában került ki a nyomdagép alól. A könyvóriás megjelentetésével az Európa- szerte híres Privat könyvkiadó alapításának ISO. évfordulóját ünnepelte. Az egyedeülálló nyomdai termék 30 lapot foglal magába. A könyvet a kiállító függőleges helyzetben kínálja az olvasónak, de böngészése így sem könnyű feladat, hiszen egy- egy lap 200 kilót nyom. A „la- pozgatók” a vármegye históriá­ját és a híres személyeinek élet- történetét ismerhetik meg a könyvből. MÁSFÉL ÉV ALATT 260 KILÖT FOGYOTT Az amerikai iLarry Coker tavaly január 5-e óta 260 kilót fogyott: 340 kilós volt, most pedig csupán 80 kilós. Kijelentette, hogy amikor kövér volt, naponta 6000 kalóriának megfelelő táplá­lékot fogyasztott, ládaszám­ra ette a makarónit, min­dennap egy halom hambur­gert nyelt el, és literszámra itta a Coca-Colát. Jelenleg 650 kalóriát fogyaszt. Larry sikerét egy vacsorával ün­nepelték meg, amelyen sa­látákat és sárgarépát szol­gáltak fel. NAPRENDSZERÜNKBEN A LEGHIDEGEBBET a Neptunus Triton nevű holdján mérte a Voyager amerikai űrszonda. A Trito­non mínusz 240 Celsius-fok a hőmérséklet. A tudósok véleménye szerint a Plútón is valószínűleg ugyanolyan hideg van, mint a Tritonon, eddig azonban még nem si­kerűit megmérni a hőmér­sékletet a távoli bolygón. AZ ELMŰLT TANÉVBEN 172 kérvényt adtak be az Egyesült Államokban, hogy változtassák meg a kötelező olvasmányok jegyzékét, mi­vel némelyik mű rontja a tanulók erkölcsét. Ezek kö­zött szerepel Steinbeck re­génye, Az egerek és embe­rek, Mark Twain Huckle­berry Finn kalandjai című műve. A változtatást első­sorban konzervatív körök kívánják. TÉVÉKAMERA A SZERVEZETBEN Japán szakemberek megkezd­ték olyan mikroszkopikus robo­tok tervezését, melyek az em­beri szervezetbe juttatva a gyógyszereket közvetlenül a be­teg szerv belsejébe szállíthat­nák és képernyőre kivetíthető képeket „sugároznának” az il­lető szerv állapotáról. A pará­nyi gépek átmérője legtöbb egy centiméter és egy milliméter közötti lehet, alkatrészeik gyár­tásához új kerámia- és szinteti­kus anyagokat kell kidolgozni. A japán kormány 20 milliárd jent fordít a mikrorobotok elké­szítésére, termelésüket a Hita­chi, a Mitsubishi, a Toshiba cé­gekre bízzák. A tervek szerint 1991-ben kezdik meg az első mikroszkopikus robotok gyár­tását. A SZÉPSÉG BIZTOSÍTÁS KÖLTSÉGE Filmdívák, világhírű szí­nésznők, manökenek, fotó- modellek rendszerint bizto­sítják „tőkéjüket", s ezért nem ritkán csillagászati összegeket fizetnek. A kar­rierjüket az arcukkal, alak­jukkal, mellükkel vagy lá­bukkal megalapozó világhi- rességek közül Susanne Miz- zi az egész testét biztosítot­ta, s ezért nem kevesebb, mint 10 millió fontot fize­tett. CATHERINE DENEUVE francia színésznő összegyűjtötte aktfotóit és fényképalbumot ké­szít belőlük. Sőt, a régiek mellé a negyvenöt éves színésznő An­gelo Fronton! világhírű művész­szel újakat Is csináltat. Az ér­deklődőknek felhívjuk a figyel­mét, hogy a színésznő úgy dön­tött, addig nem jelenik meg az album, amíg ő él. Ifj. John F. Jíennedy, a meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy fia elfoglalja első állását egy manhattani ügy­védi irodában, ahol az államügyész helyetteseként műkö­dik majd. A hírek szerint kezdő fizetése évi 30 000 dollár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents