Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM Mai számunkból: Kádár János — Végakarat (3. oldal) Nyílt fórum (4. oldal) Falusi népművelés 1989-ben (5. oldal) Gádorosiak Baráti Köre (5. oldal) Népvántjorlás (5. oldal) Nem robbant a „Pocok” (6. oldal) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szeptember 12—13-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. szeptember 12—13-án Nyers Rezső elnökletével ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkára, a már megválasztott megyei küldöttcsoportok vezetői, az MSZMP miskolci és pécsi városi bizottságainak első titkára, a KB osztályvezetői, a központi pártsajtó vezetői. I. A testület Pozsgay Imrének, az elnökség tagjának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, melyet tudomásul vett és egyúttal jóváhagyta a további tárgyalásokra vonatkozó , elgondolásokat. A kongresszusi felkészülés keretében a testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a Központi Bizottság beszámolójának téziseit, valamint Pozsgay Imre előterjesztését a párt programnyilatkozatáról. Űgv határozott, hogy mindkét tervezetet a következő ülésén véglegesíti, és ezt követően eljuttatja a~ kongresz- szus küldötteihez. A Központi Bizottság Kovács Jenő KB-titkár előterjesztésében megtárgyalta a párt alapszabály-tervezetét. Megállapította, hogy a javaslatok megfelelő keretet adnak egy új módon működő politikai párt szervezeti megalapozásához. Az alapszabály elsődleges feladata, hogy elősegítse a többpártrendszerű parlamenti demokrácia feltételeihez történő alkalmazkodást, s hogy megteremtse a kongresszuson kialakuló program megvalósításának szervezeti hátterét: egy sokszínű, ugyanakkor akcióegységre képes politikai párt működési kereteit. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alapszabály olyan mozgalmi szervezeti megoldásokat tartalmazzon, amelyek lényegi elvi tétele: minden döntés és cselekvés eredendő forrása a tagság akarata. II. A Központi Bizottság — ugyancsak Kovács Jenő előterjesztésében — megvitatta a pártkongresszus ügyrendjének tervezetét. A testület szándéka az, hogy a kongresszus küldöttei nyílt, konstruktív vitában alkossák meg a párt döntő jelentőségű alapdokumentumait, és új vezető szerveket hozzanak létre. Az ügyrend rendeltetése kettős: az alkalmazott munkaformák, -módszerek és -eljárások teremtsék meg a demokratikus, szabad vita biztosítékait; ugyanakkor a tárgyszerű, igényes munka a megegyezésre, a közös álláspont kialakítására irányuljon. A tervezett ügyrend szerint a személyi javaslatokat a küldöttek véleményére alapozva kell kialakítani. Listás választással lehetővé kell tenni, hogy a javaslat- tevő csoportok, áramlatok képviselői a támogatottság arányában juthassanak testületi tagsághoz. A KB az ügyrend tervezetét megküldi a döntésre hivatott kongresszusi küldötteknek. III. A Központi Bizottság Iványi Pál KB-titkár ‘előterjesztésében ajánlást fogadott el a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP- stratégiáról. Gazdaságunk helyzete sürgetően indokolja, hogy korábbi gazdaság- fejlesztési stratégiánk módosuljon, nemzetközi gazdasági kapcsolataink keretfeltételei változzanak. A szükségessé vált radikális átalakítást összefoglalóan világ- gazdasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági liberalizálást és külgazdasági irányváltást jelent. A testület úgy határozott, hogy e stratégiával kapcsolatos javaslatait a kongresszus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos hosszú távú elképzeléseiről. Állásfoglalásának tervezetét nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság — ugyancsak Iványi Pál előterjesztésében — tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a kormány gazdaságpolitikai programjának 1990—1992. évi irányelveire vonatkozó javaslatokról. A következő évek gazdaságpolitikájának mozgásterét változatlanul nagymér-' tékben korlátozzák felhalmozódott adósságállományunk terhei, a szerkezet- váltáshoz szükséges források szűkössége és a korábbi években feltorlódott társadalmi feszültségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózásunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetközi fizetőképességünk megőrzését. Figyelembe véve a gazdasági és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásait is, a Központi Bizottság több gazdaságpolitikai változat kidolgozását tartja célszerűnek. A testület úgy határozott, az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzeléseiről a kongresszus küldöttei írásos tájékoztatást kapnak. IV. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnökének és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának lemondását KB-tagságáról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP-tag tisztségviselőkkel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szakszervezeti mozgalom viszonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A Központi Bizottság felhívással fordul a párt tagjaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradómozgalomhoz. (MTI) Az MSZMP állásfoglalás-tervezete a szövetkezeti mozgalomról A szövetkezetek gazdasági-társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nagyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg. A szövetkezeteket alkalmas formának tekinti a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egybe kapcsolására, ezért gazdasági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartja, partneri viszony kialakítására törekszik velük. 1. A szövetkezetek az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősödtek. Jelentős a szerepük a mező- gazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, va(Folytatás a 3. oldalon) Számítástechnikai kiállítás Szarvason Dr. Pál László államtitkár megyénkben „Bármilyen párt, kormány lesz, sok jót nem ígérhet” Fotó: Kovács Erzsébet Immár hetedik alkalommal rendezik meg Békés megyében, ezúttal Szarvason a Számítástechnikai ‘Szervezési Akadémiát. A négynapos rendezvényt tegnap délután 2 órakor nyitotta meg dr. Sümeghy Csaba elnök. Rövid köszöntőjében kitért arra, hogy a szarvasi főiskola aulájában kiállító számítástechnikai cégek a Nagyüzemek mellett a magán- és társasvállalkozók számára is vonzó szoftver- és hardverkínálattal felvértezve jöttek el. Dr. Szántosi Antal, a vendéglátó város tanácselnöke Szarvas idegenforgalmi lehetőségeiről és a távlati fejlesztésekről beszélt a szakembereknek. A megnyitót követően dr. Pál László, az Ipari Minisztérium államtitkára sajátos, egyéni megközelítéssel vázolta fel a magyar gazdaság „kórképét”. Hat-nyolc olyan alapvető és tipikusan negatív elemet említett, amely még hosszú ideig, akár egy évtizedig is befolyásolja nemzetgazdaságunk fejlődését, függetlenül törekvéseinktől. Véleménye szerint századunk magyar történelme, a speciálisan hazai gazdasági fejlődés a ’20-as évektől ’45-ig, az ’50-es évek gazdaságszerkezet-politikája, majd a hidegháborús időszakban a gazdasági embargó veszélye és az olaj- árrobbanás mind-mind hozzájárult a 18 milliárd dolláros magyar adósságállományhoz. Az, hogy valamerre kimozduljunk, csak újabb hitelek árán képzelhető el. — Nem hiszek abban, hogy az oly sokat hangoztatott robogón 1992-es „Európa Ház-vonathoz” lekéssük a csatlakozást, mert el sem érhetjük. Hiszen Törökország, a délkelet-ázsiai országok 8-10 év után esélyesek a felzárkózásra. Dilemma előtt áll a kormány is. A fenyegető gazdasági katasztrófát hárítsa el, avagy építse a jövőt? Hiszen ez a magyar gazdaság pillanatnyilag annyira labilis, hogy a legkisebb változásokra is rendkívül érzékenyen reagál. Elindult a gazdaság teljes deregulációja, az importliberalizáció, a vállalkozás törvényes kereteinek kiépítése, s közben mégis kényszerintézkedések sora születik. De mindez csak azért, mert ma tudomásul kell vennünk, hogy ilyen a helyzetünk. Meggyőződésem, hogy bárki, bármilyen kormány elkövetné ezeket a lépéseiket — fejtette ki véleményét dr. Pál László. Az iparral kapcsolatban pedig kijelentette, hogy az közel sem olyan mértékben támogatott, mint a közvélemény hiszi. Egyedül az uránbányászat kerül évente 3-5 milliárd forintba a költségvetésnek. A szénbányászat is kap támogatást, itt azonban arról van szó; hogy a világpiaci ár és a belföldön értékesített szén árkülönbözetét kapja meg a bányászat. Elektronikai iparunkról az államtitkár úgy véli, hogy az ágazat 1987-ben még prosperált, hiszen 25 mil- liárd_ forint költségvetési befizetést adott. Ma azonban mélyponton van, mert az import „liberó” következtében a világ legszínvonalasabb gyártói szállítanák olcsón a szocialista országokba berendezéseket. Tudomásul kell vennünk, hogy ilyen korszerű technikával nekünk magyaroknak nem célszerű versenyezni. r. g. 1 Megkezdődött Békéscsabán a tanítóképző főiskola tornacsarnokának építése. A csaknem 100 millió forintba kerülő létesítmény, amelynek 1991. június 30-ára kell elkészülnie, lehetőséget teremt a főiskola és az iskolacentrumban levő intézmények diákjainak testnevelésére Fotó: Fazekas Ferenc
